Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

IZQBHEES 1983. május 21., szombat II Szovjetunió bemutatója a BNV-n II csavarvágó esztergától a robotig Több mint 1300 kiállítási tárgyat tekinthetnek meg a tavaszi Budapesti Nemzetkö­zi Vásár szovjet részlegének látogatói — mondotta .And­rej Babesko, a szovjet ki­állítás igazgatója. — A ki­állított tárgyak mintegy 100 hazai vállalatnál készültek, amelyek szerszámgépeket, gépkocsikat, exkavátorokat, elektronikus számítógépe­ket, hajókat, és más beren­dezéseket gyártanak. A Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának 16 össz- szövetségi külkereskedelmi egesülése 1600 négyzetméter alapterületet elfoglaló négy ágazati pavilonban és 500 négyzetméternyi szabadtéri kiállítási területen mutatja be ezeket a termékeket. — A szovjet kiállítás mely részlegeit emelné ki elsősor­ban? — Kétségtelenül a „szov­jet szerszámgépgyártás” részleget, amelyet a Szov­jetunió szerszámgépipari és szerszámipari minisztériuma, a Stankoimport össz-szö- vetségi gazdasági egyesülés és a Krasznij proletarij ter­melési egyesülés készített elő. Ezen a részlegen 17 kü­lönféle fémmegmunkáló szerszámgépet, forgácsoló szerszámot mutatnak be. A kiállítási tárgyak megvá­lasztásakor figyelembe vet­ték a magyar gazdaság fej­lődési távlatait a legközeleb­bi esztendőkre, és a ma­gyar piac követelményeit. A kiállítási tárgyak közül a legnagyobb érdeklődésre tart számot az „Elektronika NC—31” operatív program­vezérlési rendszerrel ellátott csavarvágó eszterga. Ez a rendszer lehetővé teszi az operátor számára, hogy köz­vetlenül a munkahelyén el­végezze a program betáplá­lását, megszerkesztését és korrigálását, valamint egyéb műveleteket. Kiemelhetjük továbbá a számjegyes programvezér­léssel, optikai és más készü­lékekkel ellátott koordiná- tafúró-marógépet. Napjaink egyik leglénye­gesebb problémája a munka gépesítése és automatizálása a különböző, iparágakban. A szakemberek a megoldást a robotokban látják, amelyek képesek bonyolult és mun­kaigényes műveleteket el­látni. Az előző ötéves terv­ciklusban mintegy 7000 ipari robotot vezettek be a szov­jet iparban. Kiállításunkon a látogatók két ipari robotot tekinthetnek meg, amelyek kétségtelenül felkeltik majd a figyelmet. A több mint 80 000 külön­féle terméket gyártó szov­jet elektrotechnikai ipar je­lentős eredményeiről fog számot adni a vásár ven­dégeinek a Szovjetunió elektrotechnikai iparának, az Energomasexport össz- szövetségi egyesülésnek és a Kujbisev nevét viselő Elektrozavod termelési egye­sülésnek a kiállítási részle­ge, ahol az átalakító és a reaktorberendezések foglal­ják el a legnagyobb helyet. A látogatók megtekinthe­tik az ESZ—1036 számítógé­pet, amely különféle tudo­mányos-technikai, gazdasági és más feladatokat különfé­le rendszerekben képes meg­oldani. A KGST keretében folyó termelésszakosításra egy to­vábbi példa a Mashpriborin- torg össz-szövetségi egye­sülés részlegén bemutatás­ra kerülő elektromos mérő­műszerek, nyomásmérők, oszcillográfok stb. Ezeket a termékeket a komplex program keretében megvaló­suló szakosodás alapján szál­lítja a Szovjetunió Magyar- országnak. A Sudoimport össz-szövet­ségi egyesülés részlegén lát­ható lesz egy dízel-főhajtó- mű makettje, a „Szbrosz” komplexum, a „Vetyerok” csónakmotor, egy sebesség- szabályozókhoz készült pró- bapad. Ugyanitt részletes információ kapható a hajó­építésben megvalósuló szov­jet—magyar együttműkö­désről. A szabadtéren a szakembe­rek és a látogatók megte­kinthetik a KAMAZ és MÁZ márkajelzésű teherautókat, nagy teljesítményű BELAZ és KAMAZ dömpereket, exkavátorokat, fúródarut, motoros rakodótargoncát. Ezeket a termékeket az Autóexport és a Masinoex- port össz-szövetségi egye­sülések mutatják be. A ki­állítási tárgyak közül ki­emelhetjük a KAMAZ-au- tókat. a hidraulikus exkavá­tort, és a lézeres figyelő- rendszerrel ellátott árokásó­gépet, amely szovjet export­újdonság. A magyar szak­emberek nemegyszer kije­lentették, hogy a szovjet gyártmányú exkavátorok jól beváltak a magyárorszá- gi építkezéseken. A szovjet kiállítók rek­lám- és tájékoztató standjai beszámolnak arról a műsza­ki segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújt más szo­cialista országoknak nép- gazdasági objektumok építé­sében. Befejezésül szeretném ki­fejezni azt a meggyőződése­met, hogy részvételünk a kiállítás munkájában most is jelentősen hozzá fog já­rulni az országaink közti barátság és együttműködés erősítéséhez, a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok bővítéséhez. APN _KS N agyarányú építkezések Bulgáriában Bulgáriában az idén külö­nös figyelmet fordítanak a beruházások összpontosításá­ra, az állóeszközök gyors használatba vételére, a be­fejezetlen építkezések számá­nak csökkentésére. A múlt év utolsó napjai­ban került átadásra a koz- loduji atomerőmű 440 mega­wattos negyedik reaktora. Jelenleg ez az erőmű szol­gáltatja az ország villamos-^ energia-szükségletének egy­negyedét. Az idén folytató­dik az erőmű bővítése. Épül az 1000 megawattos reaktor, amely évente annyi villamos energiát ad majd, mint amennyit 1961-ben az egész országban állítottak elő. To­vább folytatódik Bulgária második nagy energetikai lé­tesítményének, a Marica-Iz- tok Hőerőműnek a bővítése is, ahol — bolgár technoló­gia alapján — igen alacsony kalóriájú szénből nyerik majd a villamos energiát. Gyors ütemben folyik Bul­gária legnagyobb kohászati központjának, a kremikovci Leonyid Iljics Brezsnyev Kombinátnak, valamint a vaskohászat és a színesfém- kohászat többi nagy létesít­ményeinek a felújítása és korszerűsítése. A Burgasz megyei Debeletben tovább épül a legújabb kohászati központ. Ebben az évben is különös figyelmet kap a gépgyártás. Kétszer annyi állóeszközt he­lyeznek üzembe, mint tavaly. A radomiri nehézgépgyár­ban mintegy 45 ezer tonna gép és berendezés kerül föl­szerelésre. Befejeződik a leg­korszerűbb kemencék (60, 25 és 15 tonnás) és sajtológépek (1600 és 3600 tonnás), vala­mint a villamos hegesztő- üzem harmadik egységének szerelése. A ruszei nehézgép- gyártó kombinát építésével egyidejűleg megkezdődött a gyártás is. Elkészült az első bolgár marótárcsás kotrógép, amely 15 ezer alkatrészből Épül az ország leghosszabb pillérhídja a szófiai repülőtérre vezető úton. A híd hosszúsága 2115 méter, a szélessége 20 méter lesz (Fotó: szőfiapress — KS) áll, 87 tonna, két gépkezelő működteti és az óránkénti teljesítménye 250 köbméter. Jakorudában és Batakban famegmunkáló gépgyártó üzemeket helyeznek üzembe, Sztara Zagorában pedig fel­épül a Beroje robotkutató és -gyártó kombinát. A terv szerint az idén befejezik a sumeni Madara teherautó­kombinát, valamint a botev- grádi Csavdar autóbusz­kombinát és a félvezetőtech­nikai kombinát felújítását és korszerűsítését. A vracai, a Sztara Zago- ra-i, valamint a dimitrovgrá- di vegyi kombinát felújítása és korszerűsítése után a je­lenlegi termelés két és fél­szeresével növekszik. Folytatódik az egész orszá­got átölelő autóutak építé­se: a Hemus Észak-Bulgá- rián keresztül köti össze Szó­fiát Várnával; a Trákia Szó­fiától Dél-Bulgárián keresz­tül Burgaszig vezet; a Cser- no-more a Fekete-tenger partvidékén, Burgasz és Vár­na között zárja be a gyű­rűt; a Marica, a Trákiától elágazva, Törökországgal és a Közel-Kelettel teremt kap­csolatot. A főútvonalakból álló gyűrű hosszúsága 1100 kilométer és több évig tart az építése. Sok híd, felüljá­ró, támaszfal, alagút és via­dukt készül. Nemrég újabb jellegzetes­séggel gyarapodott Szófia látképe. Az egész városból látható az épülő rádió- és televíziós torony, amely 140 méter magas lesz. A turisták számára 78 méter magasság­ban kilátót építenek. A nagyarányú ipari építé­sek mellett kultúrházakat, is­kolákat, óvodákat és bölcső­déket, üzleteket, kórházakat, üdülőket és 73 ezer új la­kást is építenek ebben az évben. Dimitar Kolev Beázásmentes tető A hazai szakemberek ma már több jó tetőszigetelési mód közül választhatnak, mégis országszerte se szeri, se száma a beázó tetejű há­zaknak. Ez egyrészt abból fa­kad, hogy semmibe veszik az építéstechnológiai utasítá­sokat, másrészt az utólagos rongálódásokból. A jelenleg alkalmazott módszereknek közös sajátosságuk, hogy utó­lagos vízszigetelést alkalmaz­nak (kenéssel felhordott ré­teget, műanyag fóliát, gumi­fóliát stb.) Nem is csoda, ha ezek az oly gyakori utólagos munkálatok során megsé­rülnek, s a megsérült szige­telőrétegen utat talál magá­nak a víz. Egy nyugatnémet—svájci szabadalom úgy próbálja megelőzni a későbbi beázá­sokat, hogy utólagos vízszi­getelés nélkül a legfelső fö­démet vízzáró betonból ké­szíti el (THERMO—DACH- rendszer). A technológiai sorrend a következő: előbb a födémet a párkányzattal együtt alázsaluzzák, majd a felső falsíkokra fóliacsíkot terítenek. Ezt követi a ke­mény polisztirolhab szigete­lőtáblák elhelyezése (ezt a műveletet láthatjuk a ké­pünkön). A lapok alsó fe­lülete sík, így a zsaluzat le­szedése után glettelhető, ta­pétázható, vagy egyéb be­vonatot kaphat, míg a felső oldaluk bordás. Ezt követő­en elhelyezik a vasalást, műanyag távtartókkal aka­dályozván meg, hogy az acél­háló felfeküdjön a hőszige­telő rétegre. A legkényesebb művelet a betonozás, amely­nél szigorúan be kell tarta­ni az előírásokat. A maxi­málisan 32 mm szemcsemé­retű homokos kavicshoz köb­méterenként 310 kg cement szükséges, továbbá adalék­szerként a cementsúly egy százalékát kitevő kötéslassí- tó-plasztifikáló, és 0,5 szá­zaléknyi pórustömítő vegy­szert kevernek a betonba. A bedolgozás folyamatosan, rúdvibrátorral történik. Más­nap vízzel árasztják el a te­tőt, ami a technológiához tartozik, és egyben minő­ségellenőrzés is. A kész beto­non hajszálrepedés csak rit­kán fordul elő, de műanyag gyantával az is könnyűszer­rel javítható. A kész tetőre 16—32 mm-es szemnagyságú, 6 cm vastag kavicstöltés ke­rül. Így már akár állvány is építhető rá, járni is lehet rajta, nem rongálódik. A kí­sérleti tapasztalatok ösz- szegezése után nálunk is ter­vezik e módszer bevezetését. (KS) II gőzgéptől a gázturbináig Amióta Watt feltalálta a gőzgépet — vagyis kétszáz év óta —, rendszeresen folyik a tüzelőanyagok hőenergiájá­nak mozgási energiává, mun­kavégzéssé való átalakítása. Enélkül aligha fejlődhetett volna ki a korszerű ipar és közlekedés. A régi dugattyús gőzgépek egykori egyeduralmának szá­zadunkban más típusú hő­erőgépek — a belső égésű Otto- és Diesel-motorok és a turbinák — vetettek véget. Az alapelve azonban vala­mennyinek azonos: a tüzelő­anyag elégésével felszabadu­ló hőenergia révén valami­lyen munkaközeget — pél­dául vizet, benzint vagy gázt felhevítenek, és ez a hő ha­tására kitágul. A kitáguló anyag mechanikai munkát végez, dugattyút tol maga előtt —, mint a dugattyús gőzgépekben, az Otto- és Diesel-motorokban —, vagy pedig az áramló anyag la­pátsort mozgat, hoz forgás­ba — ez történik a turbi­nában. Természetesen lé­nyegbe vágó eltérések is vannak közöttük, például míg a gőzgépben és a gőz­turbinában a tüzelőanyag a kazánban eltüzelt szén vagy olaj, a munkaközeg pedig a vízgőz, vagyis két különböző és élesen elkülöníthető anyag, addig a belső égésű motorokban és a gázturbi­nákban a tüzelőanyag égésé­ből származó füstgázok egy­úttal a munkaközeg szerepét is betöltik. A különféle erőgépeket — aszerint, hogy melyiknek a használata gazdaságos, vagy célszerű — különböző célok­ra alkalmazzák. Pékiául az energiatermelésnek viszony­lag új és nagyon fontos ágá­ban, a villamos energia ter­melésében elsősorban gőz­turbinákkal hajtják az áram- fejlesztő generátorokat. Itt ezek működnek a legjobb hatásfokkal. Amikor a repülés igényei — a második világháború óta — új hőerőtípus kifej­lesztését tették szükségessé, megszületett a gázturbina. Ezen a területen uralkodóvá is vált, mert ennek a típus­nak a legnagyobb a súlyegy­ségre jutó teljesítőképessége, ami a repülőgépeknél fontos szempont. Használják még az olajiparban, és bizonyos ese­Egy Szíriának készülő 64 megawattos gőzturbina sze­relése a Skoda Művekben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) tekben a villamos energiát is érdemes termelni vele. Csehszlovákiában a Skoda Művekben nagy hagyomá­nyai vannak a turbinagyár­tásnak, legalább 70 éve ké­szítenek különböző fajta tur­binákat. A hagyományos hő- és vízierőművek turbinaegy­ségei gyártásában és export­jában Csehszlovákia a világ első államai között szere­pel. Röviden ÚTÉPÍTÉS — OLVASZTÁSSAL Az USA-ban az útépítés telje­sen új módszerét próbálták ki. Az utat a vad, sziklás, homokos és köves terepbe valósággal be­olvasztják. Próbaként egy 50 kilométer hosszú hatpályás autóutat öt nap alatt készítenek el. Az útépítőgépek a légpárna elve alapján működnek, azzal a különbséggel, hogy nem közön­séges, hanem, izzó légpárnát ál­lítanak elő izzó gázokból, ame­lyek a gépeket a talajról fel­nyomják. Egyidejűleg egy üst­ben homokból, kövekből, ce­mentből és műanyagból álló ke­veréket olvasztanak meg, és azt — akár egy kohóból — egy 12 méter széles töltőcsatornából út­burkolatként az izzó talajra ön- tik. A még forró burkolatot egy különleges hengerrel kétszer pro­filírozzák, majd vízzel lehűtik. A lehűtés után az út haszná­latra kész. A lebegő építőgépek pótolják az összes ma használatos útépí­tő gépeket. A javító munkálatok órákat, legfeljebb napokat vesz­nek igénybe. A környezet hűté­se azonban még nincs megold­va. Jelenleg az úttól 30 méter­rel jobbra és balra minden elég munka közben. TEJ — MÁGNESES TÉRBEN Amikor a tejet villamos pasz- tőrözőkben kezelik, az elektró­don rendszerint oldhatatlan anyag, úgynevezett tejkő rakó­dik le. A víz mágneses kezlésé- vel már sikerült a kazánképző­dést megelőzni, ezért fel lehetett tételezni, hogy a tejjel is ha­sonló eredményre juthatnak. A harkovi élelmiszerkutató intézet kutatói a tej mágneses kezelésé­re szolgáló készüléket szerkesz­tettek. amelyben elektromágnes segítségével állítanak elő mág­nesmezőt. A kísérleti eredmé­nyek azt mutatják, hogy a ke­zelés a lerakódás mennyiségét 15—20 százalékkal csökkentette anélkül, hogy a tej összetételét lényegesen befolyásolná. ÖSSZLÁVOK TEHÉNKULTUSZA Lengyelországban a lausitzi kultúra egy 2700 éves temetőjét fedezték fel. Az eddig átvizsgált terepen több mint száz ember- sírt találtak, de állatsírokat is — három tehén és két borjú csontvázával. A kövekkel szegé­lyezett állatsírok az embersírok között vannak, és égetett agyag­edényeket is tartalmaznak. E felfedezés azért volt különós"en meglepő, mert ez az első eset, hogy Lengyelországban bronz­kori állatsírokra bukkantak. A leletek arra engednek következ­tetni, hogy az ősszlávok a te­hénkultusznak hódoltak. 120 MILLIÓ ÉVES BOLHA Ausztráliában ősbolha megkö­vesedett maradványát találták meg. Korát mintegy 120 millió évre becsülik a szakemberek. Ez tehát Földünk legöregebb bol­hája. mert más, borostyánkőbe zárt ősbolha kora nem haladja meg a 60 millió évet. Ma élő rokonaitól némileg különbözik, lábai hosszabbak és szőröseb­bek. termete nagyobb, de potro- ha és nemzőszervei megegyeznek a mai bolháéval. Az ősbolha hosszú lábaival ritkaszőrű álla­tokon élősködött, erre lehet kö- vetkezetetni tapogatóiból is. FÉMEK A DOHÁNYFÜSTBEN A nehézfémek mérgező hatása közismert, és minthogy a ciga­rettában is kimutattak nehéz­fémnyomokat. azonnal feltá­madt a gyanú: játszanak-e va­lamilyen szerepet a nyomele­mek a légúti rák keletkezésé­ben. . Mindenekelőtt megállapították, hogy milyen nehézfémekről van szó. Nyolc cigarettafajta vizs­gálata igazolta, hogy nyomok­ban kadmium, nikkel és ólom van a dohányban. E fémek kö­zül — az állatkísérletek szerint — az ólom érelmeszesedést, a kadmium tüdőtágulást, a nikkel pedig tüdőrákot okozhat. A ci­garettában azonban olyan ke­vés van belőlük, hogy valószí­nűleg nem jelentenek veszélyt a dohányosokra. A DENEVÉREK NEM EGYSZER, HANEM KÉTSZER KELETKEZTEK Az egyetlen repülő emlősállat, a denevér származása még min­dig nem teljesen tisztázott, és az utóbbi időben újból feltéte­lezések és vizsgálatok tárgyává vált. Ma újból úgy vélik, hogy a többszöri keletkezés korábban gyakorta megmosolygott elmé­letét el kell fogadni, mondta Heinz Felten, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet mun­katársa. Eszerint az aktívan re­pülő emlősállatok, amelyek a denevérek gyűjtőfogalomba tar­toznak, nem egyszer, nanem legalább kétszer jöttek létre. A kis denevérek (mikrochiroptera) eme teória szerint más elődök­től származnak, mint a nagy denevérek (megachiroptera). A megkövesedett denevérek eddig ránkmaradt maradványai, például a Darmstadt melletti Messel-árokban talált 50 millió éves példányok kevés felvilágo­sítással szolgának, mivel a ma élő denevérekhez már erősen hasonlítanak. Ha azonban meg­gondoljuk, hogy az állatvilág­ban a fejlődés folyamán az em­lősállatok között is mennyi pró­bálkozás történt a levegő meg­hódítására, az ilyen megfonto­lások mindenképpen helyénva- lóak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom