Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS

Bő választékkal várja vásárlóit az Endrödi Cipész Szövetkezet

Keresse termékeinket

a megye valamennyi szakiizletében,

valamint a mintaboltokban: Békéscsabán, Gyomaendrődön

ö

kXXXXXXXXAXAXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDlXVXXVXXVYXXXXXXXXXXXAXAVXAXAXXXXXXVXXAVXXXVXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV’

A tehenenké'nti tejhozam tavaly 6 ezer 21 liter volt, az idei cél a 6 ezer 300 liter

Az üszőborjakat a tejtermelésbe állítják majd

A Hidasháti Állami Gazdaság termelési eredményeivel évek óta a legnagyobb és legjobban gazdálkodó nagyüzemek sorába tartozik. Az előállított termelési érték nagyobb hányadát az állat- tenyésztés és növénytermesztés adja.

Az állami gazdaság állat- tenyésztésében legjelentősebb a szarvasmarha-ágazat.

Négy évvel ezelőtt fejeződött be Békésen a komplex szarvasmarhatelep építése^ majd ezt követően a telepet eredeti amerikai Holstein- fríz egyedekkel népesítették be. Ma már ezen állatok keresztezett utódai is a tejtermelést szolgálják.

Az állami gazdaság az elmúlt évben "a tejtermelésben igen szép eredményeket ért el: A napokban vehették át a gazdaság vezetői az országos tejtermelésbe^ elért eredményeikért a második díjat, amit az előző évihez képest a 32 százalékos növekedéssel értek el. Az állami gazdaság tehénlétszáma meghaladja az 1650-et, az állomány kétharmada Hol- stein-fríz. Gazdasági szinten az elmúlt évben tehenenként 6021 literes hozamokat értek el, a népgazdaságnak több, mint hétmillió liter tejet adtak.

Az állami gazdaság távlati

elképzeléseiben szerepel a szarvasmarha-ágazat fejlesztése. Az üszőszaporulatot a tejtermelés szolgálatába állítják. Biharugrán bérelnek egy tehenészeti telepet, ahol 350 tejtermelő jószág elhelyezésére lesz lehetőség. A

végső cél. hogy a tejtermelő állomány meghaladja az 1800-at.

A növénytermesztés egyik legfontosabb árbevételi forrását a vetőmagtermelés, -értékesítés adja. Az elmúlt évben a gazdaságban megtörtént a vetésszerkezet-váltás. Olyan szaporító anyagok előállítását helyezték előtérbe, melyek tőkés piacon is jól értékesíthetők. Így került sor a fűmag, a takarmányborsó, az olaj- és káposztarepce és a lóbab termesztésére. Természetesen továbbra is a legnagyobb mennyiségben a hazai nagyüzemek ellátására búzavetőmagot, s ugyancsak a hazai üzemeknek, valamint exportra hibrid kukoricát termesztenek. Az elmúlt évben több, mint hatezer 250 tonna fémzárolt hibridkukorica-vetőmag hagyta el a feldolgozóüzemet, ebből 2 ezer 600 tonnányit a hazai nagyüzemekbe szállítottak. Tőkés' exportra mintegy 16 fajtából, 3200 tonnányit szállítottak.

Az elmúlt években mindinkább előtérbe kerültek a másodvetések. Ehhez, és a belföldi igényekhez igazították a hibrid kukorica fajta- összetételét, ezért jelentősen változott a rövid és közép tenyészidejű fajták száma. Az állami gazdaság mind a nagyüzemek, mind a kisgazdaságok igényét raktárról azonnal ki tudja elégíteni, a termelt vetőmagféleségeiből. A másodvetésű kukoricákból bőséges a fajtaválaszték, bármilyen tételben kiszolgálják a vásárlókat.

(X)

A hibrid üzem az elmúlt évben több, mint 6 ezer 250 tonna vetőmagot értékesített