Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
1983. május 26„ csütörtök NÉPÚJSÁG Lonovics László grafikái Balassagyarmaton Május 6. és 21. között volt megtekinhető Lonovics László békéscsabai grafikusművész kiállítása a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. A kiállítóterem mérete kamaratárlatnyi, 23 grafikának adott helyet, melyek az utóbbi két évben készültek. A kamaratárlatok — jellegüknél és méretüknél fogva — általában egy alkotói periódust mutatnak be. Lon,o* vics munkásságában azonban a kiállítás időpontja egy, az eddigiektől való továbblépési igény jelentkezésével esett egybe. így a kiállítás bizonyos nyitottságot mutatott, több lett, mint helyzet- jelentés, mert magába foglalta az utóbbi két év tendenciájának eredményeit, és az erre épülő, legutóbb készült, új formákat és tartalmakat kereső lapokat is. Vagyis az anyag egyik részét képezték a tavalyi. Szegeden a Fiatal Művészek Stúdiója által szervezett-önálló kiállításának darabjai, másrészt azok a későbbi munkák, amelyekből a XXIII. alföldi tárlaton is látható volt egy sorozat. Lonovics műveit szitatechnikával készíti. grafikáinak az alapeleme a vonalrendszer. Az „Egymásba hatoló forma”, a „Bumeráng”, az „Összefonódás” alakzatai íves- vonalakkal határoltak, önmagukhoz vagy egymásba kapcsolódnak. Kompozíciójuk zárt, lakonikus, mert az adott szituáció legegyszerűbb megfogalmazására törekednek. Ennek talán legszebb példája a „Szitanyomat” című grafika, mely egyben a kiállítás plakátja is volt. Ezeknek a műveknek tartalmi sajátossága a harmóniaigény, melyet a formáalakítás mellett a felületek arányával ér el. A redukálás során Lonovics a vonal által teremtett sík—tér viszony problémáját is körbejárta. Az újabb művek e viszonyrendszer bonyolultabb lehetőségeit keresik. Ez szükségszerűen együtt jár a tartalmi változásokkal, így például a „Beszorítva” címet viselő mű fogalmilag is gazdagodott, a képalakításba pedig belépett a szín-folt. Kepes György írja, hogy a művész teremtő képzelete nem önmagából táplálkozik, hanem a természetből és a társadalomból. Ez egyaránt vonatkozik a figurális és a nonfigui’ális művészekre, csakhogy az utóbbiaknál, mivel nem a látható valóság tükörképe érdekli őket, a folyamat áttételesebb. S érvényes a századelő Kassákhoz fűződő konstruktivizmusára is, ahonnan eredeztetni szokták ezt az úgynevezett síkkonstruktivistá- művészetet. Ennek az irányzatnak Európa-szerte nagyarányú megújulása a ’70-es években volt; s Fajó János, Bak Imre, Hencze Tamás a hazai megteremtői. De mint ahogy ők hárman is különféle utakon járnak, Lonovics munkássága is csak eredeztethető innen, formavilága, problémalátása önmagához alakult, tartalmában az emberi viszonylatokra is érvényes jeleket hordoz. Visszatekintve egy évre: két rangos, önálló kiállítás és a tavalyi alkalmazott grafikai művésztelep díjsorozata van Lonovics mögött. A jelen: továbblépés a képgrafikában, a közeljövő: az idei újjászervezett művésztelep lehetőségei. Ibos Éva Ének, zene, tánc — két órában Az elmúlt napokban megyénkben vendégszerepeit a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ének- és tánc- együttese. Nagy sikerrel, színvonalas, jól szerkesztett műsorral mutatkoztak be a békéscsabai Jókai Színházban a megyeszékhely közönsége előtt. Felléptek a me- zőhegvesi művelődési házban. majd a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, végül pedig a tótkom- lósi művelődési központban is. ' A Szergej Nazarko művészeti vezető irányította együttes kétórás műsorában jól megfért égymás mellett a népdal és operarészlet, a románc és műdal, a katona-, a néptánc és a polka. A tánckar minden produkciójában megbizonyosodhattunk tánctudásukról, tehetségükről, felkészültségükről. Mind a 'i/ines. vidám polkában, a „Hidacskám” című játékos, lírai orosz táncukban, mind pedig a műsor végét jelentő pattogó, magával ragadó ka- tónatáncban érezhető volt, szeretik, amit csinálnak. Arcjátékuk. egy-egy kézmozdulatuk, egész viselkedésük a színpadon magas fokú kifejezőkészségükről, fegyelmezettségükről tanúskodott. A legnagyobb sikert azonban kétségtelenül a Toborzó aratta, Kodály: Háry János című daljátékából, amelyet magyar nyelven adott elő Nyikolaj Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző leszármazottja. Az énekes és a kórus számára itt-ott kicsit nyelvtöx’őnek bizonyult magyar szöveget vastaps fogadta. Ezen az estén kellemes, színvonalas szórakozásban volt része azoknak, akik eljöttek. R. A. Áll a régi ház még... Kiállítás a Babits-céntenáriumra „Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Áll a régi ház még, zöld zsaluja mö-' gött halkul anyám mélabúja. .. Itt a szoba, amelyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott Itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat" — írta szekszárdi szülőházáról Babits Mihály. Alig van magyar költő, aki annyit és oly szeretettel írt szülőházáról, mint ő. A ház — akkor a Szent László utca, 1946 óta Babits Mihály utca 13. szám alatt — ma a költőről elnevezett múzeum. Babits „földije”, Illyés Gyula avatta fel 1967 júniusában a ház földszintjén berendezett kiállítást. Az idén november 26-ra, a költő születésének századik évfordulójára a múzeumé lesz az emelet is. A régi szekszárdiak által Kelemen-háznak nevezett egyemeletes, copf stílusú épületet 1800 körül építették. (Kelemen József a költő nagyapja volt, aki a múlt század közepén telepedett le a városban.) Kelemen Jó- zsefné — _vagy ahogy az egész család nevezte a nagymamát, Cenci néni — ebben a házban nevelte gyermekeit, itt született a költő édesanyja is. A család és a szülőház nemcsak Babits személyes életébert volt nagyon fontos (még súlyos betegségei idején is haza-hazatért az ő „Firenzéjébe”), hanem az irodalomban is nagy szerepet kapott. Nenne alakja a Gólyakalifa egyik szép hősnőjében él tovább, a szülőház és lakói pedig a Halálfiaiban. Babits 1921-ben a szekszárdi szőlőhegyen levő présházban kezdte el írni regényét. Az irodalomtörténészek pontosan tudják azonosítani, hogy a vidéki közép- osztálybeli család mely tagját kiről mintázta. De ahhoz, hogy a mai múzeumban a Halálfiai színhelyére ráismerjünk, csak olvasott látogatónak kell lennünk. Amikor a múzeum berendezése időszerűvé vált, a már régebben összegyűjtött bútorok, tárgyak, könyvek, kéziratok újabbakkal gyarapodtak. A gyűjtő és feldolgozó munkát Szekszárdon Vendel-Mohay Lajosné, a Balogh Ádám Múzeum irodalomtörténész-muzeológusa irányította. A Petőfi Irodalmi Múzeum sok bútort adott át. de kerültek a váA kertben Farkas Pál szobra rosba értékes relikviák a költő öccsének, s a rokonoknak és ismerősöknek ajándékaképpen és vásárlások révén is. 1973-ban ide hozták az Országos Széchényi Könyvtárból Babits és felesége, Török Sophie könyvtárának megmaradt részét. Minden bútor eredeti és lehetőleg azon a helyen áll. ahol a költő életében. Ebben a. rekonstrukcióban a rokoni visszaemlékezések éppen úgy segítettek, mint a Gólyakalifa és a Halálfiainak .leírásai, vagy Babits esszéi, versei, amelyekben szinte naturalista pontossággal írja le könyveit tárgyait. A látogató a házba lépve .a regényben is megörökített széles falépcsőt látja, amely az emeletre vezet. Középen a család egykori fogadószobája, a berendezés három nemzedék ízlését őrzi. íme, a nevezetes vörös garnitúra és a könyvszekrény a ritka értékes művekkel: még a Kelemen nagyapa idejéből arany K betűvel megjelölve valamennyi. Jobbra a költő édesanyjának szobája. Itt látható Nenne és több rokon portréja. Balra Döme bácsi szobája, „mely csodálatos múzeum és utcai szobájával egyben színház is volt" — írta Babits. Innen nyílik a költő diákszobája, ahol első verseit írta. Kéziratok, bútorok és családi ereklyék teszik otthonossá a helyiséget. Az udvaron Farkas Pál szekszárdi szobrászművész Babits-szobra: a megfáradt költő bronzalakja fáradtan ül kedvenc bőrfoteljének kőből faragott másában. Az épület hátsó részében kuta- tpszobát alakítottak ki. Tolna megye gazdag irodalmi hagyományainak gyűjtése és ápolása is a múzeumi részleg feladata — Garay Jánostól kezdve Vörösmartyn, Petőfin át Illyésig tart a sor! —• és folyik a Babits-kiállí- tás bővítésének előkészítése is. Az emeleten bemutatják majd azokat a könyveket, amelyek még nem kerültek nyilvánosság elé. Babits irodalmi kapcsolatainak dokumentumait. mestereinek és tanítványainak műveit, dedikált példányait is kiteszik. A költő hangját hallhatja lemezről az ide látogató turista és a restaurálás után megtekinthetik Babits híres, szép bőrgarnitúráját is. Szek- szárd városa az újabb kiállítás megnyitásával tiszteleg költő, fia emléke előtt. Gárdonyi Tamás A Séd kanyarulatában, romantikus környezetben emelkedik Babits Mihály szülőháza (Kapfinger András felvételei — KS) HANGSZÓRÓ Kérem a papírokat! „Dohos pincében, poros 'padláson, régi, kopott ládákban, MÉH-nek szánt, vagy csak egyszerűen. , szemétre ítélt, limlomok, megfakult papírok között kell szorgalmason kutatnia annak, aki igazi gyűjtőnek vallja magát. Csak a gyűjtőszenvedély Képes felszínre hozni az olyan ritkaságokat, történelmi értékeket, megható, vidám, vagy éppen elgondolkoztató történeteket, melyeket régi papírjain Szilágyi György ad át a hallgatónak.” Ugye milyen csábítóan hangzik a rádióújság ajánlása? A hétfőn este közvetített „Kérem a papírokat!” című műsor mellé invitált a lap. Ám bevallom, mégsem ez volt az, amely végül is a készülék mellé késztetett, hanem »az ígért nevek: Antal Imre és Szilágyi György. Most dilemmában van e sorok írója, hiszen maga sém tudja, mi volt olyan érdekfeszítően . izgalmas ebben a több mint egy órában, melyet Antal Imre kalauzolásával Szilágyi György otthonában, baráti társaságában tölthettünk. Talán Antal Imrének köszönhető, hogy olyan érdekes volt a műsor? Azzal, hogy a mi látásunkat is pótolni tudta, leírva egy-egy tárgy érdekességét, hogy ily módon felcsigázva kíváncsiságunkat, rákérdezzen arra, amely valóban érdekelhet minket? Vagy a kérdezés módja? Keresetlensége? Az őszinte — ám korántsem tapintatlan — kíváncsiság, amely egy-egy tárgy s a hozzá fűződő emlékek kapcsolatára keresett választ? De lehet, hogy inkább Szilágyi György egyénisége volt oly lebilincselő. A megszállottság, amely gyűjtőútjain kísérőjéül szegődött. Könnyen lehet, hogy a kettőjük méltatása csak úgy teljes, ha a kapcsolatot is boncolgatni próbáljuk, mely e két ember — kérdező és kérdezett — között kialakult, s mely átsütött minden szavukon. Az őszintén becsült barát, az ország-világ előtt bátran kitá- rulközó, ez Szilágyi. A hétköznapi embert (az irodalmárt) s a különcöt egyaránt megismerhettük benne. S még mi mindennel gyarapodtunk e műsor hallgatása közben? Nos, megismertük a gyűjtő különös világát. egy csomó érdekességet — a lottócédulától a mozijegyekig, egy gyermekkori játéktól az egykori Pesti Hírlapig mindent — és hallgattunk néhányat az egykori slágerekből, melyek természetes közeget varázsoltak a lelki szemeink előtt megelevenedett otthon és gazdája köré. Végül, elismeréssel kell szólnunk a műsor szerkesztéséről, amely elsősorban Horkai József szerkesztőnek köszönhető. N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nóták. 8.47: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 9.54: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: A nagy dobás. 10.19: Két keréken Magyarországon. 10.34: Népdalok, néptáncok. 11.24: Jogi arcképcsarnok. 11.39: Tom Jones. 12.45: Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett. 12.55: Maurice Moyse fuvolázik. 13.08: Sorsfordító pillanatok. 13.35: Balettzene. 15.05: Molnár Júlia nótákat énekel, Árpássy Sándor cim- balmozik. 15.28: Képek és ' jelképek. 1(5.00: Guntram. 16.17: Délutáni Rádiószínház. 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20: Adám Jenő: Menyasszony — vőlegény — magyar népdalfeldolgozások. 17.33: Reflektorfényben a hegedűsutánpótlás. 19.25: Késdobálók. 20.49: Igor Markevitch vezényel. 21.40: Adottságok. 22.30: Auber operáiból. 23.10: Késő esti zongoramuzsika. 0.10: Sólymos Antal táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Révész László feldolgozásaiból. 8.35: Napközben — Szombathelyen. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.33: Csongor és Tünde. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55': Slágerlista. 20.35: A 04, 05. 07 jelenti. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Nosztalgiahullám. 23.20: Bécsi vér. III. MŰSOR 9.00: Lencsés Lajos oboázik. 9.41: Szimfonikus könnyűzene. 10.00: A Pécsi Nevelők .Háza kamarakórusa énekel. 10.20: Bemutatjuk új felvételeinket. 11.05: Dániel Safran (gordonka) és Felix Gotlieb (zongora) hangversenye az ohridi nyári fesztiválon. 12.15: Magyar művészek operafelvételeiből. 13.07: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 13.55: Haydn: Az évszakok — oratórium. 16.19: Daloló, muzsikáló tájak. 16.30: Zenei” Lexikon. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. 19.55: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 20.55: Egy pálya vonzásában. 21.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.00: Szabó Gábor dzsesszegyüt-' tese játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: A jászapáti népdalkor énekei. 17.30: Félidőben az országgyűlési képviselővel. Riporter: Vágási Kálmán. 1-7.50: Régi lemezalbumok. Za- latnay: Álmodj velem. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. 9.00: Korok művészete. 10.00: Magyar irodalom. 10.20: Magyar nyelv. 11.00: Pszichológiai ,.csapdák”... 13.55: Iskolatévé. Pszichológiai „csapdák”, (ism.) 14.55: Oldjuk meg! 16.05: Hírek. 16.15: Múzeumok, tárgyak. 16.30: Állatkölykök, (ism.) 16.40: Manőverezés és közlekedésbiztonság. 16.50: Tízen Túliak Társasága. 17.30: Tévébörze. 17.40: Képújság. 17.45: Telesport. 18.10: Spéci kolesz. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy világjáró viszontagságai. 20.25: Unokáink sem fogják látni, avagy városvédő Paliasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. 20.55: Hírháttér. 21.50: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: A kőszegi szemle műsorából. (ism.) 18.40: A holt írások titka, (ism.) 19.10: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: In memórián. 2J.30: Tv-híradó 2. 21.50: A pécsi körzeti stúdió műsora. 22.25: Képújság. ^ BUKAREST 16.05: Az ötéves tervről. 16.30: Ifjúsági stúdió. 17.50: A legkisebbeknek. 18.00: Műsorzárás. 20.00: Tv-híradó. 20.50: Népzene. 21.00: Pillanatképek a valóságból. 21.30: Folytatásos film: Az atlantiszi ember. 3. rész. 22.05: Tv-híradó. 22.15: Friss ritmusok. BELGRAD, I. MŰSOR 16.50: Videooldalak. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka — tvsorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 9.27: Ma este. 9.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Én, Rade Tomov — dráma. 20.45: Kosárlabda EB: Jugoszlávia—Franciaország — I. félidő. 21.25: Reklám. 21.35: Kosárlabda EB — II. félidő. 22.15: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. május 26-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR ,.F” bérlet 1983. május 27-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Németh L.-bérlet • 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Justh Gy.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Robinson Crusoe, 6 és 8-kor: Üldözök. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: A profi, 4-kor: Panda Maci kalandjai, 6 és 8-kor: A profi. Békéscsabai Terv: A postás mindig kétszer csenget I—II. Békéscsabai Kert: Bombanő. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Mackó Misi a világűrben, fél 8-kor: Hová tűnt Agatha Christie? Gyulai Kert: Szuperexpressz. Gyulai Petőfi: 3-kor: Púpos lovacska, 5-kor: Casanova I—II. Orosházi Béke: 5-kor: Szerelmi gondok, 7-kor: Seriff és az idegenek. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Elefántsztori, fél 8-kor: Talpig olajban. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Kölcsönkért gyufa, 8-kor: Languszta reggelire.
