Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

1983. április 30., szombat _ BÉKÉS MEGYEI fl _ g ■ __m T i szta, nyugodt és csendes falucska benyomását kelti a mindössze 7 utcából álló Dombiratos, amely az előző átszervezéskor Kevermes társközsége lett. Kalocsai Béla kirendeltségvezető, a közös községi tanács általános el­nökhelyettese úgy ismeri a települést, mint a tenyerét. Ott volt és ott van minden eseményen, legyen az valamilyen fel­újítás, karbantartás, avagy rendezvény a lakosság részére. Nem kis megelégedéssel nyugtázta például, hogy megszűnt az elvándorlás, ami a munka- és életkörülmények javulásával, a népességmegtartó erő fokozásával magyarázható. Dombiratoson mintegy 1130 ember él. Korábban 20—22, mostanában már csak 10—12 csecsemő születik évente. Az óvodások száma meghaladja az ötvenet, s az általános isko­lának pedig 89 tanulója van jelenleg. A munkaképes korúak zömét a Béke Termelőszövetkezet foglalkoztatja, s csaknem 30 asszony és lány a PATEX kevermesi üzemébe jár el dol­gozni. Az öregek napközi otthonát 26, a nyugdíjasok klubját pedig 30 idős ember látogatja. Nem jelent különösebb nehéz­séget a lakáshelyzet, ugyanis minden évben 8—10 új családi otthon készül el a községben. Sőt körülbelül 50 lakóház áll üresen, mert a tulajdonosok meghaltak időközben. Bizonyos fokú érdeklődés tapasztalható a városi nyugdíjasok körében, akik szeretnék megvásárolni ezeket a házakat. A tanács oly módon próbál segíteni a fiatalokon, hogy a Lenin utcában levő állami telkeket tartós használatba adja, kedvezménye­sen. Egy-egy 2 ezer négyzetméteres területért mindössze 6 ezer forintot kell fizetniük az igénylőknek. Valamennyi középületben és szolgálati lakásban van víz­vezeték. A családi házak 30 százalékában hidroforral oldot­ták meg a vízellátást a tulajdonosok. Az idén korszerűsítették — megyei támogatással — a köz- világítást, s a lakosság részvételével tovább folytatódik a járdaépítés. Sokat javított a kereskedelem helyzetén az, hogy a múlt év decemberében új kereskedelmi egységet adtak át rendel­tetésének. Ezen és egy vegyesbolton kívül van még egy ÁFÉSZ-bolt is, ahol a vásárlók beszerezhetik az alapvető élelmiszereket. A lakosság igénybe veszi a GELKA és a patyolat szolgál­tatásait. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szerződést kö­tött a zöldségtermelő szakcsoporttal, amelynek csaknem 30 tagja van. Általában a zöldség és a gyümölcs mellett barom­fit és tojást vásárol fel a szövetkezet tőlük. Jó a buszközlekedés és ehhez hasonló pozitív vélemény fo­galmazható meg az egészségügyi ellátással kapcsolatban is. Az elmúlt években felépült az új orvosi rendelő és váró, s megfelelően funkcionál az anya- és csecsemővédelcm. Fogá­szati rendelésre viszont Kevermesre járnak a betegek. Összességében megállapítható: nagyobb építkezésekre nincs szüksége Dombiratosnak. A helyi vezetők főként arra töre­kednek, hogy megtartsák az elért eredményeket és egyetlen területen se essék vissza a színvonal a jövőben. n szíjgyártómester Sokan ismerik országszer­te Jégkr Elemér szíjgyártó mestert. A most 71 éves szakember Bacsa Jánostól — akiről ma is nagy tiszte­lettel beszél — sajátította el a szakma csínját-bínját. Hogy miért ezt a szakmát választotta — erre a kér­désre így felel: — Már gye­rekkoromban nagyon szeret­tem a lovakat, s ez a szere­tet, rajongás azóta is tart. Édesanyám iparos családból származott, így aztán is­mertem az iparosok nehéz életét. Jéger Elemér 1936-ban lett önálló mester. Kezdetben Battonyán dolgozott, 1952 óta él Dombiratoson, s ké­szíti a különböző, szebbnél- szebb, sok munkát igénylő, díszes lószerszámot. Vala­mennyit aprólékosan, nagy törődéssel, kézi munkával állítja elő az alacsony ter­metű szíjgyártó mester. A tehetségét, szorgalmát dicsé­rő sok-sok díszes lószerszám közül arra a négyre .a leg­büszkébb, amelyet a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombi­nátnak készített, több mint 5 és fél hónapos munkával. Az idős szakember Domb­iratoson szakkört is vezet, amelynek négy általános is­kolás — három lány és egy fiú — tagja van. — Lesz-e folytatója en­nek a sok ■hagyománnyal rendelkező szakmának? — Azt hiszem, nem — sóhajt egyet, majd folytat­ja: — A fiam és az uno­kám se választotta ezt a mesterséget. Ügy néz ki, á jelenlegi szakköri tagok kö­zül sem lesz folytatója a munkámnak. Jéger Elemért a közel­múltban meghívták a má­jusban Mezőkovácsházán nyíló népművészeti kiállí­tásra és vásárra, amelyen különböző lószerszámokkal vesz részt. Egy ritka szak­ma egyik utolsó képviselője, a Dombiratoson élő Jéger Elemér. Kívánjuk, még so­káig dolgozzon erőben, egészségben! Jéger Elemér mestermunkáinak egy része Társadalmi munkában készült a KRESZ-park az óvodában Négy hónappal a nyitás után A falu bármelyik részéből könnyen elérhető a Mezőko­vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ dombiratosi vegyes élelmi­szerboltja, amelyet a múlt év decemberében alakítottak ki a régi iparcikküzlet he­lyén. Fonád Ferenc vezetőn és feleségén kívül még két kiszolgáló dolgozik itt. Mind az eladótér mérete, mind pedig a hűtó*berende- zések és raktárak megfelel­nek a követelményeknek. A forgalom átlagos értéke eléri az 550—560 ezer forintot ha­vonta. Az alapvető élelmi­szer mennyiségére és minő­ségére nincs panasz. A tej Bánhegyesről érkezik ide, a kenyeret a kunágotai sütő­üzem, míg a töltelékárut a Gyulai Húskombinát szállít­ja. Sajnos, a kakaó és a kó­kuszreszelék mellett hiány­cikknek számít a sokak ál­tal keresett lecsókolbász és nyári felvágott is. Ugyancsak bosszantó, amikor szegért, drótért vagy zománcüstért máshova kell utazni a lako­soknak. Természetesen ezért nem az eladók hibáztatha­tok, hiszen minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy lehetőségeik határain belül megnyugtató módon kielé­gítsék a vásárlók igényeit. A tavalyi munkaverseny­ben elért eredmények alap­ján kiváló egység lett a volt 18. sz. bolt, amelyben a házaspár dolgozott. Most is elég gyakoriak az ellenőrzé­sek, ami nem baj. Sőt, elis­merés illeti a gyors árube­szerzésre, a rendre és a tisztaságra nagy gondot for­dító eladókat. Legutóbb ma­ga az ÁFÉSZ elnöke is elis­meréssel szólt a négytagú kollektíva munkájáról. Iskolaszövetkezet A tágas udvarral rendel­kező oktatási intézményben tavaly májusban alakult meg az iskolaszövetkezet. Dr. Mu­hart Dezsőné igazgató így összegzi az eltelt egy eszten­dő tapasztalatait: — Az elmúlt év nyarán társadalmi összefogással fel­építettünk egy helyiséget, amelyben az iskolaszövetke­zet boltja üzemel. Itt külön­böző tanszereket, könyveket, élelmiszert, édességet vásá­rolhatnak a gyerekek. Jelen­leg hat felső tagozatos fog­lalkozik a tanulók kiszolgá­lásával. A bolt ünnepélyes átadására az ősszel, novem­ber 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóján került sor. — Hány tagja van nap­jainkban az iskolaszövetke­zetnek? — A felső tagozatosok kö­zül csak néhányan nem tag­jai. A jelenlegi taglétszá­munk 36. Nagy lelkesedéssel fogadták a gyerekek az is­kolaszövetkezet létrejöttét. — Említette, hogy a bolt­ban hatan tevékenykednek. Milyen feladatuk van a töb­bieknek? — Nemrégen alakult meg az iskolaszövetkezet mező- gazdasági részlege. Tanuló­ink az iskola kertjébén mint­egy ezer négyzetméteres te­rületen gazdálkodnak. Nap­raforgót! mákot és sütni való tököt vetettek. Diákjaink megpróbálkoznak a gomba- termesztéssel is. Többek kö­zött csiperkét és laskagom­bát kaptak a gödöllői ÁFÉSZ-tól, amellyel szerző­déses kapcsolatban állnak. A munkára nevelés egyik fon­tos eszközének tartjuk ennek az iskolaszövetkezetnek a lét­rejöttét, s a pályaválasztás­ban is segít a gyerekeknek. A fásítási hónap keretében a közelmúltban fát ültettek ta­nulóink az iskola udvarán. — További tervek, elkép­zelések ...? — A nyáron az iskolaszö­vetkezet tavalyi bevételének egy részéből és szülői támo­gatóssal háromnapos kirán­dulást szervezünk a zánkai úttörővárosba — mondotta befejezésül az igazgatónő. A múlt év novemberétől árusítanak és vásárolnak a tanulók az iskolai bolthelyiségben Kézbesítőből hivatalvezető Strifler József, a postahi­vatal vezetője 31 évvel ez­előtt kezdett d szakmában dolgozni, s akkor mint kéz­besítőt alkalmazták Eleken. Onnan Békéscsabára került, majd Nagymágocson, Sarka­don, Kétegyházán volt a munkahelye. Végül 1959-befi kinevezték a dombiratosi posta vezetőjének. Lánya és fia szintén az ő hivatását vá­lasztotta. — Milyenek a munkakö­rülmények? — Tekintettel arra, hogy ilyen kis helyen gépesíteni nem lehet, elég sok tenni­való akad, a hét végét ki­véve, mindennap. Az úgyne­vezett felfűzős áramkörnek az a hátránya, hogy eseten­ként nehéz kapni telefonvo­nalat. — Mekkora a forgalom ha­vonta? — A pénzküldeményekből 3 és fél millió forint és a le­velekből 1600—-1700 darab. Ezenkívül 9—10 ezer. sajtó­terméket árusítunk,. illetve kézbesítünk minden hónap­ban. A tévé-előfizetők szá­ma meghaladja a volt rádió­előfizetőkét. A takarékszö­vetkezeti és a postai betéte­ken mintegy 20 millió forint van összesen. — Jól érzi-e magát ebben a kisközségben? — Igen, és nem is akarok máshová költözni, pedig már nemegyszer felajánlottak magasabb beosztást részem­re. Dombiratost megszoktam és megszerettem. Jóleső ér­zéssel tölt el az is, hogy munkámat több alkalommal is elismerték feletteseim. Az igazgatói dicséreteken kívül megkaptam a kishivatalnoki kitüntetést és kiváló dolgozó lettem 1978-ban. Délelőtti foglalkozás a könyvtár- és úttörőszobában Az oldalt írták: Bukovinszky István és Verasztó Lajos, fényképezte: Veress Erzsi. Jól haladnak á tavaszi munkák A szép időt kihasználva, szorgos munka folyik ezek­ben a napokban a dombira­tosi határban. Az 1678 hek­tár szántóterületen gazdál­kodó Béke Termelőszövetke­zet elnöke, Fodor Károly így beszél az idei tervekről: — Tavaly a főbb növé­nyeinkből a megyeit meg­haladó termésátlagot ér­tünk el. Az idén szeretnénk mindezt túlszárnyalni. Az 550 hektár őszi búza jól te­lelt, s jelenleg kedvező fej­lettségi állapotban van. En­nek a kultúrának a gyomir­tása és a fejtrágyázása be­fejeződött. Jelenleg a seprű- cirkot vetik, amelyet vető­magnak termelünk. A Me­zőkovácsháza és yidéke ÁFÉSZ-szel állunk szerződé­ses viszonyban. Területün­kön a kukorica vetése áp­rilis 15-én kezdődött, s má­jus elsejére szeretnénk be­fejezni ezt a munkát. Eb­ben az évben 780 hektáron termeljük ezt a fontos ga­bonanövényt. Szépen sorol a cukorrépa is, amelyből az idén 60 hektárt vetettünk el. Az állattenyésztésben csak szarvasmarha-hizlalással foglalkozunk, s tavaly 270 hízómarhát értékesítettünk. Jelenleg több mint 400 ta­gunk van, ebből 140 az ak­tív dolgozók száma. Koráb­ban gondot okozott- a szak­emberek hiánya közös gaz­daságunkban. Az elmúlt év­ben sikerült jól felkészült szakembereket találnunk. A közeljövőben egy korsze­rű kukorictároló építését kezdjük meg. A szárítóka­pacitásunk megfelelő. Je­lenleg még olajat haszná­lunk, de most alakult egy társulás a gázvezeték épí­tésére. így várhatóan 1985- ben már nálunk is gázzal száríthatjuk a különböző termékeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom