Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
NÉPÚJSÁG 1983, május 13,, péntek A Vatikán képviselője Magyarországon A Minisztertanács megtárgyalta Dz Innovációs Alap működésének és az innovációs pénzintézetek szervezésének tapasztalatai Magyarországon tartózkodott május 4-től 12-ig Luigi Poggi érsek, pápai nuncius és — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — időszerű kérdésekről folytatott tárgyalást Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével. A Vatikán képviselője Gyomaendrőd nagyközség Tanácsa tegnap délutáni ülésén többek között a mező- gazdasági nagyüzemek tevékenységéről, helyükről, szerepükről, valamint az 1982. évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról tárgyalt. Az első napirend keretében kínálkozik néhány ösz- szehasonlítás: míg a felszabadulás előtt az akkor két település lakosságának csaknem 70 százaléka élt a mezőgazdaságból, ma alig több mint 30 százaléka. A '40-es években nem egészen 14 mázsát termeltek búzából hektáronként, tavaly pedig 50 mázsát. Ezek és a hasonló tények bizonyítják azt a tekintélyes fejlődést, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta értek el a nagyközségben is. A jelenlegi üzemi méretek 1975 óta változatlanok, négy mezőgazdasági termelőszövetkezet egy halászati termelő- szövetkezet és egy állami Az idén hatodszor rendezik meg az esztergomi gitárfesztivált és szemináriumot — jelentette be Homor Im- réné, a város tanácselnökhelyettese csütörtökön, a Fészek művészklubban tartott sajtótájékoztatón. Az augusztus 5—18. közötti kulturális seregszemlén mintegy 30 ország — köztük tengerentúli államok — csaknem négyszáz képviselője vesz részt. A rendezvény alapcélja: a Duna menti város zenei hagyományainak ápolása, a magyar zenei oktatás legújabb eredményeinek megismertetése, illetve a hazai és külföldi gitárművészek továbbképzése. A fesztiválra két kategóriába lehetett jelentkezni: az aktív kategóriába jelentkezők a fesztivál mesterkurzusain gyakorlati hangszeroktatást kapnak, szabad választás szerint látogathatják a szemináriumi előadásokat és a koncerteket. Egyúttal kötelezően vállalják a fesztivál zenekarában a játékot. A magyarországi látogatása során találkozott dr. Lékai László bíborossal, a magyar katolikus püspöki kar elnökével, és a püspöki kar több tagjával, valamint dr. Bar- tha Tibor református püspökkel, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsa elnökével. gazdaság tevékenykedik. A területek aranykorona szerinti szóródása elég nagy, de ennél még nagyobb gond. hogv egyes területeken gyakori a belvíz. Ennek ellenére sikerült az elmúlt években kiemelkedő terméseredményeket elérni, amely a korszerű termelési eszközök mellett a tagságnak, köztük a nagyszámú szakembernek tulajdonítható. A költségvetési és a fejlesztési terv múlt évi teljesítését tartalmazó beszámolóból kitűnik, hogy jelentős összegeket fordítottak közművesítésre, vízvezeték, út. járda építésére, valamint elkezdődött a fürdő nagymedencéjének felújítása és bővítése is. Mindezen munkákhoz a lakosság tekintélyes mértékű, csaknem 13 millió forint társadalmi munkával járult hozzá. Tavaly 26 cél- csoportos tanácsi bérlakást adtak át, amelyekkel a lakásigények egyharmadát ki tudták elégíteni. passzív kategóriába jelentkezők szabad választás szerint jelen lehetnek a mesterkurzusokon, a szemináriumi előadásokon és a hangversenyeken. Szendrey.-Karper László gitárművész, a Zeneművészeti főiskola tanára, a fesztivál művészeti vezetője elmondta, hogy a mesterkurzusokat és a szemináriumokat kiváló külföldi és hazai művész-professzorok vezetik. Hangversenyeket nemcsak Esztergomban rendeznek, hanem Tatán, Balatonszeme- sen, Pilismaróton, Siófokon, Egerben, Békéscsabán, Budapesten a Nemzeti Galériában, Hatvanban, Tatabányán és Szegeden is. Az esztergomi koncerteken a fesztiválra meghívott gitárművészeken kívül közreműködik a győri filharmonikus zenekar Jan- csovics Antal vezényletével. A hagyományokhoz híven a záró díszhangversenynek az esztergomi bazilika ad otthont. Az Innovációs Alap hároméves tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szellemi termékek zöme feltétlenül hasznosítható a népgazdaságban — állapította meg a tudománypolitikai bizottságnak a kormány elé terjesztett tájékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank 1980-ban hozta létre az Innovációs Alapot, azzal a céllal, hogy bankszerű finanszírozási módszerekkel segítse az innovációs folyamat kibontakozását. Azóta mint egy 600 javaslatot vizsgáltak meg az intézmény munkatársai. A beérkezett ötletek egyharmadáról már elkészült a szakértői vélemény, s 1980-ban 42, 1981-ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasznosításának finanszírozását is megkezdte az Innovációs Alap. Szerződést kötöttek a termelőkkel a vizsgálatok, a kísérletek elvégzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szükséges műszerek, szerszámok, gépek beszerzésére. Egy-egy ösz- szetettebb, népgazdaságilag jelentősebb ötlet megvalósítására az alap társulást, vagy közös vállalatot alapított a termelőkkel. Az elmúlt három év alatl összesen 240 millió forintot fordítottak a legjobb javaslatok finanszírozására, s a valóban jó kezdeményezések hasznosítására továbbra is rendelkezésre állnak a szükséges összegek. Nemcsak a népgazdaságnak, az Innovációs Alapnak is érdeke, hogy a döntés gyors, de alapos és körültekintő legyen, mert nagy a kockázat. A jó ötleteket karolja fel, és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is részesedik, a rossz döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran azonban az alap és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegendőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden feltételt megteremtsenek. Exportfejlesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphatnak a vállalatok, mert nem tudják bizonyítani új termékeik külföldi versenyképességét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik sikerét. Ezért a tudománypolitikai bizottság mostani határozata szerint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak meg kell vizsgálnia a magyar szellemi termékeket megvalósító, úgynevezett referenciaüzemek építéséhez milyen kedvezményeket kaphatnának a vállalatok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, ehhez a menedzserek egész hálózatának kezdeményezőkészségére, szakértelmére, állhatatosságára is szükség van. Az alap ezért a munkába bevonja az innovációs irodákat, így a Biotechnika Rt.-t és a Novotrade Rt.-t. Emellett két munkaközösséggel is megállapodott új innovációs iroda létrehozásáról. A tudománypolitikai bizottság rámutat, hogy a menedzserek speciális képzését is meg kell oldani, sőt, indokolt lehet az is — legalábbis az első időszakban —, hogy külföldi menedzseriskolák szakembereit meghívják Magyarországra tapasztalataik átadására. A tudománypolitikai bizottság hangsúlyozza, hogy az Innovációs Alap munkája is csak akkor lehet hatékony, ha más pénzintézetek is fokozottabban bekapcsolódnak — kockázatot vállalva — a szellemi termékek megvalósításának folyamatába. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Állami Fejlesztési Bank részvételével a közelmúltban két innovációs pénzintézmény már megalakult. Közülük az egyik, a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Minisztériumban és a MÉM-ben két további szervezet kialakítását kezdték meg. Az OKISZ hasonló intézmény létrehozását tervezi. Az innovációs pénzintézetek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számolni kell azzal, hogy az innováció gyors hitelnyújtást igényel, de a megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvénykibocsátással és egyéb törvényben biztosított módokon, kellő időben gondoskodjanak a pénzintézetek működéséhez szükséges anyagi feltételekről — hangsúlyozza a tudomány- politikai bizottság. (MTI) Tanácsülés Gyomaendrödön Sajtótájékoztató az esztergomi gitárfesztiválról Ismét szinházbusz A békéscsabai ifjúsági és úttörőház a korábbi sikeres kirándulások után most ismét szervez színházbuszt, ezúttal a Budapest Sport- csarnokba. A június 5-én. délelőtt 11 órakor kezdődő előadáson a Hököm Színpad mutatja be Végh Antal: „Miért bántják a magyar futballt? avagy Te is totóztál, haver?” című két félidős arénajátékát. A Karinthy Márton rendezte műsorban több népszerű színművész mellett fellép hat fiatal futballzseni is, a zenéről pedig Horváth Pista, Csüry Edit, valamint Vörös Kálmán és népi zenekara gondoskodik. Az izgalmas rangadón a közönség tanúja lehet a bun- dázók, a totózók, és a tiszta sportszerű játékosok győzelemért vívott véres küzdelmének, a szünetben pedig bunda-sorsolásan vehetnek részt a bátrabbak. Csukás István Gyalogcsillag című zenes mesejátékának televíziós felvétele ezekben a napokban zajlik Békéscsabán, a Jókai Színházban. Képünkön: megbeszélés a felvétel szünetében, a színpadon Fotó: Gál Edit Rólunk is szól a mese B ár nem vagyok japánszakértő, valamit mégis el tudok mondani a japán gazdasági csodáról, amit mások nem mondottak el. Mert csodák nincsenek. Sem a .gazdaságban, sem a történelemben. A csoda szóval legtöbbször olyan jelenségeket könyvelünk el, melyeknek nem akarjuk az okát kutatni. Nos, ennek a csodának is, mint minden egyéb, hasonló jelenségnek, megvan a maga oka. Persze, az okokat már sokan keresték. Volt olyan vélemény, mely a japán nép természetes, vele született szorgalmára alapozta azt a feltevést, hogy szükségszerűen végbe kellett menni annak a nagy fellendülésnek, mely a XX. századi Japánt jellemzi. Hiszen tény és való, hogy Japán a világfejlődésbe igazában csak ebben a században kapcsolódott be. A régmúlt Japán is elszigetelt állam volt; kínai fal helyett a tenger vette kö- : ül, s zárta el a fejlődéstől. De egy elszigetelt nép szorgalma is történeti termék. Nem népi és különösen nem faji' sajátság. Nem megfellebbezhetetlen; a történelmi viszonyok segítik vagy gátolják. Mások azzal magyarázták ezt a jelenséget, mely mindenki számára, nekünk magyaroknak is, rendkívül tanulságos, hogy Japánban olyan kicsik az emberek igényei, amely Európában elképzelhetetlen. Nos. ez is a történelmi fejlődés eredménye. Nem valamiféle örökletes karakterre utal. tehát lehet belőle tanulni mindenkinek. Csakhogy nagyon jól emlékszünk arra, hogy a túlzott igényesség ellen szóló érvek, például, hogy „ne együk meg az aranytojást tojó tyúkot", vagy hasonlók, nem rokonszenves, és nem is megalapozott érvek voltak. S különösen nem tűnnek helyesnek ezek az érvek akkor, ha arra gondolunk, hogy a szocialista forradalom — szemben régebbi forradalmakkal — egyáltalán nem aszketikus jellegű. A megokolások azonban tovább sorakoztak. Az egyik szerint a japán alaposság mintaszerű, a másik szerint a japán magatartás fegyelmezett, de végeredményben mind a kettő, az előbb említett gondolatokhoz kapcsolódott: a japán jellemhez és a japán igénytelenséghez. Aki egy kicsit mélyebben és változatosabban szemlélte a japán történelmet, az nem a kamikázék, vagyis az öngyilkos repülők példáját tartotta elsősorban szem előtt, hanem néhány fontos kulturális tényt. Japánban ugyanis — szemben Kínával — a múlt század végén, és ennek a századnak az elején teljesen fölszámolták az analfabétizmust. Pedig ennek felszámolása nem lehetett könnyű dolog, hiszen Japánban több ezer jelet kell megtanulni annak, aki nem óhajt analfabéta lenni. Japánban a lakosság hihetetlenül nagy (több mint 80) százaléka végzi el a középiskolát. Másfelől joggal szoktak utalni arra is, hogy Japánban a patriarchális nevelésnek és a patriarchális családi viszonyoknak hihetetlenül nagy szerepe van mind a mai napig. Olyannyira nagy, hogy a modern iparban is jelen vannak. Ä statisztika szerint Japánban a legtöbb ember ugyanannál a vállalatnál felezi be pályáját. amelynél elkezdett dolgozni. S ilyenkor még ki szokták emelni azt is, hogy a japán dolgozó legtöbbször azonosítja önmagát vállalatával, munka- közösségével stb. Végül, de nem utolsósorban hivatkozni szoktak a japán hagyomány rendkívül ellentmondásos szerepére is. Egyfelől ugyanis európai ember számára ezekben a hagyományokban, szokásokban igen sok elavultnak, réginek és nevetségesnek tűnik. Még az emberi közeledés szokásrendszere is sokkal bonyolultabb és plőír- tabb formájú, mint az európai találkozások, ismerkedések, elválások és viszontlátások szokásrendszere. Csakhogy ebben a szokás- rendszerben éppen úgy, mint a szintén csak történelmileg kialakult erkölcsi rendszerben sok olyan elem van, amely könnyedén összefonódik a modern ipar követelményeivel. Sőt. arra is rá szoktak mutatni, hogy a japán családszeretet például nagymértékben lehetővé teszi a bedolgozói rendszer ki- fejlesztését és elterjedését. Ne döntsük most el, hogy a fenti megfigyelésekben mennyi az igazság. Csupán arra szeretém felhívni a figyelmet, hogy az európai szemmel nézve olykor nevetségesnek tűnő bonyolultság (a szokásrendszeré vagy az írásé) valójában nem feltétlenül hátrány. Mert mindazok, akik japánul írni-ol- vasni megtanulnak, akik a japán szokásokat végig megtartják, valami egészen mást is megtanulnak. Szinte beléjük sulykolódik, beléjük vésődik, hogy egy vessző vagy egy pont, egy vonalhajlat, vagy egy meghajlásforma korántsem közönyös. Aki ugyanis egyetlen vesszőt eltéveszt, máris egészen más jelet ír. De mi köze mindennek a mi problémánkhoz? Az, hogy bár az európaiak gúnyosan mosolyogni szoktak ezen az íráson, ezeken a szokásokon, a valóságban éppen ezek tudatosítják: a kis különbség is igen jelentős lehet, a szabályszerűség rendkívül szigorú dolog. Hozzászokva a szabályszerűség tudatához és követelményeihez, az ember oda fog figyelni, összpontosítani fog azokra a mozzanatokra, melyek a munkában is megkövetelik a legteljesebb precizitást. S a modern ipar éppen ezt kívánja meg. A modern ipar precizitás nélkül nem létezik. Ezért nem tartom véletlennek, hogy a mikroelektronika olyan fejlődésnek indult Japánban. De ez összefügg más mozzanatokkal is. Nem véletlen, hogy az európai kultúra legnagyobb eredményeit Japánban széles réteg ismeri. Hogy magyar vonatkozású példát említsek, Bai-- tók és Lukács György népszerűsége talán Japánban a legnagyobb. G ondolom, nem pusztán egy távoli országról szóltam. Bizonyos értelemben rólunk szól a mese. Hagyományaink mások; van közöttük jobb is. rosz- szabb is. mint a felkelő nap országának hagyományai. Amit azonban meg kell tanulnunk. az elsősorban az a precizitás, melyet az ipar, és egyre inkább az iparszerű. modern mezőgazdaság is megkövetel. Noha nem ugyanaz a hátterünk, ezt mégis el kell sajátítanunk, mivel csak így tarthatjuk a versenyt a modern fejlődéssel. Hermann István Megkerült egy Vidovszky-kép Megkerült Vidovszky Béla keresett festménye! A kép Gyóni Gézát ábrázolja; ez Vidovszky első olajfestménye, amelyet még diákkorában festett — 1901-ben — osztálytársáról, a Vidovszky házban lakó barátjáról. Évtizedekre eltűnt e becses vászon, s most, a lapunkban közölt felhívás hozta meg az alig-alig remélt eredményt. Vidovszkynak ez az alkotása is szerepelni fog a művész születésének centenáriuma alkalmából a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban május 27-én nyíló emlékkiállításon, amelyre a Nemzeti Galériából is számos Vidovszky-al- kotást elhoznak.