Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 13., szerda Bata Imre, az Élet és Irodalom főszerkesztője volt a vendége hétfőn délután a Magyar írók Szövetsége kelet-magyarorszá­gi csoportja Békés megyei tagozatának. A neves irodalom- történész irodalmunk helyzetéről tartott vitaindító előadást a tagozat összejövetelén Fotó: Veress Erzsi Értékelték a tsz-ek tavalyi munkáját Megyénk termelőszövet­kezeteinek nem kell szé­gyenkezniük: 1 millió tonna gabonát és több, mint 160 ezer tonna húst adtak ta­valy a népgazdaságnak. A termelési érték 7,6 százalék­kal, a nyereség pedig 6 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző esztendő eredményeit. Ebben kétségkívül szerepe volt a kedvező időjárásnak, ám ez önmagában a szövet­kezeti parasztság gondos, szervezett munkája nélkül nem elegendő a kimagasló teljesítmények eléréséhez. Miben volt sikeres az 1982-es év, mi okoz gondot? Erről tanácskozott tegnap, kedden Újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége termelésfejlesztési és közgaz­dasági bizottsága. A megye 81 tsz-ének, a közös vállala­toknak és a szakszövetkeze­teknek a gazdasági tevé­kenységét Csukás Gyula, a tsz-szövetség titkárhelyettese elemezte egy, már előzőleg összeállított, és a bizottsági tagokhoz eljuttatott írásos beszámoló alapján. A legnagyobb eredményt hozó ágazat változatlanul a növénytermesztés. Ezen be­lül azonban nem kedvező a zöldségtermesztés jövedel­mezősége. Az ágazat ver­senyképességét — főleg az ár oldaláról — fokozni kel­lene más területekhez ké­pest. A szója és a lóbab ter­mesztése sem olyan gazda­ságos, mint gondolták. Az állattenyésztés fejlődé­se is jelentős. Megyénk tsz- eiben a fajlagos abrakfel­használás az országban a legjobb. Nem kis gondot okoz viszont a juh- és a ba­romfitartás. Kedvezőtlen a piaci helyzet, értékesítési ne­hézségek teszik bizonytalan­ná a tenyésztést. Különösen a baromfiágazatban válsá­gos a helyzet, ahogy számos felszólalásból kiderült. Több termelő fel is hagyott a te­nyésztéssel, mások különféle technológiai módosításokkal igyekeznek legalább a mini­mális eredményt elérni. A beruházások 1982-ben csupán 89 százalékát tették ki az előző évinek. Főként a gépi beruházások csökken­tek, ami — mint egy időzí­tett bomba — 1983—84-ben érezteti majd káros hatását. A gazdasági tevékenység elemzését követően Eke Sán­dor, a tsz-szövetség titkár­helyettese az egyedileg ren­dezett tsz-ekről tartott tájé­koztatót, majd pedig a revi­zori iroda 1983. évi tervét vitatták meg a bizottsági ta­gok. — SZÍ — Ételkülönlegességek bemutatója a Hotel Blföld éttermében A MÉSZÖV szervezésében ÁFÉSZ-ek vendéglátóipari szak­emberei találkoztak április 11- én az esti órákban Orosházán, a Hotel Alföld emeleti éttermé­ben. E találkozás egyik célja az volt — mint Kalmár Gyula, a MÉSZÖV csoportvezetője a ren­dezvény kezdetén mondotta —, hogy a szövetkezetek már em­lített szakemberei megtekintsék az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ impozáns vendéglátóipari komp­lexumát. Dr. Manek Edéné, az Alföld étterem igazgatója, mi­után ismertette a szálloda és étterem létrejöttének történetét és működését, Szőke Sándor igazgatóhelyettes segítségével bemutatta a vendégeknek e tet­szetős vendéglátóipari objektu­mot. Az esemény második részében Tercsi József, a Hotel Alföld konyhafőnöke, továbbá helyet­tesei, Dér József és Farkas Ist­ván szakács tíz olyan elő- és főétel-különlegességet tálalt fel a meghívott vendégeknek, mely csak ennek a kolektívának a specialitása. Olyan különleges­ségek voltak ezek az ételfélesé­gek, amelyek alkalmasak a vá­laszték bővítésére és — remél­jük — mind több szövetkezeti vendéglátó egységben meg is találjuk. Annál is inkább, mert a bemutatott és megízlelt tízfé­le ételkülönlegesség mindegyike részét képezi annak, amit kor­szerű táplálkozásnak nevezünk. Tercsi József konyhafőnök és munkatársai tehát ismét -reme­keltek. Ez esetben a karfiolos pecsenyével, a zöldséges bur­gonya kosárba helyezett pirí­tott csirkével, az orosházi ra­kott zöldbabbal, a töltött zsem­le köretű bakonyi párolt sertés javával, a zamatos sert'ésérmé- vel, a csipkemártásos bélszín érmével, a szójabab mártásos érlelt hátszínnel, a mazsolás csirkemellel, az ínyenc pala­csintával, a mazsolás túrós kug­lóffal arattak nagy sikert a me­gye különböző ÁFÉSZ-eitől ösz- szesereglett vendéglátóipari szakemberek előtt, akiket az említett ételkülönlegességek re­ceptjével meg is ajándékozott Tercsi József konyhafőnök. Balkus Imre Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. ÁPRILIS 12-EN Skoda 120 (Debrecen) 7 877 Skoda 120 (Győr) 9 183 Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 418 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 25 Lada 1200 (Bp.) 21 578 Trabant Lim. (Bp.) 14 616 Lada 1200 (Debrecen) 13 446 Trabant Lim. (Győr) 14 904 Lada 1200 (Győr) 6 970 Trabant Lim. (Debrecen) 10 882 Lada 1300 (Bp.) 8 806 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Lada 1300 (Debrecen) 5 932 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Lada 1300 (Győr) 2 163 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Lada 1500 (Győr) 2 545 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Lada Combi (Bp.) 4 664 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Moszkvics (Bp.) 12 052 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 056 Wartburg Tourist (Győr) I 612 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Skoda 105 (Bp.) 6 710 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Skoda 105 (Debrecen) 5 259 Dácia (Bp.) 11 975 Skoda 105 (Győr) 5 742 Dácia (Debrecen) 5 562 Skoda 120 (Bp.) 12 729 Zastava (Bp.) 1180 Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kilométer főút, 1196 kilomé­ter alsórendű. Ezután fog­lalkozott a hatósági, az üze­meltetési és fenntartási fel­adatokkal, valamint az üt­és hídkorszerűsítéssel. A me­gye úthálózatának jelénlegi helyzetéről megállapította, hogy a főutak teljes hossz­ban aszfalt burkolatúak, át­lagszélességük meghaladja a 7 métert. A burkolatok álla­pota jó. A teljes főúthálózat csaknem 30 százalékán van­nak fokozott fenntartási fel­adatok. Például a 44-es szá­mú főúton Csabacsüd és a telekgerendási összekötő út között, vagy a 46-os számú úton Csárdaszállás és Me- zőberény, valamint a 47-es számú úton Köröstarcsa és Békéscsaba között. Az alsóbbrendű úthálózat átlagszélessége 5,7 méter, en­nek egyharmada aszfalt-, betonburkolatú, további egy­harmada átlagos fenntartási munkával jó állapotban tartható, a harmadik har­mad, mintegy 340 kilométer, nagyon gyenge, rossz állagú. Ez utóbbihoz jön még mint­egy 100 kilométer hosszú be­kötő és vasútállomáshoz ve­zető rossz út. összesen tehát 440 kilométer kritikus álla­potú úthosszon ismétlődő burkolathibákkal kell szá­molni. A vitában szó esett a kar­bantartásról, a tisztításról, a felújítás minőségéről, amely olykor kifogásolt, valamint arról, hogy a kivágott fák pótlása nemcsak úgy érten­dő, hogy ' elültetik, hanem gondozni is szükséges azo­kat. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót a vitában el­hangzott szakmai észrevéte­lekkel kiegészítve elfogadta, és elismerését fejezte ki a vállalat vezetőinek, illetve kollektívájának az eddig végzett munkáért. Egyben hasonló színvonalú, haté­kony munkát kért a jövő­ben is. A testületi ülés bejelenté­sekkel zárult. S. F. „Minden gyermeknek egy lát” Hagyomány már ilyenkor, tavasz kezdetén, hogy Bé­kés megyében is megrende­zik a fásítási hónapot. így volt ez az idén is, amikor is tegnap Szarvason, a DATE előadótermében gyülekeztek össze a megyéből erdészek, termelőszövetkezeti fásítási felelősök, vadászok, nép­frontaktivisták, egyszóval mindazok, akiknek valami­lyen közük van az erdőhöz, a fásításhoz. A szép számban megjelen­teket, valamint az elnökség­ben helyet foglaló dr. Soós Gábor nyugalmazott állam­titkárt, dr. Fórján Mihályt, az MSZMP megyei,bizottsá­gának képviselőjét, Vrbovsz- ki Györgyöt, a szarvasi já­rási pártbizottság első titká­rát dr. Szántosi Antal, a DATE karigazgatója kö­szöntötte, majd Murányi Miklós, a megyei tanács vb- osztály vezető je mondott meg­nyitót. Ezután a fásítás je­lentőségéről, az erdő, a fa szerepéről dr. Soós Gábor tartott rendkívül érdekes, színes előadást. Beszélt ar­ról a nagyszerű akcióról, amelyet a Hazafias Nép­front támogat leginkább, és természetesen az illetékes tárcák is, hogy valamennyi településen, mind a belterü­leten, mind a külterületen, és ahol csak mód van rá, minél több fát ültessenek. Ezt a mozgalmat az ENSZ is felkarolta, hiszen egy in­diai professzor javaslatára meghirdették „Minden gyer­meknek egy fát”-akciót, amellyel azt szeretnék elér­ni, hogy a faültetés, az erdő­sítés, a természet szeretete már gyermekkorban beívód- jék a lelkekbe. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a résztvevők a vásártéri lakótelepen fákat ültettek el. Az ankéton a MÉM kitüntető oklevelét kapta Ficere István, a gyu­lai erdészet dolgozója, Szász Attila erdőfelügyelő és Ma- latinszki Mihály, a békés­csabai Szabadság Tsz fásí­tási felelőse. Kép, szöveg: Béla Ottó Ünnepi beszédet dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár mondott Új reform vagy folytatás? lizenöt esztendeje, hogy a gazdaságirá­nyítás reformja új, a változó világhoz folyamato­san illeszkedő feltételeket te­remtett a termelésben. A másfél évtizedet nem jelle­mezte egyenletes fejlődés. Viták, megtorpanások, bi­zonytalankodás is kísérték gazdasági életünk újabb és újabb intézkedéssorozatait. A disputák ma is folynak közgazdász berkekben, szak- folyóiratok hasábjain. Nyers Rezső például, a fiatal köz­gazdászok legutóbbi országos tanácskozásán leszögezte: a szakemberek legfőbb dilem­mája, hogy lényegesen to­vább fejleszthető-e az 1968- as mechanizmus, vagy új re­form kidolgozására van szük­ség? Szerinte a dilemmába belejátszik a mechanizmus pontatlan értelmezése. U gyanis a reformelképzelé­seket egy 1966-os elvi hatá­rozat foglalta keretbe, és eh­hez képest az 1968-ban be­vezetett intézkedéssorozat csak egy részlépés volt, még, ha döntő fontosságú részlé­pés is. Sokan azért hadakoznak egy újabb reform mellett, mert az „előzőt” azonosítják az 1968-as mechanizmus ha­táraival. Másrészt akadnak, akik úgy ítélik meg, hogy 15 esztendő alatt — pontosab­ban a közben bekövetkezett, soha nem tapasztalt nehéz­ségek miatt — kifulladt a re­form. Természetesen vannak olyan nézetek is, amelyek képviselői a reform címén megelégednének az 1968-ban, illetve azóta törvényesített lehetőségekkel. A viták kö­zepette azonban mindinkább utat tör magának az a felis­merés, amely az 1966-os alapelveket tekinti a folyta­tás kiindulópontjának. Foly­tatásról van szó, mert ezen az elvi alapon a magyar me­chanizmus továbbfejleszthe­tő. A folytatás több elvi — régóta újból és újból felszín­re törő — kérdést vet fel. Régi dilemmája például gaz­daságunknak, hogy a szabá­lyozókat több évre stabilan, vagy rugalmasan célszerű-e kialakítani? A kérdés újabb kérdést szül: gyors és ál­landó változások közepette lehet-e valami állandó? Igenis lehet: a gazdaságirá­nyítás alappilléreiben (mun­kaerő-gazdálkodás, jövede­lemelosztás stb.) aligha vol­na ésszerű a túlságosan gya­kori változtatás, mert így le­hetetlenné válna a tervezés. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ” árak, az árfolyamok vagy a szük­séges szervezeti módosítások ne igazodnának szüntelenül a mindenkori piachoz. Akadnak, akik - úgy látják, hogy kisvállalkozások ve­szélyeztetik a társadalom szocialista vonásait. Nem sza­bad azonban elfeledkezni arról, hogy az új gazdasági formák törvényesítették két­ségtelenül rosszabb, ellen­őrizhetetlenebb elődjüket, a második gazdaságot. Más­részt: a társadalom igényli a különböző kisvállalkozások termékeit, szolgáltatásait. A kisvállalkozások ilyen for­mán minden valószínűség szerint hosszabb távon is beilleszthetők a magyar gaz­daságba, kiváltképp, ha szín­vonalas adópolitika és jöve­delemszabályozás ezeket a társadalmi szükségletek ki­elégítésére sarkallja. Különbségtétel vagy egyen- lősdi? Ez is régóta vi­tatott kérdésé (bérszabályo­zásunknak. A vita az elmé­let és a gyakorlat között ala­kult ki. Elvben mindenki az előbbit, mármint a differen­ciálást vallja, a gyakorlat­ban pedig sokszor inkább az egyenlősdi mellett voksol. Holott óriási ösztönző erő lehetne, ha elsősorban az azonos munkakörökön belül (de a különböző szakmák között is) a valódi teljesít­mény szerint kereshetnének a dolgozók. Az egyenlőség megteremtése a szociálpoli­tika feladata lenne. Kérdés az is, mi legyen a veszteséges, illetve a gyenge hatásfokkal működő válla­latokkal? Hogyan lehet a je­lenleginél szabadabb fejlő­dési utat teremteni a jöve­delmező vállalatoknak, illet­ve a gyengén gazdálkodók visszafejlesztésének, úgy, hogy az utóbbiak ne okozza­nak érdemleges zavarokat? Kimunkálásra várnak azok a módszerek, amelyek nyomást tudnak gyakorolni ahhoz, hogy a veszteséges területe­ken felszabaduló energiát és munkaerőt a gazdaság élet­képes részei szívják fel. Vitatott témája a gazda­ságnak : miként teremthető meg a politikai és a gazda­sági cselekvés harmóniája. Akadnak, akik úgy találják, hogy a politika túlságosan rátelepszik a gazdaságra. A mértéktartóbb vélekedések így fogalmazzák meg a kér­dést: a politikai szervezetek megfelelő módon foglalkoz­nak-e a gazdasággal? Senki sem kérdőjelezi meg a poli­tikai vezetés, a társadalmi ellenőrzés szükségességét. Csak azt kifogásolják, hogy az alsó és középszinteken időnként indokolatlan gya­korisággal és mélységben avatkoznak be a politikai szervezetek a termelési, a ke­reskedelmi és az elosztási ügyekbe. O z említettek mellett számos olyan kérdé­se van a gazdaság­nak, amely szerves része le­het a reform folytatásának. Például: a vállalatirányítás és tulajdonjog, a vezetőki­választás, a tőkeműködte­tés, az üzletszerűbb bank- és a piacszerűbb árrendszer, il­letve az adózási szisztéma stb. Mindezek olyan lépcső­fokai a reform folytatásá­nak, amelyek kiépítése min­den valószínűség szerint több esztendőt vesz igénybe. Molnár Patrícia Nem volt cserbenhagyás--------------------------------------------------— ­f t tárgyalóteremé A Gyulai Járásbíróság hétfőn hirdetett ítéletet Tóth István és két társa halálos közlekedési baleset okozásának bűnügyében. A bíróság Tóth István elsőren­dű vádlottat halálos baleset gondatlan okozása vétségében és felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntettében marasztalta el, s ezért halmazati büntetésül 1 év és 4 hónapi szabadságvesz­tésre és kétévi járművezetés­től való eltiltásra ítélte. Németh István másodrendű vádlottat bű­nösnek mondta ki hamis tanú­zás, és kisebb mértékben foly­tatólagosan elkövetett lopás vét­ségében, valamint lőszerrejtege­tés bűntettében. Ezért, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 9 hónapi szabadság- vesztésre, 2 évi közügyek gya­korlásától eltiltásra ítélte. A bí­róság mindkét vádlott ítéletében kimondta, hogy a szabadság­vesztést börtönben kell végre­hajtani. Kollár Lajos harmad­rendű vádlottat bűnösnek mondta ki hamis tanúzás miatt. Ezért 6 hónapi szabadságvesz­tésre és pénzbírságra ítélte, a kiszabott szabadságvesztés vég­rehajtását 3 évi próbaidőre fel­függesztette. A bírósági tárgyaláson bebi­zonyosodott, hogy Tóth István, Mezőtúr, Fóti utca 108. szám alatti lakos, elsőrendű vádlott a tulajdonát képező személygépko­csival 1982. december 22-én két társával Szarvas és Gyomaend- rőd között haladt éjszaka. A gépkocsit Tóth István vezette és elgázolta Vigh Bálint 33 éves szarvasi lakost. A vizsgálat ki­derítette, Vigh Bálint erős alko­holos befolyásoltság alatt volt, és az elsőrendű vádlott által ve­zetett személygépkocsi haladási irányának megfelelő oldalon, hosszanti vonalban az úttesten feküdt. A gépkocsivezető, Tóth István nem vette figyelembe a másodrendű vádlott, Németh István jelzését, amely arra hív­ta fel, hogy az úttesten vala­milyen akadály van. Az egyéb­ként megengedett sebességgel, 70—75 kilométerrel haladó jár­művet nem fékezte le, a két keréknyom közé vette az ott fekvő akadályt. Később kide­rült, ember volt, és halálra gá­zolta. Ezt követően az első- és másodrendű vádlott megegye­zett abban, hogy a hatóságot értesítik, de a balesetet úgy ál­lítják be, mintha a sértettet holtan találták volna az úton. Ezt a javaslatot a másodrendű vádlott indítványozta. A har­madrendű vádlottat, Kollár La­jost csak akkor tájékoztatták erről, miután a balesetet a rendőrségnek jelentették. A nyomozó hatóság a hely­színen meghallgatta a három vádlottat. Ezt jegyzőkönyvezték, és a három mezőtúri fiatalem­ber állítását ekkor is fenntar­totta. Ezt követően kezdemé­nyezett országos körözést a Bé­kés megyei Rendőr-főkapitány­ság. A nyomozás során a rend­őrség felderítette, hogy a halá­los gázolást végül is a vallo­mással ellentétben nem másik «zemély, hanem Tóth István követte el. A rendőrséget félre­vezető- vallomásokat a vádlott tak csak 1983. január 13-a után vonták vissza, miután a ható­ság intézkedett Tóth István gép­kocsijának átvizsgálásáról. Ek­kor a vádlottak beismerték a halálos gázolás tényét és mind­hárman megbánást tanúsítottak. A Gyulai Járásbíróság, figye­lembe véve az enyhítő és sú­lyosbító körülményeket, hozott ítéletet, amely ellen az első- és másodrendű vádlott fellebbezés­sel élt. A harmadrendű vádlott és jogi képviselője az ítéletbe belenyugodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom