Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
o I ZU dUktil»} 1983. május 29., vasárnap Kiváló termelőszövetkezetek A mezőberényi Aranykalász Tsz kollektívája is tegnap délelőtt tartotta meg ünnepi közgyűlését. A művelődési központban rendezett ünnepségen jelen volt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára is. Az elmúlt időszak eredményeit Varnyú Sándor, a közös gazdaság párttitkára méltatta ünnepi beszédében. Visszatekintését azzal kezdte, hogy a mezőgazdaságban dolgozók számára a május különösen szép hónap, hiszen ilyenkor már látható, érzékelhető a tervszerű munka nyomán megújuló határ. Az Aranykalász Tsz hasonló alapokról indult, mint a megye legtöbb tsz-e. Jelenlegi 7500 hektáros területe 1975. január 1-én alakult ki, négy herényi gazdaság egyesüléséből. Azóta a fejlődés folyamatos, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy eddig már öt alkalommal nyerték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A nem a legjobb adottságokkal rendelkező szövetkezet elsősorban a gazdaságosságra való törekvéssel, a ráfordítások csökkentésével. a vezetés színvonalának emelésével érte el kiváló eredményeit, amihez nagy segítséget adtak a szövetkezet szocialista ^brigád- jai. A hektáronkénti 45,2 mázsás búza- és 86,1 mázsás kukoricatermés a növénytermesztési, a tehenenkénti 4600 literes tejhozam pedig az állattenyésztési főágazat jellemző mutatója. Ezt követően S. Hegedűs László elismerő szavak kíséretében nyújtotta át Ficzere János elnöknek (képünkön) az immár hatodik kiváló címet. Az ünnepi közgyűlésen a •,Mezőgazdaság kiváló dolgozója-” kitüntetést vehettek' át; Csukás Gyula, a Békés megyei Tsz-szövetség titkár- helyettese pedig serleget adományozott a szövetkezetnek. * * * A szarvasi Dózsa Tsz-ről már évek óta csak a legjobbakat lehet elmondani, ezt bizonyítják az utóbbi időszak rendszeres sikerei. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa értékelése szerint megyénk szövetkezetei közül ők gazdálkodnak a legjobban. Nem riadnak visz- sza az ésszerű kockázatvállalástól sem. Megvették a mezőtúri Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezettől a Kettős-Körös bal partján fekvő rosszul termő földet. Saját erőforrásaikkal megkezdik a meliorációt, így ezek a földek ugyanolyan jól teremnek majd, mint a tsz törzsterülete. Az állattenyésztés nagyszerűen működő ágazata a Dózsa Tsz-nek. A több mint 900 tehén átlagosan 5350 liter tejet ad- és egy liter tej előállításához mindössze 28 deka takarmányt használnak fel. A Dózsa Tsz most 4350 hektáron 330 dolgozó taggal gazdálkodik. 29 egyetemet vagy főiskolát végzett szakemberük van, nem véletlen, hogy nagyon gyorsan reagálnak a különböző újításokra, újdonságokra: Most például olajfűtésről termálvízfűtésre állítják át jó néhány gazdasági egységüket. A Dózsa Tsz ezzel 25 millió forint értékű fűtőolajat takarít meg évente. A fentiek után nyilván érthető, hogy a 13-14 évvel ezelőtt még veszteségesen gazdálkodó szövetkezet ma már országosan is a legjobbak közé emelkedett. Éves árbevételük meghaladta a 207 millió forintot, ebből 126 millió forint az alaptevékenységből származott. Szívós munkával érték el ezt a sikert, ennek Köszönhető, hogy tegnap ismét megkapták.a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntető címet, sorrendben az ötödiket egymás után. L. L. Fotó: Kovács Erzsébet KISZ-es propagandisták kitüntetése Két jelentős eseményre is sor került tegnap délelőtt Békéscsabán, a KISZ vezetőképző iskoláján. Ekkor rendezték a politikái képzési körök megyei vetélkedőjét, továbbá ünnepség keretében propagandistákat tüntettek ki. A két csoportban rendezett szellemi erőpróbán 17 csapat adott számot tudásáról. Az iskolai csapatok között a szeghalmi Péter András Gimnázium bizonyult a legjobbnak, a békéscsabai szlovák gimnázium és a gyulai román gimnázium előtt. A dolgozói kollektívák két. legjobbja; a gyulai KÖVI- ZIG és a békési 3. sz. iskola tanári kara, harmadik az orosházi AKG. A vezetőképző iskolán második éve ismerik el a legjobban dolgozó propagandistákat, illetve jutalmaznak „Kiváló Politikai Képzési Kör" címmel kollektívákat. Dr. Koncz István, a KISZ KB megbízott osztályvezetője ezúttal Pócsik Gábornak (Kunágota), Fekete Lászlónak (Gyomaendrőd), Kasuba Istvánnak (Orosháza), Ba- loghné Pap Margitnak (Vésztő), Kepenyes Jánosnak (Békéscsaba) adott át elismerő plakettet, míg aranyjelvénnyel tüntették ki Szilágyi Lászlót (Gyula), Nagy Sándort (Mezőgyán) és Szeder Jánost (Murony). Hasonló elismerésben nyolc dolgozói és kilenc tanulói kollektíva részesült; a kitüntetéseket Tóth Károly, a Politikai Képzési Központ vezetője adta át. Pillanatkép a politikai képzési körök vetélkedőjéről Fotó: Kovács Erzsébet Energiagazdálkodás Szarvason Szarvason a Hazafias Népfront városi bizottságának legutóbbi ülésén két napirendi témát vitattak meg a résztvevők. Az első írásos előterjesztés, amelyet Juhász Sándor, a városi tanács elnökhelyettese készített, az energiagazdálkodás jelenlegi helyzetéről, gondjairól és a jövő feladatairól szólt. Az egyik megállapításból kitűnt: míg az ipari üzemek által felhasznált energiahányad igen alacsony, mindössze 12 szá- - zalék, addig a mezőgazdaság esetében ez a mutató 28 százalék. A sajátosságok közé tartozik az is, hogy az egész mennyiség 60 százaléka folyékony energiahordozó, s aminek 45 százalékát eltüzelik és ez mintegy ,7 ezer tonna tüzelőolajnak felel meg. Ugyanakkor a szilárd tüzelőanyag 50 százalékát, a folyékonynak 35 százalékát maga a lakosság vásárolja meg. Ez a speciális helyzet részben azért alakulhatott ki, mert a városnak nincs energiaigényes ipara; részben pedig azért, mert hiányzik a vezetékes gázellátás. Ami pedig az 1985-ig terjedő időszakot illeti, egyfelől a szilárd energiahordozók mennyiségi növekedése várható; másfelől pedig a folyékony tüzelésű anyagok felhasználásában kisebb mértékű csökkenéssel lehet majd számolni a jövőben. Az előzetes számítások szerint csaknem 10 százalékkal fog emelkedni a villamos- energia-fogyasztás, s a folyamatban levő fejlesztések következtében az eddiginél nagyobb arányban hasznosítják a geotermikus energiát is. Szóba került a gáz bevezetésének problémája is, amely az egyik elképzelés szerint a VII. ötéves tervidőszak kiemelten fontos feladatai közé tartozik. Ennek valóra váltásához az országos, megyei szervek, valamint a DÉGÁZ összehangolt tevékenysége szükséges. Mintha nem lett volna teljesen egyértelmű a válasz arra a kérdésre: mi lesz a Dózsa Tsz által hasznosított termálvízzel, amely a létesítményekből kikerülve még mindig 35—40 Celsius-fok hőmérsékletű. Elhangzott az is, hogy ennek a „folyékony kincsnek” ivóvízminősége van, s bizonyára ezzel is magyarázható, hogy eddig 7 országos tárca mutatott érdeklődést a források feltárása iránt. Amint dr. Tóth Lajos, a testület elnöke is megerősítette, valóban gondot jelent majd a feleslegessé váló víz megnyugtató módon való elhelyezése. Minden bizonynyal a termálvíz hasznosítása szempontjából a fürdő és a kemping jöhet számításba a jövőben. A kérések megválaszolása és a vita lezárása után a bizottság a településfejlesztést szolgáló társadalmi összefogás további lehetőségeivel foglalkozott. A téma előadója Medgyesi Lászióné, a városi tanács tervcsoportjának vezetője volt. A mindkét előterjesztéssel kapcsolatos véleményekről, ajánlásokról a HNF városi bizottsága részletesen tájékoztatja a feladatok megoldásában érdekelt különböző szintű szerveket és testületeket. Lakótelepi majális
