Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-12 / 138. szám
1983. június 12., vasárnap Import — deviza nélkül Az együttműködés számos formáját használják fel a kereskedelmi vállalatok annak érdekében, hogy a viszonylag szűkös importlehetőségek ellenére olyan árucikkekkel, ruházati termékekkel, kozmetikumokkal is bővítsék, színesítsék az üzletek, áruházak választékát, amelyekért különben konvertibilis valutával kellene fizetni. Ezekért a termékekért a magyar belkereskedelem külföldön keresett árucikkeket szállít cserébe. Az ellentételként felajánlott árualapokat a kül- és belkereskedelmi vállalatok közösen térképezik fel, hogy minél előnyösebben cserélhessenek gazdát az országok kereskedelmi készletei. A Centrum Áruház Vállalat az idén jelentős mértékben fokozta az árucserét. A szomszédos Ausztriából a nyár folyamán pólóingek, bakfis és női bikinik, valamint az év minden időszakában keresett harisnyanadrágok érkeznek a fővárosi és vidéki áruházakba. A határmenti árucsere-forgalom keretében a déli megyék, de a főváros Centrum Áruházaiban is árusítják a jugoszláv konfekciótermékeket, férfiingeket, valamint padlószőnyegeket és ágytakarókat. Ugyancsak a Centrum Áruházakban árusítják majd azokat a hongkongi játékokat, amelyekért a magyar kereskedelem áruval fizet. Már több éve sikeresek a szocialista partnervállalatokkal lebonyolított áruházi csereakciók, s ezeknek megszervezését tervezik a tőkés kereskedelmi partnerekkel is. Az áruházi hetek keretében egy-egy külföldi ország Del- kereskedelmi áruválasztéka jelenik majd meg a hazai centrumokban. A Pest megyei Iparcikkkereskedelmi Vállalat üzleteiben rövidesen kaphatók lesznek a hazai termékekért cserélt láncfűrészek, különféle kéziszerszámok. A svéd Husquarna 34 DLX láncfűrészből, valamint a Husquarna 35 VR láncfűrészből kétezer-kétezer darab érkezik. Az osztrák Walter kéziszerszámokból is széles választékot találnak majd a vevők az üzletekben. A győri ÁFÉSE gyümölcsöző kapcsolatokat alakitott ki osztrák kereskedelmi partnereivel. Egyebek között tarhonyát, mézet, dióbelet, ecetes paprikát szállít Ausztriába, s cserébe osztrák ruházati termékekkel, valamint kakaóval, pácolt hallal bővíti üzleteinek választékát. Az Ausztriába szállított almáért és konzervekért tisztítószereket, öblítőket, kozmetikumokat és sört kap a győri ÁFÉSZ. A zalaszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezet férfizakókat és öltönyöket szállít Ausztriába, s ellenértékéként mintegy tízmillió Schilling értékben kapnak a nyugatdunántúli kereskedelmi vállalatok osztrák kozmetikumokat, kakaót, csokoládét, egyéb élelmiszereket, valamint pamutzoknikat. A soproni erdőgazdaság tűzifát exportál Ausztriába, s cserében háztartási vegyiárut, szappant, mosószert és lucfenyőrönköt küldenek az osztrák kereskedelmi partnerek. Vas megyében mind a jugoszláv, mind az ausztriai kereskedelmi vállalatokkal jól kiépítették a határmenti árucsere-kapcsolatokat. A déli szomszédoktól az idén hajdináért és kölesért kész bútorokat, bútoralkatrészeket és bútorszövetet, valamint _ vaslemezekért gépkocsiköpenyt, mélyhűtőládát, és szekrényt, műanyagpadlót, tapétát kaptak. A szombathelyi Borostyánkő Áruház az áruházi csere keretében immár 5 éve évi másfél millió dollár értékű cserét bonyolít le jugoszláv partnereivel. A szegedi székhelyű Délalföldi Árucsere-forgalmi Társaság 49 vállalat és szövetkezet jugoszláv határmenti árucseréjét bonyolítja le. A kicserélt áruk együttes értéke a hamarosan véget érő első félévben megközelíti a tízmillió dollárt, jóval meghaladva a múlt év hasonló időszakának együttes forgalmát. A magyar tej, fehér bor, liszt, cukor és a jugoszláv vajaskeksz, vörös bor, szardínia, halkonzerv és más cikkek cseréje mellett az év második felében a Szegedi Konzervgyár gyümölcsvelőalapanyagai és jugoszláv gyümölcsporok cserélnek gazdát. Villanyégők ellenében pedig háztartási vegyi cikkeket, testápoló szereket, csempetisztítókat kap a dél-magyarországi kereskedelem. A KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat pécsi ki- rendeltsége, valamint az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat az idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal növeli a magyar—jugoszláv határmenti árucsere-forgalmat. Jugoszláviából női harisnyanadrágok, férfi és női kötött fehérneműk, zoknik, sportcipők érkeznek az év második felében a dél-dunántúli üzletekbe. Az élelmiszerek választékát jugoszláv halkonzervek, húskészítmények, ételízesítők és sörök bővítik. A behozott árukért cserébe főként mezőgazdasági termékeket, tejet, sajtot, babot, hajdinát, kölest, dióbelet, baromfit és tojást, továbbá építészeti üvegárut szállít jugoszláv partnereinek a magyar kereskedelem. Sípos bácsi és a japánok Máris helyesbítem a címet. A nevezett bácsi nem Sipos, hanem sípos — én nevezem így magamban. Mondom, miért. Az idős férfi minden szerdán és szombaton megjelenik a békéscsabai Kulich téren. Kezében műanyag kötelet hoz, amelyeket kiköt két-két lámpára. Ügy, hogy megakadályozza, a piacra tartók összetapossák a park füvét. Majd leül egy padra és előveszi a sípját. Aki a madzagok ellenére a fűbe taposott útra lép, azt sípolással figyelmezteti, fegyelmezi. Tiszteletre méltó a törekvése : óvja a parkot, megköveteli, hogy csak az emlékműtől sugarasan kivezető négy járdát használják. Évek óta harcol a gyepért és a park szimmetriájáért. A japán művészet ezzel szemben elveti a szimmetriát — gondoljunk csak a költői összevisszaságban, de mégis harmonikusan megkomponált japán kertekre! Sipos bácsi erről — hogy szimmetria nélkül is lehet szép egy park — természetesen mit sem tud. Különben nem folytatná évek óta oly nagy hévvel a védekezést a füvet tipró, utat taposó hanyagok ellen. Vagy talán mégsem ezekben az emberekben van. a hiba? Is, is — ahogy mondani szokták. Aki a közterületet rongálja, méltán kapja a felelőtlen jelzőt. Az is igaz, hogy a gyakorlatban mindenki szívesen alkalmazza — ha nem is gondol ró — a geometriai alapigazságot: két pont között a legrövidebb út az egyenes. Miért is menne a siető ember a szabályosan kihúzott utak valamelyikén, ha ennél egyszerűbb megoldás kínálkozik? De hagyjuk a sípos bácsit és harcát a japán aszimmetriával — hiszen van más módszer! Állítólag a svédek találták ki, volt szerencsém a közelebbi Miskolcon látni a gyakorlati megvalósítását. Egyszerű, mint minden igazán nagy dolog. A parképítés , előtt felássák a földet, majd egy ideig úgy hagyják, vetetlenül. Az élet megy, az emberek gyalogolnak — és sietnek. Szépen kitapossák a számukra legkedvezőbb csapásokat, ahol aztán megjelennek a járdakészítők és ezután indul a tényleges fűtelepítés, a parképítés. Csalhatatlan módszer a taposások megelőzésére. Évek óta figyelem a Kulich teret. Kicsit furdal a lelkiismeret, hogy nem írtam róla előbb ... De bevallom, néha bennem is felcsillant a remény: talán ezt Két út áll előttem,... a vetést, ezt nem tapossák le. . . Legutóbb úgy két hete ásták fel, vetették be fűmaggal a parkot régóta csúfító csapást. Megint reménykedtem, de hiába. Már járnak rajta, már megint megtaposták ... És kísért a gondolat: talán kár őket hibáztatni, mert arra jutnak a leghamarabb a piacra ... Szeretném már munka nélkül látni a sipos bácsit. Idős és tényleg sokat tett a parkért. Jó volna, ha átvenné a helyét néhány markos fiatalember — kezükben az útépítők szerszámaival. — m. szabó — Fotó: Fazekas László lókai Mór unokája segítette... Fest, ötvösmunkákat készít, regényt ír Sánta Mihály kevermesi amatőr festő előszeretettel választ a itcpi életből jeleneteket Kevermesen, a Március 15. utcában levő 39. sz. házról senki idegen meg nem mondaná, hogy a régi épület falai között egykori találkozások becses emlékei őrződnek, no és a magyar, valamint az egyetemes történelem epizódjai, olajban, rajzban megjelenítve. Noha nem vagyok szakértő, mégis azt kell mondanom, hogy a festményeken. vázlatokon látható emberalakok és jelenetek aprólékos műhelymunkáról, igen finom ecsetkezelésről tanúskodnak. Egyszóval: mindaz, amit láttam, megnyerték tetszésemet. De hát ki ez a szerző, aki — mielőtt munkához látna — alaposan tanulmányozni kezd több művet azért, hogy történelmi hűségre, , illetve hiteles ábrázolásmódra törekedjen. Most is levelet vár dr. László Gyula egyetemi tanártól, akit arra kért: Álmos vezér feláldozásának okairól, körülményeiről fejt^ se ki nézetét részletesebben. — Ebben a szobában születtem 67 évvel ezelőtt — mutat a tűző nap sugarai miatt besötétített helyiségre Sánta Mihály nyugdíjas kevermesi fényképészmester. Az elemi elvégzése után a mezőberényi polgári iskolába járt, majd Gyomán hentesinas lett. Életében jelentős változás akkor következett be, amikor Pestre került, és szinte a véletlen hozta úgy, hogy beiratkozhatott az iparművészeti iskola festészeti tagozatára. Ott három éven keresztül Harmos Károly irányítása alatt tanulhatott. Mestere egyébként Székely Bertalan tanítványa volt. — Miből élt, amikor festészetet tanult? — Eleinte nem tudtam elhelyezkedni, végül a Visegrádi utcai 22. sz. köztisztviselők boltjában lettem eladó. Egyszer, pusztán szórakozásból, egy jéghordó munkást rajzoltam a pénztárablak márványpultjára. A „művet” ottjártakor észrevette Feszty Masa, aki Jókai Mór unokája volt. Rögtön meg is kérdezte, ki rajzolta ezt a jegesembert. „A segéd úr!” — mutatott rám a pénztáros. A hölgy megismerkedett velem és felajánlotta segítségét ahhoz, hogy rajzkészségemet fejlesszem. Amikor már ösztöndíjat kaptam az iskolán, többet tudtam foglalkozni tanulmányaimmal is. Harmos Károly egyébként abban az időben nyert aranyérmet az úgynevezett hármas technikával készült képeivel a párizsi világkiállításon. — Milyen epizódra emlékszik még vissza? . — Mesterem, aki mindig latinul szólította tanítványait, egyszer azt a feladatot adta, hogy rajzoljak le otthon egy lépcsőt. Ugyanis akkoriban a síkperspektívát tanultuk. Én aztán akvarellel és grafittal hozzá is kezdtem a mű elkészítéséhez. Másnap bemutattam és Harmos Károly ekkor elővett egy cérnát meg egy rajzszeget. Az ellenőrzéskor azonnal kitűnt, hogy összevissza állnak a lépcsőfokok, s hogy a tárgyat, úgymond hasból rajzoltam' le. — Miért nem folytatta tanulmányait? — Behívtak katonának és 64 hónapon át a miskolci műszaki alakulatnál szolgáltam. Sebesülten kerültem Sopronba, és ott ért a fel- szabadulás. Negyvenöt májusában leszereltek, azután Köröstarcsára mentem, ahol özv. Konyeczki Antalné műtermében elsajátítottam a fényképészszakmát. A következő évben tértem haza szülőfalumba, Kevermesre, s nem sokkal azután iparengedélyt kértem. Az üzlet váltakozó sikerrel ment. .. — Voltak-e nagyobb kiállításon képei? — Igen, 1954-ben a Műcsarnokban láthatták az érdeklődők három festményemet, s ezek közül kettő el is kelt. Nézeteltérésem támadt a Képzőművészeti Alap egyik képviselőjével, és így azóta csak a magam szórakoztatására festegetek, pedig éppen abban az esztendőben kaptam újabb biztatást egykori kedves patrónusomtól, Jókai unokájától. Beszélgetésünk alatt még sok mindenről szó esett. így többek között azokról, a szocialisták által a ’30-as években szervezett tüntetésekről ,is, amelyekben barátaival együtt Sánta Mihály is részt vett. Egyébként 1936-ban lépett be a kommunista pártba és bevonulásáig tagja volt á Vas utcai szervezetnek. Több mint 40 éves koráig aktívan sportolt, s fiatalon ökölvívó is volt. Utoljára a kevermesi téesz labdarúgócsapatában játszott. Sánta Mihály nemcsak képeket fest, hanem szép ötvösmunkákat is készít, sőt — ugyancsak kedvtelésből — belefogott egy tisztán személyes élményekre épülő regény írásába. Ebben mintegy 2 ezer mellékalakot szerepeltet. A leendő mű szerzője ottjár- tunkkor az 1460. oldalnál tartott. . . Talán külön cikket is megérne a Géza fiával folytatandó beszélgetés. A fiatalembert ugyanis annak idején többször lehetett látni a tévé képernyőjén. Az Erzsébet-híd összes csapszegét ő esztergálta. Kép, szöveg: Bukovinszky István Kiegyensúlyozott állatpiac Színházi programok Szentendrén Szentendre nyári kulturális programját kétféle színházi program is gazdagítja. A Nosztalgia kávéházban Bánki Iván rendezésében mutatják be a 20-as és 30-as évek hangulatát felidéző nosztalgia kabarét, amelyben fellép Császár Angéla. Paudits Béla. Schütz Ila és Szombathy Gyula. zongorán közreműködik Wolf Péter. Az előadások időpontja június 19.. 23.. 30., július 28., augusztus 4.. 11.. 18.. 25.. valamint szeptember 1. és 8. A szentendrei galéria közel-, múltban megnyitott presszójában Verebes István Üzenet című darabját játsszák Szurdi Miklós rendezésében. Agárdi Gáborral a főszerepben. Az előadások július 4-én. 5-én és 31- én. valaftiint augusztus 1-én. 7- én és 8-án 21 órakor kezdődnek. Augusztus 1-én. 7-én és 8-án éjszakai előadás is lesz, este fél 12 órai kezdettel. Jegyek mindkét produkcióra a színházak központi jegyirodájában és a helyszínen válthatók. Magas az állatállomány, s még így is változatlanul nagy a tenyésztői kedv. A nyári állatpiac forgalma élénk. A forgalmazási adatok szerint a malacok és-- a süldők jó áron kelnek el. Nem okoz gondot a szaporulat értékesítése, ami biztató a sertéshizlalási eredmények későbbi alakulására nézve. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a nyár eleji piac forgalmát mindig fontosnak tartják, ezért különös gonddal figyelik a kialakult helyzetet. Miután a vállalatok jó előre közzétették a jövő évi termeltetési feltételeiket is, és a takarmánypiac forgalma is zavartalan, a kistermelők töretlen kedvvel tevékenykednek, egyre-másra fogják hizlalásra az állatokat. A süldő- és a malackínálat az elmúlt évivel nagyjából azonos, nem hoznak fel a piacra több állatot, mint tavaly, az eladásra ugyanis mód nyílik a kistermelők között is. A malac- és süldőállomány 65—70 százaléka a háztáji és kistermelők között közvetlenül cserél gazdát, a piacokon az állománynak csak kisebb része jelenik meg. Az állami felvásárlás ilyenformán nem sok lehetőséghez jut, hiszen felvásárlási árai jelenleg is alacsonyabbak a szabadpiaci áraknál. Hetente alig 2— 3 ezer hízónak való állatot tudnak felvásárolni a piacokon.. Az adatok szerint a júniusi állatpiacon, amelyre a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozottsága a jellemző, csak kisebb ármozgások tapasztalhatók.
