Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÜNIUS 8., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Gyulán tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága jú­nius 7-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — kihelyezett ülést tartott Gyulán, a SZOT— MEDOSZ-üdülőben. A tanácskozáson részt vett Castig- lione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának fő­osztályvezető-helyettese. A napirendek a következők voltak: — a júniusi megyei tanácsülés előkészítése; — beszámoló Gyula város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának munkájáról; — a lakosságadóztatási feladatok teljesítése; — bejelentések. A végrehajtó bizottság Békés megye Tanácsának so­ron következő ülését 1983. június 30-ára hívta össze, és a következő napirendek tár­gyalását javasolja: jelentés tanácshatározatok végrehaj­tásáról, ezen belül a megye demográfiai tényezőinek ala­kulása az 1977. évi értéke­lés óta, a népesedéspolitika állami és társadalmi felada­tai, a kistelepülések népes­ségmegtartó képességének fokozása; beszámoló az 1982. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről, a VI. öt­éves terv végrehajtására ké­szült cselekvési program időarányos teljesítése; be­számoló Békés megye Taná­csa ifjúsági és sportbizottsá­gának munkájáról, különös tekintettel a megye sportéle­tének fejlesztésére készült középtávú program időará­nyos teljesítésére; bejelen­tések, ezen belül tájékoztató a lakásgazdálkodási jogsza­bályok életbe léptetésének ta­pasztalatairól, végezetül in­terpellációk. A Gyula város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról szóló beszámoló vitájában részt vett dr. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára, Ta­kács Lőrinc, a városi tanács elnöke, Szigeti Zoltán, a já­rási hivatal elnöke. Leg­utóbb 1978-ban értékelte a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a gyulai Városi Ta­nács V. B. tevékenységét. A beszámolási időszakban ke­rült sor a tanács újjáválasz- tására, melynek során a tes­tület létszáma 10 fővel csök­kent, jelentősen nőtt viszont a fiatalok száma. A tanács népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási jel­lege, meghatározó szerepe érvényesült. A tanács kilenc rendeletet alkotott, beszá­moltatta munkájáról bizott­ságait, a vb szakigazgatási szerveit, és tájékoztatást kért a nem tanácsi szervek­től. A végrehajtó bizottság a beszámolási időszakban leg­fontosabb feladatának tekin­tette az V. ötéves terv meg­valósítását, valamint a VI. ötéves terv előkészítését és_ időarányos teljesítését. A ko­rábbi tervidőszak célkitűzé­seit döntő többségében sike­rült teljesíteni, s ez jelen­tős eredményeket hozott a város gazdasági életében és a tanácsi fejlesztésben egy­aránt. Megvalósultak a la­kásépítési célkitűzések, a gázvezeték-hálózat négy év alatt csaknem 14 kilométer­rel nőtt, amely mintegy 2 ezer lakás bekapcsolását tet­te lehetővé. Jelentős társa­dalmi erők bevonásával si­került előbbre lépni a bel­vízrendezésben, a végleges megoldás azonban még hát­ra van. Az idegenforgalom és a gyógyászat céljait szol­gáló fürdő fejlesztése az igé­nyeknek megfelelően ala­kult. Igen jelentős a megyei tanács vb. támogatásával megvalósuló gyógyászati re­konstrukció, a SZOT, a Cse­pel Vas- és Fémművek köz­reműködésével létesült tan­uszoda és a saját erőből épü­lő fedett pihenő-üdülő für­dő. ■ Gond azonban, hogy a város kereskedelmi, vendég­látó helyzete alig javult, ezért változatlanul elmarad az idegenforgalmi, üdülőhe­lyi és vonzáskörzeti szerep­köréből adódó igényektől. A tanácsi vállalatok anyagi gondjai miatt a szövetkeze­ti és a magánkezdeményezé­sek javíthatnak valamit az ellátáson. Foglalkozott a beszámoló az óvodák, az iskolák hely­zetével. Az általános iskolai tanulólétszám növekedése a váltakozó tanítás bevezetését is szükségessé tette. A zsú­foltság csak a tervezett 6 új tanterem megvalósulásával csökkenthető. Ugyancsak fé­rőhelygondok vannak a kö­zépiskolákban. Kiemelkedő- ek viszont a közművelődési feltételek, országos érdeklő­désre számot tartó rendez­vények egész sora alakult ki. A múzeumok látogatottsága megközelíti az évi 300 ezret, s ezzel a város országosan kiemelkedő helyen áll. Min­denképpen figyelmet érde­mel a lakosság nagy értékű társadalmi munkája, az V. ötéves tervben a várt 17 millió forinttal szemben 71 millió forint volt a teljesítés. 1977-től ’81 -ig a megyei tár­sadalmi munkaverseny-moz- galomban a város minden évben első helyezést ért el. A vitából kicsendült, hogy a megye egyik sajátos váro­sa Gyula, ahol az értékek megóvása, továbbfejlesztése különösen nagy feladat. Szó esett arról a nyílt várospoli­tikáról, amely a lakossággal való együttes cselekvést eredményezte, s amelynek bizonyítéka a kiemelkedő társadalmi munka. Erre az együttes cselekvésre, a nyílt településpolitikára — állapí­tották meg általánosítva a felszólalók — minden tele­pülésen szükség van. Bíráló megjegyzések hangzottak el az építéshatósági munkáról, (Folytatás a 3. oldalon) Detlef Schulze, az NDK nagykövetségének másodtitkára (jobbról a második) tegnap felkereste a csárdaszállási tsz szárítórészlegét is, ahol Rúna András telepvezető ismertette az üzem tevékenységét Fotó: Bukovinszky Magyar—NDK barátsági nap Csárdaszálláson Június 7-én, tegnap Csár­daszálláson került sor a béke- és barátsági hónap utolsó rendezvényére. A Hazafias Népfront által szer­vezett ünnepi összejövetel­nek a Petőfi Termelőszövet­kezet adott otthont, ahol Detlef Schulzét, az NDK budapesti nagykövetségének másodtitkárát látták vendé­gül a helyi vezetők. A kö­szöntő elhangzása után Be- reczki ' Dénes HNF-elnök községpolitikai kérdésekről. Hegedűs Pál tsz-pártitkár pedig a szövetkezet életéről és eredményeiől beszélt. Ezt követően dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa Békés megye mezőgazdaságának helyzeté­ről — különös tekintettel az agráripari egyesülések sze­repéről — tájékoztatta az NDK-diplomatát. A program a kiváló cím­mel ötszörösen kitüntetett csárdaszállási tsz üzemegy­ségeiben folytatódott, s ez különösen jó alkalmat kínált a különböző ágazatokban fo­lyó munka, valamint a kor­szerű technológiák és fel­szerelések bemutatására. Délután Detlef Schulze kö- vetségi másodtitkár megis­merkedett a dolgozó kollek­tívák tagjaival és az aktivis­tákkal. Majd „A mezőgaz­daság fejlődése a ’80-as években, a NSZEP agrárpo­litikájának megvalósítása során” címmel előadást tar­tott a rétegtalálkozón, ame­lyet kerekasztal-beszélgetés követett. —y—n Kongresszusra készülnek a magyarországi románok Novemberben tartja VI. kongresszusát a Magyaror­szági Románok Demokrati­kus Szövetsége. A fontos ta­nácskozás irányelveinek megvitatására kedden Gyu­lán Szilágyi Péter főtitkár elnökletével együttes ülést tartottak a szövetség mun­kabizottságai. Mint a többi között hangsúlyozták, az elő­ző, 1978-ban tartott V. kong­resszus óta a román lakosság életszínvonala a magyaroké­val azonos mértékben emel­kedett, a nehezebb gazdasá­gi körülmények ellenére is javultak szociális és kulturá­lis lehetőségei, bővültek az anyanyelv művelésének ke­retei, a hagyományápolás feltételei. Megoldásra vár vi­szont egyebek között a kö­zépfokú óvónőképzés. A magyarországi román nemzetiség alkotmányban biztosított állampolgári egyenjogúsága teljes mér­tékben érvényesül. A romá­nok túlnyomó többsége vál­lalja a nemzetiségéhez való tartozást, s kész részt venni a sorsukat is érintő nemze­tiségi politika gyakorlati végrehajtásában. A novem­beri kongresszuson a román­ság képviselői hangsúlyozot­tan kívánnak szólni arról a szerepről, amelyet nemzeti­ségük betölt és a jövőben tölthet be a magyar és a ro­mán nép, a két szomszédos ország népei közötti barát­ság és együttműködés fej­lesztésében, a határ menti megyék kapcsolatainak el­mélyítésében. Tiszteletbeli doktorok avatása a SOTE-n Tiszteletbeli doktorokat avattak kedden a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem tanácsának rendkívüli ülésén. Dr. Szécsény Andor rektor köszöntötte a résztve­vőket, köztük Schultheisz Emil egészségügyi minisz­tert. Elmondta, hogy az egyetem tanácsa a honoris causa doktori címet ado­mányozta dr. Viking Olov Björk professzornak, a stockholmi Karolinska egye­tem mellkas-, szív- és érse­bészeti intézete igazgatójá­nak és dr. Philip Gerald Mechanik professzornak, a pennsylvaniai egyetem pszichiátriai klinika igazga­tójának szakterületükön el­ért, nemzetközileg is kima­gasló eredményeik, valamint intézetük és a SOTE együtt­működése során kifejtett te­vékenységük elismeréseként. Dr. Szabó Zoltán, az Álta­lános Orvostudományi Kar dékánja méltatta a tisztelet­beli doktorjelöltek tudomá­nyos érdemeit, majd tiszte­letbeli doktorrá avatta őket. Dr. Szécsény Andor átad­ta a tiszteletbeli doktori ok­levelet és elmondta: kívá­nom, hogy az egyetemünk által adható legnagyobb el­ismerés birtokában tudomá­nyuk további művelésével, kiemelkedő tevékenységük­kel még sokáig hasznos, és az emberiség üdvére szolgáló érétkes munkásságot fejtse­nek ki, fejlesszék tovább az orvostudományt. A tiszteletbeli doktorok köszönetét mondtak a meg­tisztelő címért. KGST építőipari szekcióülés Immár hagyomány, hogy bizonyos időszakonként Bé­kés megyében találkoznak a KGST-országok építőipari szakemberei. Az idén június 6-án és 7- én Gyulán rendezik meg az építőipari állandó bizottság 3. számú ipari és mezőgaz­dasági szekciójának ülését. A szovjet, bolgár;- csehszlovák, román és magyar szakembe­rek kicserélik gondolataikat, tapasztalataikat a betongyá­rak automatikus irányítási rendszeréről. Ezután meglá­togatják a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat au­tomatikus betongyárát. II bűnüldözéstől az igazságszolgáltatásig rendőrök, ügyészek, bírók országos tanácskozása A bűnüldözés eredményei­ről és a büntető igazságszol­gáltatás időszerű kérdései­ről, feladatairól volt szó ked­den Budapesten azon az or­szágos tanácskozáson, ame­lyet a fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok ve­zetői, bírósági elnökök, fő­ügyészek, valamint a kato­nai bíróságok, illetve ügyész­ségek vezetői részére rendez­tek. Az apparátusi értekezle­tet — amelyen részt vettek a belügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Minisztérium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke ve­zette. Dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. tartott tájékoztató előadást: a közrend, a köz- biztonság és a törvényesség — miként mondta — alap­vetően szilárd helyzetéről, il­letve a további javításáért végzendő rendőri, ügyészi és birói teendőkről. Egységes követelményként, a XII. kongresszus határo­zatában és legutóbb a Köz­ponti Bizottság „félidős” ér­tékelésében is megjelölt fel­adatként említette, hogy az élet minden területén vissza kell szorítani a társadalom­ellenes magatartásformákat. Ide tartozik a bűncselekmé­nyek megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb ke­zelése, a társadalmi és sze­mélyi tulajdon fokozottabb védelme. Rámutatott: még határozottabban, következe­tesebben fel kell lépni a szo­cialista közerkölcsöt sértő olyan jelenségekkel szemben, mint a könnyen törvénysér­tővé válható morális lazasá­gok az állampolgári életben, a munkafegyelemben. A rendőri és a vádhatósá­gi munkában — hangsúlyoz­ta a legfőbb ügyész — ha­tározottabb és eredménye­sebb fellépést tesz szüksé­gessé, hogy az utóbbi évek­ben az ismertté vált bűncse­lekmények száma nőtt, az el­követőké pedig magas szin­ten stagnál. Most már több év átlagában az összbűnözés- nek mintegy 60 százaléka va­gyon elleni bűncselekmény, s ezeknél az elkövetés okai között a munka nélküli jö­vedelemszerzés, a luxusigé­nyek kielégítése játszik dön­tő szerepet. A társadalmi tulajdon fosztogatását esetenként a környezet közömbössége is elősegíti. Magyarországon szervezett bűnöző alvilágról továbbra sem beszélhetünk. Azonban a bűncselekmények végrehajtását egyre gyak­rabban az előre kiterveltség, a benne részt vevők „mun­kamegosztása” jellemzi. Ná­lunk is megjelentek a tipp- adók, akik nem vesznek részt közvetlenül a bűncse­lekmények — elsősorban a betörések — elkövetésében, hanem főként ismeretségi körükből választják ki a ké­sőbbi károsultakat, bűntár­saikkal közlik az elkövetés legalkalmasabb időpontját, módját. Velük egy húron pendülnek az orgazdák. Fel­figyeltek már a bűnüldöző hatóságok arra a viszonylag „új keletű” bűnözői rétegre is, amely eleve a bűncselek­ményekkel szerzett javakból kívánna megélni. A megelőzés, a felderítés hatékonysága nagymérték­ben azon múlik — fejtette ki dr. Szíjártó Károly —, hogy a bűnüldöző szervek a ru­tinmunka helyett érzéke­nyebben, gyorsabban reagál­janak a bűnözésben tapasz­talható új jelenségekre, s maguk is új módszerekkel, mozgékonyabb apparátussal lépjenek fel a bűnözők el­len. Nem a büntetések nagysá­ga, hanem a felelősségre vo­nás elkerülhetetlenségének tudata teszi a büntetőjog al­kalmazását a megelőzés leg­fontosabb eszközévé — tette hozzá —. A felderítő munka gyengeségeit nem lehet a büntetéskiszabási gyakorlat általános szigorításával el­lensúlyozni. Az viszont alap­vető követelmény, hogy a bűncselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz az ítélkezés gyorsan és hatékonyan al­kalmazkodjék ; például a köz­rendet és a közbiztonságot súlyosan sértő, erőszakos bűncselekmények vagy a va­gyon elleni bűnözés, az itta­san elkövetett közlekedési bűncselekmények visszaszo­rítása érdekében. Dr. Szíjártó Károly be­széde után Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizott­sága osztályvezetőjének fel­szólalásával zárult az érte­kezlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom