Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
NÉPÚJSÁG 1983. május 1., vasárnap o Afganisztán születésnapja A haladó világ mögöttük áll Több mint 50 bázison folyik a katonai kiképzés. Az ismétlődő ellenforradalmi akciók megfojtással fenyegették a forradalmat. Az a reális veszély támadt, hogy Afganisztán az imperializmus hídfőállása lesz. Ezért tett eleget 1979 decemberében a Szovjetunió az afgán vezetés ismételt kérésének. A szovjet katonai segítség — mint ezt nemrég a Pravda ismét leszögezte — korlátozott, és átmeneti jellegű. A szovjet csapatok kivonására sor kerül, amint életbe lép a politikai rendezés. A sorrend azonban lényeges: előbb meg ke'l szűnniük azoknak az okoknak, amelyek a csapatok behívását szükségessé tették. Nevezetes eseményre emlékeznek a Hindukus hatalmas, kopár hegyeinek országában: öt évvel ezelőtt, 1978. április 27-én győzött a nemzeti demokratikus forradalom. Afganisztán, amelyet évtizedeken át egyszerűen és jellemzően „lefátyolozott országnak” neveztek, azóta a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került. E figyelem oka elsődlegesen az országhoz fűződő stratégiai érdekek ütközése, az imperialista felforgatás, a harci zaj. Különös ellentmondás, hiszen ha Afganisztánnak valamire igazán szüksége van, az a béke, hogy végre kibonta- kozhassék a nyugodt építőmunka. Villany, komfort sehol Az örökség nehéz, a feladatok óriásiak. A 650 ezer négyzetkilométeres, 15 millió lakosú Afganisztán az ENSZ-statisztika szerint a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 100 dollár körül van. Az országban konzerválódott a feudalizmus; az elmaradottság valamennyi ismérve fellelhető. Az átlagéletkor a becslések szerint 45 év körül van, 20 ezer emberre jut egy orvos, az írástudatlanok aránya 95 százalék. A forradalom előtt a tulajdonosok öt százaléka a föld 45 százalékát mondhatta magáénak. De ebben az országban még a nagybirtokos is szegény volt. „Mije volt neki? — tette fel a kérdést az új Afganisztán egyik vezetője. — Sok földje, egy nagy vályogháza, egy lova, négy felesége és több tucat gyereke.” A forradalom megnyitotta az utat a változások, a fel- emelkedés előtt. Egymást követte a földreform, az írástudatlanság elleni harc, a lakosság bevonása az ország életének alakításába. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a haladó intézkedések végrehajtása nemegyszer lassú volt. Ebben az objektív nehézségeken kívül sokáig szerepet játszott a vezetés önpusztító viszálya. Az áprilisi forradalom ellenségei siettek kihasználni a hibákat. Támadásuk hamar kifulladt volna, ha nem kapnak támogatást a határokon túlról. Az Egyesült Államok azonban — különösen az iráni kudarc után — sürgősnek és fontosnak tartotta, hogy Afganisztánban fordulatot érjen el. n sorrend lényeges Az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán határterületét az ellenforradalmi bandák gyűjtőhelyévé tették. A politikai rendezés csigalassúsággal' halad. A közvetett párbeszéd már megindult Afganisztán és Pakisztán között, s ez önmagában a kabuli vezetés állhatatosságát bizonyítja, de a tárgyalás eredménye nagyobbrészt az Egyesült Államoktól függ. Washington pedig kettős játékot űz. Szavakban megegyezést sürget Afganisztán ügyében, miközben tettei arra irányulnak, hogy fennmaradjon a feszültség a térségben, és ne kerülhessen sor a szovjet csapatok kivonására. Afganisztáni jelenlétüket ugyanis széles körű ideológiai offenzívához próbálja felhasználni az USA. Az ipar terve Az ellenforradalmárok átütő katonai sikerre természetesen nem számíthatnak. Most taktikát változtattak: kis csoportok lopóznak be a városokba, szabotázsakciókat, merényleteket követnek el, zaklatják a lakosságot. Egy nemrég közzétett statisztika szerint az elmúlt öt év alatt az ellenforradalmi akciók által okozott kár felér az elmúlt 20 év alatt fejlesztésre fordított összeg felével. Egyetlen példa: az iskolák és a kórházak több mint felét felgyújtották, vagy lerombolták a banditák. Ilyen körülmények között érzékelhetjük, hogy mit jelent: Afganisztánban az elkövetkező három évben az alapiparban el akarják érni az 1978—79-es termelési szintet. A szocialista országok, különösképp a Szovjetunió, a lehetőségekhez mérten segítenek és támogatják az afgán nép harcát. Fél évvel ezelőtt, Babrak Karmai magyarországi látogatása alkalmából Kádár János ezt mondotta: „Az afgán forradalom élvezi a világ haladó erőinek támogatását. Hisszük, hogy az Afganisztánban lezajlott változások visszafordíthatatla- nok, s kudarc vár azokra, akik fegyverrel, gazdasági diszkriminációval és álnok propagandával meg szeretnék- akadályozni az afgán nép előrehaladását a maga választotta úton.” H. Gy. Megszokott látvány a kabuli utcán: lefátyolozott nők vásárlás közben (Fotó: A szerző felvétele — KS) Tudományos innenFogkő ellen — ultrahang A fogkoronához és -gyökérhez szilárdan tapadó fogkő rendszerint a foglepedék- ből alakul ki (egészen pontosan : a gyökér fogtöve a lepedőkből, a fogkoronáé pedig a nyálból; de nincs lényegbevágó szerkezeti eltérés közöttük). A fogkő 70—90 százalékát szervetlen sók, elsősorban különböző foszfátok alkotják. Szerves anyaga főleg fehérjékből, zsírszerű anyagokból és szénhidrátokból épül fel. vSokan azt vallják, hogy a fogkő védi a fogat. S ha van is ebben némi igazság, a fogkő mégiscsak szépséghiba, sőt, és ez a döntőbb, a fog táján sok betegséget idézhet elő. Gyakran okoz fogínygyulladást és -sorvadást, valamint foglazulást, és emiatt csaknem annyi fogat veszítünk el, mint szuvasodás következtében. E betegségek elkerülése vagy legalábbis gyakoriságának csökkentése végett a fogazatot időnként meg kell tisztítani a fogkőtől. „Házilagosan” ez nem oldható meg. A fogorvos a depurátomak nevezett eszközzel pattintja le a fogkövet a fogról. Csakhogy ez többnyire megsérti az ínyt, és nem egyszer a fogzománcot is. De már ennél korszerűbb eszköz is áll a fogorvosok rendelkezésére: az ultrahangos készülék Többféle változata közül az a legelterjedtebb, amelynek mámaradtak fenn azok a mondók, amelyeket ma is őriz a szájhagyomány. A népi gyógyítás is átvett bizonyos elemeket ezekből a tévhitekből. A néphit szerint például a kecske „gyógynövényszakértő”, mert olyan növényeket választ ki és legel le, amelyek megóvják bizonyos betegségektől. Az ókori görög népi medicinában olyan utalásokat lehet olvasni, amelyek szerint a kecskehús gyógyítja az epilepsziát, és a szembetegségeket. A kecske az irodalomban és a képzőművészetekben is jelentős szerephez jutott évszázadok folyamán. Defoe világhírű regényében a Robinson Crusoe-ben a regényhős életét a szigeten talált elvadult kecskék könnyítették meg. Napjainkban is nagyon sok hasznot hajt ez az állat, mert táplálékot nyújt az embereknek olyan klímán és talajon, ahol más háziállat nehezen él meg. Képünkön a párizsi Grand Palais-ban rendezett kiállításon Antoine Martinez Kecskék című -festménye látható. (KS) Kecskék és emberek A kecske egyik legrégibb háziállatunk. A történészek szerint az átmeneti kőkor idején, i. e. 8000 táján Iránban, Mezopotámiában, Egyiptomban és Szudánban kezdődött el a kecsketartás. A kecske korán bevonult az emberi kultúrhistóriába. Az ókori Hellász kopár, sziklás vidékein az ember nélkülözhetetlen háziállata, társa volt a kecske, érthető tehát, hogy ez az állat gyakran szerepel a görög mitológiában is. Odüsszeusz feleségének, Penelope-nak is volt kecskenyája. Lehetséges, hogy az ókori görög és római mitológiából sodpercenként 25 000 rezgést kibocsátó kezelőfejébe vékony csövecske van beépítve. Miután a kezelőfejet a fogra helyezi az orvos, a csőből kilövelő kis vízsugár közvetítésével a fogra is ráterjed a rezgés. Az utrahang hatására a vízsugárban kis gőzbuborékok képződnek, amelyek a fogkő felületén összeroppannak. Ez a kavitációs anyagroncsolódásnak nevezett folyamat távolítja el a fogkövet a fogról a gyors és fájdalommentes eljárás során, mely nem okoz íny- és fogzománcsérülést. Képünkön a fogkőeltávolí- tó készüléknek a nyugatnémet Siemens cég által készített változatát láthatjuk munka közben. (KS) Vadvédelem Vietnamban A vietnami zoológusok riadót fújtak: az egykor itt élő állatfajok egy része teljesen kihalt, mások a hegyekbe szorultak. Pedig Vietnam valamikor valóságos állatparadicsom volt, a hatalmas erdőségekben és a Vörös-fo- lyó völgyében évszázadokkal ezelőtt elefántok és orrszarvúak, tigrisek, vad vízibölények és szarvasok éltek, a vizekben krokodilok tanyáztak. Az ősi állatfajok ritkulása már a XVI. században megkezdődött, amikor földművelés céljára a síkságon irtani kezdték a dzsungelt. (Évszázadunk kezdetére Hanoi körzetéből például teljesen eltűntek az erdők.) A gyarmati uralom vadászai szintén valósággal irtottak egyes állatfajokat: eltűntek az orangutánok és tapirok; az orrszarvúak, a vízibölények a kihalás szélére kerültek. Az elefántok, tigrisek és párducok a hegyekbe szorultak. A háború hosszú évei, a gátlástalan bombázások ugyancsak nagy veszteséget okoztak a vadállományban. Még súlyosabb károkat jelentettek az amerikaiak lombtalanító és mérgező egységei. (Az USA hivatalos adatai szerint Dél-Vietnam erdőségeinek tíz százalékát pusztították el.) Vietnami tudósok most felhívással fordultak a társadalomhoz a fenyegetet állatfajok érdekében. Szovjet szakértők segítségével mindenekelőtt hozzákezdtek a megmaradt vadállomány felméréséhez. Dac Lac tartományban, a Központi Fennsíkon az elefántok, Dong Nai és Phu Khanh tartományokban a krokodilok védelmére tettek lépéseket. Ugyancsak megszervezik a még megmaradt tigrisek, párducok, vadkutyák, bölények, szarvasok, valamint a gibbonok, maká- kók és más majomfajták'védelmét. —i Növekvő lengyel szénexport 1982- ben Lengyelország jelentős sikereket ért el a korábban elveszített nyugati szénpiacok visszaszerzésében. Franciaországba, NSZK- ba, Olaszországba és Dániába is szállítottak kőszenet, noha a hetvenes évek vásárlásainál kisebb mennyiségben (1,5—2,0 millió t országonként). Növekedett viszont a szállítás Finnországba (2,1 millió t), Brazíliába (1,3 millió t), valamint Hollandiába is (0,85 millió t). Üj piacokat is sikerült a lengyel szénexportőröknek felkutatniuk, Máltán és Algériában. 1983- ban a lengyel szénszállítások további növelését tervezik. Bár a teljes kínálat még nincs lekötve, abban bíznak, hogy az 1982-es 15 millió t eladással szemben, idén 20 millió t- szenet sikerül elhelyezni a nyugati piacokon. Röviden KORONAKISÜLÉS FÁKON Úgynevezet légköri csúcskisülés vagy más néven koronakisülés a csúcsban végződő, leföldelt vezető testekből lövell ki a levegőbe. Ilyen csúcskisülés akkor keletkezik, ha a földfelszín közelében a * levegőben felfelé haladva méterenként néhány száz volt a feszültségkülönbség. Ez a zivatarok folyamán, sőt már a zivatarokat megelőző időben is gyakran bekövetkezik. Ilyen villamos kisüléseket láthatunk a villámhárító csúcsain, a vaskerítések és az épületek kiálló díszein, ha ezek jó vezető összeköttetésben vannak a földdel. Az élő fák teste is aránylag jó vezető, és a gyökérrendszeren keresztül összeköttetésben áll a talaj mélyebb rétegeivel, a talajvízzel. Ennek következtében a fák hegyesen végződő gallyain, különösen pedig a tűlevelű fák gallyainak végződésein szintén létrejöhetnek csúcskisülések. A fákon azonban — Angliában végzett vizsgálatok szerint — csak akkor keletkezik csúcskisülés, ha a légköri feszültségkülönbség értéke sokkal nagyobb: méterenként nem néhány száz, hanem legalább 6000 volt. FELEDÉKENYSÉG ELLEN Egy londoni kutató napi 30— 40 gramm marhaagyból kivont ribonukleinsavat (RNS) adott olyan 62—96 év közötti emberek-* nek, akik feledékenységről panaszkodtak. Négyhónapos kezelés után a tizenhat kísérleti személy közül tizenegynél feltűnő emlékezetjavulás mutatkozott, annak ellenére, hogy némelyikük igen súlyos agyi érelmeszesedésben szenvedett. Olyan is akadt köztük, aki házastársa nevére sem emlékezett, a kezelés után azonban normálisan részt vett a társalgásban. A kezelés hatására valamennyiük szellemi koncentrálóképessége fokozódott, ingerlékenységük csökkent, és általános közérzetük javult. A kutató tulajdonképpen a göteborgi neurobiológiai intézetben elért eredmények alapján jutott erre a kezelési ötletre. Ott már évek óta számos kísérletben igazolták, hogy a patkányok és más kísérleti állatok agysejtjeiben tanulás közben nő az RNS-koncentráció. PORT MÉRŐ MŰSZEREK Sok iparágban — például a fotoemulziók vagy a precíziós műszerek gyártásában — rendkívül fontos, hogy a levegő portartalma ne haladjon meg egy bizonyos szintet. De fontos a portartalom ismerete munka- egészségügyi szempontból is. * A leningrádi repülőgépműszergyárban kis méretű, hordozható pormérő műszert szerkesztettek. Az új műszer gyors és könnyen kezelhető, közvetlenül mutatja a levegőben lebegő szilárd részecskék koncentrációját. Működési elve a következő: a mérőfejbe meghatározott mennyiségű levegőt szívnak. A levegővel bekerülő porszemecskék egy speciális készülék segítségével elektromosan feltöltődnek, s így mozgásuk áramot hoz létre. Műszer jelzi a keletkezet áram erősségét, amely arányos a részecskék koncentrációjával. A ZAJÁRTALOM GYORSÍTJA AZ ÖREGEDÉST A zajártalom meggyorsítja az öregedés folyamatát — állapították meg a bécsi állatorvostudományi egyetem fiziológiai intézetének tudósai egy hároméves kísérletsorozat során, melyet 600 patkányon végeztek el. Dr. Alfred Kment egyetemi professzor, az intézet igazgatója ezt mondja: „Mivel az öregedés jilapfo- lyamatai a magasabbrendű emlősöknél elvileg azonosak, a kutatási eredményeket óvatosan vonatkoztatni lehet az emberre is.” A kísérleti állatokat naponta két órán át hangszórókkal „kezelték”, mégpedig alkalmi program szerint, úgy hogy a patkányok nem tudhatták előre, hogy mikor kezdődik a lárma. A tudósok a vizsgálatok során megállapították, hogy a „zajstressz” súlyos megterhelést jelent, és meggyorsítja az öregedés folyamatát.
