Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
1983. április 19., kedd Czabán Samu-dijasok A könyvtár pedagógusa Egyre több versmondót vonz a József Attila szavalóverseny Az utolsó maffia?... Üjsághír: Békés megye Tanácsa harmincéves tanári és húszéves szakfelügyelői eredményes munkássága, a megyei iskolai könyvtárügy fejlesztésében elért sikerei alapján Palotás Ádámot, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium függetlenített könyvtárosát, megyei szakfelügyelőt a Czabán Samu-díjjal tüntette ki. „Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem. Családi okok miatt vissza kellett térnem szülőföldemre, Békésbe. 1951-ben kezdtem el tanítani a csabai gimnáziumban. Ha nem is a legöregebb, de a legrégebben itt dolgozó tanár vagyok.” Az oly sokat és oly sokszor látott fémkeretes szemüveg mögül simogató, igazi humanista tekintet szánt végig a gimnáziumi könyvtár hosszú-hosszú polcsorain. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy jelentős életdarab sokszor reménytelennek látszó, de mára mégis csillogónak tűnő munkájának eredményére. „Azonnal átvettem a könyvtárat is. Hatvanegyig társadalmi munkában csináltam. Úgy tudom, én voltam az első főfoglalkozású iskolai könyvtáros a megyében. Aztán ’62 februárjában megbíztak a szakfelügyelet ellátásával is. Vagyis fordult a beosztásom. Korábban a tanítás mellett voltam iskolai, majd tanári könyvtárnok, utána meg a könyvtár mellett lettem-maradtam tanár. Azóta is tanévenként csak egy-egy osztályom van, ahol az irodalmat- tanítom.” A mondatok, e sorok közvetítőjének szinte lehetetlen elfogulatlannak lenni, hiszen maga is Palotás tanár úr tanítványának vallja magát. Egyike lehetett azoknak, akik a négy gimnáziumi évben az egyik osztálykönyvtárosi tisztet betölthették. „ötvenegyben tizenkétezer kötetet vettem át. Ma több, mint harmincezres az állomány. Az összetétele? Azt hiszem, kielégíti' a jelenlegi igényeket, amelyek alaposan megváltoztak az elmúlt évek- évtizedek alatt. A legfontosabb az, hogy az iskolai könyvtár ne valami más, hanem valóban az legyen. Nem raktár, nem díszterem, nem az értekezletek megtartásának helye, hanem az elmélyült szellemi munka, a kutatás helyszíne. Diáknak, tanárnak egyaránt. Ehhez * azonban először meg kell ismertetni a könyvtárat. Ezért készítettük el a katalógusokat, -ezért próbálom rávenni a többi iskolában dolgozó kollégákat, hogy legalább az alapokat fektessék le. A diákok. csak azt szerethetik, amit ismernek. Másképpen nem lehet olvasóvá nevelni.” A gimnázium tanulóinak 80—90 százaléka rendszeres látogatója a könyvtárnak. Ök évenként átlagban tíz kötetet olvasnak el. Hogy melyik osztályból hányán és mit, az elsősorban a tárgyat oktató pedagógustól függ. Nemcsak az RFG-ben! „Legnagyobb gondom, talán egyhamar meg nem oldódó problémám az, hogyan lehet megváltoztatni az emberek sokszor nem éppen könyv- és könyvtárszerető, -becsülő szemléletét. A megyében vannak iskolák — elsősorban általánosak —, ahol egy tanévben a könyvvásárlásra jutó pénz az ezer forintot sem éri el. Nem a kis falvak iskolái! Ugyanakkor van olyan is szép számmal, ahol az igazgató vezetésével, társadalmi munkában építették fel a könyvtárat.” Megyénkben sok helyütt mégis mérhető a fejlődés. A szemléletbeli változást is jelezve, bizonyítva. Kezdik becsülni a könyvet, a könyvtárat, amely jelenleg — s úgy tűnik, még jó néhány évig — a legfontosabb és a legáltalánosabb információhordozó. „Terveim? A tanéveket számítva még öt van hátra a nyugdíjig ... Addig? ... De szép lenne, ha a megyében — a meglevőn túl — legalább még harminc iskolában létesítenének könyvtárosi helyet!... Az összes középfokúban és a nagyobb általános iskolákban is! Van rá épp elég példa, hogyan kell és lehet csinálni. Ezen a területen. lehet dolgozni! Úgy is fogalmazhatnák, hogy a könyvet bevinni az oktatásba. Az olvasás megszerettetése ... A könyv, a tudás becsülete ... Nos, igen! Egy címkatalógus még hiányzik a mi könyvtárunkból!...” Búcsúzunk. Holnap reggel ismét útnak indul, hogy szakfelügyeleti munkáját is ellássa. Nincs megyénkben olyan iskola, ahol többször- sokszor ne járt volna, ahol ne ismernék Palotás tanár urat. Nemesi László Fotó: Gál Edit Szombaton délelőtt Békéscsaba és a város környéke általános iskoláinak legjobb versmondói, összesen 103- an mérték össze tudásukat a IV. József Attila városi versmondó versenyen. A verseny életre hívói és házigazdái, a békéscsabai József Attila Általános Iskola pedagógusai, diákjai ismét kitűnően vizsgáztak szervezésből, igazi otthont nyújtva e rangos versenynek. Az aulában megrendezett megnyitón először Barbinek Péter, a Jókai Színház művésze nyújtott át egy csokrot József Attila verseiből, majd Kalmár Zsolt városi • úttörőtitkár mondott megnyitó beszédet, hangsúlyozva a versszeretet és -mondás személyiségépítő, embereket egymáshoz közelítő hatását. A pajtások ezután három korcsoportban megkezdték a versengést. Végezetül az első, második és harmadik osztályosok korcsoportjában Po- csai Boglárka, a békéscsabai 9-es iskola tanulója végzett az első helyen, Kiszely Zsolt köröstarcsai versenyző a második, Szaniszló István, a békéscsabai Szabó Pál téri iskola és Vollmüth Krisztián, a József Attila iskola tanulója pedig a harmadik helyen. Cseppnyi késés a kezdésben — kis technikai gond —, ám egyáltalán nem kellemetlen a halk csevegés a meghitt, mondhatni intim környezetben, Békéscsabán a Jókai Színház klubjában. Ügy tűnik, az ifjú sorozat — ez a nosztalgia-előadások második műsora — máris törzsközönséget mondhat magáénak, hiszen a nézők ismerősökként köszöntik egymást. Aztán félhomályba borul a nézőtér, kezdődik a műsor. Dóró János, a színház köz- művelődési titkára köszönti a vendégeket, s bemutatja az est résztvevőit, Szuhay Balázst és Forgács Gábort, a Vidám Színpad tagjait. Előbb Szuhay Balázs lép színpadra — talán mert ő volt hamarabb tagja a békéscsabai színháznak (?) —, s szól néhány szót a kabaréról, s a sokak által vitatott kérdésről: meddig lehet elmenni a tréfálkozásban. Aztán hamar a „sakkújság” riportere- lesz, s megszólaltatja az első táblást — nem nehéz kitalálni, ki az .. . S már benne is vagyunk jócskán a „Szuhay Forgácsaiban”, mert ezt a címet adták műsoruknak. Lendületes, színvonalas előadás, melynek keretében arra is fény derül, melyik művész mikor és hogyan került a Jókai Színházhoz. Dióhéjban : Szuhay Balázs 28 éve szerződött ide, s két évig volt tagja a csabai társulatA negyedik, ötödik és hatodik osztályosok korcsoportjában a mezőberényi 1. számú iskola diákja, Kopányi Katalin lett az első, a második helyen két békéscsabai tanuló végzett, a 9. számú iskolából Gábel Beáta, és a házigazda iskolából Békéssy Olga. A harmadik helyen is békéscsabai versenyzők osztoztak: a 4—8-as iskolából Bencsik János, valamint Ruff Marianna a 2-es számú iskolából. A legnagyobbak versenyében kettős mezőberényi siker született: Binder Anikó az 1-es iskolából és Balog Tamás, a 2-es számú általános iskolából. A második és harmadik helyen a békéscsabai 10-es számú iskola diákjai végeztek. Második Varga Edina, harmadik Iványi Attila lett. A legjobbak elismerő oklevélben, könyvjutalomban részesültek. Talán nem tűnik ünneprontásnak, ha az eredmények ismertetéséhez néhány megjegyzésre méltó gondolatot is fűzünk. A zsűri tagjai ugyanis már a versenyt követő megbeszélésen állást foglaltak abban, hogy a versenyre eljutott pajtások mindegyike megérdemelne valami emléket, legyen az nak. Utoljára az „igazi La- tyival” járt Békéscsabán tízegynéhány éve ... Forgács Gábor itt töltött idejére bizonyára már többen emlékeznek a közönség soraiból, ő 1975-től 1977-ig volt színész Békéscsabán. Mindezt persze kellő humorral körítve adják elő, ám az igazi bemutatkozás csak ezután következik a miniatűr magánszámok pergőtüzében, melynek eredményeként a közönség dől a nevetéstől. Különösen tetszik Szuhay jós-, és Forgács Hofi- paródiája. Erénye a műsornak az ügyes szerkesztés, az összmunka. S még valamit méltatni kell az estről szólva — s itt hadd emlékeztessünk a Az előadás egyik .pillanatában Fotó: Veress Erzsi oklevél vagy bármilyen szerény ajándék. Buzdítva, lelkesítve őket ezzel is arra, hogy ne hagyják abba a versmondást. Az ötlet helyességén nincs is mit vitatkozni. Cak a céljával van egy kis baj. Mint ugyanis kiderült, a szép hagyománynak, a József Attila versmondó versenynek nincs folytatása. Azok az általános iskolát végző diákok, akik most kiemelkedő képességről tehettek tanúbizonyságot, legfeljebb a kétévente megrendezésre kerülő EDÜ-n bizonyíthatják felkészültségüket. Ott pedig igencsak véges a bejutási lehetőség, s mégis más, mint egy egész megyeszékhelyt, városkörnyéket megmozgató versmondó verseny. Ügy véljük, s legyen ez, az igazán nagy tömegeket megmozgató, sikeres József Attila versmondó versenynek a tanulsága, hogy meg kellene teremteni az alapjait, már az elkövetkezendő évben, a középiskolások József Attila versmondó versenyének. így biztosítva töretlen kedvet, berputatkozá- si lehetőséget a verset szerető, értő és tolmácsolására vállalkozó, tehetséges gyerekeknek. B. Sajti Emese sorozat indításakor megfogalmazott célkitűzésre: a meghitt beszélgetésre művész és közönsége között, a nézők ügyes bevonására ... Különösen Szuhay Balázs mestere ennek. Improvizációs készsége igazán emlékezetes perceket szerzett a közönségnek. Aprócska - kérdések azért felmerülhettek a nézőben a csütörtök esti műsorról hazatérőben, ám az utcán is velünk maradó vidám hangulat hamar elnyomta kétségeinket, s már tolultak is elő a valóban kézenfekvő válaszok. Mert igaz, a sorozat indításakor tervezték, hogy házigazda is lesz. Egy olyan művész, aki egykoron a vendéggel lépett színpadra. Ám bizonyára nem találtak senkit, aki a csaknem 30 é§ a közel 10 évvel ezelőtti társulatnak egyaránt tagja volt. „És a műsor utáni beszélgetés? Az is elmaradt!” —szólal meg bennünk megint az elégedetlenkedő. De hosszabb lett a műsor, mert a művészek szemmel láthatóan „otthon” érezték magukat egykori színpadukon. És mi, nézők is jól szórakoztunk. Szuhay Balázs azzal búcsúzott, nem is lenne rossz, ha 28 év múlva ebben a körben ismét találkozhatnánk. Nos, bízunk benne, hogy egy újabb találkozóra nem kell ennyi ideig várni, s a siker bizonyára akkor sem marad el. Nagy Ágnes Bizonyára ennek a kétrészes tévéfilmnek a kópiáit nem fogják őriztetni a Szabadság téri volt tőzsdepalota titkos páncélszekrényében, mint pótolhatatlan és becses művészeti értéket. De ugyanakkor az is biztos, hogy a nézők megannyi levéllel ostromolják majd a műsors?erkesztőket a film ismétlését kérve. A Mi Ügyünk (így, nagy kezdőbetűkkel!), -vagyis a Cosa Nost- ra kétszer 55 perce valóban jó szórakozást nyújtott. Lehet, hogy itt-ott gyerekes bárgyúsággal, de az vesse rájuk az első követ, aki szíve mélyén nem ítélt még hasonló naivitással... A maffia lélekrajzához tartozik az a tulajdonsága is, hogy kipusztíthatatlan. Akár a futófű, a tarack, melynek gyökerei hasonlatosan végtelenek és szövevényesek; mindenkor új tő alapítására képesek, ha a pusztítás megtizedeli a föld feletti leveleket. A forgatókönyvet az alapmű, azaz a novella szerzője, Kristóf Attila és a rendező, Dobray György írták. Ügy tűnik, volt miből válogatni. Talán ezért is maradt meg annyi kihasználatlan ötletcsíra. Igen, megint a bőség zavara! Csak hát most nem annyira zavaróan. A közönség, vagyis mi, a nézők, minden megerőltetés nélkül tovább gondolhattuk, miképpen is bomolhatna ki. Mi is lesz, lehet Don Padre és „gazdasági munkaközösségének” jövője. Ügy tűnik, ez a Cosa Nostra nem tud veszíteni ... Maradt a békés egymás mellett dolgozás lehetősége ... Jól megfontolt okuk lehetett arra a film készítőinek, hogy nem jelölték meg a műfajt. Bűnügyi paródia volt, társadalomrajz ironikusan, közönséges vígjáték mindössze, krimiutánzat magyar módra? Talán bármelyik lehet külön-külön és együtt, vagy egyik sem, hanem egy teljesen más? A nézőre bízták. A könnyed meseszövés véleményt takar. Néha ítéletet -is. Munkánkról, viszonyainkról, kapcsolatainkról, lehetőségeinkről is. Ki-ki tapasztalata — jó vagy/és rossz — alapján válogathatta meg a számára illő kul^szát. S közben nevethetett is. Gro- teszkül, öngúnnyal. Néha olyan érzésünk is volt, hogy nem is annyira görbe ez a tükör... Igazi főszereplő nem is volt. Ellenben kiváló epizódalakítások. Gobbi Hilda kívánkozik az élre. Aztán Szacsvay László, Reviczky Gábor és Székhelyi József triója, majd Gálvölgyi János és Kozák László kettőse, s Bárdy György magányossága. Telitalálatok. Az egész történetet folytatni lehet. Nem ez az utolsó Cosa Nostra .. . N. L. „Szuhay Forgácsai” a klubszínházban Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Múltunk kútjai. 8.57: Perényi Miklós gordonká- zik, szűcs Lóránt zongorázik. 9.44: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Népdalok. 11.00: Zenekari muzsika. 11.40: A kápolna titka. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.41: Arcképek az orosz irodalomból. 15.05: Haydn: G-dúr trió. No. 15. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: A Magyar Nyelv Hete. Hogyan szitkozódjunk? 19.25: Maurice André trombitán játszik. 20.00: „Próbapályán”. 20.30: Népdalok. 21.05: Bészélgetés Lukács Györgyről. 21.35: Operaáriák. 22.30: A Csehszlovák Rádió énekkara énekel. 22.53: Késő este. 23.03: Éjszakai muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósátiratok. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. Bölömbikák. 13.35: Versek — muzsikában. 14.00: A Petőfi Rádió zenés délutánja. Könyvről könyvért. Találkozás a stúdióban. Csúcsforgalom. Tini-tonik. Nóták. Tartás, tartalom nélkül. Csak fiataloknak! Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye. 21.00: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek. 21.25: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Szimfonikus zene. 10.28: Az ABBA együttes felvételeiből. 11.05: Magyar művészek operafelvételeiből. 11.46: Tusa Erzsébet (zongora) hangversenye. 13.07: Zenekari muzsika. 14.00: Könyvszínpad. Lyra Mundi — Villon. 14.30: Dunántúli népdalok. 15.00: Szereted az operát? 15.30: Csajkovszkij: Az orleans-i szűz. 18.34: Színészek sanzonfelvételeiből. 19.05: Szív a műtőasztalon. Dr. Kovács Gábor profesz- szorral beszélget Tarnay Márta. 19.35: Dupla vagy semmi. 20.35: Zenekari muzsika. 21.42: Latin-Amerika irodalma. 22.02: Budapesti beszélgetés Varga Tibor hegedűművésszel. 22.49: Zenei panoráma. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.). 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv. Alt. isk. 4. oszt.). Szó-ra- ka-té-nusz. Eszem a gesztenyét. 8.25: Oroszul beszélünk. Üdülni megyünk. 9.00: Orosz nyelv. (Alt. Isk. 5. oszt.). Kenguru a kiránduláson. 9.15: Környezetismeret. (Alt. isk. l. oszt.) Csacsifogat. 10.00: Történelem. (Ált. Isk. 5. oszt.). A magyar nép vándorlása és a honfoglalás. 10.30: Deltácska. Repül a . . . repül a madár. 11.00: Aki mer, az nyer! Vetélkedő matematikából 5. osztályosoknak 11.30: Képújság. 13.55: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.). 14.20: Deltácska. (ism.). 14.40: Magyar nyelv. (ism.). 14.55: Történelem, (ism.). 15.25: Napköziseknek. Vizek, vízpartok élővilága. 16.05: Hírek. 16.10: Sam és Sally. Francia tv- filmsorozat. Az antilopszarv. 17.10: Képújság. 17.15: Életet az éveknek. Nyugdíjasok műsora. 17.45: Reklám. 17.50: Sportmúzeum. Birkózó- sportunk EB-hagyományai. 18.20: Egy módszer embere. A pécsi körzeti stúdió portréfilmje. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Offenbach bolondozásai. Francia tévéfilmsorozat. 6/5. rész: Ripacsok vonata. 20.55: Stúdió 83. A televízió kulturális hetilapja. 22.00: Liener Márta énekel. 22.15: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 20.00: Miro — az álmok színháza. Angol film. 20.55: Tv-híradó. 2. 21.45: Kertünk, udvarunk. Riportműsor. (ism.). 21.35: A vendégség. Operagro- teszk. A szegedi körzeti stúdió műsora. 21.45: Reklám. 21.50: Kollégium. A KISZ filmstúdió filmje. 22.25: Képújság. BUKAREST 15.30: Telesport. 17.15: Fiatalok klubja. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Nemzetközi tv-hírek. 21.05: Dandin György. Moliere filmjének tv-változata. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A Föld múltjának tanúi. 17.00: Tv-napló. 17.10: A Szovjetunió sivatagai és tundrái. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenei klub ’83. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Témák. 20.45: Reklám. 20.50: Solaris. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Irodalom. 18.45: Tv-napló. 19.00: Vadopera. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: A forradalom alakjai. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Aki mer, az nyer, 6 és 8 órakor: Egy zsaru bőréért. Békéscsabai Szabadság: délelőtt 10 és délután 4 órakor: Ásta, angyalkám! 6 és 8 órakor: Istenke teremtményei. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Harmadik típusú találkozások I—II. Gyulai Erkel: Tegnapelőtt. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A hétszázéves titok, 5 és 7 órakor: Talpig olajban. Orosházi Partizán: Adj, amit adhatsz. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Csillagok háborúja I—II., 22 órakor: Bűnös dal a föld. 15,20: 15.30: 16.35: 18.00: 18.47: 19.25: 19.35: 20.35:
