Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
0 1983. április 3., vasárnap NÉPÚJSÁG II díszzászlóalj Április negyediké előtt naponta négy-hat órát gyakorolnak . i. Az ország lakossága elsősorban a televízió képernyőjéről ismeri őket. Rezzenet- lenül. büszkén felvetett fejjel állnak, egyszerre mozdulnak. még talán a levegőt is egyszerre veszik, amikor egy-egy jeles ünnepünkön — például április 4-én — a Magyar Népköztársaság állami zászlajának tisztelegnek, kétsoros vonaluk erőt. méltóságot sugall, valahányszor egy- egy külföldi államfő fogadásakor félsorakoznak, mint akik tudatában vannak: ilyen alkalmakkor néphadseregünket és hazánkat egyaránt reprezentálják országvilág előtt. — Jobbára hivatásos katonáknak tartja őket a közvélemény — mondja róluk Sudár István őrnagy, a dísz- zászlóalj parancsnoka —, kevesen tudják, hogy egytől egyig sorállományúnk. — Ez a tény voltaképpen a zászlóalj munkáját dicséri r— teszi hozzá Henzsely István őrnagy,- az ezredparancsnok politikai helyettese. — Gondolja el. milyen elismerést jelenteit, amikor az idelátogató külföldi államfők közül legutóbb Helmuth Schmidt nem akarta elhinni róluk, hogy nem profik. — Ezek a katonák — mondja Balogh László őrnagy. ezredparancsnok-helyettes — ugyanúgy végrehajtják az általános kiképzési feladatokat, mint a magyar néphadsereg bármely más katonája, de emellett félévenként újra kell kezdeni a felkészítésüket a precízebb, aprólékosabb munkát igénylő, s a számukra nagyobb idegi-fizikai igénybevételt jelentő protokolláris feladatok ellátására. Az elöljárótól kapott értékelési jegyzőkönyv szerint a díszzászlóalj a fő kiképzési ágakból — például lőkikép- zés — kiváló, az általános kiképzési ágakból — például harcászat — jó és kiváló minősítést kapott. Az egység a legutóbbi kiképzési időszakban is megkapta a Magyar Néphadsereg Kiváló Zászló- alja címet, s az ő munkájuk eredménye is, hogy az ezred — amelynek kötelékébe tartoznak egy rendészeti és égy őrzászlóaljjal együtt a magyar néphadseregben először, egyedül kapta meg a négyévenként adományozható Kiváló Ezred címet. Kétségtelen, hogy a dísz- zászlóalj által elért eredményekben a kiválasztásnak is szerepe van,-hiszen az ezred képviselői a bevonulok közül az ország minden megyéjéből a legrátermettebb fiatalokat választják a protokolláris feladatok (díszel- gés, koszorúzás, temetés) elsajátítására. A díszzászlóaljba kerülő fiataloknak sokféle követelménynek kell megfelelniük. mindenekelőtt erkölcsileg és politikailag feddhetetlennek, s természetesen teljesen egészségesnek kell lenniük. Legalább általános iskolai végzettséggel kell rendelkezniük, s követelmény az erős fizikum, az állóképesség, továbbá a dí- szelgésre alkalmas testi felépítés. Ez utóbbi feltételnek ismét több összetevője van. egyebek között a megközelítően azonos testmagasság, mellbőség. nyakbőség, láb- nagyság és lábszárhosszúság. Kizáró ok például az elálló fül, a nagy orr, á kirívó hajszín. a visszér, a bokasüllyedés, vagy éppen a hízásra való hajlamosság. A rátermettség szükséges, de korántsem elégséges feltétele annak, Hogy az egység tagjai feladataiknak mind.en szempontból megfeleljenek. Az újoncoknak tényleges szolgálati idejük első hat hónapjában az általános kiképzési követelmények elsajátítása nTellett tökéletesen meg kell ismerniük és be kell gyakorolniuk speciális feladataik minden mozzanatát, olyannyira, hogy már a második hat hónap legelején — például április negyedikén ..bevethetőek" legyenek. Ezen az ünnepen a dísz- zászlóalj minden második és harmydik időszakos katonájának bőven van dolga (zászlófelvonás a Gellérthegyen. majd a Parlament előtt, koszorúzás a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél, rá egy órára a Hősök terén, és koszorúzás még vagy negyven helyen), s teendőiket nemcsak együtt, de kisebb csoportokban, sőt, egyenként, egyénileg is hiba nélkül kell ellátniuk. Ahogy a zászlóaljparancsnok mondta: a „kórus" minden tagjának „szólistának", is kell lennie. Mindehhez állandó, kemény edzés, naponta két-há- rom órás, ünnepek előtt napi négy-öt. sokszor hatórás gyakorlás szükségeltetik. Ám a parancsnokoknak nemcsak gyakoroltatniuk kell a díszelgés különféle vállfa- jairrak mozzanatait, hanem a nagyobb fizikai igénybevétel elviselésére, továbbá az egyeseknél óhatatlan lámpaláz leküzdésére is fel kell készíteniük a katonákat. Mert nem mindennapi fizikai igénybevételt jelent például a meglehetősen súlyos szuronyos karabéllyal gyakorlatozni, vagy éppen a metsző hidegben egy-másfél órát moccanatlanul állni. És bizony elképzelhető, hogy mennyire nehéz úrrá lenni azon a belső remegésen, ami feltehetően elfogja a kiska- tonát, amikor koszorúval a kezében életében először ott lépdel az ország vezetői előtt, az ország nyilvánossága előtt. . . Többségében jól képzett fiatal tisztek készítik fel minderre a díszzászlóaljhoz bevonuló fiatalokat, e fiatal tisztek közül a maga huszonhárom éves katonai szolgálatával Sudár István őrnagy, zászlóaljparancsnok a legöregebb. Szerinte — és ezzel a véleménnyel nem áll egyedül :— a rendkívül sok munka ellenére (a zászlóalj egyetlen év alatt 350 alkalommal látott el különféle protokolláris feladatokat, s ehhez Budapest területén több mint 12 ezer kilométert kellett utaznia), vagy talán a sok munka miatt is az egység katonái büszkék arra, hogy itt szolgálhatnak. Akárcsak azok a válogatott .sportolók, akik átérzik a jelentőségét annak, hogy mezükön a magyar címert viselik .. . Aczél Gábor Baktai erdőrészlet (Császár Csaba felvételi; — KS) Hazai tájakon Génbank az erdőben A Baktalórántháza határában elterülő 340 hektáros erdő Szabolcs-Szatmár megye védett természeti 'területeinek legértékesebbje. Amikor a természetvédelmi hivatal a védelemről határozott, így indokolt: rendeltetése: védje és tartsa fenn a Nyírségre egykor jellemző természetes gyertyános-tölgyes erdőt í-. pust, és őrizze meg a terület sajátos növényvilágát . . . Biztosítson zavartalan természeti körülményeket a tudományos kutatás és oktatás számára... A baktalóránt- házi erdő egy részének védelmét egyrészt növényföldrajzi és fejlődéstörténeti adottságai, másrészt gazdaságtörténeti, állományszerke- zeti és génmegőrző szerepe indokolják. A baktai erdő peremén, a szokásos védelmet közlő tábla mellett egy másik is található. Ez azt tudatja az arra utazóval: ebben az erdőben génbank található. Az Alföld utolsó természetes képe az erdőkkel, lápokkal, kisebb lösz- és homok- pusztafoltokkal tarkított erdősztyepp volt. amely fokozatosan alakult át kultúrtáj- já. Az egykori növénytakaró klimatikus formációjának maradványfoltjait leginkább a homoktalajok őrizték meg. mert ezek nagyobb mélységben viszonylag több nedvességet tárolnak. Ez a magyarázata. hogy az alföldi flóravidékbe önálló flórajárásként illeszkedő Nyírség oly jellemző homoki erdőségei változatlan szépségben maradtak fenn. A hajdani krónikák már az 1500-as években erdőt említenek a.baktai tájon. A későbbi időkben az itt gazdálkodók megkímélték ezt. nem engedték a másutt sajnos elterjedt rablógazdálkodást. Így maradhatott fenn két erdőtársulás, a homoki gyertyános — kocsányos tölgyes, és a hozzá szorosan csatlakozó gyöngyvirágos tölgyes még ma is meglehető; sen nagy kiterjedésű erdősége. amely Baktalórántházát is magába foglalva Oros — Napkor — Apagy — Levelek ‘— Nyírkércs vonalon húzódik. Mindehhez hozzá kell tenni. hogy a XVI. század óta erre a területre idegen hely- rőf makkot, csemetét nem hoztak, az itteni faállomány őrzi azokat az ősi genetikai tulajdonságokat. amelyek több száz év óta sértetlenek. Mindezek ismeretében a génkészlet megőrzése érdekében szükséges erdőgazdasági munkákat az Erdészeti Tudományos Intézet szakvéleménye alapján tervezték meg. s gondoskodnak a végrehajtásról is. A védett területből alapos felmérések után jelölték ki azt a több mint 150 hektáros részt, amely a tulajdonképpeni génrezervátum. A hét— tízévenként termő tölgyek makkját itt gondosan összegyűjtik. Ezt ültették ki a múlt év őszén első ízben, hogy majd 10—15 év múlva, az addig viszonylag nagyra növő csemetékről kiderüljön, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. hogyan fejlődnek, növekszenek. A tölgy makkjain kívül gyűjtik itt a madárcseresznye. a feketedió. a gyertyán, a hars magjait is. Természetes, hogy a védett terület, s ezen belül a génrezervátum jgen gondos őrzést igényel, növényvilága ugyanis egyedülálló. A fákon kívül (tölgy, szil, mezei juhar. madárcseresznye) rendkívüli ritkaság a debreceni csormolya, a szagos müge. a kapotnyak, a menő borzas imola, az erdei varázslófű. az odvas és ujjas keltike. a gumós fogasír. az erdei gombernyő. A védett erdőben fát csak abban az esetben vágnak ki, ha menthetetlenül beteg. A gazdálkodást itt megelőzi az értékek védelme. Hosszú, tíz. esztendőre megszabott, tudományosan megalapozott terv írja elő a munkákat. Ez. is hazájáéul ahhoz, hogy a baktai erdő tudományos műhellyé is váljék. Szívesen látják az erdőt kedvelőket, és tisztelőket, akik szakszerű kísérőket is kaphatnak erdei sétáikra. Az egyetemisták, főiskolások Szegedről, Debrecenből, Nyíregyházáról. Budapestről. Egerből egyre- másra érkeznek, hogy tanulmányozzák a másutt nem látható növényeket, fákat, az. egyedülálló flórát. Tudományos kutatók is szívesen időznek itt, ahol munkájukhoz minden kedvező körülmény biztosított: Bürget Lajos Tercsi József főszakács ételajánlatai Orosházi tányéros 4 személyre: Hozzávalók: marhacomb 25 dkg, zsír 3 dkg, vegyes Zöldség 10 dkg, burgonya 50 dkg, petrezselyem zöldje 1 csomag, tejföl 1 dl, vöröshagyma 3 dkg. fokhagyma 1 gerezd, babérlevél 2 db. só 1 dkg, bors egy csipet, kakukkfű 1 csipet, majoránna 1 csipet, liszt 3 dkg, idényben zöldpaprika és paradicsom. Elkészítése: zsíron apróra vágott vöröshagymát. fokhagymát pirítunk. Hozzáadjuk a kockára vágott marhahúst és a vágott petrezselyemzöldet. A felsorolt fűszerekkel fűszerezzük, majd annyi vizet öntünk hozzá, hogy a húst ellepje, így fedő alatt félig megpároljuk. Ezután a szintén apró kockára vágott burgonyát és vegyes zöldséget is hozzáadjuk, és 4 fő részére elegendő vízzel felöntjük. Mielőtt teljesen megpuhulna, tejfölös habarással sűrítjük kissé a levét, és utána fűszerezzük. Tálalása forrón. tojáscikkekkel történik. Karfiolrózsák „gazdasszony” módra, 4 személyre: Hozzávalók: 40 dkg karfiol, 24 dkg szárnyasmáj, 10 dkg sümegi sonka, 1 db .libamájkrém, 4 dkg vaj, 5 dkg liszt, 2 dl tej, só, bors, szerecsendió, 5 dkg sajt, 3 db tojás, 2 dkg zsír, kis fej vöröshagyma. Elkészítése: a megtisztított karfiolt sós, lobogó vízben megfőzzük, leszűrjük. Egy kerek tűzálló tálat kivajazunk. és a lecsepegtetett karfiolrózsákkal a külső szélét körbe rakjuk. Ezután a vékonyra szeletelt sonkát megtöltjük libamájkrémmel, es felgöngyölítjük, valamint a karfiol mellé helyezzük. Ezt követően vöröshagymát pirítunk, belerakjuk a vékony csíkokra vágott szárnyasmájat. fűszerezzük és 1 db tojással összeforgatjuk. Ezt helyezzük a tál közepére. Az egészet mártással vonjuk be. ami a következőképpen készül: vajas rántást forró tejjel. állandó) keveréssel simára keverünk, sóval, szerecsendióval. borssal fűszerezzük és sajtot reszelünk bele. A bevont anyagokra még külön sajtot reszelünk. és középmeleg sütőben pirosra sütjük. Felszeletelve tálaljuk. Gyümölcskrémmel töltött alma, 4 személyre: Hozzávalók: 4 szép nagy, savanykás ízű alma, 5 dkg őszibarack, 4 dkg ribizlibefőtt, 1 tasak vaníliás pudingpor. 1 dl tejszín, 5 dkg cseresznye. 1 db citrom, tej. Elkészítése: az almákat keresztbe vágjuk, és belsejét kiskariállal kiszedjük, ügyelve arra, ne sértsük meg a széleit. Ezután citromos vízben kissé megabáljuk az almákat. kiszedjük, és lehűtjük. A pudingporral szokásos módon pudingot készítünk, belrakjuk* az apróra vágott őszibarackot, ribizlit, és megtöltjük- az almákat úgy, hogy közepét kemény tejszínhabbal díszítjük. Tálalása: kistányéron vagy több alma , nagyobb tálon arányosan elhelyezve, ki magvazott cseresznyével díszítve, történik. A díszlövcs gyakorlása. Itt még rács segít, hogy a karabélyok sora párhuzamos legyen . .. (Hauer Lajos felvételei)
