Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Kádár János nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a május 1-ét megelőző hagyományos angyalföldi látogatását követően interjút adott a televíziónak és a rádiónak. A KB első titkára válaszolt Megyeri Károlynak, a Ma­gyar Televízió elnökhelyettesének kérdéseire. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára ünnepi beszédet mond Megnyitották a XI. EDÜ eseménysorozatát Kérdés: Nagyon sok szere­tettel és tisztelettel köszön­tőm önt, kedves Kádár elv­társ, a televíziónézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájékoztatást kaptak ar­ról, hogy ön Angyalföldön, választókerületében járt. Már számon tartott a hagyomány, hogy Ön minden évben má­jus elseje, a világ munkás­ságának és szocializmust épí­tő népünknek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat. Válasz: Ez nálam valóban hagyomány, és bizonyos ér­telemben kötelezettség is, mert a XIII. kerülethez ré­gi mozgalmi kapcsolatok fűz­nek. Most pedig ez a válasz­tókörzetem. A kerületiek azt mondják, hogy egy ilyen lá- togátás jó nekik, de nekem legalább annyira szükségem van ezekre a találkozókra, mint nekik. Hazánk belpolitikai életé­ben a közelmúltban jelentős esemény zajlott le. A párt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésén megvizsgálta a XII. kongresszus határoza­tai végrehajtásának eddigi tapasztalatait és határozatot hozott a párt feladataira. Megállapította, hogy bel­politikai helyzetünk kiegyen­súlyozott, hazánk szilárd ala­pokon álló szocialista ország. A párt élvezi a tömegek, a nép bírja a párt bizalmát. A munkások, szövetkezeti pa­rasztok, értelmiségiek, szelle­mi foglalkozásúak, az osztá­lyok, rétegek, csoportok óriá­si többsége nemcsak egyet­ért a párt politikai irányvo­nalával, hanem azt tettekkel támogatja. Kérdés: Mi pedig őszintén örülünk annak, hogy a láto­gatást követően alkalmunk nyílik kérdésekkel fordulni Önhöz az ország politikai helyzetével kapcsolatban. Ezt annál is inkább szükséges­nek érezzük, mert a Köz­ponti Bizottság alig két hét­tel ezelőtt áttekintette a XII. kongresszus óta végzett mun­kát, szocialista fejlődésünk külső és belső feltételeinek változását. Ezért elöljáróban arra kérem Önt, hogy foglal­ja össze a Központi Bizott­ság ülésének fő mondaniva­lóját a XII. kongresszus ha­tározatairól és a VI. ötéves terv céljairól. Válasz: Pártunk életében az úgynevezett felező szám­vetés, vagyis a kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S A Központi Bizottság nagy eredményként értékelte azt, hogy a gazdasági építőmun­ka a vártnál nehezebb kö­rülmények között is a XII. kongresszus céljainak meg­felelően folyik. Ez abban jut kifejezésre, hogy a népgaz­daság fejlődése a terveknek megfelelően alakul, a költ­ségvetési egyensúly javult, a külkereskedelmi mérlegben, a tőkés áruforgalomban ak­tívumot sikerült elérni. Az ország fizetőképességét meg­őriztük. A beruházások visz- szafogottsága mellett is szá­mos jelentős létesítmény va­lósult meg az elmúlt három esztendőben. Helyesnek bizo­nyult a fejlődés ütemének csökkentése, amely egyéb­ként nem magyar jelenség, amit az is mutat, hogy nem­zeti jövedelmünk 1982-ben nemcsak a párt, hanem a dolgozó nép és az ország számára is az. Egy ilyen központi bizott­sági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok mun­kát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hónapig ké­szítettük elő. Munkánkat nagymértékben segítette a középszintű pártszervek — tehát a budapesti pártbizott­ság, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok — ha­sonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati javaslat tervezetének véleményezésé­re felkértük ezeket a párt- bizottságokat, valamint a kormányt, a Tudományos Akadémiát, a szakszerveze­teket, a KISZ-t, s számos más szervezetet. A véleményezésre felkért testületektől előzetesen mint­egy 300 gépelt oldalnyi ész­revételt kaptunk, s ezt a Po­litikai Bizottság jelentése megtételekor és a határozati javaslat elkészítésénél is fi­gyelembe vette. Mindazok a testületek és szervezetek, amelyek az előkészítő mun­kában részt vettek, képvisel­ve voltak a Központi Bizott­ság kibővített ülésén is. A Központi Bizottság ülé­sén nagyon széles körű vita volt, huszonöt felszólalást hallgáttunk végig, tizenket- ten pedig írásban adták le észrevételeiket, javaslataikat. Az egész vitát nagyfokú fe­lelősség jellemezte. S rendkí­vül fontos, hogy az összes hozzászóló, a felkért testü­letek képviselői is hangsú­lyozták: úgy látják, hogy az észrevételeiket figyelembe vettük. 1980-hoz viszonyítva 5 szá­zalékkal nőtt, ugyanezen idő­szakban Ausztriában 1 szá­zalékkal emelkedett, Angliá­ban, Hollandiában nem érte el az 1980-as szintet, az NSZK-ban pedig stagnált. Mi a jövőben is tartjuk magunkat a VI. ötéves terv előirányzatához, fő célkitűzé­sei változatlanul érvényesek. Erre kell erőinket mozgósí­tani, a tartalékokat feltárni és hasznosítani. Ezért kell a hatékony termelést növelni. Életszínvonal-politikánkban is a XII. kongresszus által meghatározott célokat tart­juk szem előtt, amelyet az elmúlt 3 évben alapjában meg is valósítottunk; a reál- jövedelem több mint 3 szá­zalékkal, a lakossági fogyasz­tás 4 százalékkal növeke­dett. Felépült 153 ezer la­kás, több mint 2000 új kór­házi ágy, 5100 bölcsődei, 1300 szociális otthoni hely léte­sült. Kedves Elvtársak! Először a megyében műkö­dő 41 ipari szövetkezetről szólok összefoglalóan. A ’70- es években a jól átgondolt és végrehajtott fejlesztési és beruházási programok olyan árutermelő bázissá tették az ipari szövetkezeteket, hogy mind a belföldi ellátásban, mind a külpiacokon számot­tevő eredményeket értek el. Központi Bizottságunknak már hagyománya — s ehhez ragaszkodunk —, hogy a po­litikában elvi alapokon ál­lunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem bele- szuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem — ameny- nyire ez lehetséges — objek­tiven akarjuk látni a való­ságot. Így készült el a mér­legünk. A határozatot — a Politi­kai Bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle miszti­fikáció: amit a Központi Bi­zottság elhatározott az — a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat kedvező fo­gadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani angyalföldi látoga­tásomon megerősítették. Azt mondták, hogy a Központi Bizottság felelős számvetést végzett, a helyzetet objekti­ven ítélte meg, bizonyos kér­déseket jobban megvilágított, és jó programot adott a to­vábbi munkához. Ami az ön konkrét kérdé­sét illeti, a Központi Bizott­ság határozatában rámuta­tott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek, mint aho­gyan annak idején ezzel szá­molni lehetett. Ennek elle­nére a gyakorlati tapaszta­latok azt mutatják, hogy a kongresszus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimond­hatta, hogy a kongresszus és Az elmúlt évben a szö­vetkezeti ipar termelésnöve­kedése — a korábbi évekhez hasonlóan — meghaladta az ipar növekedésének átlagát. Az ipari szövetkezetekben dolgozók az elmúlt évben 4,1 milliárd forinttal járultak hozzá a megye iparának — élelmiszeripar nélküli — 21,4 milliárd forintos "termelési értékéhez. A rugalmasságot, az igényekhez való alkal­mazkodást az is jelzi, hogy a szigorúbb gazdálkodási és egyre nehezebb értékesítési feltételek mellett termelésü­ket, a létszám 4,2 százalékos csökkenése mellett 3 száza­lékkal tudták növelni. A hatékonyság javítására tett intézkedések és erőfeszítések eredményeként az egy foglal­koztatottra jutó termelés is a megye ipari fejlődésénél nagyobb mértékben, azaz 7,5 százalékkal emelkedett. Elis­merésre méltó, hogy a me­gye szövetkezeti ipara súlyá­nak megfelelően — egyik­másik területen ezen felül is — hozzájárult a népgazdasá­gi és a külgazdasági egyen­súly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. A termelés pozitív jellem­zője, hogy a piaci pozíciók megtartása, az új piacok megszerzése érdekében — a szövetkezetek többségénél — a gazdaságtalan és a kevés­(Folytatás az 5. oldalon) Tizenegyedik alkalommal lobbant fel tegnap délután Gyulán, Erkel Ferenc szob­ránál a fesztiválláng; jelez­vén, hogy két év után ismét három napra a fiataloké a város, megkezdődtek a diák­napok. Délelőtt a város vendég­szeretetét élvező megyék képviselői — Budapest, va­lamint Hajdú-Bihar és Bé­kés megyék fiataljai —meg­koszorúzták a Lenin-szobrot, az Erkel-emlékhelyeket. Tisztelegtek ezzel a forra­dalmi hősök emléke, a ha­gyományok alapítóinak szel­leme előtt. j Az ünnepélyes megnyitó ünnepségre délután fél 4 órakor került sor az Erkel- szobornál. A környező ut­cákban és tereken a részt vevő megyék több mint fél­ezer fiatalján kívül a gyulai lakosok százai foglaltak he­lyet, hogy részesei lehesse­nek a fesztiválláng meg­gyújtásának, az ünnepi be­szédnek, a város kulcsai át­adásának. A megjelenteket és az elnökségben helyet fog­laló megyei és gyulai veze­tőket Szatmári Gábor, a KISZ gyulai városi bizottsá­gának titkára, mint a ren­dezvény házigazdája köszön­tötte, majd Varga Sabján László, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A szónok többek között ki­emelte: a diákok joga és kö­telessége a változtatás jogá­nak és igényének ébren tar­tása, hiszen a társadalmi fej­lődésnek ez az egyik, sok­szor és történelmileg meg­határozottan mozgató rugója. A fiataloknak azonban soha nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azt a társadalmi­gazdasági környezetet, amelyben élnek, amelyért és amelynek viszonyai között dolgoznak, tanulnak, amely­nek alkotó tagjai lesznek felnőtt korukban. A most megnyíló gyulai Erkel-diák- ünnepek — mint az országos diáknapok egyik jeles ren­dezvénye — ennek a szán­déknak megvalósítását is szolgálják sajátos eszközeik­kel. Ezek között a legfonto­sabb: megmutatni a diák­közművelődés tettre kész, újat és jobbat akaró, a lehe­tőségek széles tárházát fel­vonultató, minden korosz­tálynak élményt biztosító ar­cát, jelenét, lényegét. Ezt követően dr. Takács Lőrinc, az EDÜ városának tanácselnöke,rövid köszöntő­je után átnyújtotta a város kulcsát a tíztagú diáktanács titkárának, Gábor Katalin­nak. A fesztivál ezzel kezdetét vette. Az Erkel Művelődési Központban — amely holnap reggeltől a szerkesztett mű­soroknak, a részt vevő me­gyék bemutatóinak ad ott­hont —, a Jókai Művelődési Házban, az úttörőházban és a Petőfi téren több jeles együttes, művészeti csoport szórakoztatta az EDÜ ven­dégeit, a város érdeklődő la­kosságát. Megjegyezzük, hogy a résztvevők nemcsak szemé­lyes élményeik alapján és lapunk hasábjairól értesül­hetnek az eseményekről, ha­nem az EDÜ-ADÖ című ki­adványból is. A ma reggel és holnap megjelenő diákla­pot a részt vevő megyék ti­zenkét diáklapszerkesztője ír­ja és szerkeszti. N. L. Ismét lángra lobbant a fesztiválláng Fotó: Gál Edit (Folytatás a 2. oldalon) Tizedszer is „Kiváló” a Szarvasi Vas-, Fém Valószínűleg országosan is egyedülálló rekorddal büszkél­kedhet a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet: a tizedik egy­más után következő évben kapták meg a Kiváló Ipari Szö­vetkezet kitüntető címet. Tegnap, pénteken e kitüntetés át­adása alkalmából tartottak ünnepi közgyűlést, melyen Boh­rát Lajos, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a résztvevő­ket, köztük Frank Ferencet, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a városi-járási pártbizott­ság, a városi tanács, a járási hivatal, a KISZÖV és a társ­szövetkezetek képviselőit, majd átadta a szót Frank Ferenc­nek. Frank Ferenc beszéde Tisztelt Közgyűlés!

Next

/
Oldalképek
Tartalom