Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 13., szerda Bata Imre, az Élet és Irodalom főszerkesztője volt a vendége hétfőn délután a Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportja Békés megyei tagozatának. A neves irodalom- történész irodalmunk helyzetéről tartott vitaindító előadást a tagozat összejövetelén Fotó: Veress Erzsi Értékelték a tsz-ek tavalyi munkáját Megyénk termelőszövetkezeteinek nem kell szégyenkezniük: 1 millió tonna gabonát és több, mint 160 ezer tonna húst adtak tavaly a népgazdaságnak. A termelési érték 7,6 százalékkal, a nyereség pedig 6 százalékkal haladta meg az előző esztendő eredményeit. Ebben kétségkívül szerepe volt a kedvező időjárásnak, ám ez önmagában a szövetkezeti parasztság gondos, szervezett munkája nélkül nem elegendő a kimagasló teljesítmények eléréséhez. Miben volt sikeres az 1982-es év, mi okoz gondot? Erről tanácskozott tegnap, kedden Újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége termelésfejlesztési és közgazdasági bizottsága. A megye 81 tsz-ének, a közös vállalatoknak és a szakszövetkezeteknek a gazdasági tevékenységét Csukás Gyula, a tsz-szövetség titkárhelyettese elemezte egy, már előzőleg összeállított, és a bizottsági tagokhoz eljuttatott írásos beszámoló alapján. A legnagyobb eredményt hozó ágazat változatlanul a növénytermesztés. Ezen belül azonban nem kedvező a zöldségtermesztés jövedelmezősége. Az ágazat versenyképességét — főleg az ár oldaláról — fokozni kellene más területekhez képest. A szója és a lóbab termesztése sem olyan gazdaságos, mint gondolták. Az állattenyésztés fejlődése is jelentős. Megyénk tsz- eiben a fajlagos abrakfelhasználás az országban a legjobb. Nem kis gondot okoz viszont a juh- és a baromfitartás. Kedvezőtlen a piaci helyzet, értékesítési nehézségek teszik bizonytalanná a tenyésztést. Különösen a baromfiágazatban válságos a helyzet, ahogy számos felszólalásból kiderült. Több termelő fel is hagyott a tenyésztéssel, mások különféle technológiai módosításokkal igyekeznek legalább a minimális eredményt elérni. A beruházások 1982-ben csupán 89 százalékát tették ki az előző évinek. Főként a gépi beruházások csökkentek, ami — mint egy időzített bomba — 1983—84-ben érezteti majd káros hatását. A gazdasági tevékenység elemzését követően Eke Sándor, a tsz-szövetség titkárhelyettese az egyedileg rendezett tsz-ekről tartott tájékoztatót, majd pedig a revizori iroda 1983. évi tervét vitatták meg a bizottsági tagok. — SZÍ — Ételkülönlegességek bemutatója a Hotel Blföld éttermében A MÉSZÖV szervezésében ÁFÉSZ-ek vendéglátóipari szakemberei találkoztak április 11- én az esti órákban Orosházán, a Hotel Alföld emeleti éttermében. E találkozás egyik célja az volt — mint Kalmár Gyula, a MÉSZÖV csoportvezetője a rendezvény kezdetén mondotta —, hogy a szövetkezetek már említett szakemberei megtekintsék az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ impozáns vendéglátóipari komplexumát. Dr. Manek Edéné, az Alföld étterem igazgatója, miután ismertette a szálloda és étterem létrejöttének történetét és működését, Szőke Sándor igazgatóhelyettes segítségével bemutatta a vendégeknek e tetszetős vendéglátóipari objektumot. Az esemény második részében Tercsi József, a Hotel Alföld konyhafőnöke, továbbá helyettesei, Dér József és Farkas István szakács tíz olyan elő- és főétel-különlegességet tálalt fel a meghívott vendégeknek, mely csak ennek a kolektívának a specialitása. Olyan különlegességek voltak ezek az ételféleségek, amelyek alkalmasak a választék bővítésére és — reméljük — mind több szövetkezeti vendéglátó egységben meg is találjuk. Annál is inkább, mert a bemutatott és megízlelt tízféle ételkülönlegesség mindegyike részét képezi annak, amit korszerű táplálkozásnak nevezünk. Tercsi József konyhafőnök és munkatársai tehát ismét -remekeltek. Ez esetben a karfiolos pecsenyével, a zöldséges burgonya kosárba helyezett pirított csirkével, az orosházi rakott zöldbabbal, a töltött zsemle köretű bakonyi párolt sertés javával, a zamatos sert'ésérmé- vel, a csipkemártásos bélszín érmével, a szójabab mártásos érlelt hátszínnel, a mazsolás csirkemellel, az ínyenc palacsintával, a mazsolás túrós kuglóffal arattak nagy sikert a megye különböző ÁFÉSZ-eitől ösz- szesereglett vendéglátóipari szakemberek előtt, akiket az említett ételkülönlegességek receptjével meg is ajándékozott Tercsi József konyhafőnök. Balkus Imre Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. ÁPRILIS 12-EN Skoda 120 (Debrecen) 7 877 Skoda 120 (Győr) 9 183 Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 418 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 25 Lada 1200 (Bp.) 21 578 Trabant Lim. (Bp.) 14 616 Lada 1200 (Debrecen) 13 446 Trabant Lim. (Győr) 14 904 Lada 1200 (Győr) 6 970 Trabant Lim. (Debrecen) 10 882 Lada 1300 (Bp.) 8 806 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Lada 1300 (Debrecen) 5 932 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Lada 1300 (Győr) 2 163 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Lada 1500 (Győr) 2 545 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Lada Combi (Bp.) 4 664 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Moszkvics (Bp.) 12 052 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 056 Wartburg Tourist (Győr) I 612 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Skoda 105 (Bp.) 6 710 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Skoda 105 (Debrecen) 5 259 Dácia (Bp.) 11 975 Skoda 105 (Győr) 5 742 Dácia (Debrecen) 5 562 Skoda 120 (Bp.) 12 729 Zastava (Bp.) 1180 Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kilométer főút, 1196 kilométer alsórendű. Ezután foglalkozott a hatósági, az üzemeltetési és fenntartási feladatokkal, valamint az ütés hídkorszerűsítéssel. A megye úthálózatának jelénlegi helyzetéről megállapította, hogy a főutak teljes hosszban aszfalt burkolatúak, átlagszélességük meghaladja a 7 métert. A burkolatok állapota jó. A teljes főúthálózat csaknem 30 százalékán vannak fokozott fenntartási feladatok. Például a 44-es számú főúton Csabacsüd és a telekgerendási összekötő út között, vagy a 46-os számú úton Csárdaszállás és Me- zőberény, valamint a 47-es számú úton Köröstarcsa és Békéscsaba között. Az alsóbbrendű úthálózat átlagszélessége 5,7 méter, ennek egyharmada aszfalt-, betonburkolatú, további egyharmada átlagos fenntartási munkával jó állapotban tartható, a harmadik harmad, mintegy 340 kilométer, nagyon gyenge, rossz állagú. Ez utóbbihoz jön még mintegy 100 kilométer hosszú bekötő és vasútállomáshoz vezető rossz út. összesen tehát 440 kilométer kritikus állapotú úthosszon ismétlődő burkolathibákkal kell számolni. A vitában szó esett a karbantartásról, a tisztításról, a felújítás minőségéről, amely olykor kifogásolt, valamint arról, hogy a kivágott fák pótlása nemcsak úgy értendő, hogy ' elültetik, hanem gondozni is szükséges azokat. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót a vitában elhangzott szakmai észrevételekkel kiegészítve elfogadta, és elismerését fejezte ki a vállalat vezetőinek, illetve kollektívájának az eddig végzett munkáért. Egyben hasonló színvonalú, hatékony munkát kért a jövőben is. A testületi ülés bejelentésekkel zárult. S. F. „Minden gyermeknek egy lát” Hagyomány már ilyenkor, tavasz kezdetén, hogy Békés megyében is megrendezik a fásítási hónapot. így volt ez az idén is, amikor is tegnap Szarvason, a DATE előadótermében gyülekeztek össze a megyéből erdészek, termelőszövetkezeti fásítási felelősök, vadászok, népfrontaktivisták, egyszóval mindazok, akiknek valamilyen közük van az erdőhöz, a fásításhoz. A szép számban megjelenteket, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkárt, dr. Fórján Mihályt, az MSZMP megyei,bizottságának képviselőjét, Vrbovsz- ki Györgyöt, a szarvasi járási pártbizottság első titkárát dr. Szántosi Antal, a DATE karigazgatója köszöntötte, majd Murányi Miklós, a megyei tanács vb- osztály vezető je mondott megnyitót. Ezután a fásítás jelentőségéről, az erdő, a fa szerepéről dr. Soós Gábor tartott rendkívül érdekes, színes előadást. Beszélt arról a nagyszerű akcióról, amelyet a Hazafias Népfront támogat leginkább, és természetesen az illetékes tárcák is, hogy valamennyi településen, mind a belterületen, mind a külterületen, és ahol csak mód van rá, minél több fát ültessenek. Ezt a mozgalmat az ENSZ is felkarolta, hiszen egy indiai professzor javaslatára meghirdették „Minden gyermeknek egy fát”-akciót, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a faültetés, az erdősítés, a természet szeretete már gyermekkorban beívód- jék a lelkekbe. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a résztvevők a vásártéri lakótelepen fákat ültettek el. Az ankéton a MÉM kitüntető oklevelét kapta Ficere István, a gyulai erdészet dolgozója, Szász Attila erdőfelügyelő és Ma- latinszki Mihály, a békéscsabai Szabadság Tsz fásítási felelőse. Kép, szöveg: Béla Ottó Ünnepi beszédet dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár mondott Új reform vagy folytatás? lizenöt esztendeje, hogy a gazdaságirányítás reformja új, a változó világhoz folyamatosan illeszkedő feltételeket teremtett a termelésben. A másfél évtizedet nem jellemezte egyenletes fejlődés. Viták, megtorpanások, bizonytalankodás is kísérték gazdasági életünk újabb és újabb intézkedéssorozatait. A disputák ma is folynak közgazdász berkekben, szak- folyóiratok hasábjain. Nyers Rezső például, a fiatal közgazdászok legutóbbi országos tanácskozásán leszögezte: a szakemberek legfőbb dilemmája, hogy lényegesen tovább fejleszthető-e az 1968- as mechanizmus, vagy új reform kidolgozására van szükség? Szerinte a dilemmába belejátszik a mechanizmus pontatlan értelmezése. U gyanis a reformelképzeléseket egy 1966-os elvi határozat foglalta keretbe, és ehhez képest az 1968-ban bevezetett intézkedéssorozat csak egy részlépés volt, még, ha döntő fontosságú részlépés is. Sokan azért hadakoznak egy újabb reform mellett, mert az „előzőt” azonosítják az 1968-as mechanizmus határaival. Másrészt akadnak, akik úgy ítélik meg, hogy 15 esztendő alatt — pontosabban a közben bekövetkezett, soha nem tapasztalt nehézségek miatt — kifulladt a reform. Természetesen vannak olyan nézetek is, amelyek képviselői a reform címén megelégednének az 1968-ban, illetve azóta törvényesített lehetőségekkel. A viták közepette azonban mindinkább utat tör magának az a felismerés, amely az 1966-os alapelveket tekinti a folytatás kiindulópontjának. Folytatásról van szó, mert ezen az elvi alapon a magyar mechanizmus továbbfejleszthető. A folytatás több elvi — régóta újból és újból felszínre törő — kérdést vet fel. Régi dilemmája például gazdaságunknak, hogy a szabályozókat több évre stabilan, vagy rugalmasan célszerű-e kialakítani? A kérdés újabb kérdést szül: gyors és állandó változások közepette lehet-e valami állandó? Igenis lehet: a gazdaságirányítás alappilléreiben (munkaerő-gazdálkodás, jövedelemelosztás stb.) aligha volna ésszerű a túlságosan gyakori változtatás, mert így lehetetlenné válna a tervezés. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ” árak, az árfolyamok vagy a szükséges szervezeti módosítások ne igazodnának szüntelenül a mindenkori piachoz. Akadnak, akik - úgy látják, hogy kisvállalkozások veszélyeztetik a társadalom szocialista vonásait. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az új gazdasági formák törvényesítették kétségtelenül rosszabb, ellenőrizhetetlenebb elődjüket, a második gazdaságot. Másrészt: a társadalom igényli a különböző kisvállalkozások termékeit, szolgáltatásait. A kisvállalkozások ilyen formán minden valószínűség szerint hosszabb távon is beilleszthetők a magyar gazdaságba, kiváltképp, ha színvonalas adópolitika és jövedelemszabályozás ezeket a társadalmi szükségletek kielégítésére sarkallja. Különbségtétel vagy egyen- lősdi? Ez is régóta vitatott kérdésé (bérszabályozásunknak. A vita az elmélet és a gyakorlat között alakult ki. Elvben mindenki az előbbit, mármint a differenciálást vallja, a gyakorlatban pedig sokszor inkább az egyenlősdi mellett voksol. Holott óriási ösztönző erő lehetne, ha elsősorban az azonos munkakörökön belül (de a különböző szakmák között is) a valódi teljesítmény szerint kereshetnének a dolgozók. Az egyenlőség megteremtése a szociálpolitika feladata lenne. Kérdés az is, mi legyen a veszteséges, illetve a gyenge hatásfokkal működő vállalatokkal? Hogyan lehet a jelenleginél szabadabb fejlődési utat teremteni a jövedelmező vállalatoknak, illetve a gyengén gazdálkodók visszafejlesztésének, úgy, hogy az utóbbiak ne okozzanak érdemleges zavarokat? Kimunkálásra várnak azok a módszerek, amelyek nyomást tudnak gyakorolni ahhoz, hogy a veszteséges területeken felszabaduló energiát és munkaerőt a gazdaság életképes részei szívják fel. Vitatott témája a gazdaságnak : miként teremthető meg a politikai és a gazdasági cselekvés harmóniája. Akadnak, akik úgy találják, hogy a politika túlságosan rátelepszik a gazdaságra. A mértéktartóbb vélekedések így fogalmazzák meg a kérdést: a politikai szervezetek megfelelő módon foglalkoznak-e a gazdasággal? Senki sem kérdőjelezi meg a politikai vezetés, a társadalmi ellenőrzés szükségességét. Csak azt kifogásolják, hogy az alsó és középszinteken időnként indokolatlan gyakorisággal és mélységben avatkoznak be a politikai szervezetek a termelési, a kereskedelmi és az elosztási ügyekbe. O z említettek mellett számos olyan kérdése van a gazdaságnak, amely szerves része lehet a reform folytatásának. Például: a vállalatirányítás és tulajdonjog, a vezetőkiválasztás, a tőkeműködtetés, az üzletszerűbb bank- és a piacszerűbb árrendszer, illetve az adózási szisztéma stb. Mindezek olyan lépcsőfokai a reform folytatásának, amelyek kiépítése minden valószínűség szerint több esztendőt vesz igénybe. Molnár Patrícia Nem volt cserbenhagyás--------------------------------------------------— f t tárgyalóteremé A Gyulai Járásbíróság hétfőn hirdetett ítéletet Tóth István és két társa halálos közlekedési baleset okozásának bűnügyében. A bíróság Tóth István elsőrendű vádlottat halálos baleset gondatlan okozása vétségében és felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntettében marasztalta el, s ezért halmazati büntetésül 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre és kétévi járművezetéstől való eltiltásra ítélte. Németh István másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hamis tanúzás, és kisebb mértékben folytatólagosan elkövetett lopás vétségében, valamint lőszerrejtegetés bűntettében. Ezért, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 9 hónapi szabadság- vesztésre, 2 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A bíróság mindkét vádlott ítéletében kimondta, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Kollár Lajos harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hamis tanúzás miatt. Ezért 6 hónapi szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélte, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A bírósági tárgyaláson bebizonyosodott, hogy Tóth István, Mezőtúr, Fóti utca 108. szám alatti lakos, elsőrendű vádlott a tulajdonát képező személygépkocsival 1982. december 22-én két társával Szarvas és Gyomaend- rőd között haladt éjszaka. A gépkocsit Tóth István vezette és elgázolta Vigh Bálint 33 éves szarvasi lakost. A vizsgálat kiderítette, Vigh Bálint erős alkoholos befolyásoltság alatt volt, és az elsőrendű vádlott által vezetett személygépkocsi haladási irányának megfelelő oldalon, hosszanti vonalban az úttesten feküdt. A gépkocsivezető, Tóth István nem vette figyelembe a másodrendű vádlott, Németh István jelzését, amely arra hívta fel, hogy az úttesten valamilyen akadály van. Az egyébként megengedett sebességgel, 70—75 kilométerrel haladó járművet nem fékezte le, a két keréknyom közé vette az ott fekvő akadályt. Később kiderült, ember volt, és halálra gázolta. Ezt követően az első- és másodrendű vádlott megegyezett abban, hogy a hatóságot értesítik, de a balesetet úgy állítják be, mintha a sértettet holtan találták volna az úton. Ezt a javaslatot a másodrendű vádlott indítványozta. A harmadrendű vádlottat, Kollár Lajost csak akkor tájékoztatták erről, miután a balesetet a rendőrségnek jelentették. A nyomozó hatóság a helyszínen meghallgatta a három vádlottat. Ezt jegyzőkönyvezték, és a három mezőtúri fiatalember állítását ekkor is fenntartotta. Ezt követően kezdeményezett országos körözést a Békés megyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás során a rendőrség felderítette, hogy a halálos gázolást végül is a vallomással ellentétben nem másik «zemély, hanem Tóth István követte el. A rendőrséget félrevezető- vallomásokat a vádlott tak csak 1983. január 13-a után vonták vissza, miután a hatóság intézkedett Tóth István gépkocsijának átvizsgálásáról. Ekkor a vádlottak beismerték a halálos gázolás tényét és mindhárman megbánást tanúsítottak. A Gyulai Járásbíróság, figyelembe véve az enyhítő és súlyosbító körülményeket, hozott ítéletet, amely ellen az első- és másodrendű vádlott fellebbezéssel élt. A harmadrendű vádlott és jogi képviselője az ítéletbe belenyugodott.
