Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 8., vasárnap Pénteken este mutatta be Békéscsabán a Jókai Színház Ma­kai— Baranyi—Behár: „Professzor az alvilágban” című dal- játékát, ahogy a színlap jelöli: „rocktempóban”, két részben. Képünkön a Hatvani professzort alakító Várday Zoltán, Kő­vári Judittal és Barbinek Péterrel. Az előadást Sík Ferenc érdemes művész rendezte vendégként Fotó: Gál Edit II Sárréti napok ünnepélyes zárása (Folytatás az 1. oldalról) hogy a kor és a jövő terme­lőerői által megkövetelt mű­veltségeszmény eléréséért még nagyon sokat kell ten­nünk. Természetesen, ezek a törekvések csak akkor érhe­tik el céljukat, ha a mun­kahelyek is igényelni, érté­kelni fogják a magasabb munkakultúrájú és folyama­tosan megújulni tudó szak­embereket. — Komoly érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy meggyorsít­suk az ország műveltségi fejlődését — mondotta, s vé­gezetül felvázolta az ehhez vezető út legfontosabb, le­hetséges állomásait. Ezt követően válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd Varga István emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében a két héttel ezelőtt megnyitott Sár­réti napok jelentőségét, a rendezvénysorozat múltját vázolta fel. Mint mondotta: — Szándékainkat, elképzelé­seinket elértük. A hatodíz­ben megrendezett Sárréti na­pok ez évi tanulságait majd egv tanácskozás keretében levonjuk. Most inkább a rendezvénysorozat céljáról szeretnék szólni. A tájegysé­gi napok gondolata 15 évvel ezelőtt született, tizenöt éve szerveződtek az első Sárréti napok. A cél akkor az volt, hogy ráirányítsuk a figyel­met erre a sok tekintetben elmaradott tájra, a két me­gye perifériáján elhelyezke­dő vidékre. Arra a tájra, amely nyelvében, hagyomá­nyaiban, kultúrájában olyan értékeket hordozott, és olyan kiváló személyiségeket adott a hazának a munkásmozga­lomban, az irodalomban és a tudományokban, amelyről sokaknak, de elsősorban ne­künk kell beszélni. Az azóta lezajlott Sárréti napok fő gondolata az volt, hogy a táj hagyományainak és az itt élő emberek kultúrájá­nak értékeit összegyűjtsük, és immár feldolgozottan visszajuttassuk azokhoz, akiktől eredtek. A Sárréti napok esemé­nyei jó alkalmak voltak ar­ra, hogy a tájegységi na­pokban részt vevő három já­rás lakói közelebb kerülje­nek egymáshoz. Ez a mosta­ni rendezvénysorozat azt is lehetővé tette, hogy bemu­tassuk egymásnak a három járás termelési, ipari és me­zőgazdasági kultúráját. A te­lepülések között kialakult testvérkapcsolatok kölcsönös bemutatkozást eredményez­tek. E kialakult kapcsolato­kat erősítsük tovább —mon­dotta végezetül —, s hasz­náljunk fel más alkalmakat is, hogy a három járás és az adott községek együtt ápol­ják értékeiket, és együtt ha­ladjanak a megkezdett úton. BSE Német nemzetiségi szüléi értekezlet Gyulán A színpadon színes forga­tag, a gyerekek — kicsik és nagyok, vannak vagy két­százötvenen — őszinte át­éléssel mondják szövegeiket. A nézőtéren nagy a tetszés. Némi elfogultsággal nézi mindenki a legszebbet, a legkedvesebbet: a saját gye­rekét. Német nyelvtudásuk­ról adnak most tanúbizony­ságot, sikerrel.. 4 Mert ezzel a céllal rende­zik meg a gyulai zeneiskolá­ban kétévenként a 3. számú általános iskola német tago­zatos diákjainak bemutató­val egybekötött szülői érte­kezletét. Május 6-án délután elsőként Simon Györgyné igazgató köszöntötte a részt­vevőket. Hasznos tanácsokat adott arra, hogyan segítsék A műsor egy kedves pilla­natában gyermékük nyelvtudásának gyarapítását, szókincsük gaz­dagítását, aztán átadta a színpadot a szereplőknek. Hátul, a függöny mögött, a gyerekekkel együtt izgult Horváth Erzsébet is, aki immár nyolc éve tanítgatja erre a nyelvre őket. Az iskola az 1959—1960-as tanévben indította ezt a nemzetiségi tagozatot. Hét éve a Kun Béla úti óvoda gondoskodik a folyamatos­ságról, az ide járt gyerekek­nek már nem ismeretlen az iskolába kerülve a német nyelv. Bizonyára ennek is köszönhetőek az elért ered­mények, így a legszebb, hogy 1979-ben Kalocsán díjjal jöttek haza az UNES- CO-fesztiválról. Az iskolai Télapó-, anyák napi ünnepségeken is né­met nyelven tartanak mű­sort a tagozat diákjai. Nyelv­tudásukat a jövőben szeret­nék a weimari testvérkap­csolatok felújításával még teljesebbé tenni. A pénteki műsort végig­nézve, már senki nem cso­dálkozik azon, hogy az is­kolából kikerült gyerekek nagy részéről az a hír ér­kezik, hogy olyan hivatást választott magának felnőtt korára, melyben német nyelvtudását kamatoztathat­ja. N. Á. Véget ért a közművelődési vetélkedő Első a Szántó Kovács János brigád A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége a mezőgazdaságban dol­gozó szocialista brigádoknak meghirdetett közművelődési vetélkedősorozata tegnap, május 7-én a békéscsabai művelődési központban be­fejeződött. A döntőben ki­lenc kollektíva versenyzett, többek között a mezőgazda­ságot érintő kérdésekben. Váltakozó sikerrel szerepel­tek a nem kimondottan fia­tal tsz-tagok. A kérdések között irodalmi, politikai, történelmi témák szerépei­tek, mégis legérdekesebbnek a mezőgazdaságot érintő szakmai kérdések ígérkeztek. A Mezőgazdaság című heti­lap megadott írásai alapján kapták a csapatok a kérdé­seket, amelyekre a gyoma- endrődi, a kardoskúti, a nagykamarási és a dévavá- nyai csapatok tökéletesen fe­leltek. S minthogy ez volt az utolsó forduló, így perdöntő is. Első helyezést nyert a kardoskúti Rákóczi Tsz Szántó Kovács János bri­gádja, második lett a gyo- maendrődi Győzelem Május 1. szocialista kollektívája, és a képzeletbeli dobogó har­madik fokára állhatták a dévaványaj Lenin Tsz Már­ciusi Ifjúság tagjai. Mind­azok a brigádok, amelyek csak ennél kevesebb pontot szereztek, dicséretet érde­melnek, hiszen ahogyan a tagok elmondták, komoly többletmunkát jelentett hó­napokon át a rendszeres ké­szülés a „rangadóra”. Az első három helyezett kollektíva a tsz-szövetségtől oklevelet és pénzjutalmat ka­pott, s minden részt vevő csapat elismerő oklevelet a vetélkedősorozatban teljesí­tett munkáért. sz. j. Vers- és prózamondó verseny Varjú Piroska szaval Fotó: Gál Edit Május 6-án, pénteken dél­után 5 órai kezdettel rendez­te meg a KISZ Békés me­gyei Bizottsága, a Békés me­gyei Művelődési Központ, valamint a KISZÖV az or­szágos Babits-vers- és próza­mondó verseny megyei dön­tőjét Békéscsabán, a Gyo­pár Klubban. A tizenöt ver­senyző Babits-verseket, il­letve szabadon választott al­kotásokat tolmácsolva bizo­nyította előadói tehetségét. A produkciókat Linka Ág­nes, a Magyar Rádió fő­munkatársa, Debreczeni Ti­bor, a Népművelési Intézet osztályvezetője, Hárs György, a tévé főmunkatársa, Fehér­vári Győző, a rádió főmun­katársa, valamint Dránovics István dramaturg kísérte fi­gyelemmel. A verseny végén — az eddigi megyei tapasz­talatok alapján — elismerő­en szóltak a vetélkedés szín­vonaláról, majd eredményt hirdettek. Legjobban Józsa Mihály szerepelt. Öt Földi Kornélia, Tóth István, Szu- romi László és Bárdos Zsu­zsa követte a sorrendben. Hogy kik jutnak tovább a területi versenyre ősszel, ezt a későbbiek folyamán tud­juk meg. A hat területi ver­seny — melyet a rádió is közvetít — legjobbjai mérik majd össze tudásukat Szek- szárdon, a novemberben ren­dezendő országos versenyen. Reméljük, lesz közöttük Bé­kés megyei versenyző is. Békésszentandráson, a művelődési házban tegnap délután nyolcadik alkalommal rendezték meg a Röpülj páva-körök és citerazenekarok járási-városi találkozóját, hét együttes részvételével. A bemutatók után került sor a szakmai érté­kelésre, majd ezt követően este hét órától a gálaműsorra. Képünkön: a békésszentandrási Röpülj páva-kör tagjai Fotó: Gál Edit »Tanulj, hogy segíthess!” Május 8.: vöröskeresztes világnap M ájus 8. esztendők óta — csaknem három és fél évtizede — vöröskeresztes világnap. 155 évvel ezelőtt, 1828. május 8-án született Henri Dunant, a vöröskeresztes mozgalom megalapítója, a nagy svájci humanista. Az ő születésnapját tiszteli meg a nemzet­közi mozgalom azzal, hogy évről évre új, aktuális jel­szót választva, a humanizmus szellemében ünnepli meg a vöröskeresztes világnapot. Az idei jelszó is rövid és világos: „Tanulj, hogy se­gíthess!” Aki ismeri a vörös keresztes munkát — s mivel Magyarországon már több mint 1 millió 200 ezer tagja van a szervezetnek, igen sokan ismerik a tevékenysé­gét —, az a jelszó hallatán minden bizonnyal az elsőse­gélynyújtásra gondol. Valóban fontos tevékenysége a Vöröskeresztnek: minél több embert megtanítani arra, hogyan nyújtson elsősegélyt bajba jutott embertársá­nak, hogyan segítsen addig, amíg az orvos vagy a mentő megérkezik. A Vöröskereszt-mozgalomnak megszületése óta alap­elve, hogy nem elég az emberi segítőkészség, hanem ezeket a segítőkész embereket meg is kell tanítani a ho­gyanra, arra, hogy eredménye legyen jószándékuknak. A Nemzetközi Vöröskeresztnek is legelterjedtebb ön­kéntes munkája az elsősegélynyújtás szervezése és okta­tása. A Magyar Vöröskereszt nem kis hagyományokkal rendelkezik már ezen a fontos területen. Négy fokoza­tú oktatási rendszert dolgoztak ki. Az elemi fokú okta­tás az általános iskolák felső osztályos tanulóinak a ré­szére folyik, ennek keretén belül képezik ki az ifjú egészségőröket, akik vigyáznak iskolájuk tisztaságára, igyekeznek megelőzni a baleseteket, és ha szükséges, a szakképzett felnőtt megérkeztéig elsősegélyben is tud­ják részesíteni bajba jutott társaikat. Az ifjú egészség­őrök évről évre helyi és területi vetélkedőkre készülve gyarapítják tudásukat, és ezeken a vetélkedőkön is bi­zonyítják képességeiket. Szép eredménnyel szerepeltek már nemzetközi vetélkedőkön is. Az elsősegélynyújtás második fokozata az alapfokú tanfolyam. Ezeket a Magyar Vöröskereszt több mint 13 ezer alapszervezetében szinte évről évre megrendezik, nemcsak a munkahelyeken, hanem a területi szerveze­tekben, és elsősorban a középfokú tanintézetekben, ahol évente iskolai elsősegélynyújtó versenyeket is rendez­nek. A középfokú oktatás célja az alacsonyabb fokoza­tú tanfolyamok vezetőinek a képzése. Ezek színvonala már magas; rendszeresen részt vesznek rajta a fő-, vagy részállásban dolgozó munkahelyi elsősegélynyújtók is. A felsőfokú oktatás fakultatív módon folyik az orvos- egyetemeken, és néhány éve tantervbe is iktatták az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Ka­rán. A segélynyújtás azonban nemcsak elsősegélynyújtást jelent. A Magyar Vöröskeresztnek ma pár mind több, speciális segélynyújtó, mentőcsoportja működik, így sor­ra állnak fel a vízi, a part menti, a hegyi, a barlangi mentőcsapatok, szaporodnak a közúti elsősegélynyújtó állomások. Emellett mind több helyen szerveznek spe­ciális elsősegélynyújtó oktatást például benzinkútkeze­lők, növényvédő szerekkel dolgozók, bányászok, segéd­rendőrök, kijelölt mentőőrök számára. És a jelszóhoz tartozó kör még ennél is sokkal tá- gabb, hiszen a Vöröskereszt lényegéből fakad a huma­nizmus, a segítségnyújtás a rászorulóknak. Ide tarto­zik a családvédelmi tevékenység, amely elkezdődik már az iskolákban a családi életre nevelés foglalkozásain, folytatódik a Szülők Iskolája előadássorozatain, a gyesen levő édesanyáknak, rendezett klubfoglalkozásokon, a csecsemőgondozási tanfolyamokon és így tovább. Részt vesz a Vöröskereszt a magukra maradt, rászoruló idős­korúak gondozásában. Jelenleg mintegy 35 ezer idős, beteg ember ellátásában segít 15 ezer vöröskeresztes aktivista társadalmi munkában vagy szerény tisztelet­díj ellenében. És ide tartozik a hátrányos helyzetű családok, elsősor­ban a gyermekek védelme. Vöröskeresztes szervezetek patronálnak állami gondozott gyermekeket, segítenek nehéz helyzetben levő családokon, gyakran olyan csalá­dokon, ahol a szülő, vagy a szülők betegsége, alkoholiz­musa, vagy egyszerűen nemtörődömsége veszélyezteti a gyermekeket. A rokkantak nemzetközi éve során szinte az ország minden megyéjében szép kezdeményezések történtek a rokkant emberek megsegítése érdekében. Az esztendő múltával a gond nem múlt el. A Vöröskereszt Vas me­gyei vezetőségének kezdeményezésére ma már az or­szág legtöbb megyéjében megszervezik évről évre a rok­kant, fogyatékos, cukor- vagy egyéb betegségben szen­vedő gyerekek nyári táborozását. És végül, de nem utolsósorban a Vöröskereszt fon­tos hazai segítő tevékenységéhez tartozik a térítésmen­tes véradómozgalom szervezése. Tavaly 618 ezer alka­lommal nyújtották önzetlenül karjukat férfiak és nők a vérvételre, és így több, mint 230 ezer liter vér gyűlt össze a bajba jutottak, a rászorulók segítésére, nem­egyszer életmentésre, egészségük visszaadására. M em lenne teljes a kép, ha meg nem említenénk a Magyar Vöröskereszt nemzetközi segítőtevékeny­ségét. Természeti katasztrófák, fegyveres konflik­tusok esetén, és fejlődő országok nemzeti társaságainak segítése érdekében évről évre sok millió forint értékű segélyt küld; egészségügyi szakértői, orvoscsoportjai se­gítik egy-egy új nemzeti társaság egészségügyi mun­kájának kialakítását. Jórészt e célra — valamint ha­zai katasztrófák károsultjainak megsegítésére és rokkan­tak támogatására — használta fel a Magyar Vöröske­reszt azt a több, mint 30 millió forintot, amelyet pártoló tagjai a Vöröskereszt számlájára befizettek. „Tanulj, hogy segíthess!” — ezt az idei szép jelszót mindenki úgy szélesítheti, ahogyan tudja: saját, vagy tágabb kör­nyezetében mindent megtéve a rászorulók megsegítésé­ért a Vöröskereszt alapeszméje, az emberi humánum szellemében. Sárdi Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom