Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
1983. április 8., péntek „Véggyulavár ostroma 1566” Egy tisztviselő elbeszélő költeményéről Vannak jellegtelen, semmitmondó berendezések, s van úgy, hogy elég belépnünk valakihez, s máris csaknem mindent elárul róla a környezet, amelyben él. Ez utóbbi történik, ha vendéglátónk otthonában körülnézünk. Szinte megszólalnak a tárgyak. Azt súgják, nagy becsülete van itt a múltnak. A szépmívű, faragott bútorok elgyönyörködtetnek, s a lágy ívelésű öblös fotel szinte felkínálkozik. A berendezés nagy részét a ház asz- szonya örökölte a nagyszülőktől, s már unokák csetle- nek-botlanak körülötte. A falon családi fényképek, a három — már embernyi — fiúról, s egy sétabot-gyűjte- mény. Lám, ez is árulkodik, emlékeket őriz a dédapáról, akié az egyik sétabot volt. Az asztalon iratgyűjtő, rajta szálkás betűkkel a felirat: „Véggyulavár ostroma 1566. írója: Bálint Tibor, 5700 Gyula.” A fedőlap hátoldalán, talán összegzésként többek között ez olvasható: „Tisztelt olvasó! Előhang. 1—116. oldalig 430 versszak. Tartalomjegyzék ...” O Részlet az előhangból: Gyulavár, gyermekkor szép, színes talánya! Vajon mit tud rólad hazánk ifjúsága? Csipkézett falaid, vörös, magas tornyod Ég felé tör most is, — túl szerényen hordod. Udvarodon nyáron színháznézők ezre, Mint a „nagy napokon”, nyüzsög beszélgetve ... „Visszamehetek a gyökerekig? Igen? Akkor kezdem ott, hogy született gyulai vagyok. Melyik gyereket ne vonzaná az ilyen vár? Engem is nagyon érdekelt, még a kerítésen is belógtunk néha, mert akkor még kerítés vette körül. Aztán egy osztálytársam, az intéző fia, aki bent lakott a kastélyban, gyakrabban bevitt. Szóval így kezdődött. Később a harc a puszta megélhetésért, aztán a katonaság, s egy távoli munkahely, messze sodort a környéktől. Voltam én ingyenes tűzoltógyakornoktól forgalmi adóellenőrig minBálint Tibor Fotó: Fazekas László den. 1947 októberében tértem vissza ismét Gyulára. Nem mondom, verselget- tem én addig is, bár a munkából, különösen a kezdeti időszakban, alig látszottam ki. A gyulai banknál 12 kisipari szövetkezet és 12 ÁFÉSZ hitelügyeit intéztem. Tudja mi munkát jelentett ez? Hajaj! Egy biztos, jó iskola volt számomra. A pontosságot itt szoktam meg, s ez később a kutatómunkában is hasznomra vált. De ne vágjak a dolgok elébe, ott tartottam, hogy végre visszakerültem Gyulára. Mikor rendbe hozták a várat, beleástam magam megyénk történetébe. Sikerült megszereznem dr. Karácsonyi János, dr. Scherer Ferenc és dr. Veress Endre történetírók munkáit. Ez volt a kezdet. Izgalmas kutatás volt. Különösen érdekes számomra, mennyire eltérőek a kapitány Kerecsényi Lászlóról, s a harcokban szerepéről alkotott vélemények. Volt, aki gyáva hitszegőnek tartotta, mások megfontoltnak, mérlegelőnek írták. Én úgy gondolom — összevetve a fellelhető forrásokat —, hogy csupán a végszükségben, mikor már nem volt lőszer és ivóvíz, mikor már fogytán volt az élelem, s a védők között is járvány tizedelt, s látta, hogy a király is csak ígéretekkel áll mellé, akkor adta fel a várat... Másfél éves gyűjtőmunka után összeálltak az események. Egy esős délelőttön nekiálltam az elbeszélő költemény megírásának...” Jajgat a szél, zúg, mint sípok az orgonán, Süvölt, halkul, fütyül a bástyák párkányán. Eső porlik búsan, párás a láthatár. Nincs csillag, se holdfény; sötétben áll a vár ... • Sokan fellapozták a sűrűn gépelt oldalakat, amelyek négy év alatt nyerték el végső formájukat. Előbb a család tagjai olvasták végig. Implom Józsefre, a már elhunyt tudós történetíró tanárra máig is hálával emlékszik Bálint Tibor, ő ellenőrizte, igazította korhűvé a munkát. Aztán egyik kézből a másikba került, volt, aki elolvasta, volt, aki nem... írója sokszor elkeseredett, akkor ő is félretette, aztán ismét próbálkozott. Levéltöredék a „Tiszatáj”-tól: „Rendkívüli történelmi tényismerettel megírt munka. Nem csupán száraz tény- közlés azonban; a mondandót féken tartott, ám mégis szárnyalni tudó fantázia öltözteti szépirodalmi köntösbe. Kitűnő olvasmány ... Megérdemelné, hogy valamely helyi állami vagy társadalmi szerv áldozatvállalása révén ez a rendkívül érdekes munka ólomba öltözködjék.” Aztán elérkezett március 28-a. A vár barátainak köre — mintegy 30 hallgató — előtt, Gombos Katalin, a gyulai Erkel Gimnázium irodalmi színpadának tagja egyórás felolvasást tartott a „Véggyulavár ostromából”. A sikert bizonyítja, hogy tervezik: a jövőben még egy ehhez hasonló felolvasást tartanak. • — Nézze! Csináltam én azóta mást is. Itt a „Dóczy Gergely balladája”, amely a vár egyik védőjéről szól. Életét végigkísérem fogságba esésétől tengerbe dobásáig. A „Gyulamonostor” is elkészült már, 46 versszakban. Hiszem, hogy ezzel még mindig nincs vége ... Nagy Ágnes Új kiállítás a csabai múzeumban Pillantás a természetbe A természet, az élővilág egyre többünk érdeklődésének előterébe kerül. Ennek egyik, de figyelmen kívül nem hagyható sajnálatos oka az a tény, hogy a bennünket körülvevő állat- és növényvilág fajai és egyedei egyre gyorsuló ütemben .pusztulnak el, halnak ki végérvényesen. Az urbanizáció következtében — amely jelenségtől ma már a falu sem zárható el — mind többen vagyunk kénytelenek elszakadni az élet bölcsőitől, a természettől. A hiányt pótolni kell. Díszállatok tartásával, cserepes növények szaporításával, hobbikertek művelésével, vagy memen- tók megteremtésével. Ahogyan most ez utóbbit tette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum is. Az állandónak tervezett Pillantás a természetbe című természettudományi kiállításról csak az elismerés hangján lehet és szabad szólni. A természetet becsülő és kedvelő közönség régi kívánságát elégítette ki a múzeum. Sokan talán még emlékeznek a vagy húsz évvel ezelőtti, egzotikus állatokat bemutató, oly nagy-nagy sikerű vendégkiállításra, vagy azokra a tárlókra, amelyek a régi épület irodai folyosóján voltak elhelyezve? Nos, valahová ide nyúlik vissza ennek az új, nagyszerű kiállításnak az előzménye. Rövid sétára invitálom az olvasót; nem titkolván a kedvcsinálás szándékát. A Munkácsy-emlékszobából nyíló terem jobb oldali fala mellett vitrinek helyezkednek el mindazokkal a preparált madarakkal, amelyek honosak vagy vendégeként régen vagy ma megfordulnak megyénk még hellyel-közzel érintetlen táj- darabkáin. A terem végén biotóp kulisszák között hazánk legbecsesebb óriás madara, egy túzokpár tekint üvegszemeivel a látogatóra. Jószerével már csak itt látható, hiszen fészkelőhelyeit fegyveres őrök vigyázzák. A ritkák között is ritka. Balra hátul egy másik vitrinben az ugyancsak megyénkben még fellelhető kisemlősök kitömött példányai tűrik a kíváncsiskodást. A bal oldali, az ablakok melletti vitrinekben olyan csodákat helyeztek el, amelyeket legfeljebb eleddig csak a természet szakavatott vallatói vettek észre, szemügyre. Az első néhányban a fosszilis maradványok kaptak helyet. Régmúlt földtörténeti korok élővilágának megkövesedett maradványai. Egy jókora nagyítóüveg alatt Nummulites-eket tartalmazó, eocénkori (50 millió éves!) mészkődarab. Odébb megkövült madárürülék és növénylenyomat; mammut- agyardarab és egy zápfog, fölötte a jégkorszaki óriás gímszarvas agancstöredéke. De itt vannak a megyénkben található puhatestűek (csigák, kagylók) meszes héjai, vázai is. A kiállított 36 között a Hygromia kovácsi nevezetű, amely csak megyénkben él. A békéscsabai dr. Kovács Gyula találta meg, írta le, róla nevezték el. Aztán 24-féle lepke és 9-féle más rovar (egyenesszárnyú és bogár) a Viharsarok élővilágára legjellemzőbbek közül. Ennek a vitrinnek és a következőnek — amelyben negyvenkét éne- kesmadár-tojás és a függőcinke oly csodálatos fészke kapott helyet — külön ismeretterjesztő jelentősége van. Köztudott, hogy az élő környezetben éppen a rovarok és a madarak, és főleg tojásaik a legvédettebbek. Az ember természetalakító munkája során ők pusztulnak a legkönnyebben. Ezért tiltották meg, hogy az iskolások rovar- (és növény-) gyűjteményt készítsenek! S valahol mégis látni, megismerni kell ezt az állatcsoportot! íme, itt a lehetőség! A halakat nagyméretű falitáblákon mutatják be. A tárlók közti falfelületeket megyénk védett természeti területeinek fotói, ízléses vadásztrófeák, a Korábbi évek természetvédelmi és -tudományi kiállításainak plakátjai díszítik. A csabai kiállítást Réthy Zsigmond irányításával a természettudományi osztály rendezte a kiállításrendező csoport kivitelezésében — példamutatóan. Nemesi László Fotó: Gál Edit Szép hagyomány Orosházán Újabb rámái kori erődítmények Orosházát 239 évvel ezelőtt, 1744. április 24-én alapították a Tolna megyei Zombáról átköltözött „sza- badmenetelű taxások”. Az egykor élt, csaknem 80 család a mai Táncsics utca keleti oldalán és a Zombai utcán vert tanyát. Hamarosan az első templomot is felépítették, a mai evangélikus templom helyén. A városalapítás emlékére 1969 óta a városi tanács határozata alapján minden év április 23-a estéjén toronyzenét ad a városi fúvószenekar, melynek tagjai már most készülnek erre az esti fellépésre. A műsort már hagyományosan az evangélikus műemlék templom kertjében adják, s hogy a látvány is megkapóbb legyen, a művelődési központ az idén is gondoskodik arról, hogy a templomtorony közben színes reflektorok fényében pompázzan. A zenés megemlékezés — melyet, különösen jó időben mindig népes közönség nézett végig — a harangok zúgásával ér az idén is véget. N. Á. A Komárom megyei Mo- csa község közelében készült légi felvételek szakavatott vizsgálatával felfedeztek egy római katonai tábort, amelynek nemcsak mérete, kapuinak pontos helye állapítható meg, hanem a képek elemzése alapján az is biztos, hogy a falakat kőből építették. Egy másik tábor Koroncó közelében rajzolódott ki több felvételen is — egyebek között erről számolt be a közelmúltban Visy Zsolt régész az ókortudományi társaságban. A régész több tízezer légi fényképet és filmnegatívot vizsgált meg, közülük mintegy száz felvételt választott ki, amelyek nagyrészt a Duna jobbparti sávjárói készültek, ahol az egykori Pannónia provincia és egyben a római birodalom egyik legfontosabb határszakasza húzódott. A képeken olyan római objektumok is szerepelnek, amelyeket szakemberek már ismertek, de nem kevés, eddig számon nem tartott római kori emléket is lehet rajtuk felfedezni. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Nóták. 9.05: „Vár egy úi világ...” Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 10.05: Zenélő dominó. 10.35: Juhász Gyula versei. 10.40: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó — népdalkantáta. 11.00: Kilátó. 11.45: Fúvószene. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Kóruspódium. 14.17: Chopin: h-moll szonáta. 15.05: Révkalauz. 15.35: Fodor János operafelvételeiből. 16.00: Fűtől — fáig. 17.05: A Sebő együttes összes felvétele. 17.25: Kisváros. Szentes. 17.50: Mozart: F-dúr szimfónia K. 130. 19.15: Homo ludens. 19.35: Hangalbum — Jékely Zoltán. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Földközelben. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 23.30: Szimfonikus táncok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.35: Magnóról magnóra. 9.21: Intermikrofon. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Egy nagy falu . . . 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.30: Könyvről — könyvért. ,15.45: Jimi Hendrix felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Randevú a Jókai Klubban. 21.35: A rock and roll csillagai. 22.30: Nem szentírás! 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Beethoven: B-dúr zongoraverseny. 9.30: „Énekeljenek a népek”. 10.01: Donizetti: Maria de Rudenz. 12.11: Kamarazene. 13.07: Garai Gábor: Delfin és medúza. 14.00: Utazás a fájdalom gépein. 14.54: Barokk zene. 15.40: Világújság. 16.00: Májusi éj. 17.00: Muzsikáról versben, prózában. Juhász Gyula. 17.30: Kapcsoljuk a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermét. A 180-as csoport hangversenye. Kb. 18.45: Népi hangszerszólók. 19.05: Weiner: Csongor és Tünde — szvit. 19.37: Magyarország — 1983'. 20.12: Romantikus zene. 21.30: Opera-művészlemezok. . 22.30: Kritikus füllel. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Rockpercek a Slade együttes slágereiből. 17.20: Lakótársklub. Riporter: Cseh Éva, Kardos Ernő. 17.40: Részletek a Vándor Sándor énekkari szemle Szolnok megyei díszhangversenyéből. *18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tv-torna. (ism.) 8.05: Szünidei matiné. Játsz- szunk mesét! 8.25: Jan Tini. NDK bábfilm. Vivi utakon. 8.50: Hurrá! Itt a cirkusz! NDK bábfilm. 9.05: Adni, kapni jó! 2. rész: Zenélő szerszámok. 9.20: Jurásek. Magyarul beszélő csehszlovák játékfilm. 10.50: Urbán Ernő: Pocok, az ördögmotoros. Tévéfilmsorozat gyerekeknek. 4/4. rész. (ism.) 11.20: Képújság. 14.45: Iskolatévé. Hogyan tanítok televízióval? 15.45: Aki mer, az nyer. (ism.) 16.25: Hírek. 16.30: Képújság. 16.35: Nukleáris forradalom. Francia filmsorozat. 4/1. rész: Az ismeretlen atom. (ism.) 17.25: Pannon krónika, A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.00: Ablak. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nincs szerelem fájdalom nélkül. Magyarul beszélő NSZK tv-film. 21.10: Pénteki randevú. Szórakoztató ifjúsági magazin- műsor. 22.10: A hét műtárgya. Farkas István: A szirakuzai bolond. 22rl5: Tv-híradó 3. 22.25: A látogatás. Dokumen- tum-portréfilm. II. MŰSOR 20.00: Szemle. Társadalomtudományi figyelő. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: Fekete a feketén. Magyarul beszélő olasz filmszatíra. 3/2. rész. 22.15: Mai svájci filmművészet. Fényévekre innen. Magyarul beszélő svájci film. 24.00: Képújság. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.30: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Egy dal. 20.45: Politikai fórum. 21.00: Az emberi test. 21.15: Világhíradó. 21.40: Népzenei vetélkedő. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Tv-színház. 17.00: Tv-napló. 17.10: Francia nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Tekintet. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Családban élni: Az apa tegnap, ma, holnap. 18.45: Kihívó éhség. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Legenda a szerelemről és Az ember és az örökkévalóság. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Az esküdtszék. 22.00: Reklám. 22.05: Az Oberwald-rejtély. SZÍNHÁZ 1983. április 8-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: Pécsi S.-bérlet A KAKTUSZ VIRÁGA 19 órakor a Kner Nyomdában: SZÍNHÁZ, szerelmem , 19 órakor Csorváson: CYRANO 9-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán : színház, szerelmem A gyulai kórház előadása MOZI Békési Bástya: A bátyám öcs- cse minden pénzt megér. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor Elefánt story, 6 és 8-kor Talpig olajban. Békéscsabai Terv: fél 6-kor Remény joga, fél 8-kor Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Gyulai Erkel: Elvis Presley. Gyulai Petőfi: 3-kor Seriff az égből, 5 és 7-kor Vad fajzat. Orosházi Béke: Morfium. Orosházi Partizán: fél 4-kor Hattyúk tava, fél 6 és fél 8-kor Üldözők. Szarvasi Táncsics: Egy zsaru bőréért.
