Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Kádár János nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a május 1-ét megelőző hagyományos angyalföldi látogatását követően interjút adott a televíziónak és a rádiónak. A KB első titkára válaszolt Megyeri Károlynak, a Magyar Televízió elnökhelyettesének kérdéseire. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára ünnepi beszédet mond Megnyitották a XI. EDÜ eseménysorozatát Kérdés: Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntőm önt, kedves Kádár elvtárs, a televíziónézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájékoztatást kaptak arról, hogy ön Angyalföldön, választókerületében járt. Már számon tartott a hagyomány, hogy Ön minden évben május elseje, a világ munkásságának és szocializmust építő népünknek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat. Válasz: Ez nálam valóban hagyomány, és bizonyos értelemben kötelezettség is, mert a XIII. kerülethez régi mozgalmi kapcsolatok fűznek. Most pedig ez a választókörzetem. A kerületiek azt mondják, hogy egy ilyen lá- togátás jó nekik, de nekem legalább annyira szükségem van ezekre a találkozókra, mint nekik. Hazánk belpolitikai életében a közelmúltban jelentős esemény zajlott le. A párt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésén megvizsgálta a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának eddigi tapasztalatait és határozatot hozott a párt feladataira. Megállapította, hogy belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hazánk szilárd alapokon álló szocialista ország. A párt élvezi a tömegek, a nép bírja a párt bizalmát. A munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, szellemi foglalkozásúak, az osztályok, rétegek, csoportok óriási többsége nemcsak egyetért a párt politikai irányvonalával, hanem azt tettekkel támogatja. Kérdés: Mi pedig őszintén örülünk annak, hogy a látogatást követően alkalmunk nyílik kérdésekkel fordulni Önhöz az ország politikai helyzetével kapcsolatban. Ezt annál is inkább szükségesnek érezzük, mert a Központi Bizottság alig két héttel ezelőtt áttekintette a XII. kongresszus óta végzett munkát, szocialista fejlődésünk külső és belső feltételeinek változását. Ezért elöljáróban arra kérem Önt, hogy foglalja össze a Központi Bizottság ülésének fő mondanivalóját a XII. kongresszus határozatairól és a VI. ötéves terv céljairól. Válasz: Pártunk életében az úgynevezett felező számvetés, vagyis a kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S A Központi Bizottság nagy eredményként értékelte azt, hogy a gazdasági építőmunka a vártnál nehezebb körülmények között is a XII. kongresszus céljainak megfelelően folyik. Ez abban jut kifejezésre, hogy a népgazdaság fejlődése a terveknek megfelelően alakul, a költségvetési egyensúly javult, a külkereskedelmi mérlegben, a tőkés áruforgalomban aktívumot sikerült elérni. Az ország fizetőképességét megőriztük. A beruházások visz- szafogottsága mellett is számos jelentős létesítmény valósult meg az elmúlt három esztendőben. Helyesnek bizonyult a fejlődés ütemének csökkentése, amely egyébként nem magyar jelenség, amit az is mutat, hogy nemzeti jövedelmünk 1982-ben nemcsak a párt, hanem a dolgozó nép és az ország számára is az. Egy ilyen központi bizottsági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok munkát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hónapig készítettük elő. Munkánkat nagymértékben segítette a középszintű pártszervek — tehát a budapesti pártbizottság, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok — hasonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati javaslat tervezetének véleményezésére felkértük ezeket a párt- bizottságokat, valamint a kormányt, a Tudományos Akadémiát, a szakszervezeteket, a KISZ-t, s számos más szervezetet. A véleményezésre felkért testületektől előzetesen mintegy 300 gépelt oldalnyi észrevételt kaptunk, s ezt a Politikai Bizottság jelentése megtételekor és a határozati javaslat elkészítésénél is figyelembe vette. Mindazok a testületek és szervezetek, amelyek az előkészítő munkában részt vettek, képviselve voltak a Központi Bizottság kibővített ülésén is. A Központi Bizottság ülésén nagyon széles körű vita volt, huszonöt felszólalást hallgáttunk végig, tizenket- ten pedig írásban adták le észrevételeiket, javaslataikat. Az egész vitát nagyfokú felelősség jellemezte. S rendkívül fontos, hogy az összes hozzászóló, a felkért testületek képviselői is hangsúlyozták: úgy látják, hogy az észrevételeiket figyelembe vettük. 1980-hoz viszonyítva 5 százalékkal nőtt, ugyanezen időszakban Ausztriában 1 százalékkal emelkedett, Angliában, Hollandiában nem érte el az 1980-as szintet, az NSZK-ban pedig stagnált. Mi a jövőben is tartjuk magunkat a VI. ötéves terv előirányzatához, fő célkitűzései változatlanul érvényesek. Erre kell erőinket mozgósítani, a tartalékokat feltárni és hasznosítani. Ezért kell a hatékony termelést növelni. Életszínvonal-politikánkban is a XII. kongresszus által meghatározott célokat tartjuk szem előtt, amelyet az elmúlt 3 évben alapjában meg is valósítottunk; a reál- jövedelem több mint 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 4 százalékkal növekedett. Felépült 153 ezer lakás, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcsődei, 1300 szociális otthoni hely létesült. Kedves Elvtársak! Először a megyében működő 41 ipari szövetkezetről szólok összefoglalóan. A ’70- es években a jól átgondolt és végrehajtott fejlesztési és beruházási programok olyan árutermelő bázissá tették az ipari szövetkezeteket, hogy mind a belföldi ellátásban, mind a külpiacokon számottevő eredményeket értek el. Központi Bizottságunknak már hagyománya — s ehhez ragaszkodunk —, hogy a politikában elvi alapokon állunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem bele- szuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem — ameny- nyire ez lehetséges — objektiven akarjuk látni a valóságot. Így készült el a mérlegünk. A határozatot — a Politikai Bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle misztifikáció: amit a Központi Bizottság elhatározott az — a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat kedvező fogadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani angyalföldi látogatásomon megerősítették. Azt mondták, hogy a Központi Bizottság felelős számvetést végzett, a helyzetet objektiven ítélte meg, bizonyos kérdéseket jobban megvilágított, és jó programot adott a további munkához. Ami az ön konkrét kérdését illeti, a Központi Bizottság határozatában rámutatott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek, mint ahogyan annak idején ezzel számolni lehetett. Ennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimondhatta, hogy a kongresszus és Az elmúlt évben a szövetkezeti ipar termelésnövekedése — a korábbi évekhez hasonlóan — meghaladta az ipar növekedésének átlagát. Az ipari szövetkezetekben dolgozók az elmúlt évben 4,1 milliárd forinttal járultak hozzá a megye iparának — élelmiszeripar nélküli — 21,4 milliárd forintos "termelési értékéhez. A rugalmasságot, az igényekhez való alkalmazkodást az is jelzi, hogy a szigorúbb gazdálkodási és egyre nehezebb értékesítési feltételek mellett termelésüket, a létszám 4,2 százalékos csökkenése mellett 3 százalékkal tudták növelni. A hatékonyság javítására tett intézkedések és erőfeszítések eredményeként az egy foglalkoztatottra jutó termelés is a megye ipari fejlődésénél nagyobb mértékben, azaz 7,5 százalékkal emelkedett. Elismerésre méltó, hogy a megye szövetkezeti ipara súlyának megfelelően — egyikmásik területen ezen felül is — hozzájárult a népgazdasági és a külgazdasági egyensúly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. A termelés pozitív jellemzője, hogy a piaci pozíciók megtartása, az új piacok megszerzése érdekében — a szövetkezetek többségénél — a gazdaságtalan és a kevés(Folytatás az 5. oldalon) Tizenegyedik alkalommal lobbant fel tegnap délután Gyulán, Erkel Ferenc szobránál a fesztiválláng; jelezvén, hogy két év után ismét három napra a fiataloké a város, megkezdődtek a diáknapok. Délelőtt a város vendégszeretetét élvező megyék képviselői — Budapest, valamint Hajdú-Bihar és Békés megyék fiataljai —megkoszorúzták a Lenin-szobrot, az Erkel-emlékhelyeket. Tisztelegtek ezzel a forradalmi hősök emléke, a hagyományok alapítóinak szelleme előtt. j Az ünnepélyes megnyitó ünnepségre délután fél 4 órakor került sor az Erkel- szobornál. A környező utcákban és tereken a részt vevő megyék több mint félezer fiatalján kívül a gyulai lakosok százai foglaltak helyet, hogy részesei lehessenek a fesztiválláng meggyújtásának, az ünnepi beszédnek, a város kulcsai átadásának. A megjelenteket és az elnökségben helyet foglaló megyei és gyulai vezetőket Szatmári Gábor, a KISZ gyulai városi bizottságának titkára, mint a rendezvény házigazdája köszöntötte, majd Varga Sabján László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A szónok többek között kiemelte: a diákok joga és kötelessége a változtatás jogának és igényének ébren tartása, hiszen a társadalmi fejlődésnek ez az egyik, sokszor és történelmileg meghatározottan mozgató rugója. A fiataloknak azonban soha nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azt a társadalmigazdasági környezetet, amelyben élnek, amelyért és amelynek viszonyai között dolgoznak, tanulnak, amelynek alkotó tagjai lesznek felnőtt korukban. A most megnyíló gyulai Erkel-diák- ünnepek — mint az országos diáknapok egyik jeles rendezvénye — ennek a szándéknak megvalósítását is szolgálják sajátos eszközeikkel. Ezek között a legfontosabb: megmutatni a diákközművelődés tettre kész, újat és jobbat akaró, a lehetőségek széles tárházát felvonultató, minden korosztálynak élményt biztosító arcát, jelenét, lényegét. Ezt követően dr. Takács Lőrinc, az EDÜ városának tanácselnöke,rövid köszöntője után átnyújtotta a város kulcsát a tíztagú diáktanács titkárának, Gábor Katalinnak. A fesztivál ezzel kezdetét vette. Az Erkel Művelődési Központban — amely holnap reggeltől a szerkesztett műsoroknak, a részt vevő megyék bemutatóinak ad otthont —, a Jókai Művelődési Házban, az úttörőházban és a Petőfi téren több jeles együttes, művészeti csoport szórakoztatta az EDÜ vendégeit, a város érdeklődő lakosságát. Megjegyezzük, hogy a résztvevők nemcsak személyes élményeik alapján és lapunk hasábjairól értesülhetnek az eseményekről, hanem az EDÜ-ADÖ című kiadványból is. A ma reggel és holnap megjelenő diáklapot a részt vevő megyék tizenkét diáklapszerkesztője írja és szerkeszti. N. L. Ismét lángra lobbant a fesztiválláng Fotó: Gál Edit (Folytatás a 2. oldalon) Tizedszer is „Kiváló” a Szarvasi Vas-, Fém Valószínűleg országosan is egyedülálló rekorddal büszkélkedhet a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet: a tizedik egymás után következő évben kapták meg a Kiváló Ipari Szövetkezet kitüntető címet. Tegnap, pénteken e kitüntetés átadása alkalmából tartottak ünnepi közgyűlést, melyen Bohrát Lajos, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Frank Ferencet, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a városi-járási pártbizottság, a városi tanács, a járási hivatal, a KISZÖV és a társszövetkezetek képviselőit, majd átadta a szót Frank Ferencnek. Frank Ferenc beszéde Tisztelt Közgyűlés!
