Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

1983. május 21., péntek Májusi kánikula Tanácsülés Dévaványán (Tudósítónktól) Ülést tartott a közelmúlt­ban Dévaványa nagyközség Tanácsa. A testület megtár­gyalta a tanácsi és egyéb szervek közötti együttműkö­dési megállapodások helyze­tét. Örömmel állapíthatták meg, hogy iskolaépítésre és egyéb kiadásokra eddig több mint egymillió forint gyűlt össze az üzemi és lakossági befizetésekből. Sajnos, egy­két üzemnél eléggé vontatot­tan halad a befizetések üte­me. Ezután megtárgyalták a község múlt évi egészségügyi és szociálpolitikai helyzetét. Megállapították, hogy a la­kosság jó közérzetének egyik legdöntőbb meghatározója a jó egészségügyi ellátás. A község egészségét 4 or­vos és 2 fogorvos vigyázza. Egy-egy körzetben 2600— 2700 személy ellátását kell biztosítani. A betegforgalom 1981-ben és 1982-ben meg­haladta az évi 25 ezres lét­számot. A kiutalt táppénzes napok száma tavaly 38 770 volt. Ez 1981-hez viszonyít­va 8 százalékos emelkedést jelent. Az üzemi balesetek száma viszont 116-ról 99-re csökkent. Az orvosok áldo­zatos munkája mellett a vé­dőnők lelkiismeretességét is ki kell emelni. Az óvodások és iskolások, valamint a kis­mamák egészségügyi nevelé­sét becsülettel oldják meg. Rendszeres a rákszűrő vizs­gálat. A tanácsadások forgalma csaknem 8 ezer volt 1982- ben. Tíz százalékkal több, mint az előző évben. A szü­letések száma 147-ről 138-ra csökkent. A bölcsőde apróságait 20 felnőtt látja el. Itt az 50 helyre 63 gyermek jut. Ki kell emelni a felnőtt szociá­lis gondozásra fordított ösz­szeg nagyságát is, 1982-ben 976 ezer 500 forint volt. 1983-ban 10 százalékkal több lesz. Kisebb-nagyobb segély­ben 199 beteg vagy idős sze­mély részesült tavaly. Figyelemmel kísérik a sorkatonai szolgálatot telje­sítők hozzátartozóinak segé­lyezését is. A 20 férőhelyes öregek napközi otthona 100 százalékos kihasználtságú. Házi szociális gondozásban 5 idős személy részesül. Kü­lönös odafigyelést igényel a 20 cigány család sorsa. Az iskolások ingyenes napközi otthoni ellátásban részesül­nek. A családok közül 17 sa­ját tulajdonú házban lakik. Közülük heten OTP-kölcsön- nel építkeznek. A község lakosságára rossz fényt vet, hogy márciusban a tüdőszűrő vizsgálaton csak 78 százalékos volt a részvé­tel. A végrehajtó bizottság e téren élni kíván törvényad­ta jogával. Tanácstagi beje­lentésekkel és interpellációk­kal zárult a tanácsülés. Szalay Sándor Marco Polo utódai Fagylaltimádók Szemerkél az eső, mind­össze 15 fok van. A fagy­laltimádók mitsem törődnek ezzel. Rendületlenül nyalják a színes gömböket. Mi lesz itt kánikulában!? A sor vé­gére állok. Legalább negyed­óra, míg a pulthoz érek. Előttem három diáklány ka- carászik. — Akkor tíz-tíz gömböt kértek? — Ne viccelj, a múltkor a hattal sem tudtam meg­birkózni — mondja a barna, göndörhajú. — Jó, akkor maradjunk a hatnál — nyelvel a répa- nadrágos. — Nekem birsal­ma- és banánízű nem kell. Inkább csokoládét és megy- gyet eszek, azokat dicsérik. Már benn vagyok az üzlet­ben. A falon kézzel írott szö­veg: egy kanál fagyi 2 fo­rint. A két hölgy reggeltől estig csattogtatja a mérőka­nalat. Éjjel tölcsérrel és fagylaltgömbökkel álmod­nak. Van itt 6—8 fajta fi­nom csemege. A gyerek és a felnőtt kedvére válogathat. Bizony, felvitte az isten a dolgunkat! Valamikor nem voltunk ennyire elkényeztet­ve. Emlékszem, mennyire vártuk a fehér, csilingelő fagylaltoskocsit. Ezek is el­tűntek örökre... — Ne haragudjon, nem tudom hellyel kínálni — sza­badkozik a fiatal cukrász- mester. — Nekem nincs időm üldögélni a műhelyben. Per­sze, egyedül csinálom, hár­man meg mérik. Váltják egymást, mert a csuklójuk nem bírja a nagy megterhe­lést. — Miért egyedül dolgo­zik? Bizonyára akadna segí­tőtárs. — Ezt a munkát nem bí­zom senkire. Legfontosabb a jó hírnév és a minőség megőrzése. Általában nyolc­fajta fagylaltot készítek, ha nagy a forgalom, csak a fe­lét.' — Hány mázsát adnak el naponta? — Erre a kérdésre nem válaszolhatok, titok. Nézze, mondhatnék nagy számokat, de minek? A lényeg: ha még egyszer annyit kevernék, az is kevés lenne. A gyü­mölcsfagylalt aránya 60 szá­zalék, a többi főzött. Talán ez is vonzza a vásárlókat. Nemrégen szabadáras lett a fagylalt, ezért a mai naptól mi is 2 forintért mérünk egy gömböt, amely öt deka. „Eperfagyi, eperfagyi, juj, de finom...” — jut eszem­be az egykori sláger. Vajon mióta fogyasztja az emberi­ség a minden féltekén nép­szerű csemegét? Erre a szak­Vasárnap vitorlabontás a Balatonon Balatonfüreden a vasár­nap 9.30-kor kezdődő vi­torlabontó ünnepségen hiva­talosan is megnyitják az idei balatoni szezont. A hagyományos ünnepsé­get ezúttal is kétnaposra tervezték. Balatonfüreden szombaton már gazdag prog­ram várja a nyarat köszöntő vendégsereget: a móló kö­zelében 10 órakor kezdődik az országos népművészeti vásár. Ezt követően a zene­karok, tánc-, színjátszó és bábcsoportok szórakoztatják a vendégsereget. A program — este 21 órai kezdettel — a lampionos sétahajók látvá­nyos felvonulásával zárul. Vasárnap 9 órakor kezdő­dik meg a vitorlássportolók impozáns felvonulása, majd a hivatalos megnyitó beszéd után koszorút dobnak a tó vizébe, ezután ejtőernyősug­rás, hajómodell- és könnyű­búvárbemutató követi egy­mást. A balatonfüredi mó­lóról 10.30 órakor indul a sétahajó, fedélzetéről a né­zők megtekinthetik a négy vízipályán zajló vitorlás- és szörfversenyt. ember sem tud egyértelmű választ adni. — A főiskolai diploma- munkámhoz kerestem irodal­mat, amikor kezembe akadt egy könyv. Ügy emlékszem, hogy az 1850-es években ké­szítettek először fagylaltot hazánkban. Nem kis utánajárással ki­derült: az egyesült államok­beli Baltimore-ban 1856-ban már fagylaltgyárat alapítot­tak, s még ebben az évszá­zadban elkezdték Magyaror­szágon is az olasz fagylalt gyártását. A hőskorról már megbízhatatlan adatok van­Ez tényleg finom ... nak. Egyesek szerint Marco Polo már az 1200-as években nyomáig akadt a fagylalt re­ceptjének, méghozzá Kíná­ban. Mások egy olasz cuk­rász felfedezésének tulajdo­nítják a fagylaltot. Bárhogyan is van, a fagyi egyre népszerűbb. Jellemző adat: 1953-ban egy személy 40 dekányit fogyasztott. Ma ez a szám eléri a 2 kilót. És üzletnek sem a legutolsó. Egyetlen idény alatt csak az állami üzletekben legalább 300—350 millió forintot ha­gyunk ott fagylaltra. De ez még nem a jéghegy csúcsa, hiszen a szövetkezeti keres­kedelem és a magánszektor bevétele sem kevés. Igaz, az utóbbi években egyre több a porból és a konzervből ké­szített fagylalt. Elsősorban az állami boltok dolgoznak ezekkel az alapanyagokkal. A szerződéses üzlet néme­lyik vezetője pedig eleve le­mondott a fagyi árusításá­ról. Békéscsabán, a borkóstoló udvarán hiába keresem a vendéglátóipari vállalat fagy­laltüzemét. Bezárták. A Gá­bor Áron utcai cukrászüzem­ben kérdem: — Mennyi fagylaltot ké­szítenek naponta? — Semennyit — tárja szét a karját a fehér köpenyes asszony. — Tavaly még gyár­tottunk valamennyit, az idén már csak konzervből csinál­ják a fagylaltot. Az üzletek­ben összekeverik a vízzel, bele a gépbe és kész. Sok­kal egyszerűbb, nem? Bizonyára. Csakhogy az íz sem közömbös, különösen annak, aki fogyasztja. Volta­képpen, melyik a jó fagy­lalt? — A főzött kétségtelenül ízletesebb — bizonygatja a mestercukrász. — Én mégis azt tartom: aki becsületesen, hozzáértéssel csinálja, annak a keze alól jó fagylalt kerül ki. Ha túlhígítják az alap­anyagot, kispórolják belőle a hozzávalót, a vevő azonnal észreveszi. Előfordul, hogy túlhabosítják a tojásfehér­jét. Nem beszélve arról: amióta a port és a konzervet használják, a szakemberek háttérbe szorulnak, bárki összekeverheti a vizet és az alapanyagot. Ezért is vész el az egyéni íz, zamat. Uni­formizálódik a fagylalt. A KÖJÁL viszont ezek mellett teszi le a voksát. Ugyanis a főzött fagylalt rendkívül fertőzésveszélyes. A tej, a tojás hamar rom­lik, a léfagylalt tárolásának, főzésének szigorú szabályai vannak. Aki ezt megsérti, emberek életét veszélyezteti. A kereskedelmi felügyelő­ségen az árakról érdeklődöm. — Valóban szabadáras lett a fagylalt? — Igen. Ez azt jelenti: ál­lami vállalatoknál, szövet­kezeteknél az igazgató, illetve az elnök dönt, hogy ezután mennyibe kerül a fagylalt. A kisiparosok pedig saját ma­guk határoznak a kereslet­kínálat törvényei szerint. Természetesen nem lehet a határ a csillagos ég, mert a tisztességtelen haszonért büntetés jár. Ár, haszon, állami és ma­szek fagyi. Ki törődik ezek­kel, amikor százágra süt a nap. Állsz a sorban, és szá­raz a torkod. Vágyódsz a hűs fagyi után. Ha nem ízlik, egy-két nyalás után a kuká­ba dobod. Máskor talán több szerencséd lesz. Seres Sándor (fll)portál Békéscsaba nem világváros. Aligha hasonlítható Pá­rizshoz vagy Budapesthez. Csakhogy a főútvonalak, a ki­rakatok esti kivilágítása sem veszi fel a versenyt a ha­sonló településekkel. Kevés a neonreklám, a viliódzó szí­nes fény. Persze, takarékoskodni kell. Az egyszerű Pepsi-Cola megvilágított embléma például legalább 5 ezer forintot kóstál, de akadnak egymillióért készített fényreklámok is. Ugyanakkor tagadhatatlan: a különbö­ző feliratok, márkajelek, portálok fontos reklámeszkö­zök. Rápillantva tudjuk; hogy létezik ilyen vállalat, áru, szolgáltatás. így már nem is annyira drága, hiszen az újság, a tévé, a rádió hirdetései jóval költségesebbek. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor ki tudja há­nyadszor megálltam a Tanácsköztársaság útja és az Irányi utca sarkán levő, több mint egy éve szépen, ízlé­sesen felújított épület előtt. A büfé, a sörbár, a népmű­vészeti üzlet felirata nem hivalkodó, összhangban van a környezettel. Közéjük ékelődik a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Radnói Miklós könyvesboltja. Igaz, a ki­rakat elárulja, hogy itt a kultúrát terjesztik. Semmi ki­fogásom ellene, tetszik. De a portál!? Nézzék meg: le­szedték róla a feliratot, a kemény papírt megette az idő vasfoga, az egyik sarokban nagy lyuk tátong, a verebek nem kis örömére. Nyugodtan rá lehetne írni: ez a portál nem portál. Kilóg a sorból, csúfítja az épületegyüttest, az utca, a város képét. Mondhatni: álportál. Volna egy javaslatom: ha már ennyire szegény a vál­lalat, keressék meg a régi, fekete betűkkel ellátott lám­paburákat és szereljék fel. Ez a lehető legolcsóbb meg­oldás. Nem vitatom, hogy a tartalom az elsődleges, viszont a forma, a szépség, a fény, a propaganda sem utolsó dolog, mert többé-kevésbé művelt nép vagyunk. Állítólag Békéscsabán is. _ ..... _ F otó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom