Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

1983. május 11., szerda NÉPÚJSÁG Professzor az alvilágban 0 Jókai Színház eredeti bemutatója Nagyerdei ördögkeresőben tudós Hatvani és a debreceni nép. Elöl Dénes Piroska és Várday Zoltán Gál Edit felvétele Munkahelyi művelődés Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozga­lom politikai témakörébe benevezett brigádoknak közöljük az áprilisi folyóiratokból az ajánlott cikkek jegyzékét. Magyarország: 14. szám 3. oldal NSZK: Tizenhatból kettő 14. szám 4. oldal Szünet Genfben ­14. szám 5. oldal Franciaország: áramvonalasán 16. szám 9. oldal A határháború frontjai 17. szám 8. oldal „Teniszdiplomácia” Népszabadság: április 3. Veszélyek és remények esztendeje (5. oldal) április 8. Zaglagyin: A „közbülső megoldás” nem leszerelési, hanem fegyverkezési kérdés (2. oldal) április 13. Csillagok háborúja? (3. oldal) április 20. A zöldek a parlamentben (4. oldal) április 22. Strauss nagyobb befolyást akar... (2. oldal) április 27. A portugál jobboldal bukása (2. oldal) április 30. A Közös Piac és az Egyesült Államok vitája... (2. oldal) ftkvarellek a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában Megírta Arany János, írt róla Jókai Mór, darabot írt a századfordulón egy újság­író, Makai Emil, aki innen Békéstől nem is olyan mesz- sze, Makón született. Aztán ezt a darabot be is mutat­ták, mégpedig a pesti Víg­színházban, és az előadás — a korabeli kritika szerint — nagy sikert hozott. „Az elő­játék után nyolcszor hívták ki a szerzőt, az 1. felvonás után tízszer. S kapott is há­rom gyönyörű koszorút a 2. stációnál. A 3.-nál nem ju­tott koszorú, de az elismerő kihívásból még mindig ju­tott hat.” Nyolcvanhárom hosszú év után ötlött fel a gonddlat a Békés megyei Jókai Szín­házban, hogy le kéne fújni a port a Makai verses szín­játékról, fel is kéne tupíroz- ni egy kis új módi zenével, színesíteni betétszámokkal, aztán jöhet a közönség: dönt­se el, hogy ízlik-e neki? Az eredeti cím, hogy „Tudós professzor Hatvani” is meg­változott, borzongatóbbra: „Professzor az alvilágban” hirdeti a színlap, és alatta műfaji megjelölésként: „Dal­játék rock-tempóban, 2 részben”. Tehát a verses já­ték maradt, gondolom, nem sokat igazított rajta Csorna Gábor, aki mint dramaturg a „zenés színpadra állítás”- ban segédkezett; Baranyi Ferenc, a költő írta a dal­betétek szövegét és Behár György a muzsikát. A kita- láció. hogy a 83 évvel ez­előtti sikeres bemutatót „rock-tempóban” megismét­lik, nem rossz, mi több: egyenesen figyelemkeltő. Te­hát kellő érdeklődéssel ül­tünk be a színházi zsöllyébe, és élveztük a „rock-tempó­ban” megírt nyitómuzsikát, mely ügyes és hatásos esz­közökkel sejtetni engedte, hogy közeleg a pokol és va­lami egészen eredeti látvány­ban lesz részünk. Volt is lát­vány, volt „eredetiség” is, Gyarmathy Ágnes Munká- csy-díjas díszlet-, és jelmez- tervező nem adta alább a szikrázóbbnál szikrázóbb öt­leteknél, jelmezei — első­sorban a pokolbéliek —- elő­ször alaposan meghökkentik a nézőt, hogy aztán jót de­rüljünk rajtuk, és hahotáz- zunk is olykor. Illőbb volna talán később említeni a jel­mezek után a díszleteket, de ha már szóba kerültek, mi­ért ne helyeznénk el itt a második dicséretet is Gyar­mathy Ágnesnek címezve: a pokollal remekelt, de ide sorolhatjuk professzor Hat­vani dolgozószobáját is, ta­lán csak a nagyerdei kép nem sikerült annyira, igaz, ezzel volt a legnehezebb dol­ga. De térjünk vissza a már Makai Emilt is megihlető híres debreceni professzorra, akit a XVIII. század dere­kán felvilágosult tanai el­lenére „ördöggel cimboráié” magyar Faustnak tituláltak, és számos hátborzongató le­genda főhősévé tették. Nos, ha mostanra messzire is ka­nyarodott tőlünk a babonák ilyen világa (habár manap­ság is meglovagolható még az emberi butaság, ki-ki hozhat erre példákat a ha­lottlátótól a kártyavető, jö­vőt mondó jósasszonyokig) elképzelhető, hogy tudós Hatvani professzor egykori „ördögkalandja” kellemesen elszórakoztat bennünket. Tu­dom, hogy így felvezetve az előbbi mondatot, szinte az értékelés is megszólal belő­le: nem nagyon sikerült a kellemes este, volt ennél már sokkal nagyobb színhá­zi élményünk is Békéscsa­bán. Ez így igaz, ez nem vi­tatható. Az sem, hogy a „rock-tempóban” előadott Hatvani-sztori, nézzük ahon­nan nézzük: nem hozhatta azt az izgalmat, amit akko­riban keltett, amikor a XVIII. század végén még Szeghalmon is boszorkányt égettek, vagy amikor úgy belebódult az emberiség a babonákba, hogy csak az égnek álló haja látszott ki belőle. Az ember (a néző) kétszeresen is kívül áll (el­idegenedik) ettől a cselek­ménytől, hiszen nem futkos a hátán a hideg, ha szelle­mekről beszél valaki, és még álomnak is megmosolyogta­tó a poklok bugyra, főként akkor, ha ott csini kis bo­szorkányok ropják „rock- tempóban” Belzebub dicsé­retét... No. és tovább: az űrhajók korában olyan ez a régen emberhalálra is al­kalmas véres valóság, mint­ha naív mesét olvasnánk, ördögökről, garabonciás di­ákról, javasasszonyról, bor­issza-jókedvű debreceni diá­kokról és tudós tanárukról, akit íme, megtréfált az ál­ma és a lánya, aki el is da­lolja szépen: „Nem kell, csak ő, akárki jő, s ha ő a vég: nem kell a lét, nincs kívüle más, ő nekem a társ, baj sohasem ér, míg csak ne­kem él, míg rám vigyáz!” Ugye-ugye, milyen együgyű kis szövegecske, de ha egy­szer a professzor lánya, Ve- ronka a garabonciást, Na- szályit szereti, akkor nincs más tennivaló, mint elhin­ni neki, hogy a „szókincse bár kevés, őt is elérte, ha nem is kérte, a szerelmi szenvedés.” (Az idézet nem hangzik el áz előadásban.) Szóval jönnek az ördögök, a szerelmes garabonciás, jönnek a boszorkák, jön ' a vasorrú bába, meg jön az ördögtől rémisztgetett debre­ceni nép, csak mi, nézők nem jövünk annyira indu­latba, hogy átadhassuk ma­gunkat a játék hangulatá­nak, sodrásának és egyebek­nek. Pedig Sík Ferenc érde­mes művész, a vendég­rendező apait-anyait meg­mozgat, ötleteit újabb ötle­tekkel hatványozza, néha olyan pompás jeleneteket hoz össze (fő segítője, vélemé­nyem szerint, első helyen a koreográfus, Felkai Eszter), hogy a felcsattanó taps ma­gától értetődik: az előadás egészén mégis ott terjeng a le nem fújható por, az idő könyörtelen múlása, mely csak remekműveknek ke­gyelmez. Hogy a fiatalon el­halt újságíró, Makai Emil verses színjátéka nem re­mekmű, azt szomorúan, de el kell fogadnunk. Hogy a nem remekműhöz a zenés színpadra alkalmazó, dalszö­vegíró és a zeneszerző sem volt képes annyit hozzáad­ni .hogy valami új, maga­sabb minőség létrejöhessen, tudomásul kell vennünk. Mégsem illik ide a szokásos színházi mondás: „Akkormi­nek kellett bemutatni?” — azért, mert a sokoldalú és ötletgazdag rendezőn túl a színészek is látható kedvvel komédiáznak, és ami külö­nösen dicsérhető, senki serrt enged a csábításnak, pedig harsányságra lenne mód, ha éppen azt akarnák. Nem közhely és újféle sztaniolpapír, ha azt írom: ezúttal az együttes munkáé a legtöbb érdem, senki nem lóg ki a sorból, a kitalált és következetesen végigvitt stí­lus egysége bizony ritka erény. Itt így van, itt az összhang igazán példamuta­tó. Közben mindenkiről le­hetne néhány jellemzőt írni, a főbb szereplőkről elsősor­ban érdemes. A tudós pro­fesszor Hatvanit alakító Várday Zoltán egyszerre te­kintély és önmaga paródiá­ja, alakítását jó értelmű biz­tonság és nem olcsó rutin fémjelzi, Barbinek Pétert nagyszerű Cyranó-alakítása után nehéz megszokni ebben a hevenyészve megírt gara­bonciásszerepben, Belzebub­ként viszont ő a leginkább „hátborzongatóbb”. Kőváry Judit (Veronka, az előjáték-' bán Galagonya-boszorka) itt is, ott is szép és vonzó. Be­hár jobb dalait kellő át­éléssel énekli. Meg kell a szívnek hasadni Dénes Pi­roska komédiázását látva: jóízű színház, amit produ­kál. (Vasorrú bába és Orso­lya). Szentirmay Éva Dorka néne, a jósoló cigányasszony alig megírt szerepéből is ka­raktert hoz, felvillan néha Nagy Mari (Esztike, Sáfrány) és kitűnően építi fel Bence örökké éhes, tébláboló figu­ráját Hodu József. A zene­kar Meskó Sándor vezetésé­vel a megszokott színvonalat nyújtja, de nem többet. Ha az előadás után elol- vossuk a műsorfüzetből Arany János „Hatvani” cí­mű költeményét, irodalmilag is művelődünk és még egy­szer megmosolyogjuk azokat, akik valamikor hittek az ördögökben és a boszorká­nyokban. Íme egy részlet: „Egy pillanat.. . kénkőszag érzik,' I Hová lett a kísértő? nézik: / Hűlt helye a taná­ri széken, / Maga? ... tán már pokolfenéken.” Utóirat: csak azt nem ér-- tem, hogyan fonhattak aranyhajszál-gyűrűt Hatva­ni mutató-gyűrűs ujjára Ve­ronka mélybarna hajából ? Ördög és pokol, mire rá nem jön a néző, ha figyel...?! > Sass Ervin Hétfőn este 6 órakor Kosz- ta Rozália festőművész mu­tatta be Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában Máténé, dr. Szabó Mária ak- varelljeit. A kamaratárlat megnyitóján megjelent ér­deklődő közönség és szak­mabeliek hosszasan elbe­szélgettek a kiállítóval mű­vészi törekvéseiről, eddigi munkásságáról. Mint aho­gyan Koszta Rozália, a be­szélgetés vezetője is megál­lapította: „Szabó Mária ak- varelljein az atmoszféra­teremtés erejét fedezhetjük Békés és a város környéki községek művelődési házai­nak kiscsoportjai részére rendeznek szakmai baráti ta­lálkozót a muronyi művelő­dési házban május 14-én, szombaton. A program reg­gel 9 órakor kezdődik, hi­szen már a gyülekezőn a békési Ifjú Gárda fúvósze­nekara tart műsort. 10 óra­kor kezdődik a módszertani nap megnyitója, melyet a díszítőművészeti szakkör ki­állításának megnyitása kö­vet. Negyed 11-től a díszítőmű­vészeknek szakmai beszélge­tés kezdődik, melyen a be­hozott egyéni munkákról mondanak véleményt, majd Kresz Mária, a Népművelési Intézet munkatársa tart elő­adást. A gyerekeknek játszó­A Magyar Televízió „Hat­vanhat” című műsora május 18-án munkavédelemmel foglalkozik. A műsor vendé­gé Sólyom Ferenc, a SZOT titkára lesz. A hatvanhat résztvevőt a nézők kérdést- feltevő levelei alapján vá­lasztja ki a műsor szerkesz­tősége. Azok kerülhetnek a hatvanhat közé, akik azon­nal levelet írnak. Elsősor­ban munkások, termelésirá­fel először, majd kellemes színkultúrája kelt feltűnést.” E szavakat igazolja né­hány különösen szép vízfest­ménye: a Tavasz, a Békás­szoros, az Ünnep és az Anyaság. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat békéscsa­bai értelmiségi klubjában rendszeres kiállítások hosz- szú évek óta érdeklődést keltenek, ezekhez méltán csatlakozik ez a mostani, Máténé dr. Szabó Mária ak­varelljeinek bemutatása. házi programot szerveznek, melyen a körmönfonástól a makraméig, a bőrözéstől a bábkészítésig és a kosarazá- sig minden megtalálható majd. / Mi sem természetesebb, minthogy az ebédet maguk a résztvevők készítik el. . A csoportok a maguk által ho­zott. nyersanyagból készítik el a harapnivalót, zenei alá­festésről citeraegyüttes gon­doskodik majd. Délután há­rom órától színes műsor kezdődik, melyen fellép a muronyi néptáncszakkör, a mezőmegyeri Röpülj páva­kor, a kamuti népijáték-szak- kör, valamint a megyei Ki mit tud?-on sikerrel szere­pelt Mazán-testvérek. N. Á. nyitók, illetőleg gazdasági vezetők, továbbá szb társa­dalmi munkavédelmi felügye­lők, munkavédelmi vezetők, szakszervezeti tisztségvise­lők leveleit várják. Kérik, hogy a munkahelyet is tün­tessék fel. Cím: Magyar Televízió, Budapest, 1810. Szabadság tér 17. A borítékra írják rá: „Hatvanhat”. Tüntessék fel a lakáscímet is. Módszertani nap Muronyban Kérdéseket vár a „Hatvanhat” Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ Kb. 8.20: Mai kulturális prog­ramok. 8.27: Világok meséi. 8.57: Virágon, nőtt dinasztia. Riport. v 9.16: Cseh népdalok és táncok. 9.46: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szakonyi Károly hangjá­tékaiból. 11.30: Mozart: Esz-dúr zongora­ötös. K. 452. 12.00: Déli Krónika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.00: Hírek. 15.05: Szalay László nótákat éne­kel. 15.28: MR 10—14. 16.04: Kritikusok fóruma. 16.14: Cesaro Valletti operaáriá­kat énekel. 16.35: Tudósítás az ökölvívó EB- ről. 16.44: Van új a Nap alatt. 17.00: Hírek. 17.05: Fékező ösztönzés. 17.30: Pátria — népzenei hangle­mezsorozat. 17.45: A hegedű virtuózai. 18.15: Hol volt, hol nem volt. 18.30: Esti Magazin. 19.15: Világirodalmi Dekameron. 20.00: A Cseh Filharmonikus Ze­nekar játszik. 21.Ó3: Buváry Lívia népdalokat énekel. Fábián Márta cim- balmozik. 21.30: Külpolitikai klub. 22.00: Hírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Olasz madrigálok. 22.45: Viták a filozófiában. 23.00: Késő esti kamaramuzsika. 23.41: Népzenekedvelőknek. 24.00: Hírek. 0.10: Nagy ’í’ifóor táncdalaiból. 0.25: Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Hírek. 8.05: Májusi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.30: Hírek. Ütközben. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Indulók, táncok fúvószene­10.00: Zenedélelőtt. 11.30: Hírek. 11.35: A Szabó család. 12.05: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 12.30: Hírek. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz. 13.30: Labirintus. 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 14.15: Csárdások. 14.35: Slágermúzeum. 15.39: A bányamester. 16.00: Mindenki iskolája. 16.30: Hírek. Ütközben. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Daloló, muzsikáló tájak. 19.03: Zenei Tükör. 19.33: Osváth Júlia és Szabó Miklós két kettőst énekel. 19.45: A Journey együttes felvé­teleiből. 20.30: Hírek. 20.35: Kopányi György két kis- hangjátéka. 21.22: Régi idők filmdalaiból. 22.07: Lemezslágerek. 23.00: Hírek. 23.20: Zenés játékokból. 24.00: Hírek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Romantikus mesterművek. 10.30: Dzsesszarchivum. 11.00: Hírek. 11.05: Vivaldi: Tizenkét hegedű- verseny. 13.00: Hírek. 13.07: Anton Dikov zongorahang­versenye a Pesti Vigadó­ban. 14.01: Magyar irodalmi Arckép- csarnok. 14.22: A századforduló operáiból. 15.00: Szimfonikus zene. 15.41: Boruvka felügyelő esetei. 16.05: Magyar zeneszerzők. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Üj lemezeinkből. 17.59: A Budafoki Kamarakórus énekel. 18.20: A Poptarisznya dalaiból. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 21.10: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.25: A Liszt Ferenc Kama­razenekar játszik. Kb. 22.10: Régi magyar dalok és táncok. 22.37: Műhelyek és alkotók. 23.30: Hírek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Prognózis együttes ját­szik. 17.15: Fiatalok a mezőgazdaság­ban. Braun Ágoston jegy­zete. 17.20: Üj felvételeinkből. A kis­újszállási szakmunkás- képző Intézet kórusa éne­kel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna (ism.). 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.). 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.). 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.). 9.35: Fizikai kísérletek III. 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta (ism.). 10.25: Idegenek (ism.). 11.55: Gilberto Passoss műsora. 12.30: Képújság (ff). 14.45: Iskolatévé. Magyar nyelv (ism.). 14.55: Orosz nyelv (ism.). 15.20: Magyar irodalom (ism.). 15.55: Fizikai kísérletek III. (ism.). 16.15: Hírek (ff) 16.20: ,,Olyan jó mondani” (ff). 16.55: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 18.05: Képújság (ff). 18.10: Reklám (ff). 18.15: Nicaragua: Hadiállapot — „békeidőben”. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója (ff). 18.55: Reklám (ff). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Üt a döntőig . . . 20.10: Aberdeen — Real Madrid labdarúgó KEK-döntő mér­kőzés. A szünetben: Rek­lám. Kb. 22.00: Reflektorfény. 22.30: Tv-híradő 3. II. MŰSOR 20.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterver­senye. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Szolgálati utak. 22.55: Képújság (ff). BUKAREST 16.30: Kulturális híradó. 17.00: Nők világa. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Politikai fórum. 20.35: Híres előadóművészek. 20.45: Pardon, egy képre. 21.00: Noé bárkája — román film. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Arabella — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Beszéljünk az egészségről. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mozgóképek. 21.00: Játékfilm. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hair, 6 órakor: A híd túl messze van I—II. rész. Békéscsabai Szabad­ság : Üldözés a sztyeppén. Bé­késcsabai Terv: Esküvő. Gyu­lai Erkel: fél 6 órakor: Szóljon a rock, fél 8 órakor: Morfium. Gyulai Petőfi: Viadal. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Orda­sok között, fél 6 és fél 8 óra­kor: Lándzsák hajnalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom