Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

1983. április Z2., péntek NÉPÚJSÁG üz állami díjas nem búcsúzik — A dédapám költözött ide, Elekre valamikor, a nagyszüleim már itt szület­tek, így aztán tősgyökeres eleki vagyok én is — meséli az életét Nyisztor György ál­lami díjas, az eleki művelő­dési ház igazgatója. Az al­kalom pedig, hogy újra ösz- szejöttünk, nem éppen köny- nyű: elérkezett a nyugalom ideje. — Nyugalom? Hát azt ne­hezen tudnám elképzelni — folytatja, és rágyújt az el­maradhatatlan cigarettára. Kinéz az ablakon (hányszor nézett ki így elgondolkozva huszonhárom évig, mióta itt, az egykori legényegyleti székházban tanyázik a köz­ségi kultúrház?). Tanyázik, írom, és nem véletlenül. Ide mindig úgy jöttek az eleki- ek, hogy most „tanyázunk egy jót, beszélgetünk, szóra­kozunk, társadalmi életet élünk.” Nyisztor György per­sze gyorsan hozzáteszi: — Régen. Tizenöt, húsz meg még több éve. így volt 1946- ban, amikor pártvezetőségi tag lettem az MKP-szerve- zetben, és megbíztak: Gyuri, te leszel a kultúros. Lettem. Nem sokkal rá megválasztot­tak a községi kultúrbizottság elnökének, ez a bizottság a koalíciós pártok képviselői­ből alakult. Akkoriban még én sem gondoltam, mi lesz ebből? Illetve, hogy mi lesz belőlem? De az élet dolgai szépen elrendezik az ember sorsát. Mondják, hogy visszaemlé­kezni kellemes, jó. Nyisztor György állami díjas igazgató nemcsak a jóra emlékezik, habár életében a jó volt ed­dig túlsúlyban, és legyen ez­után is. — Kultúros voltam, az igaz, de egyébként a községi elöljáróság pénzügyi csoport­jában dolgoztam. Később csoportvezető lettem, de az esték mindig a kultúrházban találtak, ahol nagy kedvvel próbált a műkedvelő gárda. Alighogy hazajöttem hadi­fogságból, negyvenöt decem­berében már a Falu rosszá­ban szerepeltem. (Tudod, ak­Böhm Vilmos Svédország­ban élő leszármazottai a kö­zelmúltban a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumnak adományozták hagyatéká­nak értékes darabjait. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban a közgyűjtemé­nyek új szerzeményeit be­mutató, május 8-ig látogat­ható kiállításon a közönség elé kerül Biró Mihálynak Böhm Vilmosról készült grafikája, iratgyűjteményé­ből néhány levele, diplomá­ciai okmányai, emléklapjai. Böhm Vilmos az 1890-es években került kapcsolatba a munkásmozgalommal, kez­detben a Vas- és Fémmun­kás Szövetség, 1913 és 1919 között pedig a Szociáldemok­rata Párt vezetőségének tag­kor falun népszínmű volt a divat.) A Cigénnyal meg egyenesen akkora sikerünk volt, hogy, aki látta az elő­adást, máig emlékezik rá. — Itt szerepeltünk, ebben a nagyteremben, csak akkor nem így nézett ki. Koporsó­tetős volt, hajópallós és bi­zony a színpad is eléggé ro­zoga. Csak a mi kedvünk, a lelkesedésünk (ki kell mon­danom!) volt a mindent el­söprő. Hiszed-e, hogy Moli- ére Volponéját is bemutat­tuk? Tudom, hogy az ilyes­mi már a hivatásos színészek dolga, de lehetett akkor mi- velünk beszélni? Hogy mi­lyen volt az az előadás? A premieren itt volt a minisz­térium nemzetiségi osztályá­nak akkori vezetője. A vé­gén sorra kérdezte a szerep­lőket, kinek mi a foglalkozá­sa, mert nem hitte el, hogy műkedvelők. Azt hitte, be­csempésztünk egy pár szí­nészt is magunk közé ... ja volt. A Tanácsköztársaság idején szocializálási, majd hadügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, tagja lett a bécsi Világosság csoportnak. 1934-ben Prágába, majd Svédországba utazott. 1945 végén hazatért, nem sokkal később az új Magyarország stockholmi nagykövete lett. A fényképek nagyobb ré­sze a Tanácsköztársasághoz kapcsolódik, feltűnik raj­tuk Kun Béla, Stromfeld Aurél, Bokányi Dezső, vala­mint Böhm Vilmos és csa­ládja. A többi fénykép a bé­csi emigrációhoz, valamint Böhm Vilmos diplomáciai tevékenységéhez kötődik. * Amikor azt emlegetjük, hogy milyen volt az a régi népművelés, az állami díjas (aki az első népművelő az országban, ilyen magas ki­tüntetéssel!) elmereng kissé: — Milyen volt? Annyit mondhatok csak, hogy ösztö­nös. Hogy eleinte csak a szí­vünk vitt, meg az-a roppant művelődési éhség, ami az embereket, az elekieket is jellemezte. Nem neheztelek érte, ha a mai fiatalok, nép­művelők és nem népműve­lők, kicsit hitetlenkedve néz­nek rám: igaz ez? Bizony igaz! Aztán még, ha felidé­zek egy-két emléket, elszorul a szívem, mert manapság? Az a fajta nagy-nagy kultúr- éhség: sehol. Az a fajta nagy-nagy lelkésedés, társa­ságba vágyódás: sehol. Ta­lán nem illő, de kimondom: én úgy látom, az a szabad­nap a legtöbb embernek a kétszeres rohanás, a munka, a különpénzkereset napja. És nem a művelődésé, a pi­henésé, a szórakozásé. Mondanom sem kell, ne­gyedórás együttlét után Nyisztor Györgyről azonnal kiderül: korántsem úgy él és gondolkozik, mint aki nyug­díjba készül, mint aki azt mondja: elég volt, nem csi­nálom tovább. — Képtelen lennék az em­lékeimnek élni, nekem a te­vékenység az életelemem. El is határoztam: délelőtt ker­tészkedek, délután pedig ugyanúgy, ahogy volt. Mert — és ez számomra a leg­szebb elismerés: a község ve­zetői megkértek, segítsem to­vább a híres nemzetiségi együttest, a pávaköröket... Most következik az első, hosszabb szünet közöttünk, majd egy meglepő mondat: — Az elekiek nélkül soha nem lettem volna állami dí­jas. Ezt írd oda a végére, kérlek. Hogy mit köszönhetnek neki az elekiek, azt pedig ők tudják a legjobban. Sass Ervin Fotó: Veress Erzsi Könyvújdonságok Slaughter: A frontsebész (Zrínyi Katonai Könyvki­adó), Égtájak 1982/83 (Euró­pa Könyvkiadó), Vak Macs­ka belső ügye (Kozmosz), Idegen szavak szótára (Aka­démiai Könyvkiadó), Ma­gyarország történeti kronoló­giája (Akadémiai Könyvki­adó), Amerigo Tot (Idegen- forgalmi Propaganda Kiadó Vállalat), Közép-itáliai Cin­quecento festmények (Cor­vina Kiadó), Kurt Seelmann: Gólya hozza...? (Medicina), Süsü újabb kalandjai (RTV— Minerva), Bari bari, bárány (lapozó, RTV—Minerva), Defoe: Bob kapitány (Móra Ferenc Könyvkiadó), így élt Juhász Gyula (Móra Ferenc Könyvkiadó). Hazakerült a Böhm-hagyaték Orosháziak a haladásért KISZ-klub avatás Bensőséges ünnepség szín­helye volt a Kemény Gábor Szakközépiskola ebédlője 1983. április 13-án. Űj KISZ-klubot avattak, amely a nagy érdeklődés mi­att kicsinek bizonyult az ünnepség megtartására. Me- kis László KISZ-tanácsadó tanár megnyitója után Kiss Ferenc igazgató számolt be arról, hogy a klub — a gon­dolat felvetésétől a megszü­letésig — milyen anyagi ál­dozatot . és társadalmi mun­kát igényelt. A korlátozott anyagi lehe­tőségek miatt a tervezettnél lassabban haladt az átalakí­tás, pedig a tanulóifjúság nagy mennyiségű társadal­mi munkával segítette a megvalósulást. Elmondta, hogy mit vár a klubtól: . a tanulóifjúság művelődési és szórakozási lehetőségeinek bővülését. Kérte a diákokat, hogy tekintsék magukénak a klubot, és mint sajátjukra vigyázzanak. A klubvezetőség elnöke ezt követően ismertette a működési szabályzatot, és körvonalazta a programel­képzeléseket, melyek egy­aránt fogják szolgálni a ta­nulók művelődési és szóra­kozási lehetőségeit. A diákok nevében Dancsó Tibor isko­lai KISZ-titkár mondott kö­szönetét mindenkinek, aki lehetővé tette az új, tágas, modern KISZ-klub létreho­zását. Ezután a klubvezetőség el­nöke átvette az igazgatótól a jelképes kulcsot, és megnyi­totta az első rendezvényt, a diszkót. Április első napjaiban je­lent meg az MSZMP oros­házi városi bizottságának ki­adásában az „Orosháziak”- sorozat harmadik füzete „Orosháziak a haladásért” címmel. A felszabadulásunk 38. évfordulójának tiszteleté­re közreadott füzetben első­nek Katong Imre nagy ta­nulmányát közük, az 1891-es véres május elsejéről. A ta­nulmány írója részletes gaz­dasági és társadalmi körké­pet rajzol fel Orosházáról a török hódoltság végétől az 1890-es évekig. Hosszan és érdekfeszítően tárgyalja a tüntetés előzményeit, majd a véres tüntetést, melyet an­nak idején „zászló forrada­lomnak” is neveztek, hiszen az orosházi munkáskor zász­lajának elkobzása robbantot­ta ki az elkeseredett agrár­proletárok heves tüntetését, melynek a karhatalom vé­res közbelépése vetett véget. A szerző számos visszaemlé- kezőt megszólaltat, majd ta­nulmánya befejező részében az orosházi agrárszocialis­ta mozgalom fellendülését, későbbi megosztottságát is elemzi. Dr. Formann István a „Kormánypártok és haladó mozgalmak Orosházán 1939— 44-ben” címmel teszi közzé írását, mely meglepő anyag­bőséggel lepi meg az érdek­lődő olvasót. A felszabadulás előtti évek számos, jelentős mozgalmi eseményéről tájé­koztat, szól az illegális kom­munista csoport tevékeny­ségéről, a földmunkásság és a szegényparasztság moz­galmairól, a szakszervezetek munkájáról. Dr. Formann ta­nulmánya a korszakot kuta­tók számára forrásmunka­ként is kitűnő. A kiadvány két befejező tanulmányának szerzője Ve- rasztó Antal. Első munkájá­ban az Orosházi Munkásott­hon Szövetkezet történeté­hez szolgáltat adatokat, meg­jegyezve, hogy „a munkás- otthon szövetkezeti alapon történő életrehívását az or­szágos mozgalmi gyakorlat­ból vették át az orosháziak, másfelől a jogszabályok is ezt a formát követelték meg, amennyiben a szociális ér­dekvédelmi szerepet, illetve annak anyagi vetületét így tudták ellenőrizni”. Nagy esemény volt 1930. november 25-én a munkásotthon épü­letének felavatása, melyről az országos sajtó egy része is beszámolt. A szerző befe­jezésül a munkásotthon szö­vetkezet 1951. október 20-i megszűnését, és annak okait közli, aláhúzva azt a több évtizedes, jelentős tevé­kenységet, melyet az oroshá­zi munkásotthon kifejtett. A kötet zárótanulmányában az orosházi demokratikus nő­mozgalmat tekinti át a szer­ző 1944-től 1948-ig. A kiadványhoz — mely az Orosházi Üveggyár házi­nyomdájában készült — Mé­száros József, az orosházi városi pártbizottság PMO- vezetője írt előszót. (s—n) Nemzetközi indián nap Konferencia és kiállítás Budapesten Az ELTE folklóré tanszé­kének latin-amerikai munka- csoportja szervezésében kon­ferenciát tartottak a közel­múltban Budapesten Indián művészet címmel. A konfe­rencia egyben — hazánkban először — megemlékezés is volt a nemzetközi indián napról, amelyet 1940 óta tartanak meg szerte a világ­ban, s amelynek célja a latin-amerikai indiánok kul­túrájának a megismertetése, valamint az indiánok múlt­jának a feltárása, jelenének és jövőjének az elemzése. Az elhangzott előadások két témakörbe, a néprajz és a régészet körébe sorolód­tak. Hallhattunk előadást a közép-mexikói preklasszikus szobrászatról, Teotihuacan művészetének történeti hát­teréről, Eldorádó aranymű- vességéről, az észak-amerikai indiánok művészeti térségei­ről, az inka művészet hódí­tás utáni továbbéléséről, és egv őserdei indián törzs, a venezuelai piaroák művé­szetéről és rítusairól. A konferencia egy másik fontos eseménye volt az In­dián művészet című kiállí- megnyitása. Bevezetőjében dr. Németh Lajos, az ELTE művészettörténeti tanszéké­nek tanszékvezetője méltatta e gyűjteményt, amelyet dr. Boglár Lajos néprajzkutató­Táncmaszk a brazíliai Xingu vidékéről. A halászattal ösz- szefüggő-termékenységi rítu­sok során használták (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) nak brazíliai és venezuelai kutatóútjai során szerzett gyűjteményéből nyújt ízelí­tőt. A sok szebbnél-szebb, főleg színes madártollakból készült tárgy közül talán kü­lön is ki kell emelni a tapi- rape indiánok egy tollmozai- kos táncmaszkját, amely rit­kaságnak számít még a nagy európai múzeumok gyűjte­ményeiben is. A kiállítás fényképeit Kovács Tamás fotóművész készítette. E fo­tókat rövidesen viszontlát­hatjuk az Indián művészet Mexikótól Peruig című köny­vében, amely a Corvina Ki­adó gondozásában lát napvi­lágot hamarosan. A Belvárosi Ifjúsági Ház tanácstermét zsúfolásig meg­töltő szakmabeliek, egyetemi hallgatók, latin-amerikai diá­kok és érdeklődők nagy szá­ma bizonyítja azt, hogy mi­lyen nagy az igény hazánk­ban e kontinens népeinek és kultúrájának megismerésére, s hogy a konferencia meny­nyire valós társadalmi igényt elégített ki. Az Indián művészet című kiállítás május 5-ig tekint­hető meg.- Vargyas Gábor 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Képújság, (f.-f.) 13.30: Iskolatévé. Fizika. . (ism., f.-f.) 14.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) (ism.) 14.15: Magyar irodalom. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 14.45: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Aki mer, az nyer. (ism., f.-f.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.55: Lovag a kisvárosból. 17.10: Képújság, (f.-f.) 17.15: Utazz velünk! Lenin nyo­mában. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szülőföldem — Illyés Gyu­la műsora, (ism.) 21.20: Liszt: A-dúr zongoraver­seny. (ism.) 21.40: Pénteki randevú. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Ideiglenes paradicsom. II. MŰSOR BUKAREST 17.50: A lekgisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Dalok. 20.35: Gazdasági figyelő. 20.45: Világhíradó. 21.05: A labirintus. Román tv- film. _ 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Marin Drzic. 17.00: Tv-napló. 17.10: Orosz nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Tekintet. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.37: Zenekari muzsika. 10.05: Hétszlnvirág. 10.35: Non Omnis morior. Jé- kely Zoltán versei. 10.40: Operettdalok. 11.00: Kazimlr Károly színháza. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: zenekari operarészletek. 14.34: Dalok Lenin születésnap­jára. 15.05: Révkalauz. 15.35: Hajdú Erzsébet népdalfel­vételeiből. 15.48: Beszéljünk a dadogásról. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: V. I. Lenin. 17.25: Beethoven: a-moll szoná­ta. Op. 23. 17.47: Házról — házra. 19.15: Népszerű zenekari muzsi­ka. 19.35: Szökéssel kezdődött. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. 22.30: Zenekari muzsika. 23.14: A Tátrai vonósnégyes ját­szik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Takács Béla nótákat éne­kel. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Barátság slágerexpressz. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.45: A Madness együttes fel­vételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Nagykanizsai dzsesszhétvé- ge. 21.35: Népdalok. 22.00: Ritmus! 22.30: Engedje meg! 23.20: Világslágerek zenekarra. III. MŰSOR 9.00: Katedra. Egész nap a nap­köziben. 9.30: Fúvósesztrád. 9.48: „Énekeljenek a népek." 11.05: Emil Gilelsz zongorázik. 12.50: Cs. Szabó László: Közel és távol. 13.12: Zenekari muzsika. 14.37: Art Blakey „Jazz Messen- gers” együttese játszik. 15.00: Rádiószínház. Kölykök. 16.1)0: Kamarazene. 17.Ó0: Ifjú muzsikusok zenekara Budafokon. 17.30: Operaáriák. 18.00: A zenéről. 19.05: A magyar nyelv hete. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. Kb. 21.55: Opera-művészlemezek. Kb. 23.00: Régi magyar dalok és tán­cok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Daloló, muzsikáló tájak (Nagykunság). Riporter: Kutas János. Szerkesztő: Máder László. 17.45: Akkor pereskedjünk. Ri­porter: Kardos Ernő. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) 8.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.00: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 20.00: Dohnányi-est. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Kortársunk: Kolozsvári Grandpierre Emil. 22.35: Kis tragédiák. 23.35: Pulzus. 0.25: Képújság, (f.-f.) II. MŰSOR 18.15: Családban élni. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A Zagreb ’83 zenei bien- nálé. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Terméketlen föld. SZÍNHÁZ 1983. április 22-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRAGA Békési Ház 1983. április 23-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR ,,E” bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Elefánt­sztori, 6 és 8-kor: Vérszerző­dés. Békéscsabai Szabadság: Hét merész kaszkadőr. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az öszvér nem megy esküvőre, fél 8-kor: Do­minó elv. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Szuperzsaru, fél 8-kor: Bűnös dal a föld. Gyulai Pető­fi: 3-kor: A kis hableány, 5-kor: Csillagok háborúja I., II. Oros­házi Béke: Bombanő. Orosházi Partizán: Szerencsés Dániel. Szarvasi Táncsics: ‘ Ezüstnyereg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom