Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
o 1983. június 5., vasárnap Kétsopronyban K étsoprony hajdani területét és lakosságát tekintve 65 százaléka Békéscsabához, 20 százaléka Kondoroshoz és 15 százaléka Kamuthoz tartozott. 1952-ben a felsorolt területek összevonásával mintegy 5 ezer 500 hektáron 2300 lakossal önálló közigazgatási területté vált. A település története azonban nem erre a 3 évtizedre, hanem évszázadokra nyúlik vissza. Neve ószláv eredetű, valamikor két helységből állt, s bizonyos, hogy már az Árpád- korban egyházas hely volt. Mátyás király idejében Keth- Sopronnak hívták, a XVIII. század közepén Mező-Két-Sop- ronnak nevezték, 1870-ben pedig Nagy-Sopron-pusztaként említik a krónikák. Az 1561. évi összeírás szerint nemesi családok és jobbágyok lakták, összesen 53 család. A két különálló falunak külön földesura volt, akik külön bírákat is tartottak. Az évszázadok során gyakran cserélt gazdát a település, a török időben lerombolták, majd újratelepítették. A község múltjával Petrovszki Mihály, társadalmi tanácselnök és Angyalos Lajos párttitkár ismertet meg. Mindketten a termelőszövetkezetnél dolgoznak főállásban, Petrovszki Mihály a gazdaság elnöke, Angyalos Lajos pedig községi és tsz-párttitkár. Minden mondatukból a község iránti szeretet tükröződik. Nem őslakosok ugyan, Kondorosról kerültek ide, de legalább olyan patrióták, mintha itt születtek volna. Szívesen beszélnek a mai Kétsopronyról. — Az 1975. évi népszámlálás alapján a lakosság lélekszá- ma 1700 volt. A 60-as évekig a belterületen mindössze 20 ház épült, ezt követően gyorsult az építkezés, és ma már 280 lakóháza van a községnek, korszerűek, általában összkomfortosak. A tanyák száma azonos a lakások számával. A lakosság lélekszáma 1975-től emelkedik, 85 százaléka szlovák anyanyelvű. Szép eredményekkel dicsekedhet a község a társadalmi munkában, ennek révén épült a törpevízmű, több kilométer betonjárda, s jelentős volt a hozzájárulás a kultúrházhoz és az iskolához is. A múlt évi eredmények alapján a kisközségek kategóriájában a társadalmi munkát tekintve második helyezést értek el. Hz iskola jövőjét az összefogás biztosítja Űttörőolimpia, tanulmányi verseny, nemzetiségi hagyományápolás — az országos versenyek élvonalában mindig ott találjuk a két- sopronyi gyerekeket. A kisközség általános iskolájában 200 nebulót oktatnak a hamarosan lezáródó tanévben. Jövőre többen lesznek, s előreláthatóan hosszú esztendőkre biztosított a létszám. — 1984-re terveztük az iskola bővítését — meséli Kukely János igazgató —. de már az idén összejött a pénz, s felajánlották segítségüket a szocialista brigádok és a többi patronálok is. A villanyvezetékeket például a 611-es szakmunkásképzősök szerelik majd társadalmi munkában. A fürjesi honvédek Radnóti Miklós KISZ-alapszervezete 3 alkalommal 50-50 katona munkáját biztosítja az építkezéshez. A kétsopronyi úttörőcsapat és a fürjesi honvédek együttműködése már 7 esztendős hagyomány. A katonák lövész- és úttörőtáv- írász-szakkört vezetnek az iskolában. Volt már olyan esztendő, hogy makramézni. amatőr filmet készíteni tanították a katonafiatalok a kisdiákokat. Az igazgatói iroda sarkában húzódik meg egyelőre a legutóbbi értékes ajándék; Csizmadia Imre volt honvéd József Attilát ábrázoló szobra. Az iskola új szárnyában kap majd méltó helyet a csapatnévadó portréja. Ügy számítják, hogy augusztusban kezdi az építkezést a tsz építőbrigádja, s 1984 gyermeknapján, május végén már birtokba is vehetik az újabb tantermeket a diákok. — A magunkfajta kis iskola jövőjét csak úgy lehet biztosítani, ha együtt élünk a faluval, a körülöttünk dolgozó intézményekkel — folytatja a gondolatsort Nagy Mártonná csapatvezető.-— A Rákóczi Tsz, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ, a területi Kulich Gyula KISZ- alapszervezet, s a katonáink mind-mind azon munkálkodnak, hogy a gyerekeink ne maradjanak le a városi iskolások mögött sem élményekben, sem a megfelelő körülményekben. Kétéves kísérlet eredményességét dicséri például, hogy 80 gyerekünket hordjuk rendszeresen Gyulára úszásoktatásra. Az a célunk, hogy minden tanulónk megtanuljon úszni. A Majernyik Istvánná vezette szlovák olvasóké a művelődési ház kisdobos táncegyüttese, az óvodai és nyelvi foglalkozások eredményes fórumai és képviselői a nemzetiségi hagyományőrzésnek. Kukely János büszkén meséli, hogy 160 szlovák közmondást gyűjtöttek a falu öregjeitől, s egyszer majd ezeket nyomtatott formában is szeretnék közreadni. Az iskola labdarúgói, kézilab- dásai. sakkozói, asztaliteniszezői is dicsőséget hoztak az oktatási intézménynek. Nagy halom vas- és fémhulladék tanúskodik az udvaron a gyerekek szorgalmas gyűjtőmunkájáról. Együtt tevékenykedtek a falubeli KISZ- esekkel, és jövedelmüket a táborozó felszerelés gyarapítására fordítják. Az idén ismét Nyíregyháza-Sóstón üdülnek, pihennek a kisdobosok és úttörők. Erős termelőszövetkezet Jó termést ígér a répamag A községben a Rákóczi Tsz az egyedüli gazdálkodó egység. Eredményei évek óta jók, s ezáltal a kereseti lehetőség egy dolgozó tagra vetítve meghaladja az 52 ezer forintot évente. A 3 ezer 500 hektár területből 1500 hektáron vetőmag-előállítás folyik: hibrid kukorica, búza-, árpa-, hibridnaprafor- gó-vetőmag, cukorrépamag. sárgarépa-, petrezselyem-, retekmag, bab_ és borsófélék. Ez a tevékenység fokozott gondot, figyelmet kíván. ám jól is jövedelmez. A szövetkezet árbevétele tavaly 170 millió forint volt, nyeresége meghaladta a 35 és fél millió forintot. A lakosság 80 százaléka a tsz-ben dolgozik. A közös szántó 3 ezer 420 hektár, a dolgozó tagok száma 500, a nyugdíjasoké 250. A gazdaság 1977-, 78., 79-, 80-ban elnyerte a Kiváló címet. A termelőszövetkezet tagjainak jövedelemkiegészítése és az árutermelés fokozása érdekében jelentős segítséget ad a háztáji gazdálkodáshoz. A szövetkezet vezetői ágazati szintre emelték a háztájival való foglalkozást és a fokozott gondoskodás eredménye nem maradt el. Míg 1977- ben a háztájiból 2 ezer 700 sertést vásároltak fel, tavaly már 6 ezer 700-at. Ugyancsak nagy lehetőség van a növénytermesztés területén a különböző vetőmagok előállításában is. Tavaly csaknem 35 millió forint értékű szerződött terményt, hízó állatot és tejet értékesítettek a háztájiból a tsz-en keresztül. Ugyancsak a közös gazdaság érdeme, hogy 1979-ben megépítette a Rákóczi éttermet, amellyel nem csupán a község közétkeztetési gondjait oldotta meg, hanem jelentős kulturális programok szervezésére is lehetőség nyílt ezáltal. Jubilál a falu orvosa „Lélegezzél nagyokat!” Dagadt szájú kisgyerek várakozik mélységes komolysággal az orvosi rendelő előterében, Ancsin Matyikát darázs szúrta meg az óvoda udvarán. Azonnal szaladt vele a daduska néni az orvoshoz, de már az édesanyja is meglátta a munkahelye ablakából. Andó Anika táborozni készül, orvosi igazolást vár. A sarokban fiatalasszony köhög, tüsszög. Idős bácsi és fiatalember üldögél még a rendelőben, hogy dr. Bánki Gyula szeme elé kerüljön. — Jászberényből költöztünk ide a feleségemmel — meséli az orvos. — Egyszer átutazóban jártunk erre, s meglepett az emberek kedvessége. Ismeretlenül is szívélyes idegenvezetőnk akadt, a vb-titkárasszony félretette otthoni munkáját, amikor felkerestük, s csak velünk foglalkozott. Letelepedtünk, szolgálati lakást kaptunk, változtathattunk a szükségleteknek megfelelően a rendelő felszereltségén is. Bájos mosolyú körzeti nővér Szigeti Judit. Helybeli kislány, a. békéscsabai egészségügyi szakközépben végezve került az orvosi körzetbe. Egy főállású védőnő, s az orvosírnok tartozik még a helyi egészségügyi ellátás szakgárdájához. Fogorvos Békéscsabáról jár a községbe, s a felnőttek gyógyítása mellett az iskolafogászati teendőket is ellátja. A körzeti orvosnál a betegforgalom nyugodtabb napokon negyven körüli, a megbetegedések időszakában a hatvanat is eléri. Egészségnevelésre nemcsak a rendelési idő alatt van módja az orvosnak, hanem délután és este is, a művelődési ház klubfoglalkozásain. Ilyenkor a helyes életmódról, a káros szenvedélyekről, az idős korúak és a fiatalok problémáiról beszélgetnek. Mikor az épülő iparcikkbolt előtt álldogáló négy asz- szonyt faggatjuk az egészség- ügyi ellátásról, elégedetten bólogatnak: — Most már nyugodtak vagyunk —mondják. — Egy éve végre ugyanaz az orvos gyógyítja a község lakóit. ROVldPII — A múlt évi társadalmi munkában elért második helyezéssel 40 ezer forint jutalom járt, amelyet az alapellátás javítására fordítanak. — A községben 17 kilométer szilárd burkolatú járda van, a villanyhálózat meghaladja a 20 kilométert. — A település 1974 óta Békéscsaba városkörnyéki községe, s a szép környezetben levő tanácsházán dolgozók a létszámgond ellenére is közmegelégedésre látják el feladatukat. — A gazdaságos termelés érdekében a termelőszövetkezet rövidesen felszámolja a szarvasmarha-ágazatot, s továbbfejleszti a sertéstenyésztést. — A Rákóczi Termelőszövetkezet, mint a község egyetlen "gazdasági egysége, valamennyi társadalmi szervet támogat anyagilag. Ennek évi költségvetése meghaladja a félmillió forintot. — Egy 1773-ból származó okmány úgy emlékezik meg Kétsopronyról, hogy akkor „Még meglátszottak a hajdani soproni templomnak fundamentumai, a nép állította, hogy az anyagot a török hordta el Gyulára és Szarvasra” (Haan Lajos). — A mai falu környékén csak lassan alakult ki a tömöttebb település, amelynek magyarázata, hogy a XVII—XVIII. században a bérlők állandóan váltogatták egymást, nem telepedtek le, s így a jobbágyok sem tudtak földhöz jutni. — A kétsopronyi általános iskolások szívesen kirándulnak és táboroznak szgptad idejükben. Szombaton, június 4-én a búcsúzó nyolcadikosok indultak 2 napos kirándulásra Budapestre, ahol cirkusz-, színház- és múzeumlátogatás szerepel a programban. A 3965. sz. József Attila úttörőcsapat tagjai július 19-től 29-ig táboroznak Nyíregyháza-Sóstón. A romantikus környezetben a kisdobosok is biztonságban szórakozhatnak, pihenhetnek. Az oldalt összeállította: Bede Zsóka, Seleszt Ferenc, a fotókat Veress Erzsi készítette. WtütBta, Az ütemezésnek megfelelően halad a zöldborsó betakarítása, a szemet a Békéscsabai Konzervgyár fogadja A termelőszövetkezet szakemberei számára szolgálati lakásokat épít. A képen látható „Agárdi panel” az első, de folyamatosan építik a többit is. A terv szerint 7 ilyen csinos épülettel gazdagodik a falu képe Az ellátásról a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ gondoskodik. Ma még egy épületben található a tenyérnyi élelmiszer- és a valamivel nagyobb iparcikkbolt. Néhány héten belül azonban ez utóbbi új helyre költözik, s így az élelmiszerbolt is nagyobb helyet kap Környezetismeret-óra az első osztályban
