Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
1983. május 14., szombat o Egy első díj nyomában Békéscsabai Állami Gazdaság Kiss László, termelési igazgatóhelyettes : — Három-négy évvel ezelőtt még az ország száz- húsz-egynéhány állami gazdaságából a 15 leggyengébb között jegyeztek bennünket a 3 ezer 670 literes egy tehénre jutó átlagos évi tejhozammal. Tessék elképzelni, hogy az állományt hét különböző, egymástól távol eső istállóban tartottuk, ráadásul a tejelő tehenek java része ekkorra már elöregedett, s fajta szerint is rendkívül tarka képet mutatott. Ilyen hátrányos helyzetből indult ez az ágazat, és ért el igen rövid idő alatt szép eredményt. Ebben azután minden benne van: a következetes tenyésztői munka, az önálló ágazat vezetésének hozzáértése, a szakemberek és a fizikai dolgozók lelkiismeretessége, szorgalma és sorolhatnám a végtelenségig, de mindenképpen kiemelve azt, hogy az anyagi alapokat az 1979 végére elkészült 1240 férőhelyes új tehenészeti telepünk teremtette meg, így a hét helyről két nagy telepre vonhattuk Össze az állományt. Guti Sándor főágazatveze- tő: —= A hiten múlik minden, tessék ezt nekem elhinni. Amikor én az ágazat élére kerültem, azzal kezdtem, hogy igyekeztem meggyőzni a beosztottaimat. Azt mondtam nekik: emberek, fognak maguk itt még öt- meg hatezer liter tejet is fejni egy év alatt egy tehéntől, ami azzal jár majd együtt, hogy a keresetük is eléri az 5-6 ezret. Természetesen eleinte csak a fejüket csóválták. A szemembe is mondták, hogy messziről jött ember, sokat mond. Azután kezdett beérni a fajtaátalakító keresztezés eredménye, ez lassan mindenkit meggyőzött, az igazi érv azonban a teljesítményekkel együtt növő bér pihenőt, nyári szabadságot, mint ahogy mondjuk a javításra váró gépek esetében mindez nem esik ilyen súllyal a latba. Stégermaer László, a telek- gerendási szakosított telep műszakvezető je: — Tegyük ehhez hozzá még azt is, hogy a mi tehenészeink kemény munkával ugyan, de jól keresnek, viszont a sajátos munkabeosztás miatt ház körüli állattartással nemigen egészíthetik már ki jövedelmüket. A dolgozók nagy része nálunk bejáró, a gazdaság autóbuszai hozzák-viszik őket: Csorvás, Újkígyós, Kétegy- háza, Elek, ez mind a vonzáskörzetben van. De itt mindenki mindent megtesz a tejtermelés fokozásáért. Nekünk, műszakvezetőknek is ettől függ a prémiumunk, rajta is vagyunk, hogy a feltételeket megteremtsük hatáskörünkben az eredményes munkához. A költségekre kell nagyon vigyáznunk, a munkabér alakulására. Ez az egész ágazat olyan tudniillik, mint egy külön kis vállalat a gazdaságban. Viszkok Mátyásné fejőházi felügyelő, a Gazdaság Kiváló Brigádja címmel kétszeresen kitüntetett Zója Szocialista Brigád vezetője: — Tizenketten vagyunk a brigádban, mi négyen, Nagy Andrásné, Tripó Jánosné, Oristyák Andrásné fejők meg én a kezdetek óta együtt vagyunk. Nekünk legfőbb vállalásunk a minőség garantálása. Az elmúlt esztendőben például egyetlenegy kifogás nem érkezett hozzánk, pedig naponta 15-16 ezer liter tejet továbbítunk. Ezért, ha engem kérdeznek, én azt mondom, hogy a lelkiismeretes munka, meg a jó vezetés hozta meg a díjat nekünk. De ne egy év munkájára tessék ám gondolni. Nyolcvan óta itt minden másképp kön múlik a legtöbb, de kérdem én, van-e eredmény nélkülünk, a figyelők nélkül. Nekünk állandóan itt kell lenni a jószág körül, lesni, hogy melyik a beteg, melyik az ivarzó, és azt azonnal jelenteni, mert ugye vemhesítés nélkül nincs borjú, borjú nélkül meg nincs tej. Olyan dolgok ezek, amiket az iskolában nem lehet megtanulni, csak az idősebb tehenészektől. Én már kérem 33. éve csinálom, de nem hagynám itt semmiért. Mindig is szerettem a jószágot. néha még a libatömésre is ráadjuk a fejünket az asszonnyal meg a lányokkal. Dr. Kovács Tamás szaporodásbiológus, szakállatorvos: — Amit előttem elmondtak, az valóban mind nagyon fontos. Van azonban egy kulcskérdés, ami az eredményeket 60—70 százalékban meghatározza, de döntő befolyást gyakorol az állategészségügyi helyzetre is, ez kérem a takarmány, a takarmányozás, és ebben nekünk még rengeteg tartalékunk van. Az jó dolog, hogy sikerült egy év alatt főágazati szinten 0,40 kilogrammról 0,37 kilogrammra csökkenteni az egy liter tej előállításához szükséges abrakot, meg hogy az egy liter tej takarmányköltsége három forint 10 fillér. Az állatnak viszont meg kell adni, amire szüksége van, másképp nem termel. Ezért is döntöttünk úgy, hogy sárgarépát vetünk az idén, hogy minél tovább adhassuk a nyár elmúltával is a friss karotint. Megyeri Zsolt közgazdasági igazgatóhelyettes: — Ha mindent egybeszámítunk, kiderül, hogy nekünk az ágazat talpraállítá- sa 1979 óta, a 100 millió forintos új telep beindításával, tenyészállatok vásárlásával és a selejtezés veszteségével volt. Most már elhitték, hogy valóban csodálatos képességű jószágok vannak a kezük alatt. Ez mindenkinek szárnyakat adott. Ezenkívül azt hiszem, az érdekeltségi Rendszert is sikerült jól kialakítanunk, amit bizonyít, hogy maguk a dolgozók jönnek a jobbnál jobb ötletekkel, ami segíti az országosan is kiemelkedően jó, 5 forint 20 filléres literenkénti önköltséget a hozamfokozással egy időben tartani. Novák Imre, a gazdaság gyulai tehenészeti telepének vezetője: — Kilenc évig magam is tehenész voltam. Azokban az időkben egy nap egy tehén átlagban 12 litert adott, ha valaki tizennégyet fejt, azt felírtuk a kéménybe korommal, persze a keresetük se nagyon haladta meg a 3 ezer 600 forintot. Ma ugyanez a fajta tehén is megadja a 14 litert, tudniillik Gyulán a 350 tehén harmada még most is magyar tarka. Szóval tényleg sok függ az embertől. Szerintem tehenésznek csak az való, aki tudomásul veszi, hogy itt a nap 24 órából plusz éjszakából áll, mert a jószág ellátása nem tűr halasztást, nem ismer éjszakai megy. Azelőtt 50—53 ezer forint volt az évi keresetünk, tavaly meg már 80 ezer. Igaz, eladtunk vagy 8 millió liter tejet is. Annus Tiborné fejő csoportvezető: — A növénytermesztésből jöttem • át ide másfél éve. Hatan dolgozunk egy műszakban a fejőházban. Csupa fiatalok: három férfi, három nő. Amikor éjszakás vagyok, hajnali kettőre érek haza Csorvásra, mégsem mennék el innen. Először is Öt és fél ezer forintot keresek, és szeretem is ezt a munkát. Azután kedvező ez az új munkaidő-beosztásunk is, amit egyébként mi magunk találtunk ki. Eszerint három napig délelőttözünk, három napig éjszakázunk, három napig meg itthon vagyunk. Persze, a munka nem könnyű, mert egy embernek egy műszakban 300 tehenet kell megfejnie, igaz géppel, de roppant módon kell figyelni, mert négy perc alatt adja le a tejet a tehén, és ha az ember rosszul számol, azonnal csökken a tejtermelés. Kiss János figyelő, a MÉM kitüntetettje: — Nem mondom, a fejőmintegy 140 millió forintunkba került. Ugyanakkor ez az ágazat az elmúlt esztendőben 21 millió forint közvetlen eredményt ért el, és ez már NB I-es eredmény, amiben már a szarvas- marhatartásunkban bevezetett számítógépes irányítási rendszer is meghozta a kamatait. Most a tehenészeinké a dicsőség, de hadd tegyem hozzá, hogy nem kisebb a sertésgondozók érdeme sem, akik Nyolczas Gyula vezetésével adnak le évente 10 ezer hízó sertést úgy, hogy az ágazat korábbi ötmillió forintos veszteségét 11 milliós nyereséggé fordították át. Békés megyei Népújság, 1983. április 26.: Kiosztották az országos tejtermelési verseny díjait... Az import tejelő fajtából és keresztezésből származó tehénállománnyal versenyző üzemek kategóriájában az első díjat a Békéscsabai Állami Gazdaság nyerte el feketetarka lapály tehénállományával, amely átlagosan 5574 kilogrammos termelést produkált. Kőváry E. Péter Fotó: Fazekas László Húsexport Gyuláról A Gyulai Húskombinát minden szempontból megyénk kiemelkedő ipari üzemei közé tartozik. Árbevételük hatmilliárd forint feletti, az ipari tevékenység a négy- milliárd forint közelében jár, az összes értékesített áru fele az exportpiacokon talál vevőre. A gazdálkodás eredményességét jelzi a nemrég átvett „Kiváló” cím és az is, hogy az export nagyobb része — 1,8 milliárd forintnyi — nem rubelelszámolású. Több dollár A Gyulai Húskombinát mindezzel együtt nincs köny- nyű helyzetben. A világpiacon a hús ára csökken, a fizetőképes piacok telítettek, a verseny egyre élesebb, a konkurrencia növekszik. Ilyen körülmények között már az export szinten tartása is eredmény, de a húskombinátban ezzel nem elégszenek meg. — Idei elképzeléseinket két változatban vázoltuk fel. Az egyik a tavalyi tényszámmal gyakorlatilag megegyező dollárelszámolású exportot tartalmazott. Tulajdonképpen — a csökkenő exportárakat figyelembe véve — az exportáru mennyiségének növekedését jelenteste volna ez is, de a másik változat a dollárbevételek jelentős növekedését is célul tűzte ki. A népgazdaság jelenlegi helyzetéből egyértelműen következik, hogy a második, ' a feszítettebb változat az érvényes, eszerint végezzük munkánkat — mondja Kiss Lajos, a vállalat szervezési osztályvezetője. Az export fokozása azonban nemcsak a konkurrencia miatt nehéz. Hazánkban már évek óta egyenletes, jó színvonalú a húsellátás, és ezt a színvonalat minden körülmények között tartani, sőt javítani kell. Első tehát a hazai ellátás, ez a kötelezettség minden exportfeladatot megelőz. Ki kell elégítenie a húskombinátnak az államközi megállapodásokban rögzített húsmennyiség ráeső részét is és a fennmaradó hányad értékesíthető szabadon. Ez pedig — akárhogyan osz- tunk-szorzunk — véges. Ahhoz, hogy az exportbevételek nőhessenek, valami módon nagyobb árualapra és értékesebb termékekre van szükség. Új termékek A nagyobb árualapot ösz- szefogással tudja megteremteni a húskombinát. Együttműködik a környékbeli regionális húsüzemekkel, felvásárolja tőlük azt a húsmennyiséget, melyet ők már nem tudnak feldolgozni. Ezzel kielégítik a belföldi igényeket és a húskombinát saját termeléséből exporáru- alap szabadul fel. Lényeges hangsúlyozni, hogy ebben az esetben áruátcsoportosításról van szó. Exportra ugyanis nem kerülhet akármilyen hús. A közös piaci országok rendkívül szigorú egészségügyi szabályokat írnak elő és ezeknek a megyében csak a húskombinát felel meg. Exportálni tehát csak olyan árut lehet, mely a vágástól a csomagolásig végig a húskombinátban készült. Ezzel a módszerrel növelhető ugyan az export meny- nyisége, de csak egy bizonyos határig: csak annyi húst lehet feldolgozni, amennyi állatot levágnak, és a becslések szerint Békés megye állatállománya lényegesen már nem növelhető. A dollárbevétel fokozására tehát más módszert kell alkalmazni : értékesebb termékekkel megjelenni a világpiacon. Az utóbbi két évben felgyorsult ez a folyamat a Gyulai Húskombinátban. Több mint harmincféle új receptúrájú terméket kísérA Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Békés megyei Igazgatósága tavaly megvizsgálta a tőkés export helyzetét. Megállapították, hogy a vállalat —tröszt—Terimpex hármas exportkapcsolat szervezeti formája és a bonyolítás módja is bizonyos nehézségeket okoz. Az exportérdekeltség A húskombinát exportra szánt új termékei leteztek ki. Ezeket mind felajánlották exportra. A pokol, a puszta, a Körös, a paraszt és a fokhagymás kolbászok, a gyulai teakolbász, a főtt császárszalonna vagy a különféle fűszerekbe forgatott szalonnák több vásáron, bemutatón szerepeltek sikerrel. Egy részüket már exportálja is a húskombinát. Felesleges lépcső Van olyan is, hogy a vevő jelentkezik a recepttel. Az NSZK-beli Kühn cég szaftos marhasonkát rendelt a húskombináttól és az ő megrendelésükre, sőt az általuk adott fűszerek felhasználásával készül a gyógyfüves, krauteres szalonna is. Élénkül a vállalat közvetlen kapcsolata a vevőkkel, de ezen a téren még nincs minden rendben. így áttételezve és csak utólag juthat érvényre. Az szerintünk sem lenne jó, ha az ország valamennyi komoly húsüzeme önálló exportjogot kapna, hiszen az egészségtelen versenyre, egymás piaci pozícióinak rontására, végső soron népgazdasági kárra vezetne. De azon már érdemes lenne elgondolkodni, hogy nem esinálhat- ná-e.egy szervezet azt, amit ma- külön-külön végez a tröszt és a .Terimpex? így egy lépcsőfok kimaradhatna, gyorsabb és közvetlenebb lenne az információ, és ugyanúgy biztosítani lehetne a belföldi ellátást és az egységes exportértékesítést mint eddig, sőt a közvetlen anyagi érdekeltséggel ez a munka talán még javulhatna is. Lónyai László A gyors munkát személyi számítógép is segíti
