Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 6., péntek Érdekli az embereket szííkebb hazájuk múltja Beszélgetés dr. Gaál József nyugdíjas orvossal Mintha valamely Csehov- elbeszélésből lépne elő. Puha házi cipőben, friss öregség­gel. Előtte egy félig leját­szott sakkparti, polcain te­mérdek könyv. Házának ab­lakaiban tavaszillat lebeg­teti a függönyöket. Falusi orvos. — Nyugdíjas vagyok, van időm elmerengeni a távoli múlton is — mondja dr. Gaál József. — Évtizedeken át szolgáltam Dévaványán, és amikor mint orvos nyug­díjba mentem, arra gondol­tam, talán tehetek még vala­mit a községért. Felcsaptam amatőr helytörténésznek. Ügy kezdődött a dolog, hogy véletlenül rábukkantam egy adatra, amely szerint egy Ványai Ambrus nevezetű pap 300 emberével csatlako­zott Dózsa György paraszt- seregéhez. Ha 300 lakos had- rakel, bizony egész komoly település lehettünk már a keresztes háború idején. Ku­tatni kezdtem, s kiderült, hogy Ványai Ambrus Krak­kóban végzett teológiát, ki­tüntetéssel, tehát az egri ér­sekség nem akárkit küldött ide plébánosnak. És ha hir- telenében 300 paraszt fegy­vert fogott, akkor „benne le­hetett a levegőben” az elé­gedetlenség. Lám, egyetlen kis hírből mennyi mindent lehetett következtetni. Iz­galomba hozott a helytörté­net, és sikerült másokat is „megfertőznöm” vele. Meg­alakítottuk a községben a helytörténeti bizottságot, és elhatároztuk, hogy megírjuk Dévaványa történetét. Ne­kem jutott a felszabadulásig terjedő 700 év ... — Hatalmas munka. Ho­gyan kezdett hozzá? — Kutatásba fogtam kü­lönböző levéltárakban. Déva­ványa ugyanis az idők során több vármegyéhez tartozott: Külső-Szolnokhoz, Heveshez, 1867-től pedig Békéshez. Leg­több adatra az egri levéltár­ban bukkantam. Csakhogy a régi okmányok latin nyelven íródtak, s az én orvosi gya­korlatomban használt nyelv bizony távol esett az ódon irományokétól. Mindig azt hittem, hogy a levéltárosság száraz szakma, ám ahogy be- lekontárkodtam, egyre több szépséget tapasztaltam. Még a saját családom eredetére is találtam adatokat: Zsigmond korában telepedtek meg az őseim. — Mióta vannak feljegyzé­sek Dévaványáról? — A település eredeti ne­ve Ványa volt. 1330-ban sze­repel először a pápa segély­jegyzékén, hogy Ványa há­rom garast fizetett. Csak a XVIII. századból van adat, hogy Dévaványa lett a ne­vünk, egy cintányéron ol­vasható a felirat: „A nemes Déva Ványai szent ecclésiá- hoz való keresztelő tál, nov. 1. anno 1735.” Mivel lápos, mocsaras vidék voltunk, ezt a környéket elkerülte a ta- tárdúlás. Zsigmond és Má­tyás idején volt Ványa első felvirágzása. A török hódolt­ságkor már jelentős hely le­hettünk, hisz eleink egy év­re annyi adót fizettek, mint Debrecen két évre. Olvasni is gyönyörűség az olyan doku­mentumokat, mint az 1691- ben írt török levél: „Én, Gyula vára hatalmas paran­csoló inspektora, Mehemet Bék, esküszünk török hi­tünkre, a mt egy Istenünkre, a nagy Mahumetre, fegyve­rünkre, anyánk tejére, lel­künkre és életünkre, hogy mi titeket, ványai lakosokat, újabban oltalmunk, gondvi­selésünk alá bé veszünk ... '* Később Thököly kurucainak főhadiszállása volt e vidék, s akadtak még a történelem­ben más jeles korszakok is. Legfontosabb talán az, ame­lyet a mai emberek minden­napi életükkel „írnak” a jö­vő krónikáiba. — Mit szóltak a dévavá- nyaiak, hogy a község orvo­sa könyvet ír a múltról? — Nem egyedül írtam, én csak az első 700 év történe­tét idéztem fel. De azt el­mondhatom, hogy megható volt, mennyire érdekli az embereket a szűkebb haza múltja. Eredetileg 2 ezer példányt terveztünk, de újabb ezerre lett utánrende- lés. A község valamennyi termelőüzeme segített, s a lakosok közül is 750-en je­gyeztek elő a készülő könyv­re. Saját erőből adtuk ki! Országos visszhang kereke­dett rólunk. Voltak, akik el­ragadtatással szóltak mun­kánkról, mások szakszerűt­lenséggel vádoltak. Ami en­gem illet: én sose gondoltam könyvírásra. Gyakorló orvos vagyok, aki szeret; a közsé­gét, és megpróbáltam a hasznára válni. Ha a magam stílusával olvasmányos tör­ténetet adtam, már nem fá­radoztam hiába. Hiszen azt, mi keveset írtam, igaz szív­vel tettem. Andódy Tibor Lézer-show Békéscsabán (Tudósítónktól) Ritkán látható események tanúja lehetett az a félezer néző, aki a napokban a bé­késcsabai Kulich Gyula Ifjú­sági és Űttörőház zsúfolásig megtelt nagytermében végig­nézte az Impressziók a Föld­ről című lézeres diaporáma műsort. Megismerhették az olykor „halálsugár”-ként em­legetett lézer előállításának eszközeit, és megcsodálhat­ták a lézerfény fantasztikus játékait. A teljesen elsötétített te­remben az előadó néhány szavas bevézetője után elkez­dődött a diaporáma-vetítés. Egymásra úsztatott fantaszti­kus diaképek jelenítették meg a csillagok közötti űr­ben kirajzolódó Földet, az izzó felszín mozgását, majd megszilárdulását, végül az osztódó sejtek láncolatán át kialakuló életet. Ezután az ember jelent meg a film­vásznon. Bravúros felvéte­lek sora ábrázolta az ember és a természet küzdelmét, míg az ember felülkereke­dett, és úrrá lett a természet erőin. Ennek a győzelemnek a veszélyes következményeit vetítették a nézők elé a kö­vetkező képsorok, kiégett földek, olajtól szennyezett vizek, ipari füsttől eltakart naplemente bemutatásával. Végül a fokozódó militarizá- lódás képei; menetelő gye­rekkatonák valahol Ázsiá­ban, fegyveres négerek Af­rikában. Egy kísérleti atom­robbantás képeivel zárult a diaporáma műsor. A lézer-show a két magyar gyártmányú hélium-neon gázlézer bemutatásával kez­dődött, majd kellemes zene hallgatása közben gyönyör­ködhetett a közönség a lé­zerfény csodálatos játékai­ban. Nagy Lajos „Hangtárlat” Nincs olyan esztendő, hogy a Magyar Rádió ne indíta­na egy-egy, sokfordulós műveltségi vetélkedősoroza­tot a 19 megye és a főváros részvételével. Az idei a Hangtárlat című, amelynek szerdai hatodik fordulójában a megyénkbeli és a budapes­ti szakszervezeti művelődési központban helyet foglaló csapatok vettek részt. Gon­dolom, nem sokan kapcsol­ták be este negyed nyolc óra­kor a Kossuth rádiót, hi­szen érdekesebb-izgalma- sabb adásra, a magyar—an­gol olimpiai selejtező közve­títésére készültek a csalá­dok ... Most mit kerülgessük? Ki­kaptunk (a válogatott és a megyei csapat egyaránt), de azért a jmeccs összehasonlít­hatatlanul érdekesebb volt! S erről most nem a játszók tehettek. Mármint ők nyol­cán, akik Kertész Zsuzsa is­mert tévébemondó és helyi játékvezető mikrofonja körül helyet foglaltak a békéscsa­bai téglagyári művelődési ház ízléses és szép, minden ide való segédeszközzel, no, meg kényelemmel rendelke­ző klubtermében. A baj má­sutt van. Nemhiába kapott ilyen címet ez a sorozat — Hangtárlat —; s talán ezért nem is számíthat igazán közérdeklődésre. Marad né­hány ember magánügye, passziója. Ugyanis arról van szó, hogy a rádió archívu­mából felvételeket keresnek ki a szerkesztők, kellően és egy adott földrajzi környe­zetre (most az Alpok került sorra) utalóan összevágják, majd ezeket a művészeti vo­natkozásaikkal magyar kap­csolatokat is felfedő hang­rejtvényeket kell a játszók­nak kitalálniuk. Mi tagadás, nehéz feladványok! Az elér­hető maximális pontszám 100. A mi csapatunk 77-et, a pestiek 85-öt szereztek meg. S minden' korábbi év­ben megtartott vetélkedőnél, Versengés közben itt is az elődöntők végén a legtöbb pontot összegyűjtő csapat kerül a döntőbe. Hát... A hetvenhét ponttal nincs sok reményünk! Akár a foci­ban ... Ügy félszázan fogadták el a rendezők invitálását, s jöt­tek el a vetélkedő színhelyé­re. Szurkolni és súgni. Együtt játszani, valamit megérteni az egészből. Soká­ig emlékezetesek maradnak az ilyen és hasonló vetélke­dők állandó résztvevőjének, dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgatónak és dr. Czeglédi Imre muzeológus­nak — történészeknek — nemegyszer mentőövet je­lentő gyors és részletekig precíz válaszai, dr. Sárhelyi Jenő művelődéstörténész, nyugalmazott zeneiskolai igazgató (a játszók korelnö­ke) szintén bámulatos szak­mai tudása, és öt társuk se­gítőkészsége. Majd talán jö­vőre, a következő játékban jobban sikerül . . . Kép, szöveg: (nemesi) Úttörő-társastánc szemle Szeghalmon A járási KISZ-bizottság, a Magyar Üttörők Szövetsége járási elnöksége, a Népmű­velési Intézet, valamint a Móricz Zsigmond Művelődé­si Központ védnöksége alatt tiszántúli úttörők társastánc­szemléjének adott otthont április 24-én, vasárnap a szeghalmi Péter András Gimnázium. Csáki Emília táncpedagógust, a program házigazdáját arról fagga­tom: — Mit is takar tulajdon­képpen a címben szereplő kifejezés? — Néhány éve az NDK­beli Barthon jártam a „Frösi-Pokal” táncversenyen. Ez nagyszabású rendezvény, melynek lényege, hogy az ottani úttörő táncosok mé­rik össze erejüket egymással, több korosztályban. Tapasz­talataimról hazaérkezésem után beszámoltam az Orszá­gos Társastánc Bizottságnak, ahol biztattak: dolgozzunk ki egy kiírást a magyar út­törőknek is azzal a céllal, hogy kellő színvonal elérése esetén műfajunk is helyet kapjon azon az évek óta élő amatőr művészeti szemlén, melyen valamennyi művé­szeti ág megtalálható — csak a társastánc nem. Az elképzelést tett követte, s tavaly került sor az első ilyen programra. Az idén Békéscsaba, Gyo- maendrőd. Gyula, Hódme­zővásárhely, Kistelek, Oros­háza, Szarvas és Szeghalom huszonhét úttörő párja tán­colt az elő- és középdöntő­ből álló versenyben. — Az itt szerzett pontok számítanak-e a majdani „fel­nőtt” versenyzésnél? — Nem, ide nem hozzák el versenykönyvüket a tán­cosok. A rendezvény az osz­tályokra bontott táncverse­nyekkel párhuzamban zaj­lik, s a zsűri nem helyezé­sekkel, hanem bronz-, ezüst­ös aranyérmekkel honorálja a teljesítményeket. Angolkeringő, csárdás, cha-cha-cha, jive és polka szerepelt a versenyprogram­ban, s az ifjú táncosok kö­zül 8-8 pár arany- és ezüst-, 11 pár pedig bronzérmet vehetett át a rendező szer­vek képviselőitől. A legjob­bak májusban a békéscsa­bai országos fordulóra utaz­nak. A párok versenyét köve­tően a táncklubok formációs csoportjai léptek parkettre. A cél ugyanaz volt: a leg­jobbak közé jutni, minél csillogóbb érmet szerezni. Közülük a Megyei Művelő­dési Központ Nyíri Lajos táncpedagógus vezetésével működő tánccsoportja jive-, a gyomaendrődi Katona Jó­zsef Művelődési Ház csapa­ta pedig — őket Megyeri László táncoktató készítette föl — polkaformációval vív­ta ki az aranyat és a to­vábbjutást. Csáki Emília kemény fába vágta fejszéjét e színvonal­verseny kezdeményezésével. S hogy helytállt — sikerrel! —, az bátorságának, szak­maszeretetének és hozzáér­tésének köszönhető — s nem utolsósorban annak, hogy e kiírás mind a szakma, mind a közönség körében kedvező visszhangra lelt. Őszintén reméljük, hogy tervük meg­valósul, s rövidesen elismert műfajként, a társastánc is ott szerepel az úttörők ama­tőr művészeti szemléjének programjában. Szűcs József Fotó: Onodiné Kovács Ilona Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Schubert: g-moll vonósné­gyes. Op. post. 9.03: „Vár egy új világ ...” 51. rész. 9.33: Száll az ének. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó. 10.35: Esdeklő panasz. 10.40: Fúvósesztrád. 11.00: Kilátó. 11.45: Maros Rudolf: Ecseri la­kodalmas. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Zenekari dalok. 15.05: Révkalauz. 15.35: Tolnai László nótáiból. 16.00: Népszabadság-fórum. 17.05: Ravel: Lúdanyó meséi — balett. 17.35: „Felvesszük a kesztyűt!” 18.00: Sanzonok. 19.15: Homo ludens. 19.35: A rulettkirály. 20.25: Operettkedvelőknek. 21.30: Beszélgetés Kovács Ferenc, Mészáros János és Szent- Iványi Tamás Állami dí­jas akadémikusokkal. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30: Dzsesszfelvételeinkből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Juanita csókja. 8.35: Slágermúzeum. 10.00— 11.30: Zenedélelőtt. * II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 14.00— 15.45: A Petőfi rádió zene­délutánja. 15.45: A Journey együttes fel­vételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.30: Tudósítás a Melba Kupa kerékpáros versenyről. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Embermesék. 21.35: A Shadows együttes felvé­teleiből. 22.05: Népdalok. 22.30: Nem szentírás! 23.20: Offenbach—Rosenthal: Pá­rizsi vidámságok. III. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Operakórusok. 10.00: Zenekari muzsika. 11.05: Magyar zeneszerzők. 11.45: A kölni Musica Antiqua együttes játszik. 13.07: Ladányi Mihály: Gyere vissza. 13.17: Tatjana Tugarinova és Ri­chard Tucker operaáriákat énekel. 14.00: Ének a hősről. 15.01: Kamarazene hárfával. 15.41: Zenekari muzsika. 16.59: Ismered a „Figaro házas­ságát”? 17.30: Kapcsoljuk a Budapesti Műszaki Egyetem díszter­mét. Kb. 18.45: Angelo Ephrikian együtte­se Gesualdo-madrigálokat énekel. 19.05: Magyarország 1983. 19.40: Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangver­senyzenekart. 21.12: A Filharmónia fúvósötös felvételeiből. 21.47: Opera-művészlemezek. 22.46: Költő gitárral — Leonard Cohen. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ismeretlen föld. A Kun­ság irodalmáról és művé­szetéről. Szerkesztő: Kör­mendi Lajos, (ism.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.25: Magyar irodalom. 10.00: Korok művészete, (f.-f.) 10.30: Osztályfőnöki óra. 11.00: Képújság, (f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism.) 14.15: Orosz nyelv, (ism., f.-f.) 14.30: Fizika, (ism.) 14.45: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.25: Aki mer, az nyer! 8. (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Asszonyi szemek, (f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Pannon krónika. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mágusok és illuzionisták a párizsi Olympia színpa­dán. 20.55: A hét műtárgya, (f.-f.) 21.05: Péhteki randevú. 22.05: A „Szamuráj”. 23.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterver­senye. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám, (f.-f.) > 21.50: Szoba szép kilátással. VI/1. rész. Az új albérlő. 22.45: Zenés ajándékkosár. 22.55: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.25: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.35: Német nyelvű adás. 17.35: A Vöröskereszt története. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Költészet. 20.40: Világhíradó. 21.05: A földalatti. Román játék­film. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Tv-színház. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Francia nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekköltészet. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer, űrcirkáló. 21.00: Szlovén könnyűzenei na­pok. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kultu­rális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Programok az éterből. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zenei magazin. 20.45: Ezer arcunk. 21.50: Timon. SZÍNHÁZ 1983. május 6-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Jókai-bérlet 1983. május 7-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: 4, 6-kor: Üldözés a sztyeppén, 8-kor: Mackenna aranya. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6-kor: Ben Húr I—II. 4-kor: Suli-buli. Békéscsa­bai Klubmozi: 7-kor: örökmozi. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A bátyám öccse minden pénzt megér, fél 8-kor: Hazatérés. Gyulai Erkel: fél 6-kor: A pré­ri, fél 8-kor: Eper és vér. Gyu­lai Petőfi: 3-kor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 5-kor: Ke­resztapa I—II. (2.) Orosházi Bé­ke: 5-kor: Rohanj velem! 7-kor: Én és Caterina. Orosházi Parti­zán: fél 4, fél 6-kor: Seriff az égből, fél 8-kor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A pos­tás mindig kétszer csenget I—II. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom