Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. június 29., szerda Szomszédolás Az elmúlt héten a szomszédos megyék lapjait az NB I-es labdarúgóidény befejezése utáni gondokról, az amerikai su- galmazású aerobic helyi elterjedéséről, valamint a közelgő nyári idényről szóló tudósítások, riportok töltik meg. vtiAc nour/jyAi ccrtsOijenKi A hajdúsági főváros, Deb­recen ad otthont az úttörő- olimpiának. A napilap na­ponként képes anyagokban számol be a vörös nyakken- dősök sikereiről. Külön elemző írások szólnak a csa­patok támogatóiról, elemzé­sek a testnevelés-oktatás fej­lesztésének gondjairól. A Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei bizottsága Ember és haza elnevezéssel felhívással fordult a megye lakosságához. - „Társadalmi szervezetekben kisebb, és nagyobb csoportokban az emberek beszélgetései során számtalan ötlet, javaslat hangzik el, amely mind egyetlen célt szolgál, tegyük mindannyiunk személyesebb ügyévé a társadalom fejlő­désének kérdéseit. Brigádok és magánemberek, pártszer­vezetek és fiatalok mozdul­nak meg egy-egy nemes cél érdekében, s ezt az alkotó energiát, ezt a munka- és életkedvet, ezt a társadalmi felelősséget a jövőben is igénybe kell venni, fel kell használni, élni kell vele, ugyanakkor ki kell teljesíte­ni” — hangzik az új társa­dalmi mozgalom indítására buzdító felhívás kezdete. „Aerobic: torna + szex = üzlet — testkultúradivat — új áruhullám a sportban” címmel a sportnak álcázott divatőrület debreceni szüle­téstörténetét elemzi Szent- györgyi János. A „sportág” születéstörténetét is leíró cikk megállapítja: Debrecen­ben ugyan régi hagyományai vannak a zenés gimnasztiká­nak, a középiskolai testne­velő tanárok már régóta ze­nével színesítik a foglalko­zásokat, de eleddig még az a pénz nem mérgezte meg ezt a folyamatot... „Lányom, a békeharcos. A lányom kérdezi, miután megtekintette a Tv-híradót: — Ki volt az a hülye, aki kitalálta a háborút?” ruaiuumiimau» * m Mtyyl ktméé* CSONGliD tt W n W A n » MtGri) £ M&MdXXM Az elmúlt hetekben Jugo­szláviában, Szabadkán ren­dezték meg a XI. Pannónia Vásárt, amelyen hazánkat 63 kiállító reprezentatív árube­mutatója képviselte, termé­keiket 11 termékcsoportban vonultatták fel. Több ma­gyar siker is született. Első díjat nyert a HÓDGÉP az önjáró zöldborsó-betakarító gépével, oklevelet adtak a kecskeméti Szikrai Állami Gazdaságnak. A vásár zárá­sáig újabb jelentős üzletkö­tésekre is sor került. A megyei lap — példa­mutatóan — közli a gyógy­szertárak zárva tartási ide­jét, amikor, az új rendelet értelmében, az árazásokat a gyógyszerészek elvégezhetik. A június 24—26. közötti gyulai néptáncfesztiválról tu­dósítást közöl a szintén „szomszédoló” újság. „Siker a hatodik hely” címmel rövid interjú is meg­jelent a hírlapban. Süli Jó­zsef újságíró a HMSE veze­tőit kérdezi meg, mi a véle­ményük az NB Il-es csapat — az írásban igencsak meg­kérdőjelezett — helyezéséről. Ezután az írás arról is be­számol, hogy a csapat „juta­lomképpen” ausztriai edző- táborozásra indul... „Eddig alighanem egyedül­álló természeti tüneménnyel kereste fel makói szerkesztő­ségünket Marcsó Lajosné kiszombori lakos. Jó marók­ra való kifejezetten édes ízű meggyet hozott nekünk kós­tolóba, no, meg mutatóba. Leginkább mutatóba, mert ilyen meggyet, talán még spha senki nem láthatott. Marcsóné két kis meggyfá­ján ugyanis kettes, hármas, négyes, sőt ötös ikermegy- gyek teremtek az idén. Az ikermeggyek egyetlen száron — kocsányon — fejlődtek ki, oly módon, hogy a középen álló kocsányos szem oldalán szemölcsszerűén újabb szem, illetve szemek nőttek ki” — szól a pomológiai érdekessé­get közhírré tevő és a je­lenséget a genetikusok fi­gyelmébe ajánló tudósítás. SZOLNOK MEGYEI VlAG PHOLETAíUAiEGYTSUUCTBO' Néplap ________________________A MEGYE PABTBIZOTTSAG tS A MEGYE TAftACS LAPJA D . Szabó Miklós „Razzia Szolnokon” című igen ta­nulságos és olvasmányos tu­dósításából idézünk egy részletet. „Király László és Gyarmati Andrásné irataival is baj van. Ök a városi ta­nács kommunális üzemében illemhelykezelők. — Személyi igazolványunk nincs, azt reggel elveszik, aláíratnak velünk egy bal­eseti füzetet, utána dolgo­zunk. Eeste kifizetik a 130 forintot és visszakapjuk az igazolványt. — Tudják, hogy ez sza­bálytalan a munkahelytől? Tilos elvenni az efféle ok­mányt. Mit adnak helyette? — Semmit — tárja szét a kezét a férfi... Mindez szintén noteszbe került, mert valamilyen in­tézkedést követel”. Idegenforgalmi reklámnak — a szó legnemesebb értel­mében — is beillik az „Elet a Tisza 11-n” című egész oldalas képriport. T. Katona László fotói segítségével az olvasók megismerkedhetnek a Tisza felduzzasztása követ­keztében kialakult új táj szépségeivel. DÉLUAGYARORSZÁB Ismét egy elemző írás az amerikai illetőségű divat- és üzletőrületről, bár már ma­gyar helyesírással: Aerobik- láz Szegeden. „Az ár a hó­napos tanfolyamért alig több mint egy kétszemélyes vacsora valamelyik jobb he­lyen. Arról azonban megfe­ledkeztek ezek a „vállalko­zók”, hogy a tornának ká­ros hatásai is lehetnek. Ha nem megfelelő a zene, ha nincs meg a fokozatosság, ha nem rugalmas talajon végzik, ha nincs sportorvos, aki pulzust mér, még na­gyobb baj is előfordulhat.” Az írás ezután részletesen említi a szegedi hölgyeknek is rendelkezésre álló tanfo­lyamok címlistáját. A közelmúltban tartotta évadzáró társulati ülését a a Kisszínház. Az igazgató, Nagy László adatokban gaz­dag beszámolóban tárta a tagság elé, mit végeztek, mi­re jutottak az igen mostoha körülmények között. A tu­dósításból azt is megtudhat­juk — és ez számunkra, Bé­kés megyeiek számára azért is fontos, mivel a szegedi társulat gyakran turnézik megyénkben, sőt egy-egy ér­dekes bemutatóra igen sokan utaznak a Tisza-parti vá­rosba —, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés kö­vetkeztében hétfő után ked­den sem tart előadást a szín­ház. Augusztus 5-tel megvá­lik a társulattól Pál Tamás főzeneigazgató, örökébe Óberfrank Géza érdemes művész, a Fővárosi Operett­színház eddigi művészeti ve­zetője lén. A színház nép­szerű művészei közül Bartha Mária érdemes művész (aki 19 évet töltött itt), Máriáss József és Papp Éva is meg­válik. összeállította: — i — fl gyámhatóságok tevékenységéről Állami gondozás, nevelési segély, kisegítő iskola A Művelődési Minisztéri­um tudományszervezési és informatikai intézetének a közelmúltban közzétett ada­tai szerint az elmúlt évben a megyei és a fővárosi gyer­mek- és ifjúságvédő intéze­tek 50 ezer 475 kiskorút ré­szesítettek állami gondozás­ban. Közülük több mint 32 ezren állami gondozottak, csaknem 2 ezren ideiglene­sen beutaltak, s 16 és fél ezren rendszeres nevelési se­gélyt kaptak. Tavaly 4 és fél ezer gyer­meket vettek állami gondo­zásba, mintegy 37 százaléku­kat olyan családból, ahol mindkét szülő él. Ugyaneb­ben az időszakban megszűnt több mint 5 ezer gyermek állami gondozása. A statisz­tika adatai szerint az álla­mi gondozottak 9 százaléka 3 éven aluli, 14 százaléka óvodás korú. Kisegítő isko­lába jár 16 százalékuk, kö­zépiskolába 10 százalékuk. Csaknem 6 százalékuk mun­kaviszonyban áll. A nevelő­szülőknél elhelyezettek szá­ma 7815, az állami gondo­zottaknak csaknem egyne­gyede, s arányuk fokozato­san csökken. A rendszeres nevelési se­gélyben részesülők 76 száza­léka pénzbeli támogatást kap, 7 százaléka természet­beni, 17 százaléka pedig ter­mészetbeni és pénzsegélyben részesül. Az egy főre jutó segély évente átlagosan 6468 forint volt, s a kifizetett összeg 11 millió forinttal több, mint 1981-ben. A gyer­mekvédő intézetek szerveze­tében csaknem 9 ezer hiva­tásos és több mint 5 ezer társadalmi pártfogó tevé­kenykedik. 1982-ben 118 állami neve­lőotthon működött hazánk­ban, s ezekben 16 ezer 200 hely van. A nevelőotthono­kat 767 vállalat és csaknem 1500 szocialista brigád pat­ronálja, s a tőlük kapott anyagi támogatás értéke több mint 8 és fél millió fo­rint volt tavaly. A gyerekek gondozását 1600 pedagógus és csaknem 900 gyermekfel­ügyelő látja el. A gazdasági, az adminisztratív és az egyéb nevelőotthoni felada­tokat 3 ezer főfoglalkozású dolgozó végzi. A nevelőott­honokon kívül 6 hétközi ott­hon is működik Budapesten, csaknem 500 hellyel. Tavaly a gyámhatóságok a szülők nem megfelelő ma­gatartása miatt több mint 60 ezer esetben inétzkedtek. Csaknem minden harmadik védő- és óvóintézkedés ci­gánygyerekeket érintett. Al- koholelvonói kezelést több mint 4 ezer szülőnél kezde­ményeztek. A szülők figyel­meztetésére 16 ezer, a gyer­mekek bölcsődei és óvodai elhelyezésére 2 ezer esetben került sor. A gyámhatósá­goknál nyilvántartott veszé­lyeztetett kiskorúak száma az utóbbi 5 évben 51 ezerről 68 ezerre nőtt. A veszélyez­tetettek kétharmada oktatá­si intézmények nyilvántartá­sában is szerepel. A gyámhatóságok 113 ezer kiskorút segélyeztek, közü­lük 16 ezret rendszeresen. Rendkívüli segélyezésre 51 millió forintot fizettek ki. A múlt évben 1199 gyermeket fogadtak örökbe. A kiskorú­ak 833 esetben terjesztettek elő házasságkötési kérelmet, csaknem százzal többet, mint egy évvel korábban, s 27 fiúnak és 60 lánynak nem adták meg az engedélyt. A gyámhatóságokat segítő gyermekvédelmi bizottságok­ban mintegy 12 ezer tag és aktivista tevékenykedett 1982-ben — csaknem 2 ezer­rel többen, mint 1981-ben. Körösladányban a Magyar—Vietnam Barátság Mgtsz vendéglője a közelmúltban kapta a tetszetős külsőt. A felújított külső falakat rézdomborítás díszíti Fotó: Gál Edit Kirándulások — gyerekeknek A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház egyik leg­népszerűbb szolgáltatásai azok az autóbusz-kirándulások, ame­lyeket gyerekeknek, vagy éppen az egész családnak szerveznek. A méltán népszerű, igen ked­vezményes téritési díjú túrákat a nyáron is folytatják. Legkö­zelebb a 10-14 éveseknek a me­zőhegyes mezőgazdasági kombi­nátba szerveznek utat. A prog­ramban többek között a mén­telep és a lovarda megtekinté­se is szerepel. Akik már nem férnek fel a július 12-én reggel induló buszra, azok a 28-i csü­törtökire még jelentkezhetnek. Ezt követően július 30-án, szombaton — majd augusztus 18-án, csütörtökön is — csalá­doknak szerveznek egynapos ki­rándulást Kecskemétre. A részt­vevők itt megtekinthetik a nem­régiben megnyílt, hazánk egyet­len játékmúzeumát, a Szóraka- ténuszt. Ütközben lehetőség lesz egy szarvasi arborétumi sétára is. Véget ért az országjáró diákok XVI. találkozója A mecseki sátorváros le­bontásával véget ért kedden az országjáró diákok XVI. országos találkozója, s a résztvevő 1600 lány és fiú elhagyta az ODOT-falut Az ötnapos program során ha­zánk egyik legszebb tájával, a „kincses Baranyával” és a legrégibb magyar várossal, a kétezer éves Péccsel is­merkedtek meg a természet­Sokan megdöbbentek Hu- nyán, amikor a rendőrség le­tartóztatta Hornok Nándor- né, Alkotmány út 1. szám alatti lakost. Ugyan mit kö­vethetett el ez a köztisztelet­ben álló kedves asszonyka? Hiszen magatartását, szorgal­mát, helytállását példaként emlegették a községben. De a megyeszékhelyen is ismer­ték. Néhány éven át megyei tanácstag volt. Munkahe­lyén, a Hunyadi Tsz-ben pe­dig nemegyszer hivatkoztak rá; lám, így kell dolgozni, ahogy Hornokné teszi, ilyen odaadással. Nem véletlenül kapta meg a Kiváló Szövet­kezeti Munkáért kitüntetést. Nem csoda, hogy akadtak olyanok, akik még a bünte­tő eljárás helytállóságát is kétségbe vonták. Hátha csu­pán tévedésről van szó? A rendőrség nem tévedett. Hornok Nándorné, a hunyai Hunyadi Termelőszövetke­zet pénztárosa sikkasztott. Mégpedig nem is keveset, több mint 386 ezer forintot. 1977 óta dolgozott a termelő- szövetkezetben, mint pénz­táros. Több esetben előfor­dult, hogy kisebb hiánya ke­letkezett. Ezeket a hiányo­kat kezdetben saját pénzé­ből fedezte. Később a hasz­nálaton kívül levő bizonyla­járó diákkörök tagjai. Az időjárás kegyeibe fogadta a táborozó fiatalokat, s mind­végig verőfényes, szép idő­ben bonyolították le a ver­senyeiket, túráikat, bemuta­tóikat. A Mecsek erdőrenge­tege és a hegyek között fek­vő Pécsi-tó még soha nem látott enny vidám, lelkes gyereket. Ez volt egyébként a premierje az ország leg­tok felhasználásával igyeke­zett pótolni a hiányzó pénz­összeget. Azt a módszert al­kalmazta, hogy ha a tagok a hunyai Hunyadi Tsz-ből tápot és egyéb anyagot vá­sároltak, akkor számukra a már forgalomból kivont pénztárbizonylatot állított ki. A pénzt a vásárlóktól át­vette, a bizonylatok eredeti példányát átadta, amelyre a vevő az árut megkapta a raktárból, ö pedig a pénz­tárbizonylat. további két pél­dányát megsemmisítette. Végeztek ugyan ellenőrzést, de ezt a tevékenységet senki sem ismerte fel. Így hát a módszert továbbra is alkal­mazta. A pénzt kivette a pénztárból. 1981-től 1983. ja­nuár közepéig rendszeresen kisebb-nagyobb pénzösszeget tartott meg a különböző ér­tékesítésekből, és így össze­sen 386 ezer 741 forint kárt okozott. A pénzt takarékbe­tétkönyvben gyűjtötte. Cse­lekményéről még a férje sem tudott. önkéntelenül adódik a kérdés, miért nyúlt a közös­ség pénzéhez? Anyagilag nem volt rászorulva. Horno- kék jól álltak. Jelentős ház­táji gazdaságuk van. Két gyermekük közül az első fel­ső fokú iskolába járt, a má­fiatalabb kiránduló központ­jának: az orfűi turistacent­rumnak. Különféle versenyeken és vetélkedőkön mérték össze erejüket, ügyességüket, is­mereteiket a diákok. Volt természetjárás és tájfutás, víziverseny és városismereti vetélkedő, megismerkedtek Baranya tájaival, történelmi emlékeivel és kulturális ér­sik már keresett. A bűn- cselekmény körülményeire világít rá a munkahelyi vé­lemény. Olyan jellemzést adott a termelőszövetkezet Hornoknéról, melyet bárki megirigyelhetne. íme: „Mun­káját rendkívüli szorgalom­mal és igyekezettel végezte a főkönyvelő irányítása alatt. Előfordult, hogy a főköny­velő szóbeli figyelmeztetés­ben részesítette a pénztárbi­zonylatok formai, alaki hi­bái miatt, valamint a pénz- kifizetések utalványozásával kapcsolatban. A kiküszöbö­lésre tett utasításokat igye­kezett a legmesszebbmenő­kig végrehajtani. Munkája során előfordult, hogy nem volt nagy a pénztárforgalom, akkor készséggel vállalt munkakörébe nem tartozó munkát, hogy segítse mun­katársait és az adminszitrá- ciót. Két dolgozót pénztáros­sá igyekezett nevelni. Főnö­keit igen tisztelte, élvezte munkatársai és a téesztagok bizalmát, szerény és mindig jókedélyű volt. Több társa­dalmi megbízatást vállalt. A sok leterhelés miatt mondott le a megyei tanács tagságról 1980-ban. Hunyán községi tanácstag és vb-tag volt. A Gyomaendrőd és Vidéke Ta­karékszövetkezet hunyai ki- rendeltségénél pedig intéző bizottsági tagként tevékeny­kedett. Társadalmi megbíza­tásainak nagy igyekezettel tett eleget. Előző munkahe­lyének javaslata alapján kapta meg a Kiváló Szövet­tékeivel, s ellátogattak a megye nevezetes üzemeibe. A találkozó alkalmat adott az ODOT-tagoknak arra is, hogy kicseréljék a szabad idő hasznos eltöltését szol­gáló diákturizmus tapaszta­latait, módszereit, új barát­ságokat kötöttek és megerő­sítették a régieket. Jövőre az ugyancsak hegyes-völgyes Nógrád megye lesz a házi­gazdája a XVII. ODOT-nak. kezeti Munkáért kitünte­tést.” A bíróság könyvszakértőt is meghallgatott. Az ő véle­ménye szerint a téeszt is fe­lelősség terheli, mert az el­lenőrzésre nem fordított kel­lő gondot. A munkahelyi vezetője, a téesz főkönyve­lője, akit tanúként hallga­tott meg a bíróság, elmond­ta, hogy a szövetkezetben bíztak Hornoknéban, s fel sem ötlött bennük, hogy ne­tán bűncselekményt követ el. Ez eddig rendben is van, de a gyatrán megszervezett ellenőrzésre ez sem ad ma­gyarázatot. Végeredményben ez adott lehetőséget a bűn- cselekmény elkövetésére. A csábító alkalomnak a gyön­ge jellemű asszony nem tu­dott ellenállni. Jóllehet, a tárgyaláson cselekményének indítóokára nem tudott ma­gyarázatot adni. A Szarvasi Járásbíróság dr. Uj Sándor büntető tanácsa Hornok Nándornét jelentős értékre, üzletszerűen elköve­tett sikkasztás bűntette mi- at egy év és 6 hónap sza­badságvesztésre ítélte. Mel­lékbüntetésként 3 évre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sáéi. A szabadságvesztést börötnben kell letöltenie. A bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte, hogy a sik­kasztás által okozott kárt a vádlott azonnal megérítette. Továbbá figyelembe vete be­ismerő és megbánó maga­tartását. Az ítélet jogerős. (Serédi) tárgyalóteremből Sikkasztott a pénztáros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom