Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 13., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIIL ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról, és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. A Központi Bizottság 13-án, ma folytatja munkáját. (MTI) Pártpropagandisták és TIT-elöadók klubja alakult Szeghalmon Békés megyében eddig Gyomaendrődön, Dévavá- nyán, Kondoroson működött a TIT keretében pártpropagandisták és .TIT-elöadók klubja. Egészen április 11-ig, amikor Szeghalmon is megalakult egy ilyen csoport a helyi ifjúsági és úttörőházban. Az alakulóülésen részt vett dr. Kurucz Imre, a TIT országos főtitkára, aki ez- alkalommal Az értelmiség feladata és szerepe a jelenlegi helyzetben címmel tartott előadást. Mint mondotta: — A politika nemcsak ott művészet, ahol kitalálják, hanem ott is, ahol végrehajtják. A propagandának — az abban részt vevőknek — az a feladata, hogy a politikai műveltség szintjét emelje. Hangsúlyozta, az értelmiség szerepét a világnézet politikai nevelésében, a tudatformálásban. A mai értelmiség származását tekintve, zömében a munkás-paraszt rétegekből kerül ki, s aktívan részt vesz — s a jövőben is az á feladata — a köznevelésben, a felvilágosításban: szóval, tettel, jó példával. Ehhez járulhatnak hozzá ezek a klubok, ahol kialakulnak viták társadalmi-gazdasági kérdésekben, élénk és őszinte légkörű a tapasztalatcsere, mód nyílik a kérdések sokoldalú megválaszolására. Ahogyan Kerekes Kálmán, a szeghalmi nagyközségi pártbizottság titkára fogalmazott: ennek azután gyakorlati hasznát vehetik a pártpropagandisták és TIT- előadók a pártaíapszerveze- tek, -csoportok munkájában, az előadásokon. A megalakult klub is ezt tűzte ki célul és vette programtervezetébe. Rendeznek községpolitikai fórumot, beszélnek az állam és az egyház helyzetéről, a kommunista mozgalom egységének kérdéseiről, a társadalmi struktúra alakulásáról, a kisvállalatok helyéről, szerepéről a népgazdaságban. A szeghalmi klub vendégeként a megyénkben tartózkodó dr. Kurucz Imre tegnap, április 12-én az orosházi László Elek Értelmiségi Klubban is tartott előadást Az értelmiség feladatáról és szerepéről a mai társadalomban címmel. — Számadó — Műszakiak napja Orosházán Első alkalommal az elmúlt év tavaszán rendezték meg Orosházán a városi műszaki napot. A kísérletnek szánt rendezvény sikeresnek bizonyult. Ezért a GTE orosházi helyi csoport szervezésében tegnap, kedden újra megrendezték a városban a műszaki napot. A műszaki nap keretében gazdag program várta az érdeklődőket. Először Anderkó László, az Alkotó Ifjúság egyesülés területi referense mutatta be az Alkotó Ifjúság tevékenységét. Ezután a mezőgazdasági melléktermékek: energia célú hasznosításának lehetőségeit ismertette dr. Fauszt Dezső, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa. Ennek gyakorlati eredményeiről, buktatóiról számolt be a gyomaendrődi Győzelem Tsz és a csárdaszállási Petőfi Tsz főenergetikusa. Napjaink műszaki szakembereinek elengedhetetlen kellékei a műszaki könyvek. Az idén és a jövőre megjelenő műszaki könyvekről adott ismertetőt Makk Attila, a Műszaki Könyvkiadó képviselője. A helyi könyvesbolt közreműködésével a műszaki nap keretében könyvkiállítást és -vásárt is rendeztek. A nap utolsó előadásaként a magyar szerszámgépgyártás eredményeiről fejlesztési lehetőségeiről dr. Hajdú György, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete főosztályvezetője tartott érdekes előadást. ‘ — sz — József Bttila-emlékest A költészet napja alkalmából József Attilára emlékeztek hétfőn este Békéscsabán az úttörő- és ifjúsági házban. A Kései sirató címmel rendezett műsorban fellépett Pécsi Ildikó és Keres Emil — felvételünkön —, a Radnóti Színpad két kitűnő művésze. A műsor József Jolánnak, a költő nővérének visszaemlékezése alapján készült, a költő verseivel fűszerezve. Az est megnyitójában Bata Imre irodalomtörténész, az Élet és Irodalom főszerkesztője köszöntötte a vendégeket, s emlékezett meg a költészet napjáról. Az irodalmi estet megelőzően, a kora délutáni órákban a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet mintegy 500 tanulója előtt is színpadra lépett a két előadóművész. Műsorukat a fiatalok nagy szeretettel és' példás fegyelemmel fogadták. Fotó: Szekeres András B ballagó diákok egv-egy fát ültetnek el Békéscsabán Április 11-én, hétfőn este Békéscsabán Aracki János, a megyei tanács elnökhelyettese a 18- számú választókerületben tanácstagi beszámolót tartott a város múlt esztendei beruházásairól és a. további teendőkről. A beszámolóhoz kapcsolódva a résztvevők elmondták tapasztalataikat a város környezetének állapotáról, az egészségügyről, az oktatási intézmények sikeres fejlesztéséről, amihez a lakosság is hozzájárult. Megelégedetten vették tudomásul a résztvevők, hogy az idén minden ballagó diák egy facsemetét ültet el a városban. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága április 12-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — jelentés az 1982. évi pénzügyi revízió tapasztalatairól; a tavalyi ellenőrzési program teljesítése, az idei terv; — beszámoló a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkájáról; — a KPM Közúti Igazgatóságának tájékoztatója munkájáról, és a megye úthelyzetéről; — bejelentések. Faültetők Az iskolában úgy tanultuk — s remélem, tanulják ma is —, hogy a fa, erdő nélkül elképzelhetetlen az élet. Termése táplálékul szolgál, lombja hűvösében megpihenhetünk, lehulló levele táplálja a földet, ágai, odvai otthont adnak a madaraknak. S szolgálja az embert holtában is; ház épül belőle, lesz bútor, kerítés, szerszámosláda, gomb, ceruza. Lehet bölcső, és lesz koporsó. A sornak még korántsincs vége: szolgál a fa akképpen is, hogy levelei oxigént termelnek nekünk, gyökerei megkötik a talajt, befolyásolják a vízháztartást. Becsüljük-e mindezért méltóképpen, okosan védve-gondozva, tervszerűen gazdálkodva? Nehéz lenne egyetlen igennel, vagy nemmel válaszolni. Láttam lakótelepi fiatal családot, amint — élen az ötéves forma kisfiúval — hetente locsolták a kö-, zeli facsemetéket. S látom naponta, hogy a focizó gyerekhad miként ráncigálja-gyöt- ri a fejlődni így alig képes kis fáikat — már amit még nem törtek ki. Az ifjú anyuka le-lekiált az ablakból a cipő, a szakadó dzseki — de soha a fák, bokrok miatt. Persze ugyanezeknek a gyerekeknek a szeme láttára markológéppel tépték-húz- ták-cibálták ki az út túloldalán folyó építkezésen a fákat. Nem, semmi nem épült azon a helyen, a ház jóval odébb áll. Csak hát a „hagyomány”: nálunk rendszerint azzal kezdődik egy építkezés, hogy bekerítik a területet, és kiirtják a fákat. Vagy fordítva. A lényeg: minek kerülgetni, amit nem muszáj. S egyes út menti fasorok eltűnéséről még nem is szóltunk. Az általánosítás persze ebben az esetben sem helyénvaló, hiszen jó példa is akad: Szana- zugban az egyik közintézmény üdülőjében a kerítés útjába esik egy szép fa. Sebaj, azt is körbekerítették. Mindaz, amiről eddig szó esett, csupán a „jéghegy csúcsa”. Maga a „jéghegy” a tervszerű, szakszerű erdőgazdálkodás, amelyre megyénk kevés mezőgazdasági nagyüzemében fordítanak kellő gondot. Megfelelő középtávú terv — miután ez kötelező — természetesen mindenütt készült, csak hát a végrehajtás ,.. A Békés megyei Tanács 1982-ben készült környezet- és természetvédelmi távlati fejlesztési koncepciója megállapítja: „Megyénk erdőterülete aá országos átlaghoz képest a legalacsonyabb ... 1965-ben 17 200 hektár, 1980-ban 9 ezer 908 hektár volt az erdőterület. Az erdő több célú hasznosítása nem megfelelő.” Majd a VI. ötéves terv feladatai között olvasható: „A tervidőszakban 350 hektár új erdőtelepítést, 100 kilométer fasor létesítését, valamint 80 hektár major, illetve állattartó telep fásítását kell elvégezni. A nagy méretűvé vált fakivágásokat meg kell szigorítani.’^ Ezekben a hetekben — lévén március 20.—április 20. fásítási hónap — jobban odafigyelünk erre a témára. Élen a Hazafias Népfronttal, faültetési akciókat, anké- tokat szerveznek. Szarvason tegnap tartották a megyei fásítási ankétot. De tudjuk jól: az elültetett facsemeték csak akkor fejlődnek fákká, ha gondozzuk, vigyázunk rájuk, ha nem bízzuk a véletlenre a sorsukat, „kipipálva” egy feladatot. Mert ezt a felelőtlenséget aligha bocsá- taná meg nekünk a következő generáció. Tóth Ibolya A pénzügyi revízió tapasztalatairól szóló jelentés — amelynek vitájában részt vett Kovács Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese — megállapította, hogy megyénkben tavaly 385 gazdálkodó egység pénzügyi és gazdasági ellenőrzésére került sor. Ebből a PM Békés megyei Ellenőrzési Igazgatósága 146 vizsgálatot végzett, a megyei tanács szakosztályai és a helyi tanácsok 6 vállalatnál és 233 költségvetési szervnél tartottak revíziót. Ezeken kívül az . ellenőrző szervek mintegy 296 gazdasági kérdéssel összefüggő cél- és témavizsgálatot folytattak le. A költségvetési revíziók során 40 alkalommal kellett felelősségrevonást alkalmazni, míg a vállalati, szövetkezeti ellenőrzések során 2 gazdálkodó egység vezetőjével szemben kellett fegyelmi "eljárást folytatni, illetve egy termelőszövetkezetnél és vállalatnál a főkönyvelő elmarasztalására került sor. A napirend kapcsán részletesen szó volt a költségvetési ellenőrzések, a tanácsi vállalatok felügyeleti, valamint a PM Békés megyei Igazgatósága által végzett vizsgálatok tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság az előterjesztést a vitában elhangzott szakmai kiegészítésekkel elfogadta. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tevékenységét 80 ezer fogyasztó, vízellátásba bekapcsolt 306 ezer lakos minősíti. A megyében 55 településen biztosítják a vízellátást, 11 településen a szennyvízelvezetést és egy településen fürdőszolgáltatást. Az V. ötéves terv során sikerült megoldani a vizek gázmentesítését Békéscsaba, Orosháza és Battonya kivételével. A békéscsabai és az orosházi vízmű gázmentesítése a VI. ötéves tervre húzódik, a batto- nyaié pedig többszöri módosítás miatt késik. Tervpályázat alapján elkészült a délkelet-magyarországi regionális vízellátás tanulmányterve, melynek alapján tanácsi és vállalati pénzügyi forrásokból megépült a Békéscsaba—Békés közötti távvezeték. Folyamatossá tették a vízbázis-rekonstrukciót Békéscsabán, Orosházán és Szarvason, pótlásra került sor Battonyán, Csabacsüdön, Tótkomlóson; Vésztőn, Eleken, Gádoroson. Az elért eredmények mellett azonban új gondok is felvetődtek-. A gázmentesítés, valamint a résztisztítás miatt fokozódik a másodlagos szennyeződés, amely a fogyasztók leggyakoribb panasza, különösen Békéscsabán, .Szarvason, Békésen, Békés- szentandráson, Mezőhegyesen. A technikailag mind tökéletesebb ellenőrzés egyre több szenyeződést mutat ki a vízben. Ugyanakkor a végrehajtott vízbázispótlás ellenére több helyen — Békéscsabán, Füzesgyarmaton, Dévaványán. Sarkadon, Vésztőn — vízbáziscsökkenés tapasztalható. Az említett problémák megoldására a megyei tanáccsal közösen kezdik meg az Újkígyós— Békéscsaba—Békés kistérségi vízműrendszer építését, amely illeszkedik a távlati regionális rendszerbe. A víz minőségét kívánják javítani Békéscsabán a Vandháti, a mezőhegyesi, az orosházi vízművek technológiai kiegészítésével. Ezenkívül gondot fordítanak a vízbázispótló beruházásokra, a környezetvédelmet szolgáló szennyvíztisztító telepek bővítésre, a békéscsabai Árpád fürdő rekonstrukciójára. A tanácsokkal, illetve a társulatokkal közösen egyszerre hajtanak végre rekonstrukciót több településen. Szólt a jelentés a hibaelhárításról is, évente mintegy 3 ezer vízhálózati hibát és 5-6 csa- tomatörést javítanak ki. A hibabejelentéseken túl évenként 15.—20 közérdekű bejelentés és a 80 ezer fogyasztótól 6—700 panasz érkezik a vállalat munkájával kapcsolatban. A vitában szó volt a vízminőség javításáról, tisztaságának biztosításáról. Ezzel kapcsolatban a vállalat vezetőjétől elhangzott, hogy minden bizonnyal 1985-ben sikerül megoldani a megye- székhely ivóvízminőségének javítását. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, s megállapította, hogy a vállalat a körülményekhez képest mindent megtett a lakosság vízellátásának biztosítására. Ezzel kapcsolatban elismerését fejezte ki a vállalat vezetőjének és kollektívájának, fel- híva a figyelmet a vitában is elhangzott jogos észrevételek orvoslására. A 4. napirend, a KPM Közúti Igazgatóságának, tájékoztatója bevezetőben néhány adattal érzékeltette tevékenységét. Ezek közül néhány: 1423 kilométer út tartozik a kezelésébe, ebből 227 (Folytatás a 3. joldálonf
