Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

1983. június 18., szombat Kórházi rekonstrukció országszerte Diáktalálkozó a Mecsekben Annak ellenére, hogy eb­ben az ötéves tervidőszakban reprezentatív, önálló telep­helyű kórház nem épül — tekintettel a gazdasági kö­rülményekre —, az egészség- ügyi fejlesztés krónikája ko­rántsem eseménytelen ezek­ben az években. A program­ban ugyanis körülbelül 7 ezer új kórházi ágy létesíté­se szerepel, a megvalósítás útja pedig a meglevő intéz­mények bővítése, rekonst­rukciója. Amely — mi taga­dás — az elmúlt évtizedek­ben amúgy is a háttérbeszo­rult. KORSZERŰ FELSZERELTSÉGGEL A legékesebben példázza ezt az Országos Traumatoló­giai Intézet esete, amelynek a tevékenysége, fejlődése közvetlenül és közvetve is kihat e gyógyászati terület helyzetére, országosan. A fel­újítása korábban elmaradt, és emiatt néhány éve az épü­letet ki kellett üríteni. Az Országos Traumatológiai In­tézet rekonstrukciója ma vi­szont a hatodik ötéves terv legnagyobb egészségügyi vál­lalkozása. A központi kere­tekből másfél milliárd fo­rintot költenek rá, ennek fejében viszont Európa leg­korszerűbb ilyen jellegű gyógy intézménye lesz. Folyamatban van még né­hány olyan felújítás, amely­nek a helyszíne a főváros, vagy éppen valamely na­gyobb vidéki városunk, de az intézmény jobb, színvo­nalasabb gyógyító munkája lakhelyüktől függetlenül a betegek tízezreit érinti majd. Az Országos Haema- tológiai és Vértranszfúziós Intézet tudományos és ku­tató laboratóriumi épülettel, a SOTE 4. számú Sebészeti Klinikája pedig — ahol a szív- és érműtéteket végzik — korszerű műtőblokkal gyarapodik. Folytatódik a nagyszabású rekonstrukció a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, az intézmény már a közeljövőben 410 ágyas új klinikai tömbbel gyarapodik. E munkálatok érdekessége különben az, hogy a magyar egészségügy történetében először — kí­sérletként — fővállalkozás­ban bonyolítják le, a ME- DINVESZT gondozásában. Százmilliós értékű építke­zések színhelye az összevont Mátrai Intézetek területe. Párádon már befejeződött a teljes rekonstrukció, s ez döntően hozzájárult ahhoz, hogy ma itt nemzetközi szín­vonalú balneoterápiás keze­lésben részesülhetnek a be­tegek. A mátraházi szanató­riumban a bauxitbetonos épület megerősítésén dolgoz­nak az építők, s a soksze­mélyes szobákból is kiseb­beket alakítanak ki. Kékes­tető nagyjavítása a követ­kező tervidőszak feladata lesz. A nehezebb gazdasági helyzet ellenére az egészség­A családban élés népsze­rűsége — a kétségtelenül növekvő gondok ellenére — ma sem kisebb, s a gyer­mekszületés ma is épp olyan örömet okoz a családokban, mint akár néhány száz évvel ezelőtt. Emellett könnyebb a családalapítás, nincsenek va­gyoni feltételek, vallási, et­nikai és osztályszempontok, s a férfiak házasodási ked­vének lanyhulása ellenére többen nősülnek, mint pél­dául századunk 30-as évei­ben. És jóllehet hazánkban is — a világ számos orszá­gához hasonlóan — keve­sebb gyermek születik, mint megelőzően bármikor, a nők túlnyomó többsége legalább egy gyermeket világra hoz. Viszont — és a népesség utánpótlása szempontjából ez a lényeg — két gyermek­re már nem mindegyikük vállalkozik, illetve hármat vagy többet csak elenyésző hányaduk szül, holott a la­kosság számának hosszú tá­vú szinten tartásához 100 ügy fejlesztése napjainkban is kiemelt feladat. Erre a célra évente — az idén is — központi keretekből körülbe­lül ötmilliárd forint jut, en­nek mintegy kétharmadát fordítják az intézetek, kór­házak fejlesztésére, rekonst­rukcióra. A VÁLÁS SZÁNDÉKA SÜRGET Az idei kórházi építkezé­sek sorát áttekintve az Egészségügyi Minisztérium­ban rámutattak: az ország­nak nincsen olyan megyéje, ahol ne dolgoznának kórház­építők,' vagy éppen „ne ké­szítenék elő a malteros ka­nalat”. __ » S okszorosan nehéz a dol­guk. Egy-egy műtő, labora­tórium, vagy akár egy kór­terem átalakítása, megépíté­se ugyanis — s ez kézenfek­vő — egy lakóház-építkezés­sel össze sem hasonlítható; s akkor még úgy kell, kel­lene dolgozniuk, hogy ne za­varják a gyógyító munkát. Mert a legtöbb helyen együtt élnek betegek, orvosok, és kőművesek, villanyszerelők, vízvezetékesek, nincs mód például a teljes belgyógyá­szatokat kiköltöztetni. De előnye is van ennek a kény­szerű együttélésnek: az el­válás sürgető szándéka és az, hogy a legérdekeltebbek ré­széről folyamatos a minőségi ellenőrzés .. . A rekonstrukciók nemcsak — országos összesítésben számottevő — ágyszámnöve- kedéssel járnak, kifejezett céljuk a gyógyító munka színvonalának növelésé is. Éppen ezért sok helyütt pél­dául a megszépült régi épü­letben kórtermeket alakíta­nak ki, s az új szárnyban, vagy épületben helyezik el a korszerű technikát, érzé­keny műszereket, gépeket. Egyes helyeken — például Debrecenben — látszólag nem is a kórházat fejlesz­tették, amikor felépítették a közelmúltban átadott kor­szerű egészségügyi mosodát; ám hogy valójában mit je­lent a nővéreknek, a bete­geknek a műszakonként hét tonnányi ruha mosására ké­pes kiszolgáló üzem, azt ők tudnák megmondani... Egyébként Debrecenben, a megyei kórháznál már meg­kezdődött egy 492 beteg fo­gadására alkalmas új szárny építése is. Az egészségügy fejlesztésé­hez sorolható még a 680 ágyas új kecskeméti kórház gazdasági-műszaki bázisa, a szekszárdi kórházi kazánház vagy akár a balassagyarma­ti diagnosztikai tömb. Má­sutt más sorrendbe állítot­ták a tennivalókat. Szolno­kon például már gyógyíta­nak az új, 400 ágyas hotel­szárnyban, s ezt követően fe­jezik be a központi ellátó épület építését; s csak ez­után kezdődik hamarosan a régi épületek rekonstrukció­ja. Miskolcon tavaly adták át családonként 230 gyermek születése kellene. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat „Életszínvonal-füze­tek” sorozatának most meg­jelent negyedik száma az adatok tükrében ad képet családpolitikánkról. A fel­mérések szerint — ha a je­lenlegi aggasztó tendencia tovább folytatódik — a most születő gyermekek közel negyede csonka családban lépi át a felnőttkor küszö­bét, s ezért társadalmunk megkülönböztetett figyelmet fordít az egyedülállókra. 1968-tól az egyedülálló apák is jogosulttá váltak családi pótlékra, 1972 januárjától pedig azok az egy gyerme­ket nevelő családok is kap­nak családi pótlékot, akik­nél az idősebb gyerek már betöltötte a 18. életévét. En­nek eredményeként 1981- ben 2,1 millió gyermek után fizettek családi pótlékot, szemben az 1960. évi 1,4 mil­lióval. a társadalmi munkából be­folyt pénzekből épített 40 ágyas gyermek rehabilitációs központot, az idei teendő a megyei kórház mosodája, ka­zánháza; Vácott is a moso­da volt a nagy gond ... Természetesen, országszer­te megtalálhatók a „klasszi­kus” rekonstrukciók. Foly­nak a pécsi megyei kórház 50 ágyas pavilonja, a har­kányi fizikoterápiás tömb, a szigetvári kórház 223 ágyas pavilonja építésének előké­születei, s jóváhagyták a be­ruházási programját a szé­kesfehérvári kórházrekonst­rukció harmadik ütemének is. Már a 650 ágyas pavilon kiviteli tervei is készülnek. Megerősödve, megszépülve kerül ki az - építőmunkások kezei közül remélhetőleg mi­előbb a földrengés sújtotta gyulai kórház sebészeti pa­vilonja; Egerben az új, csak­nem 200 ágyas épületszárny a gyógyítás rendelkezésére áll még az idén; a némiképp nagyobb tatabányai kórház­pavilon pedig jövőre fogad betegeket. A közműrekonst­rukciót követően három mű­szakban dolgoznak az építők Kaposváron a 220 ágyas műtéti tömbön, s csaknem félezer ágyat foglal magá­ban — az ország másik fe­lében — Nyíregyházán a se­bészeti tömb és a diagnosz­tikai szárny, amelyet a ter­vek szerint jövőre adnak át. Veszprémben panelekből épült meg a közelmúltban felavatott 290 ágyas pavilon, s az újabbat tervezik; Szom­bathelyen úgynevezett komp­lex tömb épül, a Zala me­gyei kórház területén pedig diagnosztikai épület. A győ­ri 600 ágyas új kórház ho­telszárnyát és diagnosztikát is jövőre adják át rendelte­tésének. A győri építkezés különben — s ezt külön hangsúlyozták az Egészség- ügyi Minisztériumban — pél­damutató: az építők az első perctől tartják az előre meg­szabott ütemet, s a költségke­retet sem lépték túl. A TEMPÖ GYORSÍTHATÓ Nem ez a jellemző azon­ban ma még az egészségügyi építkezésekre. Helyenként még mindig késik a terület­előkészítés, hosszú a terve­zési idő, s mire a kivitele­zésre kerül sor, az adott épí­tőanyag már vagy drágább, vagy nem kapható. S az építőipari kínálat sincs min­dig összhangban a kereslet­tel. Annak idején minden jo­gos elképzelésre nem min­dig jutott kellő fedezet, de ami a tervbe bekerül, arra igen. S ebben ma sincs vál­tozás. Más jellegű a gond: félmilliárdnál is nagyobb ér­tékre rúg az építkezéseknél az elmaradás. Ami azonban remélhetőleg behozható. Minden reális alap megvan arra, hogy a tervidőszak kórházi fejlesztése teljesül. Az eddiginél jobban kell azonban figyelni rá. Deregán Gábor A gyermekgondozási se­gélyt a társadalom minden rétegében igénybe veszik, bár az anyák iskolai végzett­ségük szerint eltérő arány­ban mennek gyesre: az álta­lános iskolát végzettek 86 százaléka, az érettségizettek 83 százaléka, s a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 79 százaléka él ezzel a lehető­séggel. A gyesen levő szülők ne­velte és a bölcsődébe járó gyermekekkel együtt jelen­leg 3 éves korig a gyerme­kek több mint négyötödének ellátása társadalmilag szer­vezett keretekben történik. A bölcsőde munkaerő-igé­nyessége miatt nagyon költ­séges: minden hat gyermek leköt egy szakképzett gon­dozónőt, akik mellett szak­képzetlenek, továbbá sza­kácsnők, fűtők, takarítók, el­lenőrök is dolgoznak. Végső soron az egy gyermekre ju­tó társadalmi juttatás össze­ge 1981-ben havonta körül­belül 1890 forint volt, ezt egészítette ki az átlagosan 370 forintnyi havi bölcsődei díj, amit a szülők fizettek. Ezerhatszáz lelket szám­láló „diákfaluvá” alakul át öt napra a Mecsek új ki­rándulóközpontja: június 24. és 28-a között Orfűn, a fes­tői szépségű hegyi tó part­ján fekvő iskolacentrumban rendezik meg az országjáró diákok tizenhatodik orszá­gos találkozóját. A KISZ Központi Bizott­sága, az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a Művelődési Mi­nisztérium a Baranya me­gyei KISZ-bizottságot bízta meg, hogy szervezze meg az idei találkozót, amelynek A piciny ház falára két tűzpiros tulipánt festett az ügyes asszonykéz. A 84 esz­tendős Békési Lajos áll az ajtóban, csodálkozva rebben a tekintete. Az egyetlen, szűk helyiségben félhomály. Széket kerít elő és hellyel kí­nál. A tűzhelyen ütött-ko- pott vasaló, az asztalon ká­véfőző edények. A kakukkos óra egyhangúan pergeti az időt. Az öreg csípőre teszi a kezét, s elönti a keserűség, ahogy visszaemlékezik a tör­téntekre. — Jött a víz, mint a ve­szedelem — mutat a most békésen folydogáló Körös irányába. — Az utolsó per­cig nem tágítottam. Az idén már 44 éve, hogy itt élek. Igen, 1939-ben vettem a ta­nyát egy hold földdel. Kinézek a tenyérnyi abla­kon. Előttünk végtelenbe nyúlik a síkság. Amott térd­re rogyott hajlék idézi a három évvel ezelőtti tragé­diát. Lajos bácsi kevés idő­re hagyta el ezt a vidéket. Addig, míg az összedőlt ta­nya helyén felépítette ezt a mostanit. Hallgat. Érzem: nem világi méretekkel méri a békési családi ház és az itteni szegényes otthon kö­Szántó Mihálync: idáig víz­ben állt minden célja, hogy a legjobb hazai országjáró diákkörök tagjai a természeti szépségekben, történelmi emlékekben és kulturális nevezetességekben gazdag „kincses Baranya” megyével ismerkedjenek, tú­rákon, sportversenyeken és helyismereti vetélkedőkön mérjék össze felkészültségü­ket. A középiskolás fiúk és lá­nyok egy hét múlva, pénte­ken ütnek tábort sátraikkal az ODOT-faluvá kinevezett korszerű orfűi kempingben, zötti távolságot. A lelke rep- des jobbra és balra, szaba­don, mint a pusztai szél. — A feleségem beköltözött a városba az egyik fiával. Én már kifelé lábalok az életből — néz az asszonyra szomorúan. — Nem mozdu­lok innen, öt birkát, apró­jószágot tartok, kertészke- dek. A fészer felé megy, .szerszámot keres. A munka élteti. Az aszfaltút mentén ka­sza pendül, szikrázik a föld a kapa alatt. Esőt szomjaz­nak a földek. Az itteni em­bert keménnyé tette a sor­sa. Az elődök kivették a ré­szüket a Dózsa-féle paraszt- háborúból, 1848-ban laban­cot kergettek a közeli erdő­ben. Csakhogy az ellenség kíméletlen volt, mindent fel­gyújtott maga mögött. így lett a település neve: Rossz­erdő. Mintha évszázad múl­tával is kísértene a múlt. — A tanyánk földrengés áldozata lett — mondja Szántó Mihályné. — Alig hogy felépítettük az újat, menekülnünk kellett az árvíz elől. Idáig vízben állt min­den — mutatja a ház falán elhelyezett mércét. — Sze­rencsére ezt a megpróbálta­tást már kibírta. Visszajöt­tünk. Az egyik gyerek a bé­kési kollégiumban tanul, a kicsivel gyesen vagyok. He­tente kétszer bevisz a téesz- busz a városba. Ilyenkor be­vásárolok, a hűtőszekrény­ben eláll az élelem. Rosszerdő fejlődhetett vol­na,-ha 1980-ban nem önt ki a Körös, hiszen Békés belte­rületéhez tartozott. Az Egyetértés Tsz vizet adott az itt élőknek. Volt üzlet és kocsma, gázcseretelep, ter­mény- és tápbolt. Mára sem­mi sincs. Az ABC-áruház építése félbeszakadt. A he­lyi ÁFÉSZ árulja a téglát, az elemeket. A hosszú áll­ványon mindössze két posta­láda árválkodik. Melegh László fiatalember. Csupán három hete költöz­tek ide a feleségével és a hároméves kisfiával Tatár­sáncról. — Megszoktam a tanyát — jön elém kalapáccsal a kezében. — Az orosházi Üj Élet Tsz-ben dolgoztam, mint a tóra nyíló hegyoldalban. Az országos találkozó meg­nyitó ünnepségére Pécsett, a Széchenyi téren nyűinek össze. Az ezt követő műso­ros ismerkedési est a Hul­lám fürdőben lesz. A Közép- Mecsek túraútjain termé­szetjáró- és tájfutóversenye­ket rendeznek, Pécsett pedig városismereti vetélkedőn vesznek részt a diákok. A tájékozódási futásban az idén először a kísérő taná­rok számára is szerveznek versenyt. állattenyésztő szakmunkás. Kedvező ajánlatot kaptam, itt volt ez a ház, megvettem. Igaz sok rajta az OTP-köl- csön, de majd lesz valahogy. Szeretem a szakmám, nem félek a munkától. Ez min­dig erőt ad. Kár, hogy nem épül tovább az üzlet. Ha már így van, akkor sem búslakodok. Felülök a kerék­párra és irány a város. Most az a legfontosabb, hogy egészségesen megszülessen a második gyerek. Tombol a májusi kánikula. Mitsem törődik ezzel Herpai Gábor. Szikár, inas ember. Gallyat vág télire. A házá­val szemben szárazon hörög a közkifolyó. — Állítólag a téeszelnök lezáratta a kutat, mert lo­csoltak belőle — magyaráz­za. — Nekem szerencsém van, a szarvasmarhatelepen dolgozok, onnan hordom az ivóvizet. Sóhajtássá nyúlik a léleg­zete. — Egyedül maradtam, mint az ujjam. A feleségem meg­halt. A két gyerek Békésen és Csabán lakik. Egy hónap múlva nyugdíjba megyek. Béreltem 300 négyszögöl föl­det, azzal majd elbíbelődök. Odalett a rosszerdei ta­nyavilág. Mintegy 280 haj­lék lett a víz martaléka. Pe­dig a tartósan fennmaradó területen új lakásokat is sza­bad volt építeni. A tanács érthetően most már nem ad ki ilyen engedélyt. Rosszer­dő központját is beleértve a vidék Békés külterülete lett. Jelenleg 19 család él a ta­nyákon és a volt belterüle­ten. Több mint 100 zártker­tet osztottak ki, amelyre 30 négyzetméteres gazdasági épületet lehet felhúzni. Ugyanakkor a meglevő laká­sok melléképületekkel való bővítésére is van lehetőség. Jónás Sándor a léckerítést javítja. Gyöngyöző homlokát törli, majd megszólal: — Képtelen voltam meg­szokni a harmadik emeletet. Pedig szép tanácsi bérlakást kaptunk a városban. Meg­vettem ezt a házat 110 eze­rért. Tehenész vagyok, kö­zel a munkahelyem. Nagy terveim vannak. Fürdőszobát építek, szarvasmarhát tar­tok. Idővel veszek egy négy­kerekű járművet és eltűnik a távolság. Fogja a szerszámot, és munkához lát. Rosszerdő nem tűnt el a térképről. Él. Csak egy kicsit másképpen. Seres Sándor Jónás Sándor: nem tudtam megszokni az emeletet Fotó: Veress Erzsi Családpolitika számokban Rosszerdei barangolás Békési Lajos: már 44 éve, hogy itt élek

Next

/
Oldalképek
Tartalom