Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

1983. május 10., kedd o automatizmusok a jutalmazásban IZHll»ll»7AtT-------------------------­K i kapja a borítékot? Százszámra készülnek a jól jövedelmező adapterek a bé­késcsabai gyárban - Fotó: Fazekas László Tojásgyár a tsz-ben Birácz Misit nagyon di­cséri a főnöke: — Erre a srácra lehet szá­mítani. Bármilyen munkát kap, biztos, hogy jól meg­csinálja. Tehetsége van a szakmához, ezt már tanuló korában észrevettem. Nem, nem vagyok elfogult, ezek tények. Ha odaadok neki egy komolyabb darabot, fél nap alatt elkészíti és hibát­lanul. Ott mellette, az a kék ruhás egy napig bütyköl­né, és akkor se lenne olyan. Hiába, a Misi „150 százalé­kos”. ■ A „150 százalék” bajuszt, kecskeszakállt visel, és alig 21 éves, katona sem volt még. Géplakatos a MEZŐ­GÉP békéscsabai gyárában, öt javasolta a 16 fős szer­számkészítő üzem igazgatói dicséretre, és az ezzel járó 1000 forintos jutalomra. A kiváló címet nyert bé­késcsabai MEZŐGÉP a vál­Szőlővenyige és gyümölcs­fanyesedék tüzelésére ala­pozott fűtőmű készült el a Mórj Állami Gazdaságban. A hazai tervek alapján, ma­gyar alkatrészekből össze­szerelt két kazán óránként 4—4,5 tonna gőzt termel, s a bor- és szörppalackozót, az üvegmosót, az üzemi konyhát, a fürdőhelyisége­ket és az irodákat fűti, illet­Szélesebb körű piackuta­tással, a vásárlók igényei­hez jobban igazodó szállítá­saival növelj konvertibilis elszámolású exportját a Ma­gyar Optikai Művek. Az op­tikai és finommechanikai műszereket gyártó legna­gyobb magyar vállalat ter­mékeinek mintegy 80 száza­lékát külföldön értékesíti, ebből mind nagyobb tétele­ket a tőkés piacon. A MOM termékei közül továbbra is a mérő-, ellen­őrző és anyagvizsgáló mű­szerek, geodéziai-térképé­szeti eszközök és áz úgyne­vezett számítástechnikai pe­rifériák a legnépszerűbbek, ezeket nagy sorozatban és jövedelmezően állítják elő. Sokféle fogyasztási termék gyártására is vállalkoznak, például vízmérőket, háztar­lalat és a gyárak dolgozói között félmillió forintot osz­tott szét eredményes mun­kájuk jutalmaként. Volt mi­ből. A tervezett 60 millió forint nyereség helyett 101 milliót értek el, és tőkés ex­portjukat is több mint 12 százalékkal növelték. Meg­érdemlik hát az elismerést. Nyolcvanan kaptak „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, har­mincötén igazgatói dicsére­tet, és sokan „simán” pénz­jutalmat. — A MEZŐGÉP-nek több mint kétezer dolgozója van. Nehéz volt-e kiválasztani az elismerésre méltó legjob­bakat? Valaczkai Bálint, a válla­lati szakszervezeti bizottság, titkára őszintén válaszol: igen is meg nem is. — Ha egy vállalat kiváló lesz, a gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek ve­zetői is kiválóak lesznek. ve látja el meleg vízzel. Épí­tése 12,5 millió forintba ke- rijlt, a beruházás előrelátha­tóan öt év alatt megtérül. A határban nagy mennyi­ségben található, s ez ideig - pénzkiadással — megsemmi­sített hulladékanyagok hasz­nosítása évente négymillió forint értékű olaj felhasz­nálását teszi fölöslegessé. tás; mérlegeket, horgászor­sókat és autó-motor tesztelő készülékeket készítenek. Jól ismertek a MOM-ébresztő- órák is. Mivel gyártásuk hosszú ideje nem eléggé gazdaságos, előállításukat meg akarták szüntetni, most mégis úgy döntöttek: to­vább gyártják az ébresztő­órákat, mert a hazái piac igényli azokat, és importjuk körülményesebb lenne. Az­óta külföldi megrendelésük is akadt, egyre nagyobb mennyiségben vásárolják ezeket a hagyományos kivi­telű csörgőórákat az Egye­sült Államokban is. A MOM az idén már 150 millió forint értékű fogyasz­tási cikket állít elő, a hazai választék növelésén túl bő­ven jut belőlük a külpiacra is. Igazgatók, párttitkárok, szakszervezeti titkárok, KISZ-titkárok nem marad­hatnak ki a jutalmazásból, ez már automatikus; általá­nos szokássá vált minden­hol. Nehéz megítélni, hogy jó vagy rossz szokássá. Okta­lanság lenne feszegetni, hogy a munkát irányítókon, vagy az azt végrehajtókon mú­lik-e a siker, nyilvánvaló, hogy mindkettőn. És termé­szetesen az elismerésből is mindkét fél — ha egyálta­lán lehetséges egy kollek­tíva ilyen szétválasztása — részesül. Csak a végrehaj­tók jóval többen vannak, itt talán már nehezebb a ki­választás. Kardos Béla, a békéscsa­bai gyár szb-titkára nem teljesen ért egyet ezzel. — Bármelyik kollektívá­ból a néhány „legjobbat” és a néhány „legrosszabbat” könnyű kiválasztani. A gond a bennmaradókkal, a köze­pesekkel van. nem is any- •nyira a jutalmazásuknál, amikor a keveset sokfele és különböző arányban kell el­osztani. A* jutalmazandók kijelölésének jól ismert „for­gatókönyve” van. A munkahelyi vezető ja­vasol. Ha javaslatával az üzemi négyszög és a kollek­tíva is egyetért, a jelölt fel­kerül a jutalmazandók lis­tájára. Persze, még most sincs „biztonságban”. Bár­mily furcsán hangozzék is, a kitüntetéshez nem mindig elegendő a jó munka és a kollektívához fűződő jó vi­szony. Központi kritériu­moknak is meg kell felelni: a jelölt fiatal legyen, nő és fizikai, vagy éppen az el­lenkezője ... . — Mint vezető, sok min­dent másképp lát az em­ber — Valaczkai Bálint jó pár évvel ezelőtt maga is munkás volt —, „több szem­pontúvá” válik. Az ará­nyokra ügyelni kell. Ugyan ki érezné igazságosnak, ha minden kitüntetett férfi lenne vagy fiatal?! Legyen ilyen is, olyan is. — Eszerint a kitüntetéshez keresik az embert? — Nem a legfinomabb fogalmazás, de van benne igazság. Volt már olyan a praxisomban, hogy vissza­adtam két kitüntetést, mert nem találtam hozzá arra ér­demes személyt. Érdemtele­nül pedig súlyos hiba di­csérni. Nagy felelősség va­lakit jutalomra javasolni. És nagy „égés”, ha a jelö­léssel a munkások nem ér­tenek egyet. A MEZÖGÉP- nél az idén senki se rekla­mált. Reméljük, nem kö­zömbösségből ... SZ. I. „Energiatakarékos” paprika Különleges paprikát neme­sített ki a kertészeti egye­tem; olyat, amely a hagyo­mányos fajtáknál kevesebb meleggel és fénnyel is beéri. A termés így április helyett már március közepén meg­jelenhet a piacon, össze! vi­szont megnyúlik érési ideje, október helyett még a no­vemberi bágyadtabb napsü­tésben is bőséges termést ad. A „kis fogyasztású” papriká­nak a fénnyel szembeni igénytelensége abban rejlik, hogy nem fejleszt magot, A hagyományos fajták ugyanis a fény- és a hőenergia nagy részét a magok kifejlesztésé­re „használják” fel, s csu­pán töredékét fordítják ma­gának a termésnek az érle­lésére. A szezon meghosszabbítá­sáért Európa-szerte végez­nek kutatásokat a növény- nemesítők a mag nélküli — szaknyelven partenkorp — zöldségfajták előállítására. Más országokban azonban el­sősorban uborkával és para­dicsommal kísérleteznek. Paprikával elsőként a ma­gyar tudósok értek el ered­ményt. A kertészeti egyetem kísérleti telepén külön táb­lát állítottak be, ahol a mag nélküli paprikához az útón- pótlást biztosító — még ma­got adó — anyanövényt ter­mesztik; az ennek termésé­ből kikelt palántáknak már nincs magjuk. Szépen rendben tartott, új épületen át vezet az út az ólakhoz a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet Baromfi- telepén. A baromfiállomány: 148 ezer fehér és 27 ezer Tetra jószág. Egy-egy ólban a 18 ezer baromfit 3 ezer 600 férőhe­lyes ketrecekben helyezték el, önetető, itatószelep, ki­trágyázó berendezés könnyí­ti itt a dolgozók munkáját. Majd, amikor már kezdődik a tojásképződés, rácsokra gyűlik a tojótyúkok alól na­ponta a tojás. — Egy év után — az idén július—augusztusban — cse­rélődik az állomány — tájé­koztat Flóra Nagy Lajos ága­zatvezető. Tudomány és gyakorlat — Milyen szakmai követel­ményeknek kell eleget tenni a tojástermelésben? — A telep zártságát meg­őrizve (fertőtlenítéssel, hi­giéniával) a legfontosabb az állomány immunitásának vé­delme. Ezek mindennapi te­endőket. adnak az itt dolgo­zó százhárom embernek — ismertet meg a feladatokkal dr. Hankó Mihály, a terme­lőszövetkezet elnöke, majd így folytatja: — Ugyanakkor ” az oltóanyag-ellátó intézettel közösen végzünk immunoló­giai kísérleteket. Vizsgáljuk a súly gyarapodását, az ál­latok ellenállóképességét: ho­gyan tűfik a stresszhatáso­kat, amelyek többek közt befolyásolják a súlynöveke­dést és az egyenletes tojás­termelést. A tudományos kutatásban és a szakmai teendők meg­határozásában immár 18 éve a Bólyi Mezőgazdasági Kom­bináttal állnak partneri kap­csolatban. A bólyiak pedig egy kanadai mezőgazdasági komplexummal húsz éve kooperálnak, tőlük kapják a tenyészanyagot, a nagyszülő- párok innen származnak. A termelőszövetkezet tehát a bólyi kombináton keresztül vesz részt a nemzetközi együttműködésben. A kö­zelmúltban tartottak Bolyon tanácskozást, amelyen a ka­nadaiak meg a bólyiak har­minckilenc partnergazdasá­gának szakemberei vettek részt. Tapasztalatot cserél­tek. és azokról a tényezőkről vitatkoztak, amelyek a ter­melést akadályoztatják. — Javult a tojástermelés, viszont csökkent az állomány átlagsúlya, egyben az immu­nitása is — mondja a konk­rét példát az elnök, s még hozzáteszi: — Korábban a leadott csirkék súlya 1,7 ki- logramm volt, a legutóbbi átlag 1,55. Sajnos közben az elhullás 11,5 százalékra nö­vekedett. Termelési csúcs — A tanácskozáson hangzott el olyan, a termeléssel kapcso­latos észrevétel, amelyet a Jö­vőben a termelőszövetkezet ba­romfiágazatában hasznosítani tudnak? — Jelenleg az állomány a 32. hétre termeli a legtöbb tojást. Ezután folyamatosan csökkenő a hozam. A pilla­natnyi kutatási eredmény szerint egyedi részletes vizs­gálattal és válogatással ki­egyensúlyozottabbá tehető a 32. hét után a termelés. Ez azt jelentené, hogy elnyújt­hatnánk a mostani tojáster­melési csúcsokat. Ehhez van­nak alkalmas egyedek, mint például a mi téeszünkben tartott fajta — válaszol Fló­ra^ Nagy Lajos ágazatvezető. — Ha tehát sikerül az im­munitást növelni, a tojáster­melést kívánalmak szerint ala­kítani, nem alakulnak ki olyan csúcsok, mint jelenleg? — Ebben bízunk, jelenleg pedig igyekszünk átvészelni ezeket az egyenetlenségeket — teszi hozzá Ancsin József, a telep vezetője. Éppen ez az időszak az, amikor a na­pi átlagos 110 ezer feldolgo­zott tojás (válogatás, osztá­lyozás, csomagolás) helyett 140—145 ezer darabot gyűj­tünk össze. Ezekben a hóna­pokban más ágazat dolgozói is besegítenek, most a ker­tészetiek „ugrottak be” a má­sodik műszakba. Az elmúlt esztendőben 40 millió tojást értékesítettek. Az idei termelésből 2 millió 500 ezer darabot exportáltak eddig a Lenin Termelőszö­vetkezetből. Az egész éves terv 8 millió tojás eladása külföldön, a többi hazai el­látásra kerül. Vannak érté­kesítési nehézségek főként az év első felében, amikor az ipari üzemek mellett a kis­termelők is jelentős tétele­ket kínálnak fel a vásárlók­nak. Újításból — eredmény Az ólakat járva figyeltem fel arra, hogy az egyik ket­recsor kitrágyázó berendezé­se üveglapokból áll, a másik sor alatt futószalag van. A miértre az elnök a követke­ző választ adta: — Az üveglapok négyzet- méterének ára 400 forint. Ezek könnyen összetörtek, beszerzésük is nehézkessé vált, ezért a szakemberek el­kezdtek gondolkodni azon, mivel lehetne felváltani. Az ötlet Varga Imrétől és a műszaki gárdától származik: gumi futószalagot építettek be, így a takarmányozóbe- rendezés sínjei sem sérülnek, használódnak el olyan rövid idő alatt. Azt is kiszámítot­ták, hogy ez hosszú távon megéri a termelőszövetkezet­nek, még egy haszna van: a mindennapi takarítás után a baromfiürüléket megszárít­va, ötszázalékos arányban, visszakeverjük a takarmány­ba. Ugyanis ennek 32—38 százalékos a fehérjetartalma, amelyet azután a jószág új­rahasznosít. — 1982-ben a szegedi vásár idején hallottunk a berendezés sikeréről, a kooperációról. Mi­lyen eredményekkel járt ez a beruházás? — A saját szempontunkból annyival, hogy egy éve meg­kezdtük a mi telepeinken a berendezések átszerelését, és 1985-re minden ketrecet át­alakítunk, idő közben koope­rációs gyártásba kezdünk a tatabányai Delta Ipari Szö­vetkezettel. Eddig az átala­kításhoz szükséges alkatré­szeket mi gyártottuk, ezt most átadjuk a tatabányai­aknak. Ugyanakkor átalakí­tási megbízásokat is kap­tunk, többek között a földesi Rákóczi, a mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezettől, és á ketrecnek egy másik változatát készítjük el a ré­mi Dózsa Termelőszövetke­zetben. Egyelőre egy import be­rendezés hiánya miatt —ami az átszereléshez szükséges — most a gyártás és tulajdon­képpen a kooperáció leállt. A továbbiakban saját terü­letünkön végeznek karban­tartást, javítást. A haszná­latban levő ketreceket éven­ként javítják, felújítják, mégpedig akkor, amikor az állomány kicserélődik. A bólyi kombihátban ren­dezett tanácskozáson érté­kelték a partner gazdaságok tevékenységét, aminek alap­ján a békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet a 4. helyre került. Ahhoz, hogy ezen a helyezésen javítani lehessen, meg kell oldani néhány dol­got. Legfontosabb, hogy kap­janak a napos jószágok az evéshez, iváshoz, növekedés­hez elég fényt, ami 'pedig az állomány ütemes növekedé­sét szolgálja: kapjanak min­dig elegendő takarmányt és vizet. Adott tehát a feladat s a lehetőség is a továbblé­péshez. Számadó Julianna Az egyik ólban Ancsin József telepvezető üzembe helyezi a kitrágyázó berendezést » Fotó: Fazekas László Venyigével fűtik a kazánokat Tovább gyártják a csörgőórákat L*T . M . l\V3i Osztályozás, válogatás után tálcára, majd dobozokba rakják az asszonyok a tojásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom