Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

NÉPÚJSÁG 1983, május 13,, péntek A Vatikán képviselője Magyarországon A Minisztertanács megtárgyalta Dz Innovációs Alap működésének és az innovációs pénzintézetek szervezésének tapasztalatai Magyarországon tartóz­kodott május 4-től 12-ig Luigi Poggi érsek, pápai nuncius és — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — időszerű kérdésekről foly­tatott tárgyalást Miklós Im­re államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké­vel. A Vatikán képviselője Gyomaendrőd nagyközség Tanácsa tegnap délutáni ülé­sén többek között a mező- gazdasági nagyüzemek tevé­kenységéről, helyükről, sze­repükről, valamint az 1982. évi költségvetési és fejlesz­tési alap felhasználásáról tárgyalt. Az első napirend kereté­ben kínálkozik néhány ösz- szehasonlítás: míg a felsza­badulás előtt az akkor két település lakosságának csak­nem 70 százaléka élt a me­zőgazdaságból, ma alig több mint 30 százaléka. A '40-es években nem egészen 14 má­zsát termeltek búzából hek­táronként, tavaly pedig 50 mázsát. Ezek és a hasonló tények bizonyítják azt a te­kintélyes fejlődést, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta értek el a nagyközségben is. A jelen­legi üzemi méretek 1975 óta változatlanok, négy mező­gazdasági termelőszövetke­zet egy halászati termelő- szövetkezet és egy állami Az idén hatodszor rende­zik meg az esztergomi gitár­fesztivált és szemináriumot — jelentette be Homor Im- réné, a város tanácselnök­helyettese csütörtökön, a Fé­szek művészklubban tartott sajtótájékoztatón. Az augusz­tus 5—18. közötti kulturális seregszemlén mintegy 30 or­szág — köztük tengerentúli államok — csaknem négy­száz képviselője vesz részt. A rendezvény alapcélja: a Duna menti város zenei ha­gyományainak ápolása, a magyar zenei oktatás leg­újabb eredményeinek megis­mertetése, illetve a hazai és külföldi gitárművészek to­vábbképzése. A fesztiválra két kategó­riába lehetett jelentkezni: az aktív kategóriába jelentke­zők a fesztivál mesterkurzu­sain gyakorlati hangszerok­tatást kapnak, szabad vá­lasztás szerint látogathatják a szemináriumi előadásokat és a koncerteket. Egyúttal kö­telezően vállalják a fesztivál zenekarában a játékot. A magyarországi látogatása so­rán találkozott dr. Lékai László bíborossal, a magyar katolikus püspöki kar elnö­kével, és a püspöki kar több tagjával, valamint dr. Bar- tha Tibor református püs­pökkel, a magyarországi egy­házak ökumenikus tanácsa elnökével. gazdaság tevékenykedik. A területek aranykorona sze­rinti szóródása elég nagy, de ennél még nagyobb gond. hogv egyes területeken gya­kori a belvíz. Ennek ellené­re sikerült az elmúlt évek­ben kiemelkedő termésered­ményeket elérni, amely a korszerű termelési eszközök mellett a tagságnak, köztük a nagyszámú szakembernek tulajdonítható. A költségvetési és a fej­lesztési terv múlt évi teljesí­tését tartalmazó beszámoló­ból kitűnik, hogy jelentős összegeket fordítottak köz­művesítésre, vízvezeték, út. járda építésére, valamint el­kezdődött a fürdő nagyme­dencéjének felújítása és bő­vítése is. Mindezen munkák­hoz a lakosság tekintélyes mértékű, csaknem 13 millió forint társadalmi munkával járult hozzá. Tavaly 26 cél- csoportos tanácsi bérlakást adtak át, amelyekkel a la­kásigények egyharmadát ki tudták elégíteni. passzív kategóriába jelentke­zők szabad választás szerint jelen lehetnek a mesterkur­zusokon, a szemináriumi előadásokon és a hangver­senyeken. Szendrey.-Karper László gitárművész, a Zeneművésze­ti főiskola tanára, a feszti­vál művészeti vezetője el­mondta, hogy a mesterkur­zusokat és a szemináriumo­kat kiváló külföldi és hazai művész-professzorok vezetik. Hangversenyeket nemcsak Esztergomban rendeznek, ha­nem Tatán, Balatonszeme- sen, Pilismaróton, Siófokon, Egerben, Békéscsabán, Buda­pesten a Nemzeti Galériá­ban, Hatvanban, Tatabányán és Szegeden is. Az esztergo­mi koncerteken a fesztiválra meghívott gitárművészeken kívül közreműködik a győri filharmonikus zenekar Jan- csovics Antal vezényletével. A hagyományokhoz híven a záró díszhangversenynek az esztergomi bazilika ad ott­hont. Az Innovációs Alap há­roméves tevékenységének ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szellemi ter­mékek zöme feltétlenül hasz­nosítható a népgazdaságban — állapította meg a tudo­mánypolitikai bizottságnak a kormány elé terjesztett tá­jékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank 1980-ban hozta létre az In­novációs Alapot, azzal a cél­lal, hogy bankszerű finan­szírozási módszerekkel se­gítse az innovációs folyamat kibontakozását. Azóta mint egy 600 javaslatot vizsgáltak meg az intézmény munka­társai. A beérkezett ötletek egyharmadáról már elké­szült a szakértői vélemény, s 1980-ban 42, 1981-ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasz­nosításának finanszírozását is megkezdte az Innovációs Alap. Szerződést kötöttek a termelőkkel a vizsgálatok, a kísérletek elvégzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szükséges mű­szerek, szerszámok, gépek beszerzésére. Egy-egy ösz- szetettebb, népgazdaságilag jelentősebb ötlet megvalósí­tására az alap társulást, vagy közös vállalatot alapí­tott a termelőkkel. Az elmúlt három év alatl összesen 240 millió forintot fordítottak a legjobb javas­latok finanszírozására, s a valóban jó kezdeményezések hasznosítására továbbra is rendelkezésre állnak a szük­séges összegek. Nemcsak a népgazdaságnak, az Innová­ciós Alapnak is érdeke, hogy a döntés gyors, de alapos és körültekintő legyen, mert nagy a kockázat. A jó ötle­teket karolja fel, és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is részesedik, a rossz döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran azonban az alap és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegendőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden feltételt megteremtsenek. Exportfej­lesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphat­nak a vállalatok, mert nem tudják bizonyítani új termé­keik külföldi versenyképes­ségét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik si­kerét. Ezért a tudománypo­litikai bizottság mostani ha­tározata szerint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénz­ügyminisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak meg kell vizs­gálnia a magyar szellemi termékeket megvalósító, úgy­nevezett referenciaüzemek építéséhez milyen kedvez­ményeket kaphatnának a vállalatok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, ehhez a menedzserek egész hálózatá­nak kezdeményezőkészségé­re, szakértelmére, állhatatos­ságára is szükség van. Az alap ezért a munkába be­vonja az innovációs irodá­kat, így a Biotechnika Rt.-t és a Novotrade Rt.-t. Emel­lett két munkaközösséggel is megállapodott új innovációs iroda létrehozásáról. A tudománypolitikai bi­zottság rámutat, hogy a me­nedzserek speciális képzését is meg kell oldani, sőt, in­dokolt lehet az is — leg­alábbis az első időszakban —, hogy külföldi menedzser­iskolák szakembereit meg­hívják Magyarországra ta­pasztalataik átadására. A tudománypolitikai bi­zottság hangsúlyozza, hogy az Innovációs Alap munkája is csak akkor lehet haté­kony, ha más pénzintézetek is fokozottabban bekapcso­lódnak — kockázatot vállal­va — a szellemi termékek megvalósításának folyamatá­ba. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Állami Fejlesztési Bank részvételé­vel a közelmúltban két in­novációs pénzintézmény már megalakult. Közülük az egyik, a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Minisztériumban és a MÉM-ben két további szer­vezet kialakítását kezdték meg. Az OKISZ hasonló in­tézmény létrehozását terve­zi. Az innovációs pénzintéze­tek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számolni kell azzal, hogy az innováció gyors hitelnyújtást igényel, de a megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós beté­tekkel, kötvénykibocsátással és egyéb törvényben biztosí­tott módokon, kellő időben gondoskodjanak a pénzinté­zetek működéséhez szüksé­ges anyagi feltételekről — hangsúlyozza a tudomány- politikai bizottság. (MTI) Tanácsülés Gyomaendrödön Sajtótájékoztató az esztergomi gitárfesztiválról Ismét szinházbusz A békéscsabai ifjúsági és úttörőház a korábbi sikeres kirándulások után most is­mét szervez színházbuszt, ezúttal a Budapest Sport- csarnokba. A június 5-én. délelőtt 11 órakor kezdődő előadáson a Hököm Színpad mutatja be Végh Antal: „Miért bántják a magyar futballt? avagy Te is totóztál, haver?” című két félidős arénajátékát. A Ka­rinthy Márton rendezte mű­sorban több népszerű szín­művész mellett fellép hat fiatal futballzseni is, a ze­néről pedig Horváth Pista, Csüry Edit, valamint Vörös Kálmán és népi zenekara gondoskodik. Az izgalmas rangadón a közönség tanúja lehet a bun- dázók, a totózók, és a tiszta sportszerű játékosok győze­lemért vívott véres küzdel­mének, a szünetben pedig bunda-sorsolásan vehetnek részt a bátrabbak. Csukás István Gyalogcsillag című zenes mesejátékának televíziós felvétele ezekben a na­pokban zajlik Békéscsabán, a Jókai Színházban. Képünkön: megbeszélés a felvétel szüne­tében, a színpadon Fotó: Gál Edit Rólunk is szól a mese B ár nem vagyok japán­szakértő, valamit mégis el tudok mon­dani a japán gazdasági cso­dáról, amit mások nem mon­dottak el. Mert csodák nin­csenek. Sem a .gazdaságban, sem a történelemben. A csoda szóval legtöbbször olyan jelenségeket könyve­lünk el, melyeknek nem akarjuk az okát kutatni. Nos, ennek a csodának is, mint minden egyéb, hasonló jelenségnek, megvan a maga oka. Persze, az okokat már so­kan keresték. Volt olyan vélemény, mely a japán nép természetes, vele született szorgalmára alapozta azt a feltevést, hogy szükségsze­rűen végbe kellett menni annak a nagy fellendülés­nek, mely a XX. századi Ja­pánt jellemzi. Hiszen tény és való, hogy Japán a világ­fejlődésbe igazában csak eb­ben a században kapcsoló­dott be. A régmúlt Japán is elszigetelt állam volt; kínai fal helyett a tenger vette kö- : ül, s zárta el a fejlődéstől. De egy elszigetelt nép szor­galma is történeti termék. Nem népi és különösen nem faji' sajátság. Nem megfel­lebbezhetetlen; a történelmi viszonyok segítik vagy gá­tolják. Mások azzal magyaráz­ták ezt a jelenséget, mely mindenki számára, nekünk magyaroknak is, rendkívül tanulságos, hogy Japánban olyan kicsik az emberek igé­nyei, amely Európában el­képzelhetetlen. Nos. ez is a történelmi fejlődés eredmé­nye. Nem valamiféle örökle­tes karakterre utal. tehát lehet belőle tanulni minden­kinek. Csakhogy nagyon jól emlékszünk arra, hogy a túlzott igényesség ellen szóló érvek, például, hogy „ne együk meg az aranytojást tojó tyúkot", vagy hasonlók, nem rokonszenves, és nem is megalapozott érvek vol­tak. S különösen nem tűn­nek helyesnek ezek az érvek akkor, ha arra gondolunk, hogy a szocialista forrada­lom — szemben régebbi forradalmakkal — egyálta­lán nem aszketikus jellegű. A megokolások azonban tovább sorakoztak. Az egyik szerint a japán alaposság mintaszerű, a másik szerint a japán magatartás fegyel­mezett, de végeredményben mind a kettő, az előbb em­lített gondolatokhoz kap­csolódott: a japán jellemhez és a japán igénytelenséghez. Aki egy kicsit mélyebben és változatosabban szemlélte a japán történelmet, az nem a kamikázék, vagyis az ön­gyilkos repülők példáját tar­totta elsősorban szem előtt, hanem néhány fontos kul­turális tényt. Japánban ugyanis — szemben Kínával — a múlt század végén, és ennek a századnak az elején teljesen fölszámolták az analfabétizmust. Pedig en­nek felszámolása nem lehe­tett könnyű dolog, hiszen Japánban több ezer jelet kell megtanulni annak, aki nem óhajt analfabéta lenni. Ja­pánban a lakosság hihetetle­nül nagy (több mint 80) százaléka végzi el a középis­kolát. Másfelől joggal szok­tak utalni arra is, hogy Ja­pánban a patriarchális ne­velésnek és a patriarchális családi viszonyoknak hihe­tetlenül nagy szerepe van mind a mai napig. Oly­annyira nagy, hogy a mo­dern iparban is jelen van­nak. Ä statisztika szerint Japánban a legtöbb ember ugyanannál a vállalatnál fe­lezi be pályáját. amelynél elkezdett dolgozni. S ilyen­kor még ki szokták emelni azt is, hogy a japán dolgozó legtöbbször azonosítja ön­magát vállalatával, munka- közösségével stb. Végül, de nem utolsósor­ban hivatkozni szoktak a japán hagyomány rendkívül ellentmondásos szerepére is. Egyfelől ugyanis európai ember számára ezekben a hagyományokban, szokások­ban igen sok elavultnak, ré­ginek és nevetségesnek tű­nik. Még az emberi közele­dés szokásrendszere is sok­kal bonyolultabb és plőír- tabb formájú, mint az euró­pai találkozások, ismerke­dések, elválások és viszont­látások szokásrendszere. Csakhogy ebben a szokás- rendszerben éppen úgy, mint a szintén csak történelmi­leg kialakult erkölcsi rend­szerben sok olyan elem van, amely könnyedén összefonó­dik a modern ipar köve­telményeivel. Sőt. arra is rá szoktak mutatni, hogy a ja­pán családszeretet például nagymértékben lehetővé te­szi a bedolgozói rendszer ki- fejlesztését és elterjedését. Ne döntsük most el, hogy a fenti megfigyelésekben mennyi az igazság. Csupán arra szeretém felhívni a fi­gyelmet, hogy az európai szemmel nézve olykor nevet­ségesnek tűnő bonyolultság (a szokásrendszeré vagy az írásé) valójában nem fel­tétlenül hátrány. Mert mind­azok, akik japánul írni-ol- vasni megtanulnak, akik a japán szokásokat végig meg­tartják, valami egészen mást is megtanulnak. Szinte belé­jük sulykolódik, beléjük vé­sődik, hogy egy vessző vagy egy pont, egy vonalhajlat, vagy egy meghajlásforma korántsem közönyös. Aki ugyanis egyetlen vesszőt el­téveszt, máris egészen más jelet ír. De mi köze mindennek a mi problémánkhoz? Az, hogy bár az európaiak gúnyosan mosolyogni szoktak ezen az íráson, ezeken a szokásokon, a valóságban éppen ezek tu­datosítják: a kis különbség is igen jelentős lehet, a sza­bályszerűség rendkívül szi­gorú dolog. Hozzászokva a szabályszerűség tudatához és követelményeihez, az ember oda fog figyelni, összponto­sítani fog azokra a mozzana­tokra, melyek a munkában is megkövetelik a legtelje­sebb precizitást. S a mo­dern ipar éppen ezt kíván­ja meg. A modern ipar pre­cizitás nélkül nem létezik. Ezért nem tartom véletlen­nek, hogy a mikroelektroni­ka olyan fejlődésnek indult Japánban. De ez összefügg más mozzanatokkal is. Nem véletlen, hogy az európai kultúra legnagyobb eredmé­nyeit Japánban széles réteg ismeri. Hogy magyar vonat­kozású példát említsek, Bai-- tók és Lukács György nép­szerűsége talán Japánban a legnagyobb. G ondolom, nem pusztán egy távoli országról szóltam. Bizonyos ér­telemben rólunk szól a me­se. Hagyományaink mások; van közöttük jobb is. rosz- szabb is. mint a felkelő nap országának hagyományai. Amit azonban meg kell ta­nulnunk. az elsősorban az a precizitás, melyet az ipar, és egyre inkább az iparsze­rű. modern mezőgazdaság is megkövetel. Noha nem ugyanaz a hátterünk, ezt mégis el kell sajátítanunk, mivel csak így tarthatjuk a versenyt a modern fejlődés­sel. Hermann István Megkerült egy Vidovszky-kép Megkerült Vidovszky Béla keresett festménye! A kép Gyóni Gézát ábrázolja; ez Vidovszky első olajfestmé­nye, amelyet még diákkorá­ban festett — 1901-ben — osztálytársáról, a Vidovszky házban lakó barátjáról. Év­tizedekre eltűnt e becses vá­szon, s most, a lapunkban közölt felhívás hozta meg az alig-alig remélt eredményt. Vidovszkynak ez az alkotá­sa is szerepelni fog a mű­vész születésének centená­riuma alkalmából a békés­csabai Munkácsy Mihály Múzeumban május 27-én nyíló emlékkiállításon, amelyre a Nemzeti Galériá­ból is számos Vidovszky-al- kotást elhoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom