Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 6., péntek Érdekli az embereket szííkebb hazájuk múltja Beszélgetés dr. Gaál József nyugdíjas orvossal Mintha valamely Csehov- elbeszélésből lépne elő. Puha házi cipőben, friss öregséggel. Előtte egy félig lejátszott sakkparti, polcain temérdek könyv. Házának ablakaiban tavaszillat lebegteti a függönyöket. Falusi orvos. — Nyugdíjas vagyok, van időm elmerengeni a távoli múlton is — mondja dr. Gaál József. — Évtizedeken át szolgáltam Dévaványán, és amikor mint orvos nyugdíjba mentem, arra gondoltam, talán tehetek még valamit a községért. Felcsaptam amatőr helytörténésznek. Ügy kezdődött a dolog, hogy véletlenül rábukkantam egy adatra, amely szerint egy Ványai Ambrus nevezetű pap 300 emberével csatlakozott Dózsa György paraszt- seregéhez. Ha 300 lakos had- rakel, bizony egész komoly település lehettünk már a keresztes háború idején. Kutatni kezdtem, s kiderült, hogy Ványai Ambrus Krakkóban végzett teológiát, kitüntetéssel, tehát az egri érsekség nem akárkit küldött ide plébánosnak. És ha hir- telenében 300 paraszt fegyvert fogott, akkor „benne lehetett a levegőben” az elégedetlenség. Lám, egyetlen kis hírből mennyi mindent lehetett következtetni. Izgalomba hozott a helytörténet, és sikerült másokat is „megfertőznöm” vele. Megalakítottuk a községben a helytörténeti bizottságot, és elhatároztuk, hogy megírjuk Dévaványa történetét. Nekem jutott a felszabadulásig terjedő 700 év ... — Hatalmas munka. Hogyan kezdett hozzá? — Kutatásba fogtam különböző levéltárakban. Dévaványa ugyanis az idők során több vármegyéhez tartozott: Külső-Szolnokhoz, Heveshez, 1867-től pedig Békéshez. Legtöbb adatra az egri levéltárban bukkantam. Csakhogy a régi okmányok latin nyelven íródtak, s az én orvosi gyakorlatomban használt nyelv bizony távol esett az ódon irományokétól. Mindig azt hittem, hogy a levéltárosság száraz szakma, ám ahogy be- lekontárkodtam, egyre több szépséget tapasztaltam. Még a saját családom eredetére is találtam adatokat: Zsigmond korában telepedtek meg az őseim. — Mióta vannak feljegyzések Dévaványáról? — A település eredeti neve Ványa volt. 1330-ban szerepel először a pápa segélyjegyzékén, hogy Ványa három garast fizetett. Csak a XVIII. századból van adat, hogy Dévaványa lett a nevünk, egy cintányéron olvasható a felirat: „A nemes Déva Ványai szent ecclésiá- hoz való keresztelő tál, nov. 1. anno 1735.” Mivel lápos, mocsaras vidék voltunk, ezt a környéket elkerülte a ta- tárdúlás. Zsigmond és Mátyás idején volt Ványa első felvirágzása. A török hódoltságkor már jelentős hely lehettünk, hisz eleink egy évre annyi adót fizettek, mint Debrecen két évre. Olvasni is gyönyörűség az olyan dokumentumokat, mint az 1691- ben írt török levél: „Én, Gyula vára hatalmas parancsoló inspektora, Mehemet Bék, esküszünk török hitünkre, a mt egy Istenünkre, a nagy Mahumetre, fegyverünkre, anyánk tejére, lelkünkre és életünkre, hogy mi titeket, ványai lakosokat, újabban oltalmunk, gondviselésünk alá bé veszünk ... '* Később Thököly kurucainak főhadiszállása volt e vidék, s akadtak még a történelemben más jeles korszakok is. Legfontosabb talán az, amelyet a mai emberek mindennapi életükkel „írnak” a jövő krónikáiba. — Mit szóltak a dévavá- nyaiak, hogy a község orvosa könyvet ír a múltról? — Nem egyedül írtam, én csak az első 700 év történetét idéztem fel. De azt elmondhatom, hogy megható volt, mennyire érdekli az embereket a szűkebb haza múltja. Eredetileg 2 ezer példányt terveztünk, de újabb ezerre lett utánrende- lés. A község valamennyi termelőüzeme segített, s a lakosok közül is 750-en jegyeztek elő a készülő könyvre. Saját erőből adtuk ki! Országos visszhang kerekedett rólunk. Voltak, akik elragadtatással szóltak munkánkról, mások szakszerűtlenséggel vádoltak. Ami engem illet: én sose gondoltam könyvírásra. Gyakorló orvos vagyok, aki szeret; a községét, és megpróbáltam a hasznára válni. Ha a magam stílusával olvasmányos történetet adtam, már nem fáradoztam hiába. Hiszen azt, mi keveset írtam, igaz szívvel tettem. Andódy Tibor Lézer-show Békéscsabán (Tudósítónktól) Ritkán látható események tanúja lehetett az a félezer néző, aki a napokban a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház zsúfolásig megtelt nagytermében végignézte az Impressziók a Földről című lézeres diaporáma műsort. Megismerhették az olykor „halálsugár”-ként emlegetett lézer előállításának eszközeit, és megcsodálhatták a lézerfény fantasztikus játékait. A teljesen elsötétített teremben az előadó néhány szavas bevézetője után elkezdődött a diaporáma-vetítés. Egymásra úsztatott fantasztikus diaképek jelenítették meg a csillagok közötti űrben kirajzolódó Földet, az izzó felszín mozgását, majd megszilárdulását, végül az osztódó sejtek láncolatán át kialakuló életet. Ezután az ember jelent meg a filmvásznon. Bravúros felvételek sora ábrázolta az ember és a természet küzdelmét, míg az ember felülkerekedett, és úrrá lett a természet erőin. Ennek a győzelemnek a veszélyes következményeit vetítették a nézők elé a következő képsorok, kiégett földek, olajtól szennyezett vizek, ipari füsttől eltakart naplemente bemutatásával. Végül a fokozódó militarizá- lódás képei; menetelő gyerekkatonák valahol Ázsiában, fegyveres négerek Afrikában. Egy kísérleti atomrobbantás képeivel zárult a diaporáma műsor. A lézer-show a két magyar gyártmányú hélium-neon gázlézer bemutatásával kezdődött, majd kellemes zene hallgatása közben gyönyörködhetett a közönség a lézerfény csodálatos játékaiban. Nagy Lajos „Hangtárlat” Nincs olyan esztendő, hogy a Magyar Rádió ne indítana egy-egy, sokfordulós műveltségi vetélkedősorozatot a 19 megye és a főváros részvételével. Az idei a Hangtárlat című, amelynek szerdai hatodik fordulójában a megyénkbeli és a budapesti szakszervezeti művelődési központban helyet foglaló csapatok vettek részt. Gondolom, nem sokan kapcsolták be este negyed nyolc órakor a Kossuth rádiót, hiszen érdekesebb-izgalma- sabb adásra, a magyar—angol olimpiai selejtező közvetítésére készültek a családok ... Most mit kerülgessük? Kikaptunk (a válogatott és a megyei csapat egyaránt), de azért a jmeccs összehasonlíthatatlanul érdekesebb volt! S erről most nem a játszók tehettek. Mármint ők nyolcán, akik Kertész Zsuzsa ismert tévébemondó és helyi játékvezető mikrofonja körül helyet foglaltak a békéscsabai téglagyári művelődési ház ízléses és szép, minden ide való segédeszközzel, no, meg kényelemmel rendelkező klubtermében. A baj másutt van. Nemhiába kapott ilyen címet ez a sorozat — Hangtárlat —; s talán ezért nem is számíthat igazán közérdeklődésre. Marad néhány ember magánügye, passziója. Ugyanis arról van szó, hogy a rádió archívumából felvételeket keresnek ki a szerkesztők, kellően és egy adott földrajzi környezetre (most az Alpok került sorra) utalóan összevágják, majd ezeket a művészeti vonatkozásaikkal magyar kapcsolatokat is felfedő hangrejtvényeket kell a játszóknak kitalálniuk. Mi tagadás, nehéz feladványok! Az elérhető maximális pontszám 100. A mi csapatunk 77-et, a pestiek 85-öt szereztek meg. S minden' korábbi évben megtartott vetélkedőnél, Versengés közben itt is az elődöntők végén a legtöbb pontot összegyűjtő csapat kerül a döntőbe. Hát... A hetvenhét ponttal nincs sok reményünk! Akár a fociban ... Ügy félszázan fogadták el a rendezők invitálását, s jöttek el a vetélkedő színhelyére. Szurkolni és súgni. Együtt játszani, valamit megérteni az egészből. Sokáig emlékezetesek maradnak az ilyen és hasonló vetélkedők állandó résztvevőjének, dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgatónak és dr. Czeglédi Imre muzeológusnak — történészeknek — nemegyszer mentőövet jelentő gyors és részletekig precíz válaszai, dr. Sárhelyi Jenő művelődéstörténész, nyugalmazott zeneiskolai igazgató (a játszók korelnöke) szintén bámulatos szakmai tudása, és öt társuk segítőkészsége. Majd talán jövőre, a következő játékban jobban sikerül . . . Kép, szöveg: (nemesi) Úttörő-társastánc szemle Szeghalmon A járási KISZ-bizottság, a Magyar Üttörők Szövetsége járási elnöksége, a Népművelési Intézet, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Központ védnöksége alatt tiszántúli úttörők társastáncszemléjének adott otthont április 24-én, vasárnap a szeghalmi Péter András Gimnázium. Csáki Emília táncpedagógust, a program házigazdáját arról faggatom: — Mit is takar tulajdonképpen a címben szereplő kifejezés? — Néhány éve az NDKbeli Barthon jártam a „Frösi-Pokal” táncversenyen. Ez nagyszabású rendezvény, melynek lényege, hogy az ottani úttörő táncosok mérik össze erejüket egymással, több korosztályban. Tapasztalataimról hazaérkezésem után beszámoltam az Országos Társastánc Bizottságnak, ahol biztattak: dolgozzunk ki egy kiírást a magyar úttörőknek is azzal a céllal, hogy kellő színvonal elérése esetén műfajunk is helyet kapjon azon az évek óta élő amatőr művészeti szemlén, melyen valamennyi művészeti ág megtalálható — csak a társastánc nem. Az elképzelést tett követte, s tavaly került sor az első ilyen programra. Az idén Békéscsaba, Gyo- maendrőd. Gyula, Hódmezővásárhely, Kistelek, Orosháza, Szarvas és Szeghalom huszonhét úttörő párja táncolt az elő- és középdöntőből álló versenyben. — Az itt szerzett pontok számítanak-e a majdani „felnőtt” versenyzésnél? — Nem, ide nem hozzák el versenykönyvüket a táncosok. A rendezvény az osztályokra bontott táncversenyekkel párhuzamban zajlik, s a zsűri nem helyezésekkel, hanem bronz-, ezüstös aranyérmekkel honorálja a teljesítményeket. Angolkeringő, csárdás, cha-cha-cha, jive és polka szerepelt a versenyprogramban, s az ifjú táncosok közül 8-8 pár arany- és ezüst-, 11 pár pedig bronzérmet vehetett át a rendező szervek képviselőitől. A legjobbak májusban a békéscsabai országos fordulóra utaznak. A párok versenyét követően a táncklubok formációs csoportjai léptek parkettre. A cél ugyanaz volt: a legjobbak közé jutni, minél csillogóbb érmet szerezni. Közülük a Megyei Művelődési Központ Nyíri Lajos táncpedagógus vezetésével működő tánccsoportja jive-, a gyomaendrődi Katona József Művelődési Ház csapata pedig — őket Megyeri László táncoktató készítette föl — polkaformációval vívta ki az aranyat és a továbbjutást. Csáki Emília kemény fába vágta fejszéjét e színvonalverseny kezdeményezésével. S hogy helytállt — sikerrel! —, az bátorságának, szakmaszeretetének és hozzáértésének köszönhető — s nem utolsósorban annak, hogy e kiírás mind a szakma, mind a közönség körében kedvező visszhangra lelt. Őszintén reméljük, hogy tervük megvalósul, s rövidesen elismert műfajként, a társastánc is ott szerepel az úttörők amatőr művészeti szemléjének programjában. Szűcs József Fotó: Onodiné Kovács Ilona Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Schubert: g-moll vonósnégyes. Op. post. 9.03: „Vár egy új világ ...” 51. rész. 9.33: Száll az ének. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó. 10.35: Esdeklő panasz. 10.40: Fúvósesztrád. 11.00: Kilátó. 11.45: Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Zenekari dalok. 15.05: Révkalauz. 15.35: Tolnai László nótáiból. 16.00: Népszabadság-fórum. 17.05: Ravel: Lúdanyó meséi — balett. 17.35: „Felvesszük a kesztyűt!” 18.00: Sanzonok. 19.15: Homo ludens. 19.35: A rulettkirály. 20.25: Operettkedvelőknek. 21.30: Beszélgetés Kovács Ferenc, Mészáros János és Szent- Iványi Tamás Állami díjas akadémikusokkal. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30: Dzsesszfelvételeinkből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Juanita csókja. 8.35: Slágermúzeum. 10.00— 11.30: Zenedélelőtt. * II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00— 15.45: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.45: A Journey együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.30: Tudósítás a Melba Kupa kerékpáros versenyről. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Embermesék. 21.35: A Shadows együttes felvételeiből. 22.05: Népdalok. 22.30: Nem szentírás! 23.20: Offenbach—Rosenthal: Párizsi vidámságok. III. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Operakórusok. 10.00: Zenekari muzsika. 11.05: Magyar zeneszerzők. 11.45: A kölni Musica Antiqua együttes játszik. 13.07: Ladányi Mihály: Gyere vissza. 13.17: Tatjana Tugarinova és Richard Tucker operaáriákat énekel. 14.00: Ének a hősről. 15.01: Kamarazene hárfával. 15.41: Zenekari muzsika. 16.59: Ismered a „Figaro házasságát”? 17.30: Kapcsoljuk a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermét. Kb. 18.45: Angelo Ephrikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel. 19.05: Magyarország 1983. 19.40: Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart. 21.12: A Filharmónia fúvósötös felvételeiből. 21.47: Opera-művészlemezek. 22.46: Költő gitárral — Leonard Cohen. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ismeretlen föld. A Kunság irodalmáról és művészetéről. Szerkesztő: Körmendi Lajos, (ism.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.25: Magyar irodalom. 10.00: Korok művészete, (f.-f.) 10.30: Osztályfőnöki óra. 11.00: Képújság, (f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ism.) 14.15: Orosz nyelv, (ism., f.-f.) 14.30: Fizika, (ism.) 14.45: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.25: Aki mer, az nyer! 8. (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Asszonyi szemek, (f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Pannon krónika. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Képújság, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mágusok és illuzionisták a párizsi Olympia színpadán. 20.55: A hét műtárgya, (f.-f.) 21.05: Péhteki randevú. 22.05: A „Szamuráj”. 23.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterversenye. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám, (f.-f.) > 21.50: Szoba szép kilátással. VI/1. rész. Az új albérlő. 22.45: Zenés ajándékkosár. 22.55: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.25: A volánnál. Autóvezetőknek. 15.35: Német nyelvű adás. 17.35: A Vöröskereszt története. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Költészet. 20.40: Világhíradó. 21.05: A földalatti. Román játékfilm. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Tv-színház. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Francia nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekköltészet. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer, űrcirkáló. 21.00: Szlovén könnyűzenei napok. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Programok az éterből. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zenei magazin. 20.45: Ezer arcunk. 21.50: Timon. SZÍNHÁZ 1983. május 6-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Jókai-bérlet 1983. május 7-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: 4, 6-kor: Üldözés a sztyeppén, 8-kor: Mackenna aranya. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6-kor: Ben Húr I—II. 4-kor: Suli-buli. Békéscsabai Klubmozi: 7-kor: örökmozi. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A bátyám öccse minden pénzt megér, fél 8-kor: Hazatérés. Gyulai Erkel: fél 6-kor: A préri, fél 8-kor: Eper és vér. Gyulai Petőfi: 3-kor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 5-kor: Keresztapa I—II. (2.) Orosházi Béke: 5-kor: Rohanj velem! 7-kor: Én és Caterina. Orosházi Partizán: fél 4, fél 6-kor: Seriff az égből, fél 8-kor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A postás mindig kétszer csenget I—II. \
