Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

1983. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Országos diáknapok A közelmúltban lezajlot­tak az országos diáknapok megyei bemutatói. A KISZ Központi Bizottsága, a Mű­velődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság amatőr művészeti bemutató- és minősítő sorozatát az idén a megszokottól eltérően in­dították útjára. Újdonság volt, hogy nem az iskolai diáknapokon vá­lasztották ki a legjobbnak ítélt produkciókat a további versenyre, hanem közvetle­nül a megyei KlSZ-bizott- ságokon jelentkezhettek azok, akik részt kívántak venni a minősítő bemutató­kon. Az amatőr művészek, illetve művészeti csoportok 16 kategóriából választhat­tak, többek között felléphet­tek énekkarok, kamarakóru­sok, szólóénekesek, diákszín­padok, vers- és prózamon­dók, bábosok, néptáncosok, parodisták és bűvészek. A megyei döntőkön külön-kü- lön értékelték — arany, ezüst és bronz oklevéllel — a kö­zépiskolások és a szakmun­kástanulók műsorszámait. A legszínvonalasabb produkci­ókból a rendezők és a zsűri szakemberei a megyék és a főváros diákművelődését reprezentáló, mintegy más­fél órás műsort szerkeszte­nek, s ezekkel neveznek a megyék kiválasztott képvise­lői az országos fesztiválokra. A fesztiváldíjakat azok a megyei csoportok kapják, amelyek a legszínvonala­sabb, a legszínesebb, a kö­zépiskolák és a szakmunkás- képző intézetek kulturális munkájáról egyaránt képet adó produkciót mutatják be. A hagyományokhoz híven a fesztiválvárosok is alapít­hatnak díjakat. Az országos fesztiválokat április 29. és május 1. között tartják meg Egerben, Gyu­lán, Keszthelyen, Pécsett, Sárospatakon, Sopronban és Székesfehérvárott. A részt vevő megyei csoportok a városokban szabadtéri szín­padokon és a környező te­lepüléseken is fellépnek, el­sősorban a majálisok kö­zönségét szórakoztatva. A tájolással régi hagyományt keltenek életre a rendezők, azzal a szándékkal, hogy új­ból meghonosodjék. Magyar—NDK ipari tárgyalások Rabi Béla ipari miniszté­riumi államtitkár hazaérke­zett a Német Demokratikus Köztársaságból, ahol április 5. és 8. között tárgyalásokat folytatott az NDK ipari mi­nisztériumainak államtitká­raival és miniszterhelyette­seivel. A magyar—NDK ipa­ri kapcsolatok helyzetét át­tekintve megállapították, hogy ezek a múlt évben is eredményesen fejlődtek. In­tézkedéseket egyeztettek a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbi elmélyítésére, megha­tározták a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság munkaszerveinek fel­adatait az 1986—1990. évi tervegyeztetés előkészítésé­ben. Rabi Bélát fogadta Wolf- gang Rauchfass miniszterel­nök-helyettes, a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság társelnöke. A népművészetet és könyvkiadást reprezentáló kiállítás nagy érdeklődést váltott ki Fotó: Gál Edit Fotó: Veress Erzsi Az 1979-ben felépült, im­pozáns Szolnok megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban immár hagyomány- nyá vált, hogy minden esz­tendőben az ország más­más megyéjének társintéz­ményét látják vendégül. E progtamsorozat kereté­ben került sor április 8-án, pénteken este a Békés me­gyei napok ünnepélyes meg­nyitására. A vendéglátók ré­széről jelen volt dr. Majoros Károly, a Szolnok megyei pártbizottság első ' titkára. Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság titkára, dr. Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, va­lamint több párt-, állami és gazdasági egység vezetője. Békés megye képviseletében a megnyitón részt vett dr. Becsei József, a Békés me­gyei tanács elnökhelyettese, dr. Bereczki Elemér, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, dr. Szeme- nyei Sándor, a békéscsabai pártbizottság titkára, Amb­rus Zoltán, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, dr. Virág László, a békéscsabai Városi Tanács művelődés- ügyi osztályvezetője, vala­mint Futaki Imréné, a Me­gyei Művelődési Központ igazgatója. A május 3-ig tartó prog­ramsorozat megnyitó ünnep­ségének résztvevőit a házi­gazda művelődési központ igazgatója, Czakó Jánosné köszöntötte, majd dr. Becsei József mondott megnyitó be­szédet. Ebben többek között hangsúlyozta: — A szomszédolás szép magyar hagyományát foly­tatva érkeztünk Önökhöz, igyekezvén jellemző képet Tarhoson Községriportunk a 4, oldalon. A megnyitón Czakó Jánosné igazgató mondott köszöntőt, majd dr. Becsei József ünnepi beszédet bemutatni megyénkről, a gazdasági, társadalmi, kul­turális élet összességéről. A kulturális életben egyre iz­mosodó együttműködés, a sajátos értékek kölcsönös megbecsülése a példát is mutatja, hogyan kell és le­het egymást erősítve halad­ni a közös úton. Ezután röviden áttekintet­te megyénk társadalmi, gaz­dasági, kulturális életének főbb jellemzőit, a Viharsa­rok történelmi múltját, ha­gyományait, s a közelmúlt jelent meghatározó eredmé­nyeit. A szolnoki művelődési ház galériájában az ünnepség résztvevői ezt követően nagy érdeklődéssel tekintették meg a Munkácsy Mihály Múzeum nemzetiségi nép­rajzi anyagát, a megyénk­ben alkotó népi ipar- és dí­szítőművészek legszebb mun­káit bemutató népművészeti kiállítást, majd hosszasan el­időztek a Békés megyei könyvkiadást reprezentáló kiállításon. A megnyitó ünnepség a művelődési központ színház- termében, az 1947-ben ala­kult, több rangos elismerést, kitüntetést elnyert Balassi táncegyüttes műsorával foly­tatódott. A több új produk­cióval is meglepetést és nagy tapsot kiváltó műsor közben az együttes vezetője és ko­reográfusa, Born Miklós emlékezett meg a . táncmű­vészet napjáról. A Békés megyei napok si­keres, péntek esti megnyitó­ját követően színes gyer­mekműsorok, szakmai ta­nácskozások, termékbemu­tatók, kulturális események várják az elkövetkezendő hetekben a szolnokiakat. B. S. E. Világ proletárjai, egyesüljetek 1 N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI Vállalkozó lenne — kevesebb a munkaalkalom fl bedolgozói munkák helyzete Többen vállalnának bedolgozást, mint amennyi mun­kára lehetőség nyílik, amióta az új jogi szabályozással szélesedett azoknak a köre, akik ilyen munkát végez­hetnek, illetve amióta közelítették a bedolgozók és a vállalatoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak jo­gait, juttatásait — állapították meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei, akik az ezzel kapcso­latos tapasztalatokat összesítették. A vállalkozó kedvet növel­te az is, hogy már nemcsak akkor számít a bedolgozói tevékenység munkaviszony­ban töltött időnek, amikor a bedolgozó meghatározott munkamennyiség elvégzésére szerződik, hanem utólag is elismerhető a munkaviszony abban az esetben is, amikor a bedolgozó lazább szálak­kal kötődik megbízójához, ám egy hónapi átlagkeresete eléri a minimális munkabér felét. Az érdeklődés a ta­pasztalatok szerint növeke­dett, az ipar kínálata azon­ban kisebb, annak ellenére, hogy egy sor olyan rendel­kezés napvilágot látott, amely a vállalatokat — tár­sadalompolitikai és gazdasá­gi megfontolásból — az ed­diginél több bedolgozó fog­lalkoztatására ösztönzi. Amíg 1981-ben az ipari vállalatok­nak, ipari szövetkezeteknek 52 ezren dolgoztak otthon, addig az idén egyelőre csak 49 ezren. A hagyományos te­rületeken viszont — például a kézműiparban — változat­lanul szívesen adnak mun­kát bedolgozóknak, és új je­lenség, hogy egyre több a bedolgozói rendszerre épülő termelőszövetkezeti mellék­üzemág. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal szakemberei­nek felmérése szerint ma is sok ruhaipari gyár ad varr- nivalót az ügyes kezű asszo­nyoknak; a híradástechnikai, műszeripari és fémtömeg­cikk-üzemek továbbra is el­látják a jelentkezőket szere­lési munkákkal. A divatos bőrdíszműipari termékek, ci­pők, táskák egész sora -ké­szül a nagyvállalatokon kí­vül, s bedolgozó műanyag­fröccsöntők már nem egy apróbb háztartási cikk hiá­nyát szüntették meg. A kéz­műipar mellett még mindig nagyon sok bedolgozó él a háziiparból, itt inkább a vál­lalkozó lesz egyre kevesebb; nagyobbrészt csak az időseb­bek keresik az effajta mun­kát nyugdíjuk kiegészítésére. A tsz-melléküzemágak egyre jobban támaszkodnak a bedolgozókra. Ez elsősor­ban azzal magyarázható, hogy az új üzemágak létre­hozásakor már eleve szá­molnak a bedolgozói közre­működéssel, eszerint szerve­zik a munkát. S mivel álta­lában helybelieket foglalkoz­tatnak, az anyagok, kész ter­mékek hozzájuk való eljut­tatása és visszavétele nem jelent jelentősebb szállítási költségtöbbletet. A termelő- szövetkezetek nemcsak a ter­melésben, hanem a lakossá­gi szolgáltatások területén is foglalkoztatnak otthoni mun­kavégzőket. Az ipari vállalatok bedol­gozói létszáma nem bővült, sőt számos helyen az eddi­ginél kevesbeb munkaválla­lót foglalkoztatnak. Jó né­hány vállalatnál ezt a kor­szerű gyártási eljárások be­vezetésével indokolják. A nagyüzemi technológiát al­kalmazó nagyvállalatok egy részénél valóban nem éri meg- egy-egy részművelet át­adása miatt megszakítani a termelés folyamatosságát, másutt azonban — a munka jobb szervezésével — mégis megtalálhatnák azokat a te­rületeket, ahol- hasznosítha­tók lennének a lakosság tu­lajdonában levő kisebb gé­pek, szerszámok. Így jelen­tősebb beruházás nélkül nö­velhetnék a termelést, bizo­nyítja ezt, hogy a Magyar Optikai Műveknél például az órák összeszerelését így ol­dották meg. Ugyancsak a munkaszer­vezés új lehetőségeinek ke­resésére ösztönzi a vállala­tokat, hogy a múlt év köze­pe óta lehetőségük van a gyermekgondozási segélyen otthon levő kismamák be­dolgozóként való foglalkoz­tatására. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakem­bereinek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a válla­latok csak korlátozottan tudnak számukra munkaal­kalmat biztosítani, s általá­ban olyan feladatokat adnak nekik, mint például a gép­írás, amely nem helyhez kö­tött, s teljesítménye is egy­szerűen mérhető. Azok a kis­mamák sem dúskálnak a vá­lasztékban, akik az új jog­szabály megjelenése után korábbi munkaviszonyuk megszakítása nélkül fordul­hatnak a munkaközvetítő irodákhoz napi 4 órai mun­kának megfelelő bedolgozási lehetőségért. A kínálatot meghaladó ér­deklődés a jelek szerint azokjpan a gyárakban, üze­mekben lehetne megoldás a gondok enyhítésére, ahol ne­hézségek mutatkoznak a ka­pacitások létesítésében, és hiányzik a munkaerő. A szakemberek véleménye sze­rint a bedolgozói rendszer további szélesítése, az új jogszabályokban, rendelkezé­sekben levő lehetőségek ki­használása új tartaléka le­het az ipari és mezőgazda- sági termelés fokozásának. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Sikeres bemutatkozás Békés megyei napok Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom