Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 19tö. JÜNIUS 26., VASÄHNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Néptáncfesztivál Gyulán A „balassások” Fotó: Gál Edit „Ünnepi játékok, ünnepi előadássorozat..., ünnepélyes seregszemle.” Így szól az idegen szavak szótárában a fesztivál szó értelmezése. Nos, Gyula úgy tűnik, szép hagyományokkal dicsekedhet e tekintetben. Nem, ezúttal nem az Erkel Diákünnepekre gondolunk, hanem arra, hogy a felszabadulás után — A pénteki előadás egy másik, hangulatos pillanata 1948-ban — először Eyulán rendeztek ilyen nagyszabású néptáncfesztivált. Most, 3 évtizeddel a nagy horderejű esemény után a Népművelési Intézet, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, Eyula város Tanácsa, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, valamint az úttörő- és ifjúsági ház rendezésében — mint 5 évenként mindig — ismét emlékezik a város ... Június 24-én, pénteken este megyénk három együttese, a békéscsabai Balassi, a gyomaendrődi Körösmenti és a gyulai Körös táncosai emlékeztek meg közös előadással úttörő elődeik fesztiváljáról. A két kezdeményezőről, Molnár Istvánról és Rábai Miklósról is szó esett a rövid bevezetőben, valamint arról, hogy szinte egyedülálló, hogy egy megye három ilyen színvonalas együttest mondhat magáénak. Aztán elkezdődött a műsor. Először a gyulaiak léptek színpadra Tápéi hangulat című koreográfiájukkal. A fesztivál első rendezvényén az idő is mintha a várossal ünnepelt volna. Az előző napok hűvös, esős óráinak nyoma sem maradt. Így mindhárom együttes zavartalanul, igazi enyhe, nyári estén mutathatta be tudását, a Born Miklós koreográfus által rendezett műsorban. Tegnap, szombaton érkeztek az ország különböző részeiből meghívott együttesek, akik a délutáni próbát követően az esti gálán mutatkoztak be a város néptánckedvelő közönsége előtt. A találkozó részvevői, a budapesti Bartók táncegyüttes, a HVDSZ Bihari János táncegyüttese, az OKISZ Erkel táncegyüttese, a Vasas Központi táncegyüttes, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola táncegyüttese, valamint a szombathelyi Un- garesca és a debreceni Hajdú táncegyüttes táncosai — és természetesen a Békés megyeiek — ma, vasárnap is találkoznak a város lakóival. Az általuk bemutatott menettánc, s az ezt követő műsor bizonyára hangulatos színfoltja lesz a várszínházi megnyitó ünnepségnek. N. A. Határőrök eskütétele Orosházán Bálint György őrnagy mondott ünnepi beszédet „Esküszöm...” Fotó: Veress Erxsl Az orosházi határőrkerület kiképzőbázisán tegnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes katonai eskütételen tettek fogadalmat ifjú határőrök arra, hogy „a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonái lesznek”. Az ünnepségen az eskütevő katonákat, a vendégeket, szülőket és hozzátartozókat Harmati László alezredes köszöntötte, majd sor került az ünnepélyes eskütételre. Bálint György őrnagy ünnepi beszédében az eskü jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy „a kibontott csapatzászló előtt tett fogadalom népünk történelmi hagyományai közé tartozik”. Az esküt tevők nevében Szőke László határőr szólt, majd az orosházi városi KISZ-bi- zottság titkára, Kiss Pál mondott üdvözlő szavakat és kívánt katonaszerencsét a felsorakozott határőröknek. Az eskütétel a fiatal határőrök díszmenetével zárult. (s—n) Javuló vendéglátás a strandokon A jelek szerint az idei nyáron országszerte javul az ellátás a strandokon. Mindenütt gyarapodott a lángos-, szendvics-, pecsenye-, üdítőital- és gyümölcsárusításra vállalkozók száma, akik korszerűen felszerelt pavilonokban vagy mozgó kocsikból kínálják portékáikat. A Fővárosi Fürdőigazgatóság a tavalyi idény végén felmérte, mit keresnek legjobban a látogatók a kezelésében levő 12 budapesti strandon. A tapasztalatok alapján kötötték meg az idei szerződéseket, s ezekben a múlt évinél több olcsó étel és olcsó hazai sör szerepel. Ez utóbbiból azonban a vendéglátók a szerződés ellenére eddig nem tudtak kellő mennyiséget beszerezni, így a fővárosi strandokon június közepéig csak külföldi sört lehetett kapni. Az olcsó ételek árusítását egyebek közt úgy kívánják megoldani, hogy megállapodást kötöttek a belvárosi vendéglátó vállalattal : a Szabadság — népszerű nevén Dagály —, valamint a Palatínus strandon a pénztáraknál a belépőjegy- gyei együtt menüjegyet árusítanak, amelyekre soron kívül szolgálják ki az étteremben az ebédet. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy erre a vártnál kevesebb az igény. Ennek oka egyebek ^jeözt, hogy magánárusoknál olcsóbban is megebédelhetnek a strandolok. A Fővárosi Fürdőigazgatóság a tavasszal versenypályázatokat hirdetett, s több mint 35 magánkiskereskedővel kötött szerződést vendéglátóhelyek létesítésére. Sondot jelent viszont, hogy hét helyütt, köztük a Palatínus strandra szánt pavilon létesítésére — noha már márciusban megkötötték a szerződést — a kerületi tanácsoknál elhúzódik a magánárusok építési engedélyének kiadása. Főként a közelség miatt a fővárosiak körében is igen népszerűek a Velencei-tavi strandok, amelyeket az idén a tavalyinál várhatóan 20— 25 százalékkal többen keresnek fel. Ellátásukat közvetlenül a tó partján két új étterem segíti: Agárdon a nagystrand melletti Nádas étterem, ahol egyszerre 2 ezer adag ételt tudnak főzni, Velencén pedig az ifjúsági üdülőközpont ifi étterme, amely 4 ezer adag étel készítésére alkalmas. A tavalyinál jobb ellátást ígérnek a Balaton Veszprém megyei szakaszának 46 strandján is. Ezt főként az a 313 magánvállalkozó segíti, akik közül 50-en a strandokon állították fel pecsenyesütő-, élelmiszer- és zöldség-gyümölcs árusító pavilonjaikat. Kánikulai hétvégeken több mint 20 ezren keresik fel a szegedi Tisza-parti fürdőket is. Ellátásuk nem volt mindig kielégítő, az idén azonban a Csongrád megyei és az Alföldi Vendéglátó Vállalat, valamint a szegedi ÁFÉSZ mellett egy mező- gazdasági termelőszövetkezet, több szerződéses vendéglátó, valamint őstermelők, magánkereskedők is javítják a kínálatot. Mivel a 22 állami, szövetkezeti és magánpavilon sem győzi mindig a forgalmat, 10 alkalmi elárusítóhelyet is kijelöltek jó minőségű gyümölcsöket kínáló magántermelőknek. A gyulai Várfürdőben az idén kissé kényelmetlen az ételek, italok beszerzése, ami a téli fürdő bővítési építkezéséből adódik. A zsúfolt elhelyezés ellenére azonban az áruellátás kielégítő, csupán kőbányai világos sörből akadozik az ellátás. Munkával, bizakodással a kormány beszámolója tevékenységéről mindig is a fontosabb országgyűlési napirendek közé tartozott. A jövő feladatainak teljesítése nagymértékben múlik azon, hogy a Minisztertanács milyen tanulságokat és feladatokat von le a kormányzati munka tapasztalataiból. Lázár György parlamenti beszámolója az 1980 őszén elfogadott kormányprogram végrehajtásáról azzal keltett általános érdeklődést, hogy igen nehéz időszakot ölelt át. A „parancsnoki hídon” állók bonyolult útszakasz megtételéről adtak számot, arról, hogy mit tett a kormány a pártkongresszusi célnak az elérése érdekében. Az emberek teljes joggal várják azt, hogy a vezetők megállapításai fedjék saját tapasztalataikat. Sok éve megszoktuk, hogy ez így is van. A mostani esetben mégis fokozott várakozás előzte meg az expozét: tudja-e majd érzékeltetni a jelenlegi helyzet teljes bonyolultságát, a tennivalók sokrétűségét. Aki figyelmesen meghallgatta, vagy elolvasta Lázár György beszédét, de a felszólaló képviselők gondolataival is megismerkedett, tanúsíthatja: azokat az őszinteség, a valóságos problémák ismerete, de a lehetőségeinkben való bizakodás is jellemezte. Az, hogy a rendkívül bonyolult helyzet ellenére az elmúlt két évben is növekedett nemzeti vagyonunk, s eddig sikerült megőrizni a népgazdaság belső egyensúlyát, az ország fizetőképességét és társadalmi összességében az életszíftvonalat is — a dolgozó tömegek kemény munkája mellett — a Minisztertanács eredményes irányító tevékenységéről is jó bizonyítványt állít ki. A kormány a nemzetközi gazdasági feltételek megváltozása miatt keletkezett nehéz pillanatokban kellő határozottságot tanúsított és ezzel esetleges gazdasági megrázkódtatásnak is elejét vette. Ez így igaz. Ám arra is joggal rámutattak, hogy az intézkedéseket a lakosság bizalmára, a dolgozók megértésére alapozva hozhatta meg a kormány. Ez a kölcsönös bizalom, amely most jól vizsgázott, egyben biztosíték is arra, hogy nehézségeinken úrrá leszünk. A képviselők ezúttal is kifejezésre juttatták megbízóik, városuk és megyéjük gondjait, szóltak a rosszabbodó nemzetközi helyzet, s a szociális feszültségek keltette lakossági hangulatról, az idős és a fiatal nemzedék napi nehézségeiről, a nem kevés problémáról a lakosság ügyeinek intézésében, a bosszantó hiányosságokról. A bajokon nyilván sokféleképpen lehet javítani, de átfogó receptként egyet lehet kiállítani — és erről szólt a Központi Bizottság nevében felszólaló Maróíhy László is —, jobban kell figyelni a dolgozók véleményére, a jó ügyet előrevivő javaslataikra, hogy az intézkedések megalapo- zottabbak, előrelátóbbak legyenek. Ki tagadná, hogy sok egyéb mellett a dolgozók cselekvő aktivitásában még óriási erőtartalékok rejlenek. S ha ezt nem frázisként fogjuk fel, ha ezalatt például a műszaki értelmiségnek adott nagyobb alkotó lehetőségeket, a munkahelyi demokrácia fórumainak tartalmasabb működését, a lakosság növekvő településfejlesztő tevékenységét értjük, akkor a lehetséges forrásokból valóságos érték származhat. Jóváhagyó biztatásnak hatott, amit erről a miniszterelnök mondott: politikánk ereje abban van, hogy nem szépítjük a valóságot, a kormány igényli és ösztönzi az okokat feltáró, a tennivalókat tisztázó demokratikus vitákat. A parlament mostani ülésszaka maga is példát mutatott arra, hogy a feladatok közös meghatározása ma fontosabb, mint bármikor volt. A kormány és a képviselők egybehangzó megállapítása, hogy elengedhetetlen a termelés korszerűsítése, a munka- és anyagráfordítás csökkentése, a külpiaci és belső szükségletek reálisabb felmérése. A létbiztonságot szavatoló gazdasági egyensúly megtartása miatt csak akkor bővülhet a fogyasztás, ha mögötte teljesítmény, árufedezet van. Ezzel együtt a kormányzat lehetőségei arányában segít azokon a rétegeken, amelyeknek a mai helyzetben rosszabbra fordult a soruk, igyekszik támogatni a sokgyermekes családokat, az egyedül élő és alacsony nyugdíjellátásban részesülőket. Ezt bizonyítja július 1-től a családi pótlék, valamint az alacsony nyugdíjak szeptembertől tervezett emelése is. Szerény hozzájárulások ezek talán a családok megnövekedett háztartási kiadásaihoz, ám a mai világban, nehézségeink közepette méltánylandó segítségről, a segítőkészség fontos megnyilvánulásáról van szó. V olt még egy fontos mozzanata a tanácskozásnak, amivel sokunk érzését fejezték ki: népünknek fokozódott az aggodalma a békéért, növekedett a haza sorsáért érzett felelőssége. Valljuk meg, a felszabadulás óta aligha volt még időszak, amikor ennyire és egyszerre szorított volna bennünket a világ rosszabbodó gazdasági és politikai helyzete, mint manapság. Ez a két baj persze össze is függhet, mégis a sorskérdések sorskérdése az imperializmus szélsőséges, reakciós köreivel szemben az enyhülés eddigi vívmányainak, a békének és a biztonságnak a megvédése. Mint beszámolt róla, a kormány eddig is kötelességének tartotta, hogy szót emeljen a leszerelés, a béke ügye mellett. Ezután is ezt teszi, s szavának súlyát az növelheti csak, ha idehaza sikerrel oldjuk meg feladatainkat. Ebben még az is támasz, hogy a szocializmust építő országok családjába tartozunk, közös akarattal továbbfejlődhet velük a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, miközben összefogásunk hazánk biztonságát is erősíti. Ez pedig fontos feltétele annak, hogy munkánk gyümölcsözzön, következetesebben járva utunkon megőrizzük a népjólét eddig megszerzett vívmányait. Komornik Ferenc Zöldbors6termesztők tanácskoztak Kamuton (Tudósítónktól) A zöldborsó betakarítása után kilenc termelőgazdaság tanácskozott június 24-én, pénteken, a kamuti Béke Tsz éttermében. A tanácskozáson részt vett a társgazdaságok képviselőin kívül a Gödöllői Borsótermesztői Rendszer igazgatóhelyettese és a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója is. A részvevők értékelték az 1983. évi zöldborsótermelést, és megállapították, hogy az átlagtermések meglehetősen nagy szóródást mutatnak. Az egy hektárra jutó bruttó bevétel tekintetében a legjobb eredményt a kamuti Béke Tsz érte el. A tanácskozás részvevői az értekezlet után előzetes megbeszéléseket folytattak a jövő évi termesztés lehetőségeiről. Bérezi Gábor
