Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. MÁJUS 17., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÄM Elutazott az űj-zélandi kormányfő Hazánkba érkezik a zimbabwei miniszterelnök Robert David Muldoon új- zélandi miniszterelnök hiva­talos magyarországi látoga­tását befejezve — felesége társaságában — vasárnap el­utazott Budapestről. A kor­mányfő kíséretében volt Bemard Calvin pénzügymi­nisztériumi államtitkár, Hu­go Judd, Üj-Zéland Magyar- országra akkreditált nagykö­vete, valamint a miniszter- elnöki hivatal több vezető munkatársa. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták, amelyet magyar és új-zélan- di zászlók díszítettek. A búcsúztatásra megjelent Lázár György miniszterel­nök, Púja Frigyes külügy- és Hetényi István pénzügy- miniszter, valamint politi­kai és gazdasági életünk szá­mos vezető személyisége. A magyar és az új-zélandi közéleti vezetők elbúcsúztak egymástól. Kispajtások vi­rágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, akik ezt kö­vetően elfoglalták helyüket a repülőgépen, amely a ma­gasba emelkedett. (A látogatásról közleményt adtak ki.) Ülést tartott a TOT A múlt évi gazdálkodás tapasztalatait és az idei te­endőket vitatta meg tegnapi ülésén a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa a ter­melőszövetkezetek házában tartott ülésen, amelyen Sza­bó István elnökölt. Megje­lent és felszólalt Marjai Jó­zsef. a kormány elnökhe­lyettese, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese. Eleki János, a TOT főtit­kára beszámolójában elmon­dotta: bebizonyosodott, hogy a ísz-ek képesek legnagyobb természeti kincsünk, a ter­mőföld jobb hasznosítására. Ezzel megteremtették a lehe­tőséget a nagyobb gabonaki­vitelre, és biztosították a le­hetőséget gazdaságtörténe­tünk eddigi legnagyobb ál­latállományának zavartalan takarmányozására. A főtit­kár rámutatott: a tsz-ek jobban kihasználták a már meglevő lehetőségeket. A főtitkár elmondta, hogy sokoldalúbbá vált a szövet­kezeti tevékenység; a gazda­ságok bátran vállalkoznak az alaptevékenység kiegészí­tésére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: néhol kellő el­lenőrzés nélkül folytatják a kiegészítő tevékenységet a telephelyen kívül, a gazda­ság székhelyétől elszakítva, és nagyobb távolságban. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az idei termés megalapozása jól sikerült. Az üzemek szorgalmas mun­kája nyomán szépek a tava­szi vetések, mindenhol el­készültek az időszerű mun­kákkal. Gondok voltak vi­szont a tavaszi műtrágyael­látásban, ami arra figyel­meztet: az anyagi-műszaki ellátás színvonalát meghatá­rozónak kell tekinteni az előirányzott teljesítmények szempontjából. A technikai feltételek romlása ugyanis esetenként veszélyeztetné az ágazat ígéretes eredményei­nek teljesítését. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Robert Mugabe, Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke. Szerdán nyitják meg a tavaszi BNV-t Körösvölgyi László sajtótájékoztatója Magyarországgal együtt összesen 29 ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1600 cége állít ki a szerdán nyí­ló tavaszi BNV-n. A beru­házási javak május 26-ig nyitva tartó seregszemléjén több mint 86 ezer négyzet- méternyi kiállítási területet béreltek a hazai és a külföl­di kiállítók. A szocialista or­szágok közül a legnagyobb kiállítók a Szovjetunió, Len­gyelország ' és Csehszlovákia, míg a tőkés államok sorá­ban Ausztria, az NSZK és Svájc. A magyar ipart több mint 800 vállalat képviseli a BNV-n. A vásár programjáról teg­nap tartottak sajtótájékozta­tót a budapesti vásárköz­pontban. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója elmondotta: az idei tavaszi vásárra kevesebb tőkés vál­lalat jelentkezett és kisebb területet is bérelt, mint ko­rábban. A szocialista orszá­gok kiállítói elsősorban a kooperációs ^együttműködés erősítését hangsúlyozzák vá­sári bemutatkozásukon. A bolgárok például tavalyhoz képest megháromszorozták kiállítási területüket és ha­sonlóan nagy az érdeklődés a BNV iránt a lengyel és az NDK-beli vállalatok részéről is. A vezérigazgató elmondta: j a magyar vállalatok és sző- j vetkezetek kiállításai mellett I néhány kisvállalkozás is is- j merteti ajánlatait, de na- J gyobb arányú részvételüket J anyagi lehetőségeik erősen j korlátozták. Az idei BNV-n j több mint negyven olyan öt- | letet, javaslatot is bemutat- j nak, amelyeket a televízió | Felkínálom ... című műsorá- ! ból már ismerhetnek. Ezek- j nek a termékeknek a vásár- | szervezők ingyen biztosítót- I tak helyet. Egyébként a j külföldi kiállítók is ezúttal j húsz százalékkal olcsóbban J bérelhettek standot. Üjdon- ! ság lesz a vásáron, hogy j több helyen felállított mo- 1 nitorokon keresztül tájéko- j zódhatnak az érdeklődők a j kiállított termékekről egy | számítástechnikai informá- j ciós rendszer segítségével. A tavaszi vásáron május i 19-én, 20-án, 23-án, 24-én és j 25-én délelőttönként szakmai j napokat tartanak, tehát csak | délután látogathatja a nagy- j közönség a vásárvárost, a j többi napon egész nap. A I vidéki látogatóknak a MÁV I utazási kedvezményt bizto- j sít, a BKV pedig sűríti a } tömegközlekedési járművek j járatait. Az elmúlt hét végen a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet műszaki gárdája szabad szombaton kommunista műszakot tartott, mintegy 150 négyzetméter területen betonozta az elő­regyártó telepet Fotó: Béla Vali Kiváló Szövetkezet címet kapott a tótkomlósi Haladás Tsz A tótkomlósi Haladás Ter­melőszövetkezet 1979-ben elismerő oklevelet, tavaly és az idén Kiváló Szövetkezet címet kapott. Mindez az utóbbi években folytatott eredményes gazdálkodást bi­zonyítja. A 2600 hektáros közös gazdaság 1982-ben 21,3 millió nyereséget ért el, az egy hektár szántóra jutó nyereség meghaladta a 8 ezer forintot, a 100 forint költség­re jutó nyereség pedig a 28 forintot. ’ A Haladás Termelőszövet­kezet kiemelkedő' eredmé­nyeket ért el a növényter­mesztésben, s ezen belül is a vetőmagvak termesztésében. A tsz a vetésszerkezet állan­dó módosításával, célszerű fejlesztésekkel, a gazdálko­dás javításával jelentősen javított a munka hatékony­ságán. A közös gazdaságban má­jus 16-án, tegnap dr. Villá­nyi Miklós MÉM államtitkár adta át a Kiváló Szövetkezet címet jelképező oklevelet. Az államtitkár elismerően szólt a Haladás Tsz tagjai­nak. vezetőinek munkájá­ról. „Ez a cím minden szö­vetkezeti gazda számára elis­merés” — hangsúlyozta. — Nem az üzem mérete, ha­nem a munka színvonala, minősége számít elsősorban.” A szövetkezet ünnepi köz­gyűlésén többek között részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, valamint Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke. A közös gazdaság tagjai közül hárman: István Mihály, Bobor Istvánná, Gili- czó József Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kap­tak. idősebb Motyovs&Üí Mi­hály a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa em­lékplakettjét vehette át. Ácsai Pál, a termelőszövet­kezet elnöke 7 téesztagnak adott át Kiváló Dolgozó cí­met, tizenhatan kaptak pénz­jutalmat. —nyes) Távközlési világnap „Egy világ, egy hálózat.” Ez a jelmon­data a május 17-i világnapnak, amely a távközlés jelentőségére hivatott irányítani az országok figyelmét. Ami azt illeti,- a távközlés nemzetközi jelentősége a mű­holdak alkalmazásának korában mind nyilvánvalóbb, ám a május 17-i világnap már a távközlés hőskorának nemzetközi jellegére is emlékeztet. A Nemzetközi Távközlési Egyesület — amelynek 157 tagországa van — voltakép­pen az ENSZ egyik szakmai szervezete, de maga is az ENSZ-nél régebbi időkből származtatja magát. A május 17-i dátum az 1865-ben született első nemzetközi te- legráfegyezmény születésnapjára utal. Ezen a napon fogadták el a párizsi kong­resszuson részt vevő diplomaták és táv­író-igazgatósági vezetők az országok közötti táviratváltás feltételeit szabályozó megál­lapodást, s egyben azt a nemzetközi szol­gálati szabályzatot is, amely a távközlés elveit, eljárási szabályait és tarifáit rögzí­tette. A távközlés egyetlen modern módja a telegrafálás volt akkoriban, nem léte­zett a telefon, a rádió, a televízió, s az akkori szakembereknek a hírközlés és az elektronikus adatfeldolgozás házasságából született valóban modern távközlésről még sejtelmük sem lehetett, de már az egy­szerű távíróforgalom is nyilvánvalóvá tet­te számukra, hogy a távközlés óhatatlanul túllép az országhatárokon, szabályozása és közös fejlesztése nemzetközi érdek, s egy­ben minden egyes nemzet érdeke. Ez a felismerés ma is korszerű. Nem véletlen, hogy az ENSZ közgyűlése 1981. november 19-i határozatában 1983-at hírközlési világévvé nyilvánította, s hogy e világév felelős intézményeként a 157 tagországot képviselő Nemzetközi Távköz­lési Egyesületet jelölte meg. Magyarország az egyesület alapító tagjai közé tartozik, még pontosabban Ausztria Magyarország (Poroszországgal, Bajorországgal, Württem­berggel, Badennel, valamint Hollandiával együtt) a német—osztrák telegráfunió 1850-es megalapításával az elődök közé sorolandó. Egy évszázadnál több idő telt el, azóta a hírközlés maga, s fejlesztésének módja is szinte felismerhetetlenül nagyot változott, s ha lehet, csak növekedett a nemzetközi összefogás szükséglete e fej­lesztés érdekében. A Magyar Népköztár­saságot a kormány megbízásából a posta vezetői képviselik a Nemzetközi Távköz­lési Egyesületben. A hírközlési világévnek — a hírközlésben érdekelt hazai intézmé­nyek vezető képviselőiből — magyar nem­zeti bizottsága is alakult. Ennek a bizott­ságnak fontos feladatai közé tartozik megvizsgálni az ország hírközlési infra­struktúrájának fejlesztési lehetőségeit, s egyebek között — a világév céljának meg­felelően — javaslatokat kell előterjeszte­nie országos és nemzetközi szinten alkal­mazható fejlesztési stratégiára, átfogóan alkalmazható hírközlési politikára és így tovább. A távközlési világnap alkalmából a hír­közlési világév magyar nemzeti bizottsága programdús központi ünnepséget rendez, amelynek fontos célja a hírközlés nemzeti és nemzetközi jelentőségét tudatosítani. Ám a távközlési világnap jelmondata egy ennél még jelentőségteljesebb, s napjaink­ban különösképpen időszerű összefüggésre is utal. Az „Egy világ, egy hálózat” ugyanis mindenekelőtt békét feltételez. A. G. Megkezdődtek az írásbeli érettségik Az ország sok ezer diák­ja életének talán egyik leg­nagyobb napja volt a hét­fői: a középiskolákban meg­kezdődtek az írásbeli érett­ségi vizsgák. Az első napon magyar nyelv és irodalom­ból tettek tanúságot képes­ségeikről a -végzősök. A gim­náziumokban a következő témák valamelyikét kellett kifejteni: A táj szerepe Jó­zsef Attila gondolati költé­szetében; A romantikus gon­dolat és képalkotás Vörös­marty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című költemé­nyében; Kosztolányi Dezső: Aurelius című novellájának elemzése. A szakközépisko­lák tételei: A költői én és a világ viszonya Arany János lírai költeményeiben; Kosz­tolányi Dezső: Esti Kornél című műve XVIII. fejezeté­nek értelmezése. Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában mintegy 90 nappalin, és május 30-án 35 levelezőn végzős diák adhat számot a tudásáról az érettségi írásbeli dolgozatíráson Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom