Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
1983. Június 17., péntek Három nap Romániában Kunt Ernő: Temetők népművészete Békés és Arad megye kapcsolatában évek óta gyakori a művészeti együttesek vendégjátéka, a kiállítások kölcsönös megrendezése és a művelődési szakemberek eszmecseréje. A megyei tanács művelődési osztálya a közelmúltban a Ki mit tud? Békés megyei legjobbjainak adott bizonyítási lehetőséget, élve az aradi vagongyár meghívásával. Az első fellépés Aradon, a szakszervezetek székházában volt, a második az 1600 lakosú Zerinden. Még felsorolni is nehéz azokat az apróbb figyelmességeket, amelyekkel a vendéglátók és a vendégek meglepték egymást, fokozva az előadások és az egész utazás sikerét. A nagy számú közönség bizalmat szavazott az amatőr művészek felkészültségének, akarásának, s ők méltónak bizonyultak a várakozásra. Külön színfoltot jelentett a fiatalosan energikus néptáncosok remek produkciói között az eleki román táncok bemutatása. Salamon László bűvész-egyen- súlyozó épített a közönség soraiban helyet foglaló gyermekek kíváncsiságára, és beavatta őket néhány ^csalásába”. Ezúttal Józsa Mihály sem panaszkodhatott: mire befejezte nagy tetszéssel kísért műsorát, vendéglátóink hozták a hírt, hogy a közönség bejuttatta őt a középdöntőbe. A lökösházi WAMSZ-együttes zárta volna a műsort, de ezt a közönség alig engedte, mert újabb és újabb ráadást kért és kapott a 13—16 éves zenészektől. Az amatőrök nem pihentek az előadások után sem. Ha pillanatnyi alkalom volt, megszólalt a Békés Banda, s a táncosok zsebkendőnyi területen is ropták táncaikat. Mikolay István fújta furulyáit, a népdalénekesek és a Mazán-testvérek énekeltek. Az elutazás délelőttjén, a vagongyár üdülőtelepén már csak a WAMSZ „dolgozott” egy szabadtéri koncert erejéig, a többiek élvezték a Maros-parti nyarat. Aztán a szokásos jó ebéd, természetesen dallal, búcsúzkodás, pár szem szeder az út menti fákról, hazatérés. Köszönése és kívánsága ugyanaz volt mindenkinek: viszontlátásra! Aki a halálról beszél, az az életre gondol. A természet közelségében élő parasztság nemcsak tudomásul vette a halált, de kultikus szokásaival (s ezek részének kell tekintenünk a babonás hiedelmeket is), a halottak és a sírhelyek tiszteletével fel is készült arra. Volt (van) ebben a gondolkodásban a dialektika mellett nagy adag bölcsesség és humánum is. Sokkal könnyebben elviselhető a fájdalom, ha magunk mellett érezhetünk egy közösséget, viselkedési normát, cselekedeteinket, sőt bizonyos mértékig az érzéseinket is mederbe terelő, meghatározó hagyományt. Nem véletlen, hogy egyre több tanulmány, könyv (sőt film) foglalkozik újabban ezzel az örök témával. Századunk embere amilyen mértékben elszakad a természettől, a közösségtől és a hagyományoktól, oly mértékben válik magányossá. A halállal szemben is. Kunt Ernőt, a néprajzost is ez a felismerés ösztönözte arra, hogy feldolgozza a faluközösség már bomlóban levő, de még fellelhető hagyományait. Első könyve e tárgyban 1981-ben jelent meg (a . Gyorsuló idő sorozatban), A halál tükrében címmel. Abban a halál elviselésének, a temetési szokásoknak, _ hagyományoknak a leírását kapjuk a modern pszichológiai ismeretekkel felvértezve. Mostani, új munkája a Temetők művészete tárgyila- gosabb, szakszerűbb néprajzi dolgozat, de nem kevésbé érdekes az előzőnél. A szerző ugyanis a temetőt is a falu szerves részének tekinti, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy tükrözi a faluközösség társadalmi összetételét, szokásait, mint a többi néprajz által' ismert és feltárt tényező. A néprajz lényegében történettudomány, amely a tárgyakat fogja val- latóra, azokat „fejti meg”, illetve írja le az értekező próza nyelvére. A szakembernek tehát ugyanúgy „megszólal” a temető is, mint a különböző szőttesek, kerámiák, szerszámok vagy maga a folklórkincs. Kunt Ernő a legegyszerűbb módszert választja tárgya leírására, bemutatására. Rövid történelmi bevezető után, amelyben leírja a magyarság kereszténység előtti, majd vallási hiedelemvilágát, kataszterbe veszi a még fellelhető régi sírjeleket, fejfákat, kopjafákat, kereszteket. A laikus olvasó elámul azon a gazdagságon, amely a formákban és díszítő motívumokban megnyilvánul. A fa, a kő és vas sírjeleken ugyanis a népi alkotókedv és lelemény ugyanúgy jelet hagy, mint a használati eszközein. Igen értékes részét alkotják a könyvnek a szerző rajzai és fotói. Szépek a szó esztétikai értelmeken, de úgy is, ahogyan a nép használja ezt a jelzőt (temetőkről szólván), tudniillik funkcionálisak. Az archaikus, a nép fiai* által készített sírjelek ugyanis információkat is közölnek, nem csak díszként szolgáltak. A tartalom és gazdag variációkat mutató forma így volt egységes. A mondat értelmét akkor érthetjük igazán, ha a régi temetőket összehasonlítjuk a maiakkal, amelyekben már — részben a város hatására — a közösség értékrendjének zavarait is jelezve eluralkodott a giccs, a kivagyi önmutogatás. A több tízezer forintért épült kriptákra, sírkövekre gondolok itt, amelyek már nem a kegyeletet szolgálják (az mindenkor belülről fakad), hanem a feltűnési visz- ketegséget. Ugyanúgy, mint a nem funkciószerűen épült és használt „sátortetős” házak is. A néprajzos természetesen csupán rögzítheti az archai- kus(abb) állapotot, a még fellelhető tárgyakat, tényeket. A szó szoros értelmében a huszonnegyedik órában, az elhalás állapotában. Óriási felkészültséggel teszi ezt Kunt Ernő, feldolgozva a tárgy irodalmát, feltárva (lefotózva) a magyar nyelv- terület teméíőművészetét a Dunántúltól Erdélyig. Nem vidám olvasmány, mégis összhatásában van valami felemelő és megnyugtató. Mint mindenben, amely még eredeti, népi, tiszta forrásból merít. (Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983.) Horpácsi Sándor Ungár Tamás Jöhet a nyári szünet... Fotó: Fazekas László Pályázati felhívás A Magyar Üjságírók Országos Szövetségének fotószakosztálya, a kecskeméti Katona József Színház és a Petőfi Népe szerkesztősége ismét meghirdeti a „Mindennapok a vidéki színházakban” című fotópályázatát. A pályázatra elsősorban olyan témájú képeket (vagy sorozatokat) várunk, melyek a vidéki színészek, színházi munkatársak mindennapi munkájáról, munkakörülményeiről, szociális helyzetéről adnak képet. A pályázaton elsősorban nem a színházi előadásokon készített jelenetfotókat vagy a sajtóban megjelenő szokásos színházi riportképeket értékeljük. Azt szeretnénk, ha a szerzők a színházak belső életének alaposabb ismeretében készítenék el pályaműveiket. A pályázat jeligés. Minden kép hátoldalán fel kell tüntetni a kép címén kívül a jeligét is. A képek mellé jeligével ellátott borítékban kérjük csatolni a szerző nevét, címét. A pályázatra egyedi kép és sorozat is küldhető. Egy szerző maximálisan öt képpel pályázhat. A sorozat egy képnek számít. A sorozaton belül a képek sorrendjét jelölni kell. A képek hosszabbik oldalának maximális mérete 40 centiméter. A képeket kasírozatlanul kérjük. A beküldött képekből 1983. november 11-én, Katona József születésnapján, szakértőkből álló zsűri három díjazott kollekciót választ ki. A díjak összege: I. díj 4 ezer forint, II. díj 3 ezer forint, III. díj 2 ezer forint. A képekből ugyancsak a zsűri javaslata alapján a Katona József Színházban kiállítást rendezünk. Beküldési határidő: 1983. október 31. Cím: Katona József Színház, Kecskemét, Katona József tér 5. 6000. Maratoni táncverseny Mezőkovácsházán gig a nézőközönség és a táncos. Itt a Dl osztályos, békéscsabai Szugyiczki Attila —Csehi Judit és a C-s Bőrösök László—Hagymási Edit szegedi párosok vívták ki az első helyezéseket és a legnagyobb tapsot. Antali Zoltán táncpedagógus nagyszerű műsorvezetése és spontán humora sokszor feledtette táncossal, nézővel egyaránt a maratoni táncverseny fáradalmait, feszültségét, drukkját. Bevezető köszöntőjében Arnóczky József, a rendező intézmény vezetője elmondta, hogy az immár hagyománnyá váló nyári táncversenyt először 1980-ban, mindössze 35 pár részvételével, és csak a legalacsonyabb osztályban rendezték meg. A táncosok haladásával azonban mód nyílhatott rá, hogy folyamatosan, évről évre tovább bővítsék, az idén pedig minden eddiginél nagyobb szabásúvá tegyék az országos viszonylatban is figyelemre méltó programot. A kovácsházi kultúrház- igazgató és valamennyi előadó, technikus ezúttal is bizonyította, hogy munkájuk nélkül megyénk egy ragyogó kulturális színfolttal lenne szegényebb. SzUcs József Fotó: önodiné Kovács Ilona A mezőkovácsházi művelődési központ színháztermében június 11—12-én rendezte meg a kultúrház, a helyi társastáncklubot támogató Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel karöltve a IV. nyári táncversenyt, amely ebben az évbeh négy versenyosztályban zajlott. A részt vevő Békés, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Fábiánsebestyén, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kistelek, Mezőkovácsháza, Nyíregyháza, Orosháza, Szarvas, Szeged és Szentes versenytáncklubjait összesen 131 páros képviselte. Szombaton délelőtt az E, estefelé pedig a D2 osztályosok mérték össze felkészültségüket, tudásukat. Tekintettel a népes versenyzőgárdára, mindkét osztályban három-három döntőt tartottak, amelyeken az E osztályosok győzelmét Bereczki László—Pócsai Zsuzsanna békési, Budai László —Hrabovszki Erika békéscsabai, valamint Ludvig István—őri Magdolna gyulai táncosok vívták ki, míg a D2-esek közül Bagi Árpád— Hargitai Zsuzsanna gyulai, Kárnyáczki Gábor—Csik Klára, illetve Szondi József —Gombos Katalin békéscsabai versenyzők táncoltak a legeredményesebben. Vasárnap délelőtt a Dl, délután a C osztályos versenyköröket szurkolhatta véMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Zenekari muzsika. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Telekes Béla versei. 10.40: Melis György nótafelvételeiből. 11.00: Változatok egy pályára. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Emlékezés Nagy Sándor kórusvezetőre. 15.05: Révkalauz. 15.35: Csajkovszkij: Rómeó és Júlia. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Mozart: g-moll zongora- négyes. K. 478. 17.35: Életünk, ahogy éljük. 18.00: Részletek Morricone filmzenéiből. 19.15: Mazsaroff Mária népdalokat énekel, Szakály Agnes cimbalmozik. 19.35: örömök kertjében. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Egy hazában. 22.30: Kapcsojluk a 22-es stúdiót. Kb. 23.30: Zenekari dalok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Helge Roswaenge Lehár- felvételeiből. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika: 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sokféle. 21.35: Mi mennyi? 22.05: Népdalkörök pódiuma. 22.30: Engedje meg! 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Sába királynője. 10.00: Zenekari muzsika. 12.05: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket énekel. 12.30: A Laboratórium dzsesszegyüttes játszik. 13.07: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 14.09: „Bonyhádi gimnazista ég ... ” 15.00: Balettzene operákból. 15.40: Világújság. 16.00: Üj kamarazene-felvételeinkből. 16.35: 17. és 18. századi magyar muzsika. 17.09: Nálunk mindenki énekel. 17.39: Az Olasz Rádió és Televízió énekkarának és szimfonikus zenekarának hangversenye az Olasz RTV római stúdiójában. 20.10: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.44: Rádiószínház. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Beatles-melódiák. 17.20: Lámpásnak mások asztalára. Szerkesztő-riporter: Pálréti Ágoston. 17.50-: Imádok férjhez menni. Részletek a Szigligeti Színház előadásából. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.35: Hírek. 15.40: Gyermekek az ókori Görögországban. 15.55: Mindent a pillanat dönt el. 17.35: Reklám. 17.40: Postafiók 250. 17.55: Képújság. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ki mit tud? Kb. 22.30: Tv-híradó 3. 22.45: Madárijesztő. (18 éven felülieknek !) II. MŰSOR 20.01: Szemle. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Ausztria—Magyarország— Csehszlovákia—Görögország nemzetközi női-férfi válogatott atlétikai verseny. 22.20: Wallenstein IV/2. 23.50: Képújság. BUKAREST 15.25: Német nyelvű adás. 17.20: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.35: Izland. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Családi kör. 20.45: Kedvelt melódiák. 20.55: Világhíradó. 21.20: Lányok este. Román játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Zenei körhinta — tv-soro- zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Természetvédelem: a Bio- kovo — művelődési adás. 18.45: A vízikeréktől a fúzióig — külföldi népszerű-tudományos film. 19.00: Tudományos t beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Hangversenytermekből — komoly zenei adás. 20.45: Zágrábi körkép. 20.55: Találkozások — dokumentumadás. 21.40: Reklám. 21.45: A pulai filmfesztivál 30 éve: jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. június 17-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A hét szeplő, 6 és 8 órakor: Harc a vízen. Békéscsabai Szabadság: de. 10., du. 6 és 8 órakor: Atlantic City, du. 4 órakor: Flep, a róka. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Szűz és a szörnyeteg, fél 8 órakor: Üldözök. Békéscsabai Kert: Szuperexpressz. Gyulai Erkel: Egy zsaru bőréért. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Éretlenek, 6 és 8 órakor: A ka- ratézó Cobra visszatér. Gyulai Kert: örizetbevétel. Orosházi Béke: Akit Bulldózernek hívtak. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Panda Maci kalandjai, fél 8 órakor: Vadfajzat. Szarvasi Táncsics: A 34-es gyors.
