Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június szerda 11 termálfürdő a betegeké Üj rend lép életbe 1983. június 1-től augusztus 31-ig a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben: a főidényben a termálfürdőt csak azok látogathatják, akik gyógyászati kezelésre kaptak beutalót, illetve külön termálfürdőjegyet váltottak. A szabadfürdői jegyek csak a strandra érvényesek. A két részleg közötti szabad átjárás megszűnik. Ezzel párhuzamosan módosították a gyógyfürdő szakorvosainak betegvizsgálati rendjét, hogy több legyen az idejük a kezelésre jelentkezők számára. A szabad fürdőhöz a Böszörményi útról új bejáratot nyitottak, ezzel elsősorban a hét végi napokon jelentősen csökkentik a sorbanállást. Vidovszky Béla emlékkiállítása Békéscsabán A Gyomán száz esztendeje született Vidovszky Béla festőművész emlékkiállítását a napokban nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója. Megnyitó beszédében az ünnepi alkalmon részt vevő rokonokat. a Vidovszky Baráti Társaság képviselőit, a gyo- maendrődi tanács képviselőit, és az érdeklődőket arra emlékeztette, hogy ez a centenáriumi kiállítás nemcsak tiszteletadás a képzőművészeti élet zivatarait is túlélő, mert állandó értéket képviselő Vidovszky-életműnek, de magának az alkotónak is, aki ma már például szolgáló, rendkívüli szerénységgel foglalta el helyét korának képzőművészeti életében. Ez az életmű — hangsúlyozta Pogány ö. Gábor — tanulságos a ma számára is. A nagybányai örökséget, sa vásárhelyi iskola hagyományait sajátosan folytató alkotó különös színfoltot jelent a magyar piktúrában. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum — a képek önzetlen kölcsönzőinek se» gítségével — emlékezetes, szép kiállítást rendezett, amelyet a realista festőművészetet szerető közönség június 30-ig tekinthet meg. (bse) Fotó: Gál Edit 11 cigányságról tanácskoztak Bobozon A Békés megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága a Dobozi Nagyközségi Tanács, a Békés megyei Művelődési Központ, a dobozi nagyközségi művelődési ház, a Múzeumbarátok köre, valamint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum május 27-én, pénteken tanácskozásra invitálta mindazokat, akiket érdekelt a „Cigányság a köz- művelődés rendszerében ’83” téma. A rendezvény reggel 9 órakor kezdődött, amelyen Szatmári János, a községi tanács elnöke ismertette a község cigány lakosságának élet- és munkakörülményeit, majd Pocsajiné Fábián Magdolna tartott előadást A cigányok a közművelődésben címmel. A találkozót a Kodály utcában tett szakmai szemle és néprajzi gyűjtés egészítette ki. Növényvédelmi előrejelzés Országszerte igen sok a burgonyabogár. A lárvakelés már tömeges, az elszaporodás veszélye most nagyobb, mint az elmúlt években bármikor — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, amely hangsúlyozza, hogy ideje a védekezésnek, amit sehol sem szabad elmulasztani. A déli és a délkeleti országrészekben okvetlenül .már most, a hét végén permetezni kell. A középső országrészekben is tanácsos már a kezelés, nyugaton és az északi hegyvidéki területeken viszont csak a jövő héten várható a burgonyabogár tömeges lárvakelése. A központ felhívja a figyelmet az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés fontosságára is. A tömeges elszaporodás veszélyét mutatja, hogy a fénycsapdák az utóbbi tíz esztendőben még sohasem fogtak annyi szövőlepkét, mint most. Ahol a védekezést elhanyagolják, ott a hernyók már most teljesen lerághatják a fák levelét. Ilyen súlyos kártétel máskor csak augusztusban vagy szeptemberben fordul elő. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÁJUS 31-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 790 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 42 Trabant Lim. (Bp.) 15 531 Trabant Lim. (Debrecen) 11 811 Trabant Lim. (Győr) 16 024 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Wartburg de Luxé (Győr) 6182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Wartburg Tourist (Bp.) 4171 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 069 Skoda 120 (Debrecen) 8 130 Skoda 120 (Győr) 9 473 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 935 Lada 1200 (Debrecen) 14 267 Lada 1200 (Győr) 7 484 Lada 1300 (Bp.) 9 345 Lada 1300 (Debrecen) 6 345 Lada 1300 (Győr) 2 242 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 593 Lada Combj (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 515 Moszkvics (Bp.) 12 095 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 496 Dácia (Debrecen) 5 577 Zastava 1100 GTL (Bp.) 2 193 Egy felmérés tanulságai Miről ír a Pártélet júniusi száma? A Pártélet júniusi száma kiemelten foglalkozik a Központi Bizottság áprilisi határozatának végrehajtásával kapcsolatos politikai teendőkkel. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja vezércikkében a párt egységének, vezető szerepének, munkastílusának időszerű kérdéseit taglalja. A Központi Bizottság határozatához kapcsolódnak más írások is, többek között: a párt szerepéről a gazdaságban és a gazdaságpolitika megvalósításában; az ideológia és a propagandamunka korszerű értelmezése, a fejlődésben betöltendő ösztönző ereje. A nemzetiségi politikánk elveiről és gyakorlatáról szóló írás jól hasznosítható a nemzetiségi szövetségek kongresszusainak politikai előkészítésében. Több cikkből álló összeállítás a tanulóifjúság politikai-világnézeti nevelésével foglalkozik, olvashatunk a körükben folyó pártépítő munkáról; az iskola, a család, a munkahely együttműködéséről és közös felelősségéről a fiatalok nevelésében; a mozgalmi élet sajátosságairól. Sötér István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sötér István Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanárnak, az MTA Irodalomtudományi Intézete igazgatójának kiemelkedő tudományos, kutatásszervező és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ülésezett a Fogyasztók Városi Tanácsa Orosházán 1982 decemberében alakult — a Fogyasztók Országos Tanácsa felhívása alapján — a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett a Fogyasztók Városi Tanácsa. A testület május 31-én, tegnap délelőtt ülést tartott. A fogyasztók tanácsának működési irányelvéről dr. Trenyik Pál, a fogyasztók tanácsa városi elnöke adott tájékoztatót. Ezután Körmendi Jánosné alelnök „Fogyasztói érdekvédelem az élelmiszer-kiszolgálás terén” címmel egy ilyen témájú népi ellenőri vizsgálat városi tapasztalatairól adott számot. Végül a Fogyasztók Országos Tanácsa eddigi működéséről és határozatáról, valamint a Fogyasztók Városi Tanácsa tevékenységéről adott ismertetést Zagyva Béla, a fogyasztók tanácsának városi titkára. Békéscsabán, az V. kerületi evangélikus templomban rendezték meg május 30-án, hétfőn este az Országos Filharmónia bérleti hangversenyét. Ez alkalommal Hajdók Judit orgonaművésznő Bach-, Liszt- és Viernc-műveket játszott. A műsorban közreműködött a Camcrata Hungarica együttes, Czidra László vezetésével. Kállai Gábor énekelt. Képünkön: Hajdók Judit orgonamüvésznő Fotó- Gál Edit II bejáró munkások művelődéséről [rdekes, országos szempontból is tanulságos felmérést végzett a Pécsre bejáró munkások köz- művelődési helyzetéről Or- csik Ferenc és Zsikó János. (Mindketten vezető beosztású népművelők a városban.) A városi tanács művelődés- ügyi osztályának megbízásából kilencvenöt pécsi vállalat és szövetkezet adatait felhasználva állították össze jelentésüket. Az adatok tanúsága szerint minden ötödik-hatodik Pér foglalkoztatott munkás bejáró. A három bányavállalathoz járnak be legtöbben, de a megye községeiből szerzi munkáslétszámának 35 százalékát a Baranya megyei Építőipari Vállalat is. A város környéki községek közül Kozármislenyből tizenöt vállalathoz ingáznak a munkások, de a többi város • környéki község esetében általában egy-egy vállalat túlsúlya mutatható ki. Származnak-e hátrányok a bejárásból? A kérdést azért indokolt föltenni, mert sokan hajlamosak az ingázók helyzetét a valósnál kedvezőbbnek látni, elsősorban az úgynevezett második gazdaság lehetőségei miatt. A bejáró, „kétlaki” munkás — mondják — nincs rákényszerülve a piaci, bolti szolgáltatásokra, mert odahaza mindent megtermel, sőt terményeiből a fizetésen felül busás haszonra is szert tesz. Nos, a kép nem ennyire rózsás. A bejárót — mint a tanulmány szerzői megállapítják — sújtja a munkanapokon az utazás, bár inkább a közlekedési eszközök indulásának kötöttségével, mint az utazás időtartamával. Hiszen a városi dolgozó is 40—50 percet tölt a buszon, ha a város egyik végéből utazik a másikba munkahelyére. Ám a járatsűrűség nagy, szemben a távolsági buszok, - vonatok járatsűrűségével. A bejáró dolgozók döntő többsége a második gazdaságban is alapvetően érdekelve van. Ä növénytermesztési és állattenyésztési tennivalók időkényszere tovább csökkenti a szabad . időnek azt a keskeny sávját, amelyet magára, épülésére, testi és szellemi gyarapodására fordíthat. A második gazdaság következményeként jövedelme (bár inkább családtagjainak jövedelme) megemelkedik, de ez a többlet az országos felmérések szerint is ritkán fordítódik az előállítóra. További hátrány, ami a bejárókat sújtja, s kihat egzisztenciájukra, a város javára történő adózás. Az ingázó munkás béréből automatikusan levonnak szociális, infrastrukturális hozzájárulás címén, ezt azonban nem a munkás lakóhelyének, hanem a vállalat székhelyének fejlesztésére fordítják. A bejáró dolgozó szándéktala- nul is azt a várost gazdagítja, amelyhez a munkalehetőség megteremtésén kívül semmi köze sincs. (Más kérdés, hogy ide jár vásárolni, moziba, különböző szolgáltatásokat igénybe venni, ám ha ezt a saját lakóhelyén megtehetné, ebben sem szorulna rá a központi településre.) Miközben a bejáró munkás — a saját és családja munkaerejének kizsigerelésével — otthonában gyarapszik, aközben a nagyobb közösség, a falu szegényedik, mert a helyi tanács költség- vetése olyan csekély, hogy a fenntartási kiadásokat is nehéz fedezni belőle. Hogyan hat ez vissza a bejáró munkásság műveltségi helyzetére? A tanulmány szerzői a következő megállapításokat teszik. Ha a munkahelynek szüksége van a bejárók munkaerejére; ha a munkahelyek társadalmi értéket állítanak elő; ha a juttatások között a szakmai és az általános műveltség fejlesztését célzó kulturális juttatások is szerepelnek — akkor a bejáró dolgozók hátrányos helyzetét a művelődés területén három lehetséges módszerrel lehet kompenzálni: — A munkahelyi művelődés irányítóinak kiemelt módon kell foglalkozniuk a bejárók képzésével, szórakoztatásával, biztosítva a szükséges feltételeket. — A megtermelt nyereség szociális-kulturális hányadát el kell juttatni a bejáró lakóhelyére, ahol ennek a művelődés és a. szórakozás alkalmaiban testet kell öltenie. — A bejárót — nem saját terhére — szabad idejében oda kell vinni, ahol az általa megtermelt értékből fenntartott intézményhálózat működik. A három lehetséges módszer csak nyomokban lelhető fel a pécsi gazdálkodó egységek gyakorlatában — mondja ki felmérésük eredményét Orcsik Ferenc és Zsikó János. Valóban, a vállalatok által visszaküldött tesztlapokon ilyen sztereotip-válaszok találhatók: „A vállalat kapcsolatot tart a bejárók községeinek vezetőivel.” „A művelődési bizottság folyamatosan foglalkozik a bejárók helyzetével.” „A művelődési bizottság folyamatosan számol 'a bejárók speciális igényeivel, igyekszik kielégíteni azt.” „Figyelemmel kísérjük a bejáró dolgozók képzését, továbbképzését.” Stb. A legtöbb vállalatnál nem foglalkoznak külön a bejáró dolgozókkal. Aligha csupán baranyai jelenség ez. i helyzet gyökeres megváltoztatására a szer- I zők széles körű művelődési integrációt javasolnak, amelybe be kell vonni a helyi tanácsokat, a vállalatokat, a művelődési házakat — mint szakmai irányító központokat —, s a megyei szakszervezeti tanácsokat, hogy megjavuljanak a bejárók művelődési lehetőségei. Havasi János „Teheti, mert vasúti...” Gyepgazdálkodási tanfolyam Szarvason A Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Kara továbbképző tanfolyamot szervezett az ország gyepgazdálkodási szakembereinek. Az egyhetes tanfolyamon huszonhármán vesznek részt, valamennyien már elvégezték az egyetemet vagy főiskolát. A programban szakmai előadásokon kívül gyakorlati bemutatók is szerepelnek, melyeken a gyepnövénytermesztés, gyephasznosítás legújabb módszereit ismerhetik meg a résztvevők. Több száz ember utazik nap mint nap Békéscsabáról Budapestre hivatalos, vagy magán ügyes-bajos dolgait intézni. Egy budapesti utazás eddig sem tartozott a gyönyörűségek közé, elég gyakoriak a késések, télen nem ritkák a fűtetlen kocsik. De ha menni kell, hát menni kell és a vonat — ha nem is olcsó — de még mindig olcsóbb, mint a személygépkocsi. Persze, aki a fővárosba utazik, valahogyan vissza is szeretne térni onnan. Eddig erre volt egy nagyon jó időpontban induló vonat, a 6604-es számú. Ez 14 óra 05 perckor hagyta el a Keleti pályaudvart, az emberek többsége addigra elintézte, amiért Pestre ment, bizonyította ezt a vonat állandó zsúfoltsága. Éppen ezért érthetetlen, hogy a május 29-től érvényes új menetrendből miért törölték ezt a járatot, és miért indítanak majd két órával hamarabb, 12 óra 10 perckor egyet helyette? Ez az az időpont, ami szinte senkinek sem jó. Az értekezletek aligha fejeződnek be délig, a hétvégeken hazautazó egyetemisták, főiskolások is pénteken általában 13 óráig elfoglaltak. Nem kell nagy jóstehetség annak kimondásához: ezen a vonaton nagyon kevesen fognak utazni! No, de nézzük, mi van helyette? Lehet zötykölődni 14 óra 40 perckor egy személyvonattal, meg lehet próbálkozni a szinte lehetetlen feladattal, hogy fel- préselődjön az utazni vágyó a Wiener-Walzer kijelölt kocsijaiba, vagy pedig vár este 6-ig a Csaba expresszre. Nem valami vigasztaló perspektíva egyik sem! Nem tudom, miért döntöttek a MÁV illetékesei eme ésszerűtlen menetrend-változtatás mellett, de abban biztos vagyok: valamilyen MÁV-on belüli indokkal meg tudják magyarázni. De biztos vagyok abban is, hogy az utazóközönség véleményét nem kérték ki e döntés előtt, mert ugye ez a vasút belső ügye!? Ügy látszik, a MÁV még mindig nem fordít kellő figyelmet arra, hogy az intézmény van az utasokért, és nem fordítva! Sajnos, még mindig igaz a régi nóta: „Teheti, mert vasúti, magyar állam fizeti . . . !** L. L.
