Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
1983. május 7., szombat Luther-jubileum 11 reformáció újjászületett színhelyein Erfurt - a pályakezdet „Az NDK lakossága eleven kapcsolatban van népünk haladó örökségével, a jelentős humanista eszmékkel. Munkás-paraszt szocialista államunk társadalmi tevékenységének pregnáns jellemzője Luther Márton életműve, értékes és maradandó elemeinek megőrzése és ápolása. Ebben az értelemben illeszkedik a Luther Márton-megemlékezés korunk szellemi harcába is. Ezen jubileum előkészületei már látható eredményeket mutatnak” — így nyilatkozott Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, az NDK Luther Márton-emlékbizott- ságának ülésén. Luther Márton így a maga korában nagy metropolisban tanult, olyan egyetemen, mely a német birodalom határain túl is a legjelentősebbek közé számított. Napjainkban a látogató az NDK műemlékekben egyik leggazdagabb városával ismerkedhet itt meg. Egymást követően tárulnak a szem elé a középkori templomok, a régi tornyok, a gótikus, reneszánsz, vagy b.arokk polgári lakóházak. A Gera folyó partján vízre épült, festői látványé házak tűnnek elő, melyet Erfurt Velencéjének neveznek. Egyedülállóan érdekes építmény a Krämerbrücke, amely keskeny hídra épült, kétsoros utcácska. Befejezéshez közelednek Erfurtban az Ágoston-templom helyreállítási munkái, ahol Luther Mártont 1505-ben novi- ciusnak vették fel A jubileumi előkészületekről kaptak tájékoztatást nemrégiben azok a szocialista országokból érkezett újságírók — köztük a sorok írója —, akik nemrégiben az NDK újságíró-szövetségének vendégeiként felkeresték az idei színhelyeket. Azokat a városokat, ahol az idén ötszáz éve született Luther Márton élt, tevékenykedett. Láthattuk, hogy milyen nagyarányú helyreállítási munkák folynak annak érdekében, hogy a megemlékezések, ünnepségek többségét az eredeti helyszínen tarthassák, méghozzá méltó körülmények között. Ebből a szempontból három város kiemelkedő jelentőségű: Erfurt, Wittenberg és Eisenach. Tizennyolc éves volt Luther Márton, amikor Erfurtban 1501. áprilisa végén „Martinus Luther ex Mansfeld” néven bejegyezték nevét az egyetemi matrikulá- ba. Erfurt ekkor már Németország három vagy négy legnépesebb városa között szerepelt. Nagy kereskedelmi útvonalak metszőpontján feküdt, ezenkívül az igen jövedelmező kék kelmefesték gyártásának központja volt. A wittenbergi vártemplom újjáépített kapuja. Az eredetire 1517. október 31-én szögezte ki téziseit Luther Márton Egykori szatócsok lakhelye volt. A műemlékekben gazdag történelmi városrészt szabályos gyűrű veszi körül a korabeli várfal helyén, s ezen túl magasodnak Erfurt modern épületei, új városnegyedei. Gyorsan ívelt felfelé Luther Márton pályája Erfurtban. „Pappá szentelték, végigjár néhány tanfolyamot, átdolgozta magát a nagy kommentárokon, körülnézett egy kicsit a skolasztikában: egy év múlva már megkapta feletteseitől a parancsot, hogy menjen át Wittenberg- be, ahol erkölcsfilozófiát fog tanítani” — olvashatjuk az életrajzát áttekintő könyvben. Huszonöt esztendős volt ekkor, s nem szívesen hagyta el Erfurt városát. II 95 pont városa Szinte minden utca, jelentősebb épület a nagy reformátor emlékét őrzi Witten- bergben. Ezért is illetik a Lutherstadt, Luther városa névvel. Vendéglátóink felhívták a figyelmünket arra, hogy a város fejlődése különösen a XIII. században lendült fel, mivel fekvésénél fogva fontos kereskedelmi útvonalak találkozási pontja volt. Jelentős esemény történetében, hogy 1502-ben jogot kapott egyetem alapítására. Ez rövid idő alatt jó hírű, és igen látogatott lett. 1508-tól Luther Márton itt a filozófia és a teológia professzoraként oktatott. E városban különösen a Biblia alapos tanulmányozása alapján jutott el Luther a kereszténység olyan értelmezéséhez, mely ellentétben állt a római katolikus egyház, a pápaság tanításával és gyakorlatával. Erről szóló nézeteit 1517. október 31-én 95 pontot tartalmazó tézisként szögezte ki a Schlosskirche. a vártemplom kapujára. Sajnos, az eredeti kapu a templom 1760-as lerombolásakor elpusztult. A helyreállítás után újat építettek, de az évek során ez is jelentősen megrongálódott. Ottjártunk idején befejezéséhez közeledett a kapu restaurálása. Luther Márton ezzel olyan vallási vitát indított el, amely elszakadáshoz vezetett a katolikus egyháztól, s új egyház, a későbbi ágostai hitvallású evangélikus egyház alakult ki. Luther fellépése egyébként összefüggésben volt a haladó erőknek a fennálló társadalmi viszonyok megváltoztatására irányuló törekvéseivel is, az általa vezetett reformáció lényegében a polgári forradalom korai szakaszát segítette elő. A vártemplom belső falai mentén ma a reformáció nagy alakjainak szobrai láthatók. Itt nyugszik a mozgalmat támogató Bölcs Frigyes fejedelem, Luther és Melanchthon. Wittenberg számos épülete napjainkban tovább őrzi Luther emlékét. Kiemelkedik közülük az egyetem, az Augusteum, az udvarban a Luther-házzal, amely a régi Ágoston-rendi kolostorként a nagy reformátor lakóháza és munkahelye volt. Ma itt. a reformációtörténeti múzeumban látható Luther szobája. Szólni kell a Mária-városi templomról is, melynek gótikus kápolnáját ottjártunk- kor még restaurálták. A templomban éppen akkor hangolták az új orgonát. Kiemelkedő értéke a reformáció idejéből származó főoltár, melynek egyik képén Luther is felismerhető. A wittenbergi városi könyvtárban rendezik az egyetem tanácsának Luther Mártonra emlékező nyilvános, ünnepi ülését júniusban. Az emlékezéssorozat harmadik fontos városa: Eisenach. Itt Luther Márton 1477-től 1501-ig tanult. Akkor itt hét kolostor, három plébánia-templom, öt kápolna működött — ezért „vallásos gyűjtőhelynek” nevezte. A város központi terén áll most Luther szobra, Adolf Donndorf alkotása. A piactér közelében látható a város egyik legszebb lakóháza, a Luther-ház. Eredetileg a XV. század végéről való, de az idők folyamán késő gótikus stílusban átalakították a favázas épületet. A második világháborúban súlyosan megsérült, de mi már a régi formájában helyreállítva láthattuk. A Wartburg-várban is már befejezéséhez közeledtek a helyeállítási munkák. A vár arról nevezetes, hogy amikor 1521-ben Luthert színleg elfogták, két évre itt helyezték választófejedelmi védöőrizetbe. E falak között fordította le az Űj Testamentumot, amivel jelentős mértékben hozzájárult a német nyelv fejlesztéséhez is. Korabeli lakószobája most újra a régi képének megfelelően látható. A számtalan helyiség közül kiemelkedik a díszterem, melynek restaurálása nagy gonddal folyik. Az elmúlt napokban különösen jelentős esemény színhelye volt, mert itt rendezték Eisenach városi képviselőgyűlésének ünnepi ülését, melynek fő témája Luther Márton tevékenysége volt, és az alkalomból új, állandó kiállítást nyitottak a vár történetéről. Mitzki Ervin A várnagyi épület homlokzata a Wartburg-várban, Luther Márton egykori lakószobájának ablakával Több a húsa, mint a csontja Feljegyzések szerint az egyiptomiak kedvelt étele, asszonyaik szépítőszere volt a nyúihús. A test karcsúságát, az arcbőr bársonyos üde- ségét a nyúlból készült ételeknek tulajdonították. Természetesnek tűnik hát, hogy ma sokan az étkezési „divat” megújhodásának tekintik a nyúihús iránti érdeklődést. Valójában másról van szó. A tudomány bebizonyította, hogy a nyúihús könnyen emészthető, biológiailag értékes, dietikus hatású, kedvező fehérjearányú, közepes vitamintartalmú étel. A kalóriákban szegény és a fehérjékben gazdag étkezési nyersanyagok után kutató konyha fedezte fel újra a nyulat. A nyúlfajok közül is a házi- nyulat, amely tenyészthető- ségével, szaporaságával a vadnyúlnál tekintélyesebb húsbázist képviselhet. Emellett a vadnyúl húsa rostos, vörös színű, a házinyúlé finom rostú és csaknem egészen fehér. A háztartásban a csirkehússal tartják egyenértékűnek, mert nagyjából az elkészítési idejük is megegyezik. Hazánkban a házinyúl tömegtenyésztésének alig két évtizedes múltja van. Azelőtt a porták megtűrt állata volt a nyúl, ma értékes haszonállat, amely szép keresetet biztosít a vele foglalkozóknak, és tekintélyes devizabevételt az országnak. Ehhez persze több fontos feladatot kellett megoldani: a nagyüzemi állatfajta kinemesítését, a legjobb etetési módszer, a legmegfelelőbb takarmány-összetétel megállapítását, a kedvező környezeti körülmények megteremtését. A korszerűen tenyésztett házinyulak ma már pogácsák, rudacskák formájában kapják a táplálékot, a keveréktakarmányt, amelyet lucernából, árpából, kukoricából, földi dióból és sok más nyúlcsemegéből, vitaminokból, nyomelemekből, antibiotikumokból állítanak össze a szakemberek. A megoldandó feladatok egyike volt a képen látható korszerű, félautomatikus etető- és itatóberendezéssel ellátott nyúlketrec megtervezése, amelyben könnyen tisztán tarthatók az értékes húsú állatok. (KS) Hidraulikus erőátvitel Az utóbbi évtizedekben a hidraulikus meghajtás és a vezérléstechnika hatalmas fejlődésen ment át. A gyors fejlődés a hidrosztatikus hajtóművek előnyeivel és alkalmazási lehetőségeik sokrétűségével magyarázható. Nagy tömegerők mozgatására, nagy nyomatékok átvételére alkalmasak, s meglepően egyszerű elemek segítségével szabályozható ezeknek az erőknek a nagysága és iránya. A szabályozási feladatok fokozat- mentesen, akár menet közben is elvégezhetők. A tápegységtől a munkát végző elemek tetszőleges távolságban helyezhetők el. Nemcsak egyenes vonalú mozgás végezhető hidraulikus úton. Ha forgómozgást nagy forgatónyomatékkai kívánunk hidraulikus úton előállítani, akkor hidromotorokat kell alkalmazni. Ezeknél ugyancsak tetszőlegesen változtatható a forgás iránya, a nyomaték nagysága és a sebesség. Alacsony fordulatszámmal igen nagy nyomatékok átvitelére alkalmas a radiáldu- gattyús hidromotor. Sok esetben az igen drága mechanikus hajtóművek is helyettesíthetők vele. Míg mechanikus hajtásnál a fokozat- mentes szabályozás megoldása igen nehéz feladat, hid- romotoros hajtásnál csupán a szivattyú szállította folyadékmennyiséget kell szabályozni. Ha a fordulatszámot kis intervallumon belül kívánjuk változtatni, elegendő csupán egy fojtószelep, amely változó terhelésnél is közel azonos mennyiséget enged át. Amennyiben ez a szabályzástartomány nagy, e szelepek alkalmazása nem gazdaságos. Ilyen esetben változtatható nyelőtérfogatú szivaty- tyúkat kell alkalmazni. Képünkön egy ilyen — NDK gyártmányú — radiál- dugattyús szivattyút láthatunk. Ennek a szivattyúnak a szabályozási lehetősége igen sokoldalú. A legegyszerűbb szabályozás kézikerekes állítóegységgel történik, de lehetőség van automatikus és távszabályozásra. (KS) Röviden KOPOGTATÓ PISZTOLY Mindenki volt már orvosnál, s tudja, hogy az orvos számára sok hasznos felvilágosítást szolgáltat az, hogy végigkopogtatja a beteg testét. Más ugyanis a hangja az egészséges és más a beteg szervezetnek. Az orvos ujja azonban „szeszélyes” műszer. Hol erősebben, hol gyengébben ütögeti a vizsgálandó testrészt. Ezt az esetlegességet küszöböli ki a Szovjetunió összszövet- ségi Orvosi Műszerkutató Intézetében kifejlesztett pisztoly. A pisztolyban egy gumivéggel el- liátott rugó van. Gombnyomásra a rugó mindig egyforma ei el koppint a betegre. Ha a műszerhez mikrofont erősítenek, akkor a hang magnetofonszalagra vehető. Az ily módon felvett hangot az orvos képernyő segítségével vizsgálhatja. FOGTÖMÉS — HÁROMEZER ÉVE Észak-Amerika indiánjai már i. e. 1200-an — ezer évvel korábban, mint a világ bármely ‘ más népessége — ismerték a fogorvoslás tudományát. Ezt a felfedezést a washingtoni Sminthso- nian Intézet birtokában levő koponyatár 20 000 példányának megvizsgálása után tették a kutatók. A Saint Louis (Missouri) melletti — 1938-ban felfedezett — indián temetőből származó koponyákon találták nyomát a fogkezelésnek. Egy férfikoponyának a zápfoga, s egy kb. 40 év körüli nőnek két foga volt cementféleséggel betömve. Még más érdekes felfedezést is tettek. Megállapították, hogy az ősi egyiptomiak közül — akik a VI. és a XII. dinasztia idején éltek — csupán 2—3 százaléknak volt lyukas foga, de már a XVII. dinasztia idején ez a százalék 90-re emelkedett. SZOMJAZÓ EGEREK Amerikai kutatók megállapították, hogy a házi egér hónapokig képes száraz magvakon élni egyetlen csepp ivóvíz nélkül. Hogyan élhet ilyen hosszú ideig folyadékfelvétel nélkül? A legtöbb állat négy úton veszít vizet: a bőr párolgása, a légzés, a vizelet és az ürülék útján. Hosszú kísérletsorozatok eredményeként kiderült, hogy az egér mind a négy úton sokkal kevesebb vizet veszít, mint a legtöbb más állat. Vesepapillái — amelyekben a vizelet besűrűsödik — más száraz vidékeken élő állatokhoz hasonlóan rendkívül hosszúak. Ha az egér sós eledelt fogyaszt, az ürülékkel kiválasztott vízmennyiség kevesebb, mint az eredeti érték 40 százaléka. Ezenkívül az egérvesék sós vizet is képesek feldolgozni. Ha az egér nagyon szomjas, olyan vizet is elfogad, amely háromszor olyan sós, mint a tergervíz, és amely az összes többi emlős számára halálos volna. Tengervíz fogyasztása esetén olyan vizeletet választ ki, amelyben a só két és félszer sűrűbb, mint magában a tengervízben. Ha még sósabb oldatot adnak neki, akkor a sűrűség aránya a tenger vizének a négyszeresére is növekedhet. Szomjtűrő képességét a mai házi egér nyilvánvalóan elődeitől örökölte, valószínűleg egy vad alfajtól, a Mus musculus wagneritől, amely még ma is igen elterjedt Közép-Ázsia száraz sztyeppéin. Az egér Ázsiából a gabonatermesztéssel együtt terjedt el a világon. JOBBAK A FAHORDÓK A hagyományos bortároló edényeket, a fahordókat ma már a nagyobb üzemekben részben cement-, fém- vagy műanyag tartályokkal helyettesítik. Hogy milyen arányban, azt egyrészt a készítendő bor minősége, másrészt gazdaságossági kérdések döntik el. Az a tapasztalat ugyanis, hogy ún. minőségi borokat csak fahordókban lehet érlelni. A weinsbergi borászati kutatóintézet javaslata az, hogy minden bort legalább 1/4 évig fahordókban tároljanak. Azok a pincészetek, amelyek megpróbálták a borokat kizárólag pórusmentes tartályban tartani, nem kaptak jó minőségű borokat. JELZŐTÁBLA A MOTORHÁZTETŐN Gyakran előfordul, hogy a gépkocsinak valamiféle zavar miatt rövid időre meg kell állnia az országúton. Ha éppen éjszaka van, gondot okoz a kocsi kellő kivilágítása. Szellemes megoldás született erre a célra: a motorház és csomagtartó felhajtható tetejének belső oldalát rikítóan vörös világító festékkel vonják be. Üzemzavar esetén a tetőt egyszerűen felnyitják, az országúton közlekedő kocsik idejében észrevehetik és kikerülhetik. VILÁGGAZDASÁGKUTATÁS A bajorországi Starnberger See partján új intézmény létesült, melynek célja a világgazdasági, szociális és politikai struktúrák, fejlődések és válságok tudományos kutatása. A figyelem középontjában a fejlődő és fejlett ipari országok gazdaságpolitikai alternatívái állnak. A kilenc állandó munkatárshoz rendszeresen csatlakoznak vendégtudósok, főleg a harmadik világból.
