Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

1983. május 11., szerda Május 9-én, a győzelem napján Radnóti Miklós-szobrot avattak Sarkadoíi. A cukorgyár művelődési házának ifjúsági klubja Radnóti Miklós nevét viseli. A klub tagjai elhatá­rozták, hogy névadójukról, a fasizmus áldozatáról szoborral emlékeznek meg. Elképzelé­süket anyagilag is támogatta a cukorgyár és a Mező Imre KISZ-alapszervezet. Benke Zol­tán alkotását a leleplezés után megkoszorúzták a gyár gazdasági és pártvezetőségének a nagyközség KISZ-bizottságának, művelődési otthonának, valamint gimnáziumának képvise­lői Fotó: Fazekas László Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) vitájában elsősorban a te­metők állapotának javításá­ról a társadalmi szertartások színvonaláról esett szó. A környezet- és természet- védelem megyei távlati fej­lesztési koncepcióját — amelynek eddigi tapasztala­tait értékelte a végrehajtó bizottság — a múlt év jú­niusában tárgyalta a megyei tanács. Az eltelt alig egy esz­tendő tapasztalatai egyaránt tanúskodnak eredményekről és további tennivalókról. Je­lentős, hogy a környezetvé­delemben leginkább érdekelt szervek napirenden tartják a témát, a társadalmi és tö­megszervezetek sajátos esz­közeikkel segítik a feladatok végrehajtását. Ennek ellené­re számos gond is van, nem javult a veszélyes hulladé­kok átmeneti tárolása, a te­lepülések ivóvízminősége, az építési területek rendezettsé­ge, a közutak melletti terü­letek karbantartása, az ille­gális szemétlerakó helyek felszámolása, a szabálysérté­si bírságok szigorítása. Ezek zöme olyan, amely nem igé­nyel különösebb anyagi be­fektetést, tehát a szándékon, a cselekvésen múlik. Az idegenforgalom és a természetvédelem szorosan összefügg egymással, hiszen ápolt, tiszta környezetbe szí­vesebben jönnek a turisták, még akkor is, ha látnivalók­ban talán kevesebbet kap­nak, mint a kedvezőbb ter­mészeti feltételekkel rendel­kező megyékben. Az elmúlt években azonban bővültek megyénk lehetőségei, hiszen a tájvédelmi körzetek, a gyulai Várfürdő, a szarvasi arborétum vonzza az idege­neket. A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására jött létre a közelmúltban a Bé­kés megyei Természetvédel­mi és Idegenforgalmi Gazda­sági Társaság, tavaly pedig a békéscsabai téglagyári bá­nyatavak és a szabadkígyósi tájvédelmi körzet, illetve a gyulai térség hasznosítására alakult társaság. Ezek lénye­gében a megye egész terüle­tét átfogják. Kétségtelen, hogy a tárgyi feltételek javí­tására — a szállodai férőhe­lyek számának növelésére — is szükség van, ez azonban az anyagi lehetőségek függ- ' vénye. A szemlélet azonban — mint ahogyan az a vitá­ban is tükröződött — nem anyagiak kérdése. Fokozot­tabban szükséges számon kérni a környezet- és termé­szetvédelmi koncepcióból adódó feladatok megvalósítá­sát a településektől, az ide­genforgalomban érdekelt vállalatoktól. A szép és tisz­ta környezetért mindenkinek a saját portáján lehet és kell tennie. A végrehajtó bizott­ság, elismerve az eddig el­ért eredményeket, hívta fel a figyelmet a felsorolt ten­nivalókra. A testületi ülés bejelenté­sekkel ért véget. S. F. Munka­körülmények az idegenforgalomban Az idegenforgalomban dol­gozók élet- és munkakörül­ményeivel foglalkozott ked­di ülésén a KPVDSZ Köz­ponti Vezetősége. Andrikó Miklós belkeres­kedelmi államtitkár egyebek közt rámutatott: az ország mintegy harminc régi szál­lodájának leromlott állapota miatt a rekonstrukciós mun­kákat nem lehet .tovább ha­logatni, mert ellenkező eset­ben a szállodák egész sorát kénytelenek lesznek bezár­ni. A szállodai felújításokra központi támogatás szüksé­ges, mivel a vállalatok ezt saját erőből megvalósítani nem tudják. Ezért a rendel­kezésre álló osztrák idegen- forgalmi célhitel második ré­szét részben a középkategó­riájú szállodák fejlesztésére, felújítására használják fel. Mint mondotta: az idegen- forgalom ma a divatos szak­mák közé tartozik, a ven­déglátással együtt mintegy 130 ezren dolgoznak ezen a területen. A szakember­utánpótlás ennek ellenére nem tudta követni a turiz­mus gyors ütemű fejlődését. Bár magas a diplomások aránya, kevés a jól képzett munkaerő. Különösen a szál­lodavállalatoknál növekedett a munkaerőhiány a múlt év­ben megnyílt új létesítmé­nyek miatt. Az utazási iro­dáknál elsősorban a szak­képzett és gyakorlattal ren­delkezők középvezetőkben mutatkozik hiány. A dolgo­zók munkahelyi feltételei, körülményei nagyon válto­zóak. Az utazási irodák köz­ponti irodái rendkívül zsú­foltak, valamivel jobb a helyzet a szállodavállalatok­nál. A központi vezetőség fon­tos feladatként jelölte meg, hogy csökkentsék az új és a régi szállodák műszaki-szol­gáltatási színvonala között a különbséget. A vállalatok él­jenek a jövedelemérdekelt­ségű rendszer bevezetésének lehetőségével. A központi ve­zetőség jogosnak tartja az idegenvezetőknek azt az igé­nyét, hogy munkakörüket szakmásítsák. Javasolja azt is, hogy a vállalatoknál vizs­gálják felül a jelenlegi nyélvpótlékrendszert,. mivel egyes munkakörökben az alacsony alapbér miatt a százalékban megállapított mérték nem ösztönöz a nyelvtanulásra. flz ecsegfalvi boltok Ecsegfalván héttagú inté­ző bizottság irányítja a 6 kiskereskedelmi, 3 vendég­látóipari és egy felvásárlási egység munkáját, amely szer­vezetileg a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ-hoz tartozik. A közelmúltban számoltak be tevékenységükről, amely során megtudhattuk, hogy csaknem négyszázan szövet­kezeti tagok Ecsegfalván. Az elmúlt esztendőben növe­kedett az áruforgalmuk, de azon belül csak a vendég­látóipari rész növekedett di­namikusan, míg a kiskeres­kedelem és a felvásárlás né­mileg visszaesett, stagnált. A kis település életében 1982-ben folyamatos volt az ellátás. A hús, húskészítmé­nyek közül többet vásárol­tak a baromfiból, növeke­dett a tei, tejtermékfélék vá­sárlása is. Ez köszönhető többek között annak is, hogy a hűtőkapacitást jobban ki­használták, mint a korábbi években. A zöldség-gyümölcs terén növekedett a kosaras felvásárlás, ami a lakosság jobb ellátását jelentősen se­gítette. A vegyesiparcikkek közül a ruházati forgalom csök­kent, más területen a szinten maradt. A TÜZÉP-telep el­látása jó volt, s jelentősen emelkedett — 38 százalékkal — a forgalom. A felvásárlá­si tevékenységük már vé- gyesebb képet mutat: több vágógalambot és húslibát vettek át a kistermelőktől, ugyanakkor kevesebb kamil­lát, bárányt, vágónyulat vá­sároltak fel. A Békéscsabai 3-as számú Általános Iskola tanulói és pe­dagógusai az Orosz nyelv hete címmel rendezvénysorozatot tartanak ezen a héten* A május 9-i megnyitón megemlékez­tek az iskolarádióban a győzelem napjáról, majd délután Ki, mit tud a Szovjetunióról? vetélkedőn a tanulók képzelt élménybeszámolókat mondtak a Szovjpetuniő városairól, tá­jairól és történelmi nevezetességeiről. Tegnap délután pe­dig dr. Fábián Ágnes az Országos Béketanács tagja beszél­getett a gyermekekkel — képünkön — a békéről, és arról, hogy mit jelent a béke az emberiség számára Fotó: Fazekas László Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÁJUS 10-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 666 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 28 Trabant Lim. (Bp.) 14 773 Trabant Lim. (Debrecen) 11326 Trabant Lim (Győr) 15 743 Trabant Combi Spec. (Bp.) 7 143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11224 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1362 Wartburg de Luxé tt. (Bp.) 2 110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 307 Skoda 105 (Győr) 5 797 Skoda 120 (Bp.) 12 895 Skoda 120 (Debrecen) 8 077 Skoda 120 (Győr) 9 219 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 750 Lada 1200 (Debrecen) 14 088 Lada 1200 (Győr) 7 152 Lada 1300 (Bp.) 9 092 Lada 1300 (Debrecen) 6 054 Lada 1300 (Győr) 2 206 Lada 1500 (Bp.) 8 742. Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 562 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 475 Moszkvics (Bp.) 12 059 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 358 Polski Fiat 126 (Győr) 4 550 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 226 Dácia (Debrecen) 5 577 Zastava 1100 GTL (Bp.) 1 617 Ifjúsági horgászvetélkedő A Magyar Országos Hor­gászszövetség Békés megyei intéző bizottsága május 8-án Szarvason, a MOHOSZ— DÉLÉP-üdülőben és a káka­foki holtágon rendezte meg megyei ifjúsági horgászvetél­kedőjét. A MOHOSZ kiírása szerinti versenyszámokban — szellemi vetélkedő, horgász­cikkek barkácsolása, célba dobás úszó tárgyra, evezés és horgászverseny — közel 50 egyesületi ifi vett részt. A két korcsoportra osztott gár­da öt-öt legjobbját értékes jutalmakkal díjazták. Az első korcsoport legjobbja Balda Miklós, a FORCON HE versenyzője, a második korcsoporté pedig Hegedűs Éva a Békésszentandrási HE ifije lett. A csoportonkénti első há­rom helyezett az ugyancsak Szarvason megrendezésre kerülő országos ifjúsági hor­gásztáboron való részvételre szerzett jogot. — Plp — Az áprilisi után É hetekben a városi és járási pártbizottsá- __J gok üléseiben érté­kelik az MSZMP XII. kong­resszusa óta végzett mun­kájukat és a Központi Bi­zottság áprilisi határozata szellemében meghatározzák a további feladataikat. I gen nagy jelentőségűek ezek a testületi ülések. Nagy­ban járul ugyanis hozzá a XII. kongresszuson kitűzött feladatok eredményes meg­valósításához, hogy az irá­nyító szerepet betöltő, és nagy önállóságú városi, járá­si pártbizottságok érdemben miként elemzik munkáju­kat, a pártbizottsági tagok aktív részvételével. Ez azért is fontos, mert már az eddigiekben is har tározottabban érvényesült a választott testületi tagok egyenjogúsága, erősödött személyes felelősségük mind a határozatok előkészítésé­ben, mind a döntéshozatal­ban és a végrehajtás szaka­szaiban. Elősegítette ezt a korábbi tervszerű és tudatos kiválasztás, a káderképzés, az iskoláztatás, amely jól szolgálta a pártbizottsági ta­gok általános és politikai műveltségének gyarapodá­sát. A szocialista társadalom sikeres építésének alapvető feltétele, hogy érvényesül­jön a párt vezető szerepe. Társadalmunk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a marxizmus—leninizmus el­veire épülő politika. Ez dialektikus kapcsolatban van a munkastílussal, amely be­lőle következik, és azt szol­gálja. Az MSZMP politiká­ja — amint a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén is kirajzolódott — kiegyensú­lyozott, torzulásoktól men­tes, eredményesen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését. A munkásosztály és a társadalom széles rétegei­nek érdekeit kifejező politi­ka alapján alakulhat ki a lenini munkastílus. A jó po­litika azonban a helyes munkamódszernek csak a le­hetőségét teremti meg, a megvalósításhoz céltudatos munka szükséges. Annál is inkább, mert a munkastílus visszahat a politikára. A helytelen módszerek eltorzít­hatják a párt helyes vonalát, akadályozhatják hatékony érvényesülését. A most zajló pártbizottsá­gi üléseken érdemes haszno­sítani a feladatok meghatá­rozásánál a munkastílus ed­digi tapasztalatait, amelye­ket a városi, a járási párt- bizottságok már korábban is több helyen megtárgyaltak. Megfelelő szelekcióval biz­tosítható például, hogy a testület elé csak politikai megítélést és állásfoglalást igénylő, lényeges témák ke­rüljenek. Ugyanakkor a gaz­dasági kérdések mellett na­gyobb figyelmet érdemes fordítani az időszerű belpo­litikai, ideológiai, a párt bel­ső életével összefüggő kér­désekre. Több pártbizottsági ülésen felmerült, hogy a testületi viták legyenek ha- tározottabbak, alaposabbak, de ehhez az előterjesztések tartalmazzanak több nyitott kérdést, adjanak alternatív lehetőséget a döntéshozatal­hoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli kiegészítés be­mutatná, hogy az előterjesz­tés előkészítésekor milyen vitatott kérdések szerepeltek, és milyen eltérő nézetek adódtak. Figyelembe érdemes ven­ni azt is, hogy az előterjesz­tések, a határozati javasla­tok készítői a függetlenített apparátus mellett a munka- bizottságok, a pártbizottság tagjaiból álló aktívacsopor­tok. így ők cselekvő része­seik az előkészítésnek. Ugyanakkor a többség csak a kézhez kapott írásos anya­gokra, illetve a szóbeli elő­terjesztésekre és korábbi, vagy helyi tapasztalataira határozat támaszkodhat.. A fiatalabb pártbizottsági tagok között az is előfordul, hogy a tárgyalt napirendekkel kapcsolatos központi állásfoglalást, il­letve a járási testület ko­rábbi határozatát nem is­merik kellően, ezért az aka­dálya lehet a helyes meg­ítélésnek, megalapozott vé­leménynek. A pártbizottsági tagok felelősségtudata álta­lában magas szinten mutat­kozik meg a közös döntések kialakításában. Erre utal egyebek között, az az igé­nyük, hogy jobban aktivizá­lódni kívánnak egy-egy terü­leten lefolytatandó brigád­vizsgálatban, és több konk­rét személyes megbízatást várnak a párthatározatok végrehajtásában. Egyben ön­kritikusan, önmagukkal szemben támasztott követel­ményként szóltak több he­lyen arról, hogy saját terüle­tükön megfelelőbben és konkrétabban kell segíteniük a párthatározatok végrehaj­tását. A munkastílus javításához tartozik az a tapasztalat is, hogy egyes pártbizottságok ülésein a döntések előkészí­tésére nagy erőket vonnak be, de a határozat meghoza­tala után már kevesebb fi­gyelem irányul végrehajtá­sára. Márpedig ez a legfon­tosabb. Éppen ezért a mos­tani ülések után, az elfoga­dott határozatok birtokában minden korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párttagsággal beható eszme­csere folyjék a Központi Bi­zottság áprilisi határozatá­nak minél elmélyültebb meg­ismertetésére. A párttagsá­got érvekkel lehet meg­győzni az egységes értelme­zés és cselekvés érdekében. Az elfogadásra kerülő hatá­rozatok jó alapot adhatnak az irányító munka tovább­fejlesztésére. Minőségileg is további javításra vár a tes­tületek kollektív tevékeny­sége, mert ez kedvezően érezteti Hatását a pártde­mokrácia kiterjesztésében és a párttagság mozgósítá­sában. Indokolt továbblépni a politikai munka társadalma­sításában is. Minél több ak­tivistát, párttagot vonnak be a határozat gyakorlati vég­rehajtásába, annál eredmé­nyesebben növelhető a ‘párt tömegbefolyása, és formál­ható a közhangulat. Az érde­mibb kollektív munka igény­li, hogy a választott testü­letek tagjai a jövőben még több tapasztalatot, informá­ciót szerezzenek a városuk, a járásuk életének . különfé­le területeiről, eseményeiről. Ebben sokat segíthet, ha a pártbizottságok tagjai gyak­rabban és rendszeresebben kapnak megbízást a testület képviseletével az irányított pártszervek rendezvényein, mindenekelőtt a taggyűlése­in. Ehhez természetesen el­engedhetetlen, hogy ezek a pártbizottsági tagok is le­gyenek még öntevékenyeb­bek, jobban éljenek jogaik­kal, és következetesebben teljesítsék kötelességeiket. Vállaljanak nagyobb részt a politika hirdetésében és vég­rehajtásában, legyenek érzé­kenyebbek a különböző né­zetekre, jelenségekre, a tes­tületi vitákban törekedjenek az összefüggések, a konkrét tennivalók és a végrehajtás feltételeinek alaposabb elem­zésére. párt Központi Bizott­ságának április 12— 13-i ülésének határo­zata kitűnő lehetőséget kí­nál ahhoz, hogy a városi, a járási pártbizottságok ülé- seikep mélyrehatón elemez­zék eddigi munkájukat, és határozataikban konkrétan megjelöljék saját testületük, valamint az általuk irányí­tott pártszervek, alapszer­vezetek további tennivalóit a XII. kongresszus határoza-, tainak még eredményesebb megvalósítására. Dr. Arató András

Next

/
Oldalképek
Tartalom