Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

1983. május 8., vasárnap o lausiunitö Családiház-építés Gyomaendrödön Békés Gyógyszertár és szaküzletek épülnek Megyénk több mint 18 ezer lakosú nagyközségében, Gyomaendrödön az utóbbi időben megnőtt a lakosság építési kedve. A települé­sen átutazó a hétvégeken sok helyütt találkozik szor­galmas családiház-építőkkel. Jelenleg az tapasztalható: a nagyközségben évről évre nő a lakosság száma. Sokan költöznek be a környező te­lepülésekről Gyomaendrőd- re. Hogyan intézi a helyi ta­nács az építési engedélyek kiadását? Erről beszélget­tünk Nagy Pállal, a nagy­községi tanács műszaki-ter­melési csoportvezetőjével. — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy településünkön több mint 6 ezer lakóház van, s ezeknek mintegy 45 százaléka 1960 óta épült. Az utóbbi időben nőtt- a laká­sok komfortfokozata és szo­baszáma. Jómagam csaknem 25 éve dolgozom építőipari területen, korábban, mint kivitelező, két éve pedig mint tanácsi szakember. A családiház-építés első lép­csője a megfelelő telek biz­tosítása. A tanács nagy fi­gyelmet fordít a magánerős lakásépítésre. A telekbizto­sításnak három formája is­meretes. Egyrészt az állami tulajdonban levő földterüle­tek tartós használatba adá­sával, másrészt a meglevő nagyobb magántelkek meg­osztásával, valamint az épülő korszerű, több szin­tes lakások területének biz­tosításával. — Mi a csoport feladata, hányán látják el az építési hatósági munkát? — A műszaki-termelési csoportban heten dolgozunk. Feladatunk a mezőgazdasá­gi, az ipari, a kereskedelmi, az építési-vízügyi és közleke­dési terület hatósági mun­kájának irányítása, ellenőr­zése. Az építési hatósági el­járással egy főelőadó foglal­kozik. Távlati tervünk egy, az orosházihoz hasonló le­bonyolító iroda létrehozása. — Tavaly hány engedélye­zési kérelem érkezett a ta­nácshoz? Volt-e elutasított eset? — Az elmúlt évben az ál­lampolgárok 123 engedély- okiratot nyújtottak be, s mi valamennyi ügyfélnek — mivel a kérelmek megala­pozottak, szabályosak vol­tak — ki is adtuk azt. Meg kell említeni, hogy 77 eset­ben belvíz sújtotta lakások újjáépítésére kértek enge­délyt az ügyfelek. Ezt a nagy munkát jelentő feladatot ta­valy májusban gyorsan, zök­kenőmentesen bonyolítottuk le. — A benyújtott engedé­lyek elbírálása átlagosan mennyi időt vesz igénybe Gyomaendrödön? — Az átfutási idő csopor­tunknál mindössze 3-4 nap, esetleg egy hét. A tanács gyors, szakszerű ügyintézés­sel igyekszik megkönnyíte­ni a magánerőből építkezők dolgát. — Milyen tervek alapján épülnek a családi házak? Van-e elegndő tervező a nagyközségben? — Azt hiszem, az embe­rek többsége elfogadta a tí­pusterveket. Itt nálunk az új lakások mintegy 80—85 százaléka típusterv alapján készül. A magántervezők ál­tal készített tervek teszik ki a fennmaradó néhány száza­lékot. Gondot jelent, hogy az új tervezői tevékenység­ről szóló jogszabály külön­böző szigorításokat ír elő, arra vonatkozóan: ki vé­gezhet tervezői munkát. Je­lenleg ezen rendelkezés ér­telmében településünkön csak egy magántervező ké­szíthet családiház-tervet. — A közeljövőben hol biztosít a tanács telket la­kásépítésre? — A hagyományos csalá­di házak építésére az úgy­nevezett Magtár-laposon biztosítunk területet. Pilla­natnyilag itt mintegy 40 lakás felépítésére van le­hetőség. Korszerű, több szin­tes lakások épülnek majd az Újkert-soron. Az elképzelé­sek szerint 152 lakás készül­het el ezen a területen. — Befejezésül még egy kérdés. Milyen az építő­anyag-ellátás a településen? Elegendő-e a meglevő kivi- teTező kapacitás? — Az építőanyag-ellátás az időnként jelentkező ki­sebb gondok ellenére jónak mondható. A helyi TÜZÉP vezetője gyakran érdeklődik a tanácsnál, hogy hány új engedély kiadására került sor. Mindezt figyelembe ve­szi az építőanyagok meg­rendelésénél. Ami a kivitele­ző kapacitást illeti, elmond­hatom, hozzánk az építtetők részéről panasz nem érke­zett. A helyi költségvetési üzem és a termelőszövetke­zetek építőbrigádjai bizto­sítják a lakossági igények kielégítését. Emellett sok kisiparos is segíti a családi- ház-építést településünkön — mondotta befejezésül Nagy Pál. Verasztó Lajos Csaknem 600 éves múltra . tekint vissza a debreceni vá­sárok története. Zsigmond király hitelesítette először a meglevő állapotokat vásár­szabadalmával. Száz évvel később, 1508-ban már hét or­szágos vásárt tartottak Deb­recenben. Hajdanán két hét­nél is tovább tartott a nagy esemény, meghatározott- na­pokon más-más termékek kerültek a vásárló elé. A felszabadulás után hosz- szú ideig nem volt Debrecen­ben vásár, néhánv éve azon­Békés az idén ünnepli vá­rossá nyilvánításának 10. év­fordulóját. Bizonyára vannak elégedetlenkedők, akik töb­bet szeretnének. A valóságtól azonban nem szabad elru­gaszkodni. A többre, a jobb­ra való törekvés dicséretes, csakhogy a lehetőségek ha­tárt szabnak. Aligha érdek­telen megnézni: egyetlen év alatt mennyit fejlődött a te­lepülés, mi várható a közel­jövőben, mire költi a tanács a pénzt? Az elmúlt esztendőben to­vább javult a kommunális ellátás. Ez lehetne szokvá­nyos kijelentés is. De itt ar­ról van szó: a tanácsülése­ken, a tanácstagi beszámoló­kon megfogalmazott reális kívánalmakat, célokat figye­lembe véve döntöttek az il­letékesek. Nagy volt a tár­sadalmi megmozdulás, amely több és jobb utat, járdát je­lentett a városnak. A lakók l,u millió forinttal járu k hozzá, hogy megépüljön a csaknem 6 kilométer hosszú aszfaltút, több ezer négyzet- méter járda. Igaz, a köztisz­ban felújították a régi ha­gyományt. Azóta bebizonyo­sodott, hogy van létjogosult­sága a debreceni nagyvásár­nak. Népművészek, szövet­kezetek, vállalatok, áruhá­zak, iparosok, magánkeres­kedők vesznek részt az idei vásáron is, amelyre május 7- én és 8-án kerül sor. A vá­sárban az árusok és a válla­latok termékein kívül talál­kozhatunk céllövöldésekkel, körhintásokkal, fúvószene­karral, táncosokkal és ter­mészetesen lacikonyhákkal. taság nem a legpéldamuta­tóbb. Az elképzeléseknek megfe­lelően halad a lakásépítés. Terven felül átadták a Dé- cseri-kertben levő 30 OTP-s lakást. Előkészítették a terü­letet az Ady Endre-lakótele- pen, itt újabb többszintes házak épülnek. Leleplezték Kodály Zoltán szobrát a Dó- zsa-ligetben, és előrelátható­lag még az idén felavatják a forradalmi emlékművet. Aki a Rákóczi utcában jár, lát­hatja: elkészült a DÉMÁSZ épülete, amelynek földszint­jén van az új házasságkötő­terem, és megfelelő otthont kapott a városi TÜSZSZI. Ugyancsak ebben az utcában magasodik az az épület, ahol 39 lakás épül, illetve gyógy­szertár, cipőszaküzlet, hús­bolt nyílik, és itt lesz a te­metkezési vállalat fiókja is. Pénz kellett a szolgáltató- és a garzonház, a bölcsőde, a Bakv utcai óvoda, a nevelési központ kiviteli tervének el­készítéséhez. Arról sem feledkezhetünk meg,hogy törődnek az okta­tás színvonalával. De ehhez nem csupán emberek, hanem anyagiak is szükségesek. Je­lentős összeget fordítottak különböző szemléltető eszkö­zök beszerzésére, amely ja­vította az oktatás feltételeit. Nem sikerült viszont teljesen megoldani az iskolák fűtésé­nek és világításának korsze­rűsítését. Új értékeket teremtett a társadalmi összefogás is. Amiről szóltunk, csak egy töredéke ennek. Ugyanis 1982-ben, a tervezettnek több mint a kétszeresét, 13 millió 216 ezer forint értékű társa­dalmi munkát teljesítettek a békésiek. Ebből a pénzbeni hozzájárulás 2,3 milliót tett ki. S. S. Kodály emlékmiísor Kodály Zoltánra, a XX. századi egyetemes és magyar zeneirodalom kiemelkedő alakjára emlékeztek a na­pokban Békéscsabán, a ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző inté­zetben. Az oktatási intéz­mény tanulóifjúságát a me- zőberényi származású Lip- csey Edit operetténekesnő és Béres Ferenc előadóművész, valamint Nosztopi György zongoraművész ismertette meg Kodály művészetével. Az egyórás műsorban nép­dalfeldolgozásokat, opera­részleteket és különböző da­lokat hallgattak meg a diá­kok. A jól sikerült és szer­vezett emlékhangverseny nagy élményt nyújtott a fia­taloknak, s közelebb hozta őket Kodály zenéjéhez. Az elkövetkező napokban me­gyénk több településén mu­tatják be műsorukat a mű­vészek. Béres Ferenc énekel Fotó: Fazekas László Debreceni nagyvásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom