Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 6-, szerda Hem csak az egyedi rendezés megoldás Hunya Elek, a gyomaendrődi Béke Tsz elnöke a közös gazdaság gyors talpraállá- sát segítő tényezőket a következőképpen Összegzi; A tagságnak a felemelkedésbe vetett bité és szorgalma párosult a vezetés színvonalának emelésével (három év alatt 11 új szakemberrel erősödött a Béke Tsz irányító gárdája). Ugyanakkor a többleterőfeszítések hatékonyságát, eredményességét nagymértékben fokozta a külön anyagi támogatással lehetővé tett erőteljes gépesítés a gazdálkodás anyagi-műszaki feltételeinek számottevő javítása. Mindez alapot -teremtett ahhoz, hogy a termelőszövetkezet az adottságainak legjobban megfelelő és gazdaságos termelési szerkezetet alakítson ki. nyereségét, bevételeit ipari melléküzemágak meghonosításával gyarapítsa. Végül — de nem utolsósorban — kellett az is, hogy a reményeket belvíz, aszály, jégverés, vihar ne oszlathassa el. Az 1979-es 9 millió forintos mérleg- és alaphiányt tudniillik nagyrészt a kedvezőtlen természeti tényezők idézték elő a gyomaendrődl Békében (nagyrészt, de nem száz százalékban, miként azt a gazdálkodás megerősödésének felsorolt feltételei is sejteni engedik). Egy kérdés maradt csak mindezek után: tekinthető-e a Béke Tsz-ben bevált recept a gyengélkedő termelő- szövetkezetek bajainak orvoslására, általános gyógymódnak? Hozhat-e látványos és tartós eredményt a pénzügyi gondok soron kívüli egyedi rendezése a tartósan veszteséges, nehéz helyzetű közös gazdaságainkban, ha a gyomaendrődi tsz immár két évben egymás után 10 millió forint nyereséggel zárt? (Ami azt jelenti, hogy az államtól kapott 22 millió forintos megsegítés két év alatt meg is térül.) Nos, ezt a nagyon • fontos kérdést vizsgálta meg március 23-i ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága is a termelőszövetkezétek megyei szövetségével közösen, s mondhatni, hogy a két testület Hunya Elekéhez nagyon is hasonló megállapításokra jutott. Arra tudniillik, hogy a veszteségek és hiányok egyszeri rendezése, a termelő üzem pénzügyi „helyrepofo- zása”, a süllyedő hajó réseinek provizórikus megoldást jelentő betömködése legfeljebb ingatag egyensúlyt teremthet, amit a legelső csapás felborít, illetve bármely — a cikk bevezetőjében felsorolt — tényező hiánya eleve kérdésessé tesz. Ismert, hogy megyénkben 1979-től 1982-ig összesen 12 súlyos gondokkal küzdő termelőszövetkezet helyzetét vizsgálta meg alaposan a PM és a MÉM, és hozott intézkedéseket e közös gazdaságok egyedi, soron kívüli megsegítésére. Tette a két illetékes szerv ezt többek között azért is, mert ezen £ tájon — . a mostoha természeti adottságú gyulai és szeghalmi járás tsz-eiről van javarészt szó — az egyesülések és a szakember-kihelyezések nem hozták "meg a várt eredményt. Holott itt, ahol a lakónépesség megélhetését éppen ezek 'a mezőgazdasági üzemek hivatottak biztosítani, a szövetkezeti gazdálkodás eredményessége a szó szoros értelmében létkérdés! Ebben a térségben az üzelmek megizmosodását eleddig két — a természeti viszonyokkal szorosan összefüggő — dolog is lehetetlení- tette. Az egyik a talajok kedvezőtlen vízgazdálkodása, s ennek következtében a menetrend szerint pusztító kora tavaszi belvíz és a nyári aszály, amelynek elejét venni csak a nagyon drága, teljes körű talajrendezéssel lehet. A másik, eredményességet rontó tényező — szoros kapcsolatban az előbbivel — ugyancsak a talajadottság negatívumaiból fakad: itt a talajok kötöttsége miatt az átlagosnál több gép kell, az átlagosnál kényszerből jóval rövidebb idő alatt elvégzendő munkákhoz, amelyek sajnos, az átlagosnál jobban is nyűvik ezeket a gépeket. Abban a gazdasági . helyzetben, amelyben országunknak a nehéz sorsú termelőszövetkezetek §gető gondjait is meg kell oldania, a szükségesnél kevesebb anyagi erő jut az üzemek egyedi rendezésére. így fordulhat élő olyan helyzet, hogy bár a gépek pótlására 10 szövetkezet együtt több mint 50 millió forint fejlesztési hozzájárulást kapott, az eszközellátottság számottevően mégsem javult, miután a megyei átlaghoz képest eleve 28 százalékos volt ezen üzemek elmaradottsága e tekintetben. Dőreség lenne persze azt állítani, hogy a majdnem 51 millió forintos gépvásárlás rontott a helyzeten! Azt kell csupán csak látnunk, hogy a megsegítéssel átmenetileg szinten tartható a vizsgált üzemek gépesítettsége, de a növekvő követelmények teljesítésével ezen a szinten már nagyon nehezen birkózhatnak csak meg. Tudni kell ugyanis, hogy éppen ezen a vidéken indult 'be viszonylag nagyobb ütemben a jogos reményeket keltő térségi meliorációs program, amely viszont a gépvásárlásra fordítható összegeket is elemészti. A körbe tartozó sarkadi Lenin Tsz például a jelen állapot szerint egy 100 millió forintos beruházást — a teljes körű meliorációt — nem tud majd kiaknázni gépek hiánya . miatt. így áll tehát az gnyagi- műszaki háttér, és ennél sokkal több — derűlátásra okot adó — jót a személyi feltételek, s ezzel párhuzamosan a gazdálkodás alakulásáról sem mondhatunk el minden esetben. Igaz, hogy a rendezés hatására a kilenc tsz-ben új felsőszintű vezető gárda vette át az irányítást, de maradt, illetve nem egészült ki megfelelő színvonalon a középvezetők tábora, és szépséghiba az is, hogy az adott tsz-ek úi szakemberei megyei szempontból nem számítanak „újnak”. Mármost, a rendezések valamiféle eredményességét tekintve azt lehet megállapítani, hogy a gyomaendrődi Béke Tsz mellett a mezőgyá- ni meg az okányi tsz is úgy-ahogy magára talált, a gyulai Lenin Tsz-ben, a békési Viharsarok Tsz-ben végrehajtották a központi intézkedéseket, jó alapokat teremtve a gazdaságos termelés kibontakoztatásához. Sarkadon, Sarkadkeresztúron és Kötegyánban pedig megcsillant a remény a kátyúból való kiemelkedésre. Mindent egybevetve kiderült, hogy a PM és a MÉM intézkedései végül is kedvezően befolyásolták a felülvizsgált termelőszövetkezetek gazdálkodását. minden visszahúzó erőtől azonban nem . szabadíthatták meg őket. Nyílt kérdés maradt, hogy mi lesz például a sar- kadiakkal, a gyulaiakkal, a vésztőiekkel, meg a doboziakkal, miután az idén már elesnek a 8—15 millió forint árkiegészítéstől, a meliorációt pedig még nem fejezték be? Mi lesz továbbá a vésztői, a zsadányi, meg a bihar- ugrai tsz-ekkel, amelyek a megsegítéssel sem tudtak fordítani sorsukon? A mezőgazdasági és pénzügyi kormányzatnak címzett nagy kérdés mellett természetesen van jó néhány olyan is, amit nekünk kell itt a megyében megoldani. Ilyen az üzemek megfelelő termelési szerkezetének gyorsított kialakítása, a meliorációs beruházások ütemesebbé tétele jobb szervezéssel, a hathatósabb „szakembertoborzás” és foglalkoztatás, a kiegészítő tevékenységek bővítése. és az, hogy megteremtjük a jól gazdálkodó üzemek anyagi érdekeltségét ezen szövetkezetek megsegítésében ! Kőváry E. Péter Keresztvetéses módszerrel próbálják a tősűrűséget növelni a kendernél a medgycsegyházi Egyetértés Tsz kísérleti parcelláján Fotó: Fazekas László Egy újítás nyomán Téglagyártás könnyebb, gazdaságosabb munkával Fotó: Veress Erzsi A hagyományos téglagyárakban a nyersgyártó présgépnél dolgozók naponta mintegy 35 tonna súlyú nyers téglát emelnek át a szállítókocsikra. A megtelt kocsikat ezután a szárítóterületre vontatják, ahol azt általában asszonyok rakják stószba. ök egyszerre három-négy nyers téglát visznek kettő—tíz méter távolságra. Ez a munka nemcsak rendkívül fárasztó, hanem a minőség rovására is megy. Ráadásul a fedetlen szárítóterületen az eső, a vihar, a tűző nap megrongálja a félkész terméket. Paróczay Béla, a Dél-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat orosházi gyárának a vezetője már régebben gondolkodott azon, hogyan lehetne a termelési folyamatot megváltoztatni úgy, hogy könnyebb és lehetőleg gazdaságosabb legyen a munka. Ha ez nem oldódik meg, a jövőben aligha lesz valaki hajlandó a nyerscserép-gyártásban dolgozni.- Először számolt Paróczay Béla. Ennek alapján kiderült, hogy egységrakatkép- zéssel jóval több nyers téglát lehet a fedett szárító színekben elhelyezni. A száradási idő alapján kiszámította, hogy egy szezonban a fordulók számának megfelelően hány nyers téglát kell előállítani. Előbb elképzelte, majd megtervezte és meg is csinálta a rakatot. Segített neki Hevesi Tibor művezető és Madarász Imre, a tmk vezetője. Ezután következett a próba, amibe bevonta a gyár dolgozóit, az elszedőket, a lerakókat is. Tetszett nekik, és néhány jó tanácsot is adtak. Persze Paróczay Béla biztosította őket arról, hogy a munka megkönnyítését szolgáló változtatás nem megy a keresetük rovására. A próba után Köti Imre, a vállalat termelési főmérnöke, aki fantáziát látott az újításban további kísérletet engedélyezett, és villástargoncát is rendelkezésre bocsátott. Hátra volt a présgépnél az elszedés megoldása, amire ugyancsak volt elképzelése. A szalag meghosszabbításával elérhetővé vált, hogy a Paróczay Béla a présgépnél dolgozó felemelje és kis mozdulattal egy speciális kocsin levő rakodólapra helyezze a nyers téglát. A kocsi sínen mozog előre. Erről a rakatot villástargoncával emelik le. Így az egész évi termelés elfér a fedett szárító színekben, ahol a nyers tégla nincs az időjárás rongáló hatásának kitéve. A kemencét is átalakították, korszerűsítették, bővítették. A szárított téglát ide ugyancsak villamos targoncával rakják majd be, és hordják ki a jövőben. Az égetett téglából pánttal egységrakat készül. A munka fentiek szerinti átszervezését a vállalat kísérletre elfogadta. Most már az előkészületek megtörténtek arra, hogy a termelést az új eljárás szerint folytassák. Azok a dolgozók, akik a nehéz munka alól felszabadulnak, a jövőben többek között egységrakatképzéshez, téglaosztályozáshoz, rakodólap-előkészítéshez kerülnek, ami jóval kevesebb fáradtsággal jár. A begyakorlás után a teljesítmény növekedésére lehet majd számítani. A gyárban eddig évente 6 és fél millió tégla készült, jövőre — a létszám változása nélkül — várhatóan 8 millió lesz a teljesítmény. Jobb lesz a minőség. és ami a leglényegesebb, kevesebb lesz a megerőltető munkával járó megbetegedés. Pásztor Béla Kenderáztatás kefereaktorral A Kenderfonó- és Szövő- I ipari Vállalat nagylaki gyá- rában a kenderáztatást gyor- sító, egyben a környezetvé- I delmet szolgáló víztisztító I berendezést helyeztek üzem- I be. A készülék a Szegedi Jó- I zsef Attila Tudományegye- | tem alkalmazott kémiai tan- I széke kutatóinak egyik ta- I lálmánya, az úgynevezett | kefereaktor. Működésének I lényege, hogy nagy sebesség- I gél forgó acélhuzalos körke- I fe ködfinomságúra porlaszt- I ja a folyadékot, ezáltal ha- I tékonyabbá teszi a kém.ai I reakciót. A kendergyári ki- I sérlet esetében az elhasz- I nált, levegőtlen áztatóvíz fe- I lületét növelik a porlasztás- I sál milliószorosára, így a víz I ismét oxigéndússá válik, ja- j vulnak az áztatásnál „közreműködő” baktériumok lét- I feltételei, s így meggyorsul a kévéken levő szerves \ szennyeződések elbomlása. Az eljárás eredményeként az j áztatóvíz tiszta marad, nem j kell a következő áztatáshoz j kicserélni t- ami a víztaka- j rékosságot szolgálja — ben- | ne maradnak a hasznos bak- I tóriumok is, azokat sem kell j tehát újból elszaporítani, j Mindezzel meggyorsul az áz- ] tatás, s megszűnik a kender- j gyár szennyvízkibocsátása; a j tisztító berendezésekre fór- j dított összeg már a szennyvízbírság elmaradásával visz- szatérül. Társulás mezőgazdasági beruházások * exponálására Mindenekelőtt a fejlődő országok kis és közepes nagyságú mezőgazdasági beruházásainak megvalósítására alakult az elmúlt év végén a Farminvest fővállalkozói betéti társulás. Az alapítók úgy' vélik, hogy a magyar agrárgazdaság sajátosságai, tapasztalatai erre feltétlenül alkalmasak. A társulás, amelyet az Állami Fejlesztési Bank, a Tesco, az Iparterv és négy termelő- szövetkezet alapított, a mezőgazdaság majd minden területén — kis és nagy háziállattartás, gabona-, zöldség-, iparinövény-termesz- mesztés, erdősítés stb. — vállalkozik az exportra. Beruházásaikat kulcsrakészen vagy még ennél is fejlettebb formában, már termelőüzemként adják át a megrendelőnek^ A Farminvest szervezi a piackutatást, kitűzi a munkafeladatot, koordinálja az ajánlatokat és a kész javaslatokat is ők teszik le a megrendelő asztalára. A megszokottnál jóval hamarabb, akár már egy hét alatt is tudnak- ajánlatot készíteni. Elsősorban a társulás tagjait foglalkoztatják, ám a komplex munka azt igényli, hogy külső intézményeket és gazdálkodó egységeket is bevonjanak a fővállalkozásba. A külkereskedelmi üzleteiket — nem lévén önálló külkereskedelmi joguk — a Tescón keresztül intézik. Ez hasznos koopéráció, mivel a Tescónak több mint 40 országban vannak szakemberei, akik jól nyomon tudják követni, hogy hol, milyen mezőgazdasági beruházást terveznek. Már megkapták az első munkákat is: Egyiptomban 30 telephelyen összesen 50 ezer négyzetméteres növényházat készítenek, s ugyancsak az-észak-afrikai országban tehenészeti telepet- adnak át. Spanyolországban kecske- és pecsenyebárány-, Szudánban pedig tehenészeti telep kialakítását vállalják. Ezenkívül megkeresték őket Kínából és Nigériából különféle állattenyésztési és növénytermesztési beruházások ügyében. A sok megrendelést követően elhatározták, hogy típusterveket készítenek, ezzel is rövidítve az ajánlatkészítés idejét.
