Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
1983. június 30., csütörtök IgHsUMTd flz elődöntők után Párizsi Fiilöp-szigetekiek Békéscsabán Befejeződtek a Ki Mit Tud elődöntői. Az ország megismerte azokat a fiúkat és lányokat, akik továbbjutottak a játékban. , Az Almássy téri Szabadidő Központot hetek óta megszállták a televíziósok. A versenyzők minden héten szerdán érkeznek. A különböző próbákon nemcsak az időt mérik le a szakemberek, hanem ismételten —• immár ki tudja hányadszor — megnézik a produkciókat is. Az utolsó csiszolások, változtatások után kezdődhet a kamerapróba. S minden héten csütörtökön délelőtt és délután felhangzik a szignál, kezdődik a játék. S most. miután bemutattak több mint százharminc produkciót, érdemes egy kis összegzésre vállalkoznunk, a középdöntők előtt. Több mint negyvenezer fiú és lány, fiatal nevezett be a Ki Mit Tud versenybe. Mert verseny, igazi erőpróba ez a javából. Azok számára különösen akik a televízió válogatóján is túljutottak. S itt és most érdemes megállnunk egy pillanatra: nem minden esetben azok kerültek be a televízió műsorába, akik a kategórián belül a legjobbak voltak, hanem azok, akiknek műsora a televízió képernyője előtt is eladható, televíziós szempontok alapján is kivitelezhető volt. A televízió válogatóján több mint hétszáz szereplő közül kellett kiválogatnia a szerkesztőnek és a rendezőnek, a megbízott szakembereknek azt a csaknem száznegyven előadót, illetve együttest, akiket az elmúlt hetekben megismertek a telvíziónézők. Ezek a fiatalok a siker lázában égnek, mert közülük a zsűri értékelése vagy a közönség szavazatai alapján sokan továbbjutottak a középdöntők valamelyikébe. Mitagadás, nagy a csábítás. Akad köztük jó néhány, aki elrugaszkodva a realitás talajáról elhatározza, hogy ezek után hivatásos művész lesz. Illúzió? Ne feledkezzünk meg az előző Ki Mit Tud-ok befutott szereplőiről. Közülük sokan maradtak a pályán. Érvényesülésük elsősorban annak köszönhető, hogy nem hagyták magukat becsapni. Nem hittek abban, hogy a játék győzelme valamiféle felvételnélküliséget, valamiféle garantált zöld utat jelent. Tovább tanultak, formálták tehetségüket. Mert korántsem zárható a sor Kern András, Faragó Laura vagy mondjuk a műsorvezető Gál- völgyi János nevével. Ennél sokkal többen érték el a sikert, a hírnevet, amelyhez több éves, évtizedes kitartó tanulás, munka vezetett. Most is a gyerekeknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a fellépés, a bemutatkozás, az ismeretség megszerzése után még sok mindent kell tenniük, ha érvényesülni szeretnének. E játék komoly veszélyére a zsűri elnöke, Major Tamás már a kezdet kezdetén felhívta a játékosok, a versenyzők figyelmét. Nem ok nélkül! Mert mi tagadás, azért ebben a versenyben, játékban is a zsűri értékelése után sokszor lehetett látni könnyes szemeket, elkeseredett arcokat. S nagyon kevesen voltak olyanok, akik már a kezdet kezdetén úgy döntöttek, hogy siker esetén sem folytatják tovább élethivatásként hobbijukat, mert van választott szakmájuk, választott hivatásuk ... Azok a fiatalok, akik az elődöntők valamelyikén kiestek, már a kezdeti nehéz napokon túl vannak. Mérlegelték, értékelték önmagukat, a zsűri véleményét, hozzáadva környezetük, a család. a barátok bölcsességeit, s eldöntötték: hogyan tovább. De azok, akik bejutottak a középdöntők valamelyikébe, s rövidesen ismét a képernyők elé kerülnek, minden bizonnyal még játszanak a gondolatokkal, készülnek az újabb vetélkedőre. amelyen már magasabbra kerül a mérce, hisz az eddig legjobbak állnak a kamerák elé. S a Ki Mit Tud eseményeiről szóló kazettasorozat, amelyet a KISZ Központi Bizottság agitációs és pro- pagandaosztálya jelentetett meg — elfogadva egy ötletet — évek múlva is őrzi az 1983-as évről a fiatalok bemutatott produkcióit. Némelyik tehetségét hivatásos előadóművészek is megirigyelhetnék ... Olvasva e játékról szóló kritikákat, talán érdemes szólni még valamiről. Talán a televíziózás történetében eddig nem is volt olyan sorozat, amikor a nézők ne hangoztatták volna fenntartásaikat. Ez alól az idei Ki Mit Tud sem kivétel. Nemcsak dicsérő, hanem korholó szót is lehetett hallani szép számmal. Az összegzés ennek ellenére valahol mégiscsak egybehangzó. Színvonalas, — igaz, néha a kelleténél is komolyabb — ez a péntek esti műsor. S hogy ez elmondható, az nemcsak a televíziósoknak, hanem minden köz- művelődési szakembernek, ifjúsági vezetőnek, közreműködőnek a munkáját dicséri. Mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy a szereplők színpadra álltak, hogy bemutatták tudásukat, hogy elhittük — mert hallottuk és láttuk — tehetségüket. Ambrus Sándor Hát igen! Ez a három földrajzi terület sehogy sem jött össze. Az elmúlt hétvégén, azaz pénteken este a békéscsabai szabadtéri színpadon szerepelt az állandó párizsi szerződéssel rendelkező Fülöp-szigeteki tánc- együttes A Csendes-óceán gyöngyszemei című show- műsorával. Mindazok csalódtak bizony, akik valamiféle folklórműsort vártak. De azok a középkorú férfiúk is csalódottan tértek haza, akik — a „csábos” plakátképek után — holmi pikáns és szexis bajadérműsort reméltek élvezni. Sőt azok sem kaptak eleget a nem kevés forintba került jegyek ellenében, akik valamiféle hamisítatlan nyugati revüben bizakodtak. A csabai műsor mindháromnak egyvelegét jelentette. Szórakozásnak is, művészi élménynek is, időtöltésnek is igencsak kevéskét. Huszonöt — zömében — hölgy jelenti ezt az együttest. Nincs mit tagadni: a budapesti nem éppen kedvező fogadtatás híre hamarább elérkezett Békéscsabára. így tehát nem fűztünk nagy reményeket az együttes előadásához. Mi tagadás, a televízió elkényeztet bennünket. A párizsi Olympia revüivel még messziről sem Diáklapszemle A végén kezdem a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-szervezete lapjának elemzését. Nem azért, mert — mint sokaknak — nekem is ez lenne a szokásos sorrend. Egyszerűen, mert éppen az utolsó lapon találtam azt a jellemző mondatot, amelyből a gondolatot érdemes továbbvinni. A mondat így szól: „Csak azért lett (megint) ilyen hosszú, mert ezután sokáig nem szólalhatunk meg.” Nos, a lapot végigböngészve talán joggal hihetünk az első benyomásnak, annak, hogy itt a bőség zavarával küszködött a szerversenyezhet ez a szintén Szajna-parti fogantatású programfűzéi'. Az eklekti- kusság, az egyvelegjelleg jogosan volt tiszavirágéletű divat. Legfőképpen talán azért, mert jellegtelen. Nem ad semmi olyat, ami agyunkba fészkelheti magát. Élményként, emlékként. Vagy akár az ok nélkül lebecsült „önfeledt" szórakozás emlékforgácsaként. Nem voltak szépek a lányok. Legfeljebb csinoskák, de hát ez a legkevesebb. Giccses volt a díszlet, uná- sig ismert a jelmez, banálisán olcsó a koreográfia. Szánalmasan esztrád a magnó- felvételről harsogó zenei aláfestés. Persze, azok a bizonyos ízlések... De hát ahhoz túlontúl sokan mentek el előadás közben. Haza! Úgy tűnik, a tévé többet ígért... Valami azért szenzáció- számba ment. Az első rész közepén röhejes (igen, így!! megjelenésű szemüveges úr lépett a gyalulatlan deszkákra. Egy kis asztallal, kellékekkel. Ö volt a bűvész. Elő^ szőr azt gondoltuk: csizma az asztalon . . . Aztán elhalt az utolsó pisszenés is. Valóban nemzetközi színvonalút, káprázatosat hozott. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, kell-é az ilyen és ehkesztő bizottság, élén a „nyugalmazott” főszerkesztővel. Benedek Edittel. S jó ez így. Az írásokat valóban kár lett volna visszautasítani, hiszen kellemes, szórakoztató olvasmány ez így, együtt.. Igaz, az arányokon érdemes lett volna igazítani, vagy legalábbis a hasonló témájú írásokat csokorba — vagy ha úgy tetszik, rovatba —szedni. A kirándulásokra gondolok itt elsősorban, melyek egyébként valóban hangulatosak, jól visszaadják az élményt, melynek az írók részesei voltak. Abból indulhatunk ki, hogy milyen jó, hogy a „Látónak” — több szem többet lát —. ilyen sok tudósítója van. Természetes következménye ennek, hogy témái is váltohez hasonló, előzetesen nehezen ellenőrizhető színvonalú külföldi vendégjáték vidéken, most és itt: Békéscsabán? Az elmúlt nyáron egy spanyol és egy brazil együttes szerepelt a csabai tölgyek alatt. Mindkettő csendes bukás volt. A rendező megyeszékhelyi közművelődési intézményeknek úgymond filléres hasznuk ha volt ezeken az előadásokon, noha három számjeggyel volt csak írható a belépőjegy ára. Talán el kellene azon gondolkozniuk a csabai „nagy attrakciókat” szervezőknek, hogy nem lenne-é érdemesebb a sok százezer(!) forintos külföldi előadások helyett a jóval olcsóbb, de a közönség által is várt, szeretett hazai együtteseket meghívni, szerepeltetni. Ügy is, hogy a közönség azon mintegy tanulva szokna hozzá a számára életérzésben, művészi (vagy csak annak kikiáltott!) kivitelezésben idegen külföldi előadásokhoz. Mert ezek a rendezvények egy kicsit hirtelen, minden „bemelegítés” nélkül szakadtak ránk. S nem is a legjobb, a legnívósabb fajtából valóak. A közönségnek — még ha az „csak” békéscsabai, akkor is — kényes lehet a gyomra. Nem vesz be akármit... (nemesi) zatosak. Helyet kapott többek között a KlSZ.élet, a sport, az irodalom, a néprajz, a helytörténet. A humort kicsit talán sZűkmar- kúan osztogatták a lap szerkesztői, bár elvétve az is helyet kapott a vaskos példányokban. A Látó mellékletében — „Ami a Péter And- rás-emlékkönyvből kimaradt” címmel — a szeghalmi református Péter András Reálgimnázium természettudományi tagozatú önképző körének történetét dolgozza, fel, 1937-től 1944-ig. Végül az utolsó oldalról idézzünk ismét: „Reméljük — írják —, azért, hogy alig-alig fért bele az iskolai időbe, az olvasás idejébe mindenkinek belefér”. Nos, mi is reméljük! Nagy Ágnes HÜNGSZÓRÖ Keresztmetszet Televízióban, rádióban egyre-másrá születnek a különböző témájú magazinműsorok. Nem ok nélkül, hiszen az ilyen szórakoztató jellegű műsorok mindig sok hallgatót, nézőt vontak a készülékek elé. Érdemes lenne hát végre csokorba szedni, mi az, ami annyira vonzóvá teszi sokak számára ezeket a perceket, órákat! Először is a témák színessége, sokrétűsége, hiszen ettől magazin, hogy sokakhoz fordul, sok mindennel. Ezután magától értetődik a műfajok változatossága, melyek jó műsorszerkesztéssel egységes egésszé gyúrhatok ösz- sze. Hogy miért szeretjük még a magazinokat? Mert fel lehet állni mellőlük, s manapság ez is nagy előny, különösen esténként, mikor annyi tennivaló akad a ház körül. „No. szép kis műsor az, amiben az a jó, hogy ott lehet hagyni” — legyinthet- nek most sokan. Pedig ez valóban érdem, a rádióban különösen. Még a háttérrádiózók is elégedettek lehetnek ilyenkor, hiszen figyelmük úgyis kiválasztja azt, ami csemegének számít, amelyik téma meg nem érdekes, az ..hadd szóljon” .. . De nézzük, mit is hallhattunk hétfőn este m „Kereszt- metszet” című magazinban? Szakács Sándor közgazdász- szal Hernádi Gyula író beszélgetett, még nagyobb súlyt adva nevével a témának: „Mibe kerül egy háború?” A felvett adatok, kérdések hát- borzongatóak, félelmetesek. Jól illett a témához a felejthetetlen Latinovits Zoltán szavalata, amelyben Robert Rozsgyesztvenszkij Rekviem című, hatalmas erejű költeményét adta elő. Stefka István annak idején már járt Nyékládházán, akkor a tanácselnököt alkalmatlanság miatt visszahívta a falu tanácsülése. Kipipálhatta volna a témát, hogy ez is megvolt, ám — szerencsére — nem ezt tette. Most, egy év múlva ismét ellátogatott a községbe. Mi történt azóta? Riportja ezúttal is izgalmasra, érdekesre sikerült. Jólesett e nem éppen köny- nyű témák után az „Állatmesék — emberi gyarlóságok” című üdítő beszélgetés, Tarján Tamás interjúja Bodrogi Gyulával pedig kiemelkedő perceket jelentett a műsor egészét nézve. Nem soroljuk tovább a témákat, hiszen a rendező, Bozó László még jó néhány témát érdemesnek talált a feldolgozásra. Ennyi is elég annak bizonyítására, érdemes volt meghallgatni a hétfő esti magazint. Egyedül a telefonbeszélgetésekbe nem hallgattunk bele, időhiány miatt. „Talán legközelebb...” — vigasztaltak minket. Örülünk, hogy lesz legközelebb. N. Á. .i Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Dvorzsák: I. szimfónia. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Pomádé király. 10.34: Cimarosa: A karmester. 10.57: Verbunkosok, katonadalok. 11.22: Lakásfelújítások — de hogyan? 11.37: Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei. 12.45: Filmtükörkép . 13.00: Operettrészletek. 13.30: Sorsfordító pillanatok. 14.00: Fúvósátiratok. 14.26: Sándor Judit dalfelvételeiből. 15.05: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 15.28: Sziriusz és az ősember. 16.00: Zenés játékokból. 16.49: Dsida Jenő: löszegyűjtött versek és műfordítások. 17.05: Olvastam valahol . . . 17.29: Rádiószinház. 19.15: Két hegedű-zongora szonáta. 19.55: Hajnal a Hanságban. 20.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 21.40: Az emberlakta tér. 22.30: Népdalok. 23.00: Operarészletek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Grabócz Miklós feldolgozásaiból. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.37: Mazurkák. 14.00: A csapatember . . . 14.35: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Helyettem írták. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.35: Piknik. 19.43: Lehár Ferenc: Arany-, ezüstkeringő. 19.55: Slágerlista. 20.35: Viszonthallásra, professzor úr! 22.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Zenés játékokból. 9.30: Bruckner: VIII. szimfónia. 11.05: Kamarazene. 12.20: Teresa Zylis-Gara opera- áriákat énekel. 13.07: Fábián Márta cimbalmo- zik, Matuz István fuvolá- zik. 13.29: Handel-művek. 14.25: Részletek Junior Cook ..Pressure Cooker” című lemezéről. 15.00: Aloys és Alfons Kon- tarsky kétzongorás felvételeiből. 16.00: Zenei lexikon. 16.20: Vonósmuzsika. 16.55: Popzene sztereóban. 18.05: Rimszkij-Korszakov- ciklus. 20.24: Régi magyar táncok. 20.45: A King Crimson együttes összes albuma. 21.24: Kilátó. 22.09: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Me- lani énekel. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: Részletek Szirmai Albert operettjéiből. 17.30: Intermezzo. Hóvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. Szerkesztő: Kutas János.. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek. 16.35: Állatkölykök. XVIII 18. (ism.) 16.50: Csak gyerekeknek! 1. Kristóf úr. VIII 6. 2. Boldizsár és Bella. VII 6. 3. Gigászok harca, (ism.) 17.30: Reklám. 17.35: Kikapcsoló. 17.45: Telesport. 18.10: Képújság. 18.15: Jazz . . . dzsessz. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Célpont. 20.55: Panoráma. 21.55: ön hogyan döntene? 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 18.45: Sorstársak, (ism.) 19.05: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. XII 10. 20.45: Egészségünkért! (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Kikapcsoló, (ism.) 21.25: Ideiglenes paradicsom, (ism.) 23.00: Képújság. BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A valóság képei. 21.05: Az Atlantisz embere. — Filmsorozat, 7. rész. 21.50: A világ ma. 22.05: Disco. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A kék mint tarka — tvsorozat gyermekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — dráma- sorozat. ismétlés. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. 21.10: Reklám. 21.15: Adás a kultúra köréből. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: Bombanő. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Gyerekek a Kéktó- Hegyről. 6 és 8-kor: A Tirno- vói cárnő. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Üzenet az űrből, fél 8-kor: Víkendház nélkül nem élet az élet. Békéscsabai Kert: Piedone Egyiptomban. Gyulai Erkel: Pucéran és szabadon. Gyulai Petőfi: A szénbányász lánya. Gyulai Kert: A Sárkány éve. Orosházi Béke: Vérszerződés. Orosházi Partizán: fél 6- kor: Casanova I.—II. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Keresztapa I. —II. rész. Jelenet „A Csendes-óceán gyöngyszcmci”-ből
