Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
1983. június 14., kedd »|jU»)k7‘Tt1 II gyermekotthoni közművelődésről Százhuszonöt éve született Dankó Pista, a nótakirály KÉPERNYŐ Hírháttér Értekezlet — kánikulában Igazi kánikulai időben, délelőtt 10 órakor rendezte meg a békéscsabai egészség- ügyi gyermekotthon Kossuth Zsuzsa brigádja összejövetelét. Az otthonosan berendezett szoba, a kintinél pár fokkal hűvösebb levegő, no és - a brigádtagok által teremtett baráti légkör, mindez kíváncsivá tett. Vajon azok, akik ilyen helyen, 3 műszakban, könnyűnek, s gondtalannak aligha mondható munkahelyen dolgoznak, mire mennek a közművelődéssel ? Egyáltalán vannak-e célkitűzéseik, közös terveik munkájukon túl, az önművelés, a kulturált szórakozás területén is? Mit tagadjam, Bárdos Lászióné, a brigád vezetője beszámolójával, vagy inkább ügyesen irányított beszélgetésével — melyhez a résztvevők mind hozzátették a maguk mondanivalóját — bámulatba ejtett. Nem csupán a tartalmi gazdagsággal, azzal, hogy a brigád megalakulása — 1980 óta — aktív résztvevője a megyei közművelődési vetélkedőknek. S azzal sem, hogy olyan izgatott várakozással oldják meg a vállalt témakörök feladatlapjait, akár az eminens diákok, akiknek más feladatuk sincs, csak a tanulás. De az az őszinte, nyílt lelkesedés, melyről szavaik és eredményeik tanúskodnak, egyszerűen tiszteletet ébreszt mindazokban, akik hallgatják őket. Feladatlapok jönnek és mennek. Amit kitöltöttek, megvitatják. Amit közösen láttak, megbeszélik, nap mint nap emlegetik az így szerzett közös élményeket. Az irodalom témakörben, melynek Suchné Szabó Ilona a fő tudora, kétszer annyi feladatlapot töltöttek ki, mint amennyi az elvárás lenne. Tervezik, hogy szóban is megmérkőznek majd, vetélkedni akarnak más brigádokkal. Addig is szorgosan készülnek, csak legyen miből, Krizsán Jánosné olykor még a férjét is bevonja az újságok beszerzésébe. „Sokan közöttünk magányosak — fogalmazta meg az értekezleten Bogdán Jánosné ■ a nagy buzgalom okát —, így legalább értelmesen eltöltjük a szabad időnket. Addig is együtt vagyunk. Szeretjük egymást, mint a jő testvérek.” És ha ez az együttlét sikert hoz, így talán köny- nyebb új és új feladatnak megnyerni a társaságot. Mert mindezek mellett nemegyszer társadalmi munkát vállalnak, máskor — pedagógusnapra — vendégül látják a pedagógusokat, akik az ő gondozottjaikkal is foglalkoznak, s a ..Tájak, korok, múzeumok” mozgalomban is sikereket értek már el. N. Á. Grafikai biennálé Békéscsabán Meghirdették a 4. békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé 1984. tavaszi kiállítását. Ezúttal a betű változatos grafikai lehetőségeinek bemutatása áll a biennálé középpontjában. A művészek egyebek közt plakáttal, neonfelirattal, szóemblémával, betűk plasztikus megjelenítésével jelentkezhetnek, illetve tervekkel, valamint a tipográfiai alkotás kategóriájában a békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé lo- gotípiája, a csabai tárlat nevéből alkotandó művészi betűcsoport megtervezésével pályázhatnak. A művek gyűjtésének ideje és helye 1983. október 18—19., a Műcsarnok műtárgyraktára. Beadhatók az 1979 és 1980 között született alkotások, a három kategóriában összesen tíz mű. A 4. békéscsabai alkalmazott grafikai biennálét 1984. április 4-én nyitják meg a Munkácsy Mihály Múzeumban. Ekkor adják majd át a nemzetközi zsűri által odaítélt díjakat: a három, egyenként húszezer forintos fődíjat, valamint a rendezőszervek, s a társadalmi szervezetek különdíjait. Troell-sorozat a televízióban Ismét neves külföldi filmes alkotásait bemutató sorozatot tűz műsorára a Magyar Televízió: július 23-tól három szombat estén át Jan Troell svéd rendező alkotásával ismerkedhetnek meg a nézők. A svéd filmművészet kiemelkedő alakja az ötvenes évek derekán, amatőrként kezdte a filmezést. Kezdetben főként a dokumentarizmus foglalkoztatta, később Bo Widerberg mellett dolgozott, mint operatőr. Közös munkáik egyike a nálunk is nagy sikerrel vetített Gyerekkocsi volt. Troell 1965-ben mutatkozott be játékfilmmel: ő rendezte a 4X4 című skandináv koprodukciós film egyik epizódját, és nemsokára már hazája filmművészetének egyik legnagyobb reménységeként tartották számon. A televízió sorozatában a Kivándorlók, az Üj haza, valamint A farmer felesége című film kerül képernyőre. Az első . kettő — korábban Emigránsok, illetve Telepesek címmel vetítették — összefüggő filmeposzt alkot. Mindhárom film a nyomor elől Svédországból egykor kivándorolt emberek otthoni és amerikai életét, küzdelmes mindennapjait. vágyait és eredményeit ábrázolja. A nagyon kedves és a nagyon népszerű emberek válnak úgy közismertté, hogy utónevüket kedveskedően becéző formában mondjuk, írjuk. Manapság az arra érdemes sportolók egyike-má- sika vívja ki magának azt a tisztességet, hogy Tibor helyett csakis Tibinek, Károly helyett csakis Karesznak titulálja öreg és fiatal. Régebben a zenészek — egészen pontosan a népszórakoztató cigányzenészek — lubickoltak így a népszerűségben, s zendítettek rá egy- egy nótára, amikor a vendég elkurjantotta^ magát: Lala, Gyulus, Őszi' stb., ide a fülembe azt, hogy ... Cigányszármazású muzsikusaink koronázatlan királya a most százhuszonöt éve született, és immár nyolcvan esztendeje halott Dankó Pista is így, Pistaként vonult be nemcsak zene-, de bátran mondhatjuk, egész művelődéstörténetünkbe is. Most százhuszonöt éve, 1858. június 13-án látta meg a napvilágot a Szeged környéki S.-.utymazon. A későbbi nótaszerző alig tizenöt évesen már prímási rangban állt saját bandája élén Szaty- mazon. Hogy mily tűzzel és érzéssel kezelhette a vonót, arra abból következtethetünk, hogy hamarosan bekerült Szegedre, ott is a híres-neves Kass kávéházba. Ebben a tükrös, füstös, márványasztalos iddogáló és társalkodó teremben csinálta meg a szerencséjét: itt lett a kottát nem ismerő cigánylegényből Dankó Pista, a nótakirály. Akkoriban a Kassban gyűltek össze délutánonként, esténként a Szegedi Napló munkatársai, akik előbb fölfigyeltek a sötét bőrű muzsikus szépséges játékára, majd pedig nótaszövegeket kezdtek írni neki. Mindenekelőtt Pó- sa Lajos költötte tucatszám e verseket, de segített jól csengő rímeket keresni Gárdonyi Géza, sőt alkalmasint Mikszáth Kálmán is. Az igazi nagy komponistasiker nem is maradt el. Amikor az Üj Idők 1895-ben dalpályázatot hirdetett, annak első díját — s azzal együtt a tekintélyes összegnek számító háromszáz koronát — Dankó Pista nyerte el, mégpedig a Zúg a szélvész, háborog a Balaton című szerzeményével. Még egy rövidke év, és a hajdani kis szatymazi prímást Budapest közönsége ünnepli. 1896-ban szerződtették, és attól kezdve a Duna partján zengeti el a zömükben a Tisza mellett komponált dalokat. Eltörött a hegedűm, vagy a Most van a nap lemenőben, a Nem jó, nem jó minden este a fonóba eljárni kezdetűeket. Az 1800-as évek legvégén, az 1900-as évek legelején már az egész ország Dankó- nótákat zeng. Az ő melódiáit dalolja Blaha Lujza ugyanúgy, mint a falusi kocsmák kapatos népe. Közben pedig a színházak cirádás falai közé is bekerül, hiszen sorra írja — azaz, hogy mások tolla alá diktálja — A zsöllérleány, a Szegény Laci, A leányasz- szony, a Rebeka, a Gyimesi vadvirág, A halász szeretője című daljátékainak zenéjét. Mindemellett népszínművekhez is komponál betétdalokat, például a Cigányszerelemhez 1898-ban. Boldog embernek vélhették hát ezt a zenei sikert sikerre halmozó cigányprímást, mégsem volt az. Kedvét egyrészt az búsította, hogy származása miatt csak csudálta, de maga közé be nem fogadta a polgári nép. Apósa, Joó Ferenc, az ismert szegedi arcképfestő — Móra Ferenctől tudjuk ezt — egyenesen a halálba itta magát azért, mert lánya nőül ment Dankóhoz. Másrészt pedig tüdőbetegsége aggasztotta, gyógyítása végett még San Remóba is elvonatozott. Sajnos, hiába, mert az ottani levegő sem segített a baján, s 1903. március 29-én elhalálozott. Alig negyvenöt évet élt. Négyszáz dala maradt fenn. S e négyszáz dalnak köszönhetően kiteljesedett egy olyan Dankó-legenda, amelyhez hasonló kevés muzsikust övez. Szeged városától 1910- ben síremléket, 1912-ben pedig szobrot kapott. Ez a közismert Dankó-szobor — Margó Ede melankólikus szépségű alkotása — a lehető legméltóbb helyre, a Kass (később Hungária’) szálló elé került. A. L. Sokat ígérő, ha egy riportműsor előrejelzésében nem jelölik meg, milyen té- , mákat hallhatunk, láthatunk. Méltán csodálkozhat bárki, miért örülök a zsákbamacskának? Miért jó az, ha esetleg olyan műsorra teszem magam szabaddá — manapság olykor ez sem olyan egyszerű —, amelynek témája teljesen érdektelen? Nos, egy valamit máris szögezzünk le! A „Hírháttér” című műsorban eddig még nemigen csalódtunk. 1 Mester Ákosnak eddig mindig sikerült felcsigáznia kíváncsiságunkat. Így tehát már a műsor címe is védjegy, hasznos recepteket ígér számunkra. Ezek után hadd magyarázzam meg, miért nem lenne jó, ha a rádióújság előre közölhetné az érintett témákat. A válasz kézenfekvő. A műsor lényege, aktualitása szenvedne csorbát. De ne általánosítsunk! Nézzük, legutóbb, az elmúlt hét csütörtök estéjén miről is volt szó? A Néprajzi Múzeum nemrég nyílt tankönyvkiállítása adta az apropót az első témára. A tankönyvellátás visszásságairól, a tankönyv szerepéről, az e téren felmerülő gondokról esett szó. Hangot kapott a „fogyasztó”: a pedagógus és — Magyar József filmjében — a gyerek. Hallhattuk a stúdióvendégek véleményét — egy iskola igazgatóhelyettesét, a Tankönyv- kiadó Vállalat igazgatóját, valamint egy egyetemi adjunktusét —, de tanulságosak voltak a műsorba beépített riportok, hiszen megszólaltatták Köpeczi Béla művelődési minisztert, vagy Szabolcsi Miklóst, az OPI igazgatóját is. Hasonló mócjon — bár kissé szegényesebb feldolgozásban — esett szó az állami bérlakások eladásáról. Mindkét téma nyitva maradt, ám a műsor probléma- felvetései mindenképpen tanulságosak voltak, s úgy hisszük, nem is célja Mester Ákosnak a kérdések lezárása, sőt... Mintegy felhívás ez a műsor a társadalmi továbbgondolkozásra. És ha már a műsorveze^ tőről esett szó, ne feledjük •méltatni őt sem. A gondolatok logikus továbbfűzésé- ért, a gördülékeny vitavezetésért. Azért, hogy olykor provokálva, olykor a kívülállók bőrébe bújva, máskor állást foglalva, s megint máskor vitatkozva minden kérdést körbejár, végiggondol, s ezzel minket, nézőket is gondolkozásra, sőt, nemegyszer vitára késztet. A műsor hibájául talán csak azt róhatjuk fel, mely egyben érdeme is — hiszen valahol ez is tetszésünket bizonyítja —, hogy az adott kérdésekhez igen rövidre szabott volt a műsor ideje. Nagy Ágnes Ifjú zenészek a Dankó-sz»bor előtt (MTi-fotó — ks) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Eszmék faggatása. 8.57: Granadai vásár. 9.31: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Régi olasz muzsika. 11.33: Csenki Imre: öt hortobágyi népdal. 11.42: Tom Jones. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.21: Magyar fúvószene. 14.40: Arcképek a román irodalomból. 15.05: Győri Szabó József nótákat énekel, Kovács Andor gitározik. 15.28: Nyitnikék — kisiskolások műsora. 16.00: Szopránáriák. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Babits Mihály: Tó a hegyek között. 17.28: Sanzonok. 19.15: Lukácsi Huba népdalfelvételeiből. 19.35: Beszélgetések a világgazdaságról. I. rész. 20.05: A Magyar Rádió Brahms- ciklusa. XXIV/9. rész. 21.02: Színházi esték Üjvidéken. 21.32: Kovács Apollónia és Lo- vass Lajos nótafelvételeiből. 22.30: Szendrey-Karper László gitározik. 22.50: Késő este. 23.00: Emlékezetes .dzsesszhangversenyek. 0.10: A bécsi Hofburgkapelle kórusának gregorián-felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Népdalok Csehszlovákiá- ból. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.35: Csúcsforgalom! 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hanglemezek között. 19.14: Cherbourgi esernyők. 19.25: A jó szó varázsa. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Az elsőszülött. 21.02: Fenntartott hely a legsikeresebb műsorok számára. 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 23.20: Nóták. ni. MŰSOR 9.00: A Bécsi oktett tagjai játszanak. 10.30: DzsessZarchívum. 11.05: Gluck: Orfeusz. 12.50: Dubrovay László: Kvartett harsonákra. 13.07: Ravel: Daphnis és Chloe — balett. 14.00: Fiatalok Stúdiója. 14.25: A Berlini Komische Oper zenekarának hangversenye a berlini ünnepi napokon. 16.00: ,,A kamaszizmok tündérszárnyán.” 16.40: Magyar tájak dalaiból. 17.14: Decsényi János műveiből. 18.00: A Poptarisznya dalaiból. 19.05: XX. századi operákból. 20.00: Műhelyek és alkotók. 20.46: A Mantovani zenekar játszik. 21.19: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schumann-dalok. 22.01: A Capella Savaria együttes hangversenye a Zene- akadémia nagytermében. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Ami Stewart énekel. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A mezőtúri Kossuth téri általános iskola kórusa énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: A Mantovani zenekar játszik örökzöld melódiákat. Közben: Péter-Pál előtt. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Mini együttes új dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.55: Tévétorna, (ism.) 10.00: Iskolatévé. Fizika. 10.30: Deltácska. 10.50: Aki mer, az nyer! 11.30: Képújság. 14.50: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) 15.10: Fizika, (ism.) 15.45: Hírek. 15.50: Állatkölykök. XVIII/13. (ism.) 16.05: Nyugalmunk érdekében. 16.45: Képújság. 16.50: Szoba, szép kilátással. VI/6. (ism.) 19.10: Reklám. 18.15: Igazságügyi orvostan. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ördöngös fickó. VI/3. 21.00: Stúdió ’83. 22.00: Merre hajlik a gyertya lángja? 22.55: Népzene zenekarra. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gólyavári esték. XII/8. 20.45: Autó-motorsport. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám. 21.30: Kertünk-udvarunk. (ism.) 21.50: Veszélyben. 23.10: Képújság. BUKAREST 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Diákfórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Világtévé. 21.05: A nap eseményei. 21.15: Várj, míg hajnalodik. Tv- játék. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Rockkoncert. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. , 20.50: Egy magyar játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Művelődési adás. 19.00: Vad opera — népszerűsítő-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Emlékezések — dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ A mai délutáni műsor elmarad; 16-án 15 órakor lesz megtartva. 20 órakor Tatabányán: A KAKTUSZ VIRÁGA 1983. június 15-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Madách-bérlet 20 órakor Tatán: A KAKTUSZ VIRÁGA MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A hóhér testvére, 6 és 8 órakor: Az a perc a pillanat. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 órakor: A szénbányász lánya, du. 4 órakor: A karatézó Cobra visszatér, 8 órakor: A Mand’er- ley-ház asszonya. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Apaszerepben, fél 8 órakor: Szerelem Montrealban. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Tamás bátya kunyhója I—II. rész. Gyulai Petőfi: Adj király katonát. Orosházi Partizán: Névtelen vár. Szarvasi Táncsics: Feketeszakáll szelleme, 22 órakor: Ez Amerika.
