Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LOPJA 1983. MÁJUS 14., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Tegnap és ma ünnepi keretek közt vesznek búcsút a végzős középiskolás diákok és szakmunkástanulók iskoláiktól. Ké­pünkön a gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskola bal- lagói Fotó: Fazekas László Átadták az MNB megyei székházát Ballagás és szoboravatás Dr. Tímár Mátyás adta át az új MNB-székházat Tegnap, pénteken átadták rendeltetésének a Magyar Nemzeti Bank új Békés me­gyei székházát Békéscsabán. Mint Krattinger Márton me­gyei igazgató elmondta, a régi, elavult épületben több mint negyven évig műkö­dött a bank, és a megnöve­kedett feladatok miatt a hely már kevésnek bizonyult. Az új székház megfelel a korszerű banki munka kívá­nalmainak, messzemenően kielégíti a biztonsági feltéte­leket is. Az új létesítményt dr. Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke adta át rendeltetésének. Az ünnepsé­gen részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Kiss Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese is. Az ünnepséget megelőzően tegnap délelőtt dr. Timár Mátyás a megyei pártbizott­ságon Frank Ferenccel, a megyei pártbizottság első tit­kárával és a pártbizottság több vezető munkatársával találkozott. Szófiai napok Budapesten ígéretes a csabacsüdi határ Tegnap, pénteken ünnepel­tek Csabacsüdön. A helyi Lenin Termelőszövetkezet fennállása óta tavalyi nagy­szerű eredményeiért első íz­ben lett kiváló. Az ünnepség előtt a szö­vetkezet vezetői a vendége­ket határszemlére vitték el, bemutatva, hogyan áll, mit ígér a csabacsüdi határ. El­sőként a szépen soroló ku­koricatáblára látogattak, ahol Antal György ágazat­vezető adott tájékoztatást a tavalyi szép eredményeket hozó kukoricáról. Ezt köve­tően a hatalmas őszibúza- táblákat nézték meg, ahol Korbely András ágazatveze­tő nem éppen jókedvően magyarázta, hogy még szebb lenne a búza, ha legalább 30 milliméter esőt kapnának. Mindent egybevéve az aránylag száraz időjárás el­lenére is ígéretesnek mutat­kozik a csabacsüdi határ. A határszemle után került sor a kiváló cím átadási ün­A résztvevők a határszemlén népségre. Pékár Mihály el­nökhelyettes üdvözölte a szép számmal megjelent tag­ságot és az elnökségben he­lyet foglaló dr. Oláh Józse­fet, a MÉM főosztályvezető­helyettesét és Cserei Pált, a párt Békés megyei bizottsá­gának képviselőjét. A szö­vetkezet elmúlt évi eredmé­nyeiről az elnök, Palyov György számolt be. Elisme­réssel szólt a tagság össze­fogásáról, egyet akarásáról és arról, hogy a nagyszerű eredményeket nem főleg a terméshozamok emelésének, hanem a takarékos gazdál­kodásnak, a kedvezően ala­kuló önköltségének köszön­hetik. A beszámoló után dr. Oláh József átadta a MÉM kitüntető oklevelét, majd kitüntetésekre került sor, ahol hárman kapták meg a Kiváló Munkáért, valamint huszonhatan a Tsz Kiváló Dolgozója kitüntetést. Kép, szöveg: Béla Ottó Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Csudomir Alekszandrovot, a BKP KB titkárát, a szófiai pártbizott­ság első titkárát, a hazánk­ban tartózkodó bolgár párt­küldöttség vezetőjét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről, a szocialista építőmunka időszerű felada­tairól. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy jól fejlőd­nek az MSZMP és a BKP közötti sokrétű kapcsolatok. A találkozón részt vett Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke, Petr Mezsdurecski, Szófia fő­város népi tanácsa vb elnö­ke és Boncso Mitev buda­pesti bolgár nagykövet. A megbeszélést követően a bolgár főváros politikai kül­döttsége részt vett azon a búcsúfogadáson, amelyet a szófiai napok alkalmából Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke adott a Fészek Klubban.’ Az eseményen megjelentek a hazánkban tartózkodó szófiai vendégek, valamint főváro­sunk párt-, állami, társadal­mi és kulturális életének képviselői, a rendezvénysoro­zat szervezői, rendezői. A szófiai politikai delegá­ció tagjainak programja dél­után belvárosi sétával foly­tatódott. A szófiai szakszervezeti delegációt fogadta Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhe­lyettese, aki tájékoztatta a vendégeket a szakszervezet gazdálkodást segítő tevé­kenységéről, érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatairól, a munkahelyi demokrácia helyzetéről, továbbfejleszté­sének kérdéseiről. Este pedig szófiai szólisták kamaraegyüttese a Magyar Tudományos Akadémia Or­szágház utcai koncerttermé­ben adott hangversenyt, a bolgár rádió és televízió gyermekkórusa a Pataky Ist­ván Művelődési Központban lépett fel. A battonyai Mikes Kele­men Gimnázium és Mezőgaz­dasági Szakközépiskola eb­ben a tanévben ünnepli az iskola jogelődje, a volt pol­gári fiúiskola fennállásának hetvenedik, a gimnázium lé­tesítésének 35. évfordulóját. E két jelentős eseményt azzal tették emlékezetessé, hogy tegnap a középiskola balla­gási ünnepsége keretében avatták fel az iskola névadó­jának szobrát. A battonyai középiskolá­ban az idén 84 nappali és 23 levelező tagozatos hallgató fejezi be tanulmányait. Végig­járták az iskolát, a tanmű­helyt, majd az épület előtt részt vettek a szoboravató ünnepségen. Timár Máté író mondott ünnepi beszédet, majd felavatta Búza Barna szobrászművész alkotását, a pirogránitból készült Mikes- szobrot. A művész nagy gonddal formázta meg II. Rákóczi Ferenc egykori kró­nikásának, bujdosótársának alakját. Az országban egyéb­ként ez az egyetlen Mikes- szobor. Az ünnepségen a ballagó diákok barátain, hozzátarto­zóink kívül részt vettek az ünnepségen az öregdiákok Mikes Kelemen-köre tágjai, többek között ott volt Púja Frigyes külügyminiszter, az iskola egykori diákja, a kör elnöke. —sz— Békeaktíva Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a béke- és barátsági hónap jegyében bé- ke-aktívaértekezletet tartott tegnap Békéscsabán megyénk vezető papsága részvételével. Szikszói Ferenc, a HNF me­gyei bizottságának titkára az aktíván tájékoztatót adott a prágai béke-világtalálkozó előkészítéséről, jelentőségé­ről, valamint a megyénkben folyó béke- barátsági és szo­lidaritási tevékenységről. Többek között kiemelte: az utóbbi években a világon a különböző békemozgalmak egyre erőteljesebben hallat­ják hangjukat. Az emberek keleten és nyugaton egyaránt békét akarnak, és ezt feje­zik ki a különböző békemoz­galmak törekvései. Senki sem akar a fenyegetettség érzé­sével élni. A magyar béke­mozgalom, élén az Országos Béketanáccsal, szintén a bé­ke megőrzéséért hárcol. Békés megyében a béke- és barátsági hónap rendez­vényei illeszkednek azokhoz a központi törekvésekhez, amelyeket az OBT megfogal­mazott. Szerződés az élet védelméért Nem mi akartuk 28 esztendővel ezelőtt létrehozni a Varsói Szerződést — ezt a lé­pést ránk kényszerítették. Nem a szovjet fél szakította ketté Németországot, nem a Szovjetunió és a többi szocialista ország akarta az európai megosztottságot és szem­benállást. Nehéz pontosan megmondani, mikor kez­dődött a hidegháború. Forma szerint Chur­chill volt brit miniszterelnöknek az ame­rikai Fulton városban elmondott beszédé­vel. Valójában azonban már a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák jelez­ték dörejükkel egy olyan háború kezdetét, amelyben nem azonnal a fegyvereké, ha­nem a gyűlöletkeltésé, a gazdasági zsaro­lásé, majd a katonai csoportosulások ki­alakításáé volt a főszerep. Ebben a folyamatban jött létre 1949-ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete — angol rövidítéssel a NATO — azzal a cél­lal, hogy az Egyesült Államok politikai, katonai és gazdasági vezetése alatt egység­be tömörítse a szocializmus ellen felsora­koztatható országokat. 1955 elején pedig — megszegve a háború után közösen alá­írt nemzetközi egyezményeket, melyek a legszigorúbban megtiltották Németország újrafelfegyverzését — bevonták a katonai tömörülésbe a Német Szövetségi Köztár­saságot is. Ezzel olyan kihívás keletkezett, amelyre másképp nem lehetett válaszolni, mint azzal, hogy a szocialista országok is életre hívják a saját kollektív védelmi szervezetüket. így alakult meg 1955. má­jus 14-én a Varsói Szerződés. Hosszú idő telt el 1949 és 1955 között, s a szocialista országok diplomáciája azért küzdött, hogy ne maradjon fenn a NATO, ne kelljen tömbökre bontani Európát. Még azt is felajánlottuk, hogy komolyan vesz- szük, amit a Nyugat mond az Észak-atlan­ti Szervezet védelmi jellegéről: legyen hát védelmi, belép a Szovjetunió is, hogy mi­nél nagyobb erő biztosítsa az európai bé­két. Erre ma azt mondhatnák — Propa­gandamanöver volt. Nem, hiszen hat évig küzdöttünk a tömbpolitika ellen, s azóta is javasoljuk: oszlassák fel egyidejűleg a NATO-t és a Varsói Szerződést, szüntes­sék meg az európai szembenállást. Kádár János a XII. kongresszus óta vég­zett munkát elemző központi bizottsági ülésen nemrég kijelentette: „A nemzetközi helyzet ilyetén alakulásából természetesen le kell vonni bizonyos következtetéseket. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállamai és más szocialista országok arra a következtetésre jutottak, hogy a világ fejlődésének távlatait tekintve, központi feladat a katonai erőegyensúly feltétlen megtartása.” Ezt az erőegyensúlyt az ejjnúlt 28 esz­tendőben jelentős áldozatokkal, kemény munkával sikerült kialakítani. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhető, hogy konti­nensünkön, ahonnan már kétszer borította lángba háború a fél világot, 38 esztendeje béke van. Az erők kiegyenlítődése kény­szerítette tárgyalásokra és bizonyos egyez­mények aláírására a tőkés hatalmakat. Ezért a mostani évfordulón méltán álla­pítjuk meg, hogy védelmi képességeink fokozása az a legfontosabb módszer, amellyel hozzájárultunk a hidegháború felszámolásához, majd az enyhülési fo­lyamat kibontakozásához. S ezzel a mód­szerrel kell szembeszállni az Európát most rakétaarzenállá változtatni akaró ameri­kai politikával is. k, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom