Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

o 1983. április 24., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Szabadkígyóson S zabadkígyósról először 1396-ban tesznek említést a krónikák, persze akkor még nem így hívták a szét­szórt, kis tanyákból álló települést. A későbbi év­századok során elnéptelenedett a vidék, komolyabb jelen­tőségre már csak mint a Wenckheim család birtoka tett szert. A mai szabadkígyósi határ az úgynevezett Nagyma­jor része volt. A grófi idők emlékét a gyönyörű kastély őrzi mindmáig. A felszabadulás után Nagymajor egyesült Újkígyóssal, a tanyákról megkezdődött a beköltözés a faluközpontba. Sza­badkígyós története 1941-ben kezdődik, felsőbb szervek ek­kor határozták el, hogy egy új falut telepítenek Újkígyós mellett. Hamar benépesült a vidék. Újkígyósról sokan költöztek a szomszédos községbe, betelepültek a tanyasiak, de jöttek lakók Békéscsabáról és Gyuláról is, mert olcsó volt a telek, és könnyebben lehetett építkezni. A következő fordulat 1977-ben következett be, ekkor alakult meg a nagyközségi közös tanács újkígyósi székhellyel. — A közös tanács megalakulása indokolt volt, és nem is okozott semmi problémát — mondja Süli János tanácsel­nök. — A két szomszédos község ezer szállal kötődik egy­máshoz, 15 perc alatt kerékpárral át lehet érni egyik fa­luból a másikba, és erőinket egyesítve nagyobb feladatok elvégzésére vagyunk képesek. A szabadkígyósiak megfelelő képviselethez jutottak a közös tanácsban és a nagyközségi pártbizottságban, így minden biztosíték megvan arra, hogy Szabadkígyós fejlődése a jövőben is töretlen lesz. Iskola — összefogásból ÓFÉSZ-váltás Szabadkígyós kereskedel­mi ellátásáról hosszú időn keresztül a gyulai ÁFÉSZ gondoskodott, bár a szom­szédságában ott tevékenyke­dett az akkor még önálló új­kígyósi ÁFÉSZ. Amikor ez a fogyasztási szövetkezet egyesült a békéscsabaival, akkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy Szabadkígyóson keresztül érkezett az áru Új­kígyósra, közös tanács volt a két községben, de a sza­badkígyósi részt továbbra is a gyulaiak látták el. A gyulai ÁFÉSZ valószí­nűleg érezte, hogy nem so­káig tarthat ez a fonák hely­zet, ezért nem is költött •túl­ságosan sokat a szabadkí­gyósi létesítmények bővíté­sére, fejlesztésére.. A lakos­ság a szűkös körülmények miatt Békéscsabára vagy Új­kígyósra járt át vásárolni. A múlt év elején rende­ződött a dolog, a békéscsa­bai ÁFÉSZ átvette a gyulai ÁFÉSZ-tól a szabadkígyósi egységeket és most már együtt látják el a két közsé­get. A boltok persze ettől nem lettek tágasabbak, de az áruellátás máris javult. Remélhető, hogy a zsúfoltság is rövidesen megszűnik, mert már készülnek a tervek a szabadkígyósi egységek bő­vítésére. A kastély jövője A szabadkígyósi kastély és környezete méltán marad meg az idelátogatók emlé­kezetében. A hajdani Wenck­heim grófi család reziden­ciája napjainkban szakkö­zépiskolának ad otthont. Az iskolát a tervek szerint át­telepítik, és az épületből szállodát alakítanak ki. A békéscsabai agyaggödrök vízfelületét vízi sportolásra akarják felhasználni. Az el­képzelések szerint igazi vízi- sport-paradicsom létesül itt. Versenypályákat és különbö­ző szociális létesítményeket építenek, de bőven lesz hely a hobbiszerű vízi sportolást kedvelőknek is. A kastély légvonalban mindössze 2,8 kilométerre van a tavaktól, tehát egy színvonalas szállo­dát nem lesz nehéz vendé­gekkel megtölteni. (Az össze­kötő út is elkészül.) Ha az elgondolás valóra válik. Bé­kés megye egyik legszebb szabadidő-központjának gyöngyszeme lesz a kastély. Védett parkjában évszázados fák, festői tavacskák és nö­vényritkaságok bizonyára sok turistát vonzanak majd. Hi­szen napjainkban is renge­tegen felkeresik a parkot. Hogy a terv mikor válik valóra, azt nem lehet még pontosan megmondani. A pénzügyi lehetőségek közis­merten elég szűkösek, de re- i méljük, hogy néhány éven belül már arról számolha­tunk be: megyénk új idegen- forgalmi látványossággal gyarapodott. A gyerekek is segítenek a járdaépítésben Szabadkígyóson szépen nö­vekszik a lakosság lélekszá- ma, főleg fiatalok teremte­nek új otthont maguknak a községben. Ez azzal a termé­szetes következménnyel jár, hogy nagyon sok a. gyerek. Az óvoda 160 százalék felet­ti férőhely-kihasználással üzemel, az iskolánál pedig úgy volt, hogy a zsúfoltság miatt három műszakos taní­tást kell bevezetni. — A három műszakot mindenképp szerettük volna elkerülni, ezért meghívtuk a megyei tanács illetékeseit, elmondtuk nekik elképzelé­seinket és azt kértük: adja-. nak 500 'ezer forint segítsé­get, és ebből mi két új tan­teremmel bővítjük az isko­lát. Nem nagyon hitték, hogy ennyi pénzből ezt meg le­het tenni, de azért megadták a segítséget — emlékezik a kezdetre Balogh Józsefné, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. A szabadkígyósiakra is ér­vényes a mondás, hogy evés közben jön meg az étvágy. Mire a tervek elkészültek, már három tanterem, egy tornateremnek is használha­tó zsibongó és egyéb helyi­ségek felépítése szerepelt a programban. Felvettek az OTP-től 800 ezer forint köl­csönt, és hozzákezdtek a 3,2 millió forint költségvetésű bővítéshez. Elég egy egysze­rű összeadás és kiderül, 1,9 millió forint hiányzott, de ezt társadalmi munkával, az üzemek segítségével pótol­ták. Különösen a szocialista brigádok és a szabadkígyósi ifjúsági klub tagjai tettek nagyon sokat azért, hogy ki­bővüljön az iskola. Ha már elkészült az új szárny, a régi sem nézhet ki kopottan, ezért azt is felújí­tották. Az olajkályhák ki­váltására bevezették a köz­ponti fűtést, rövidesen ez a munka is befejeződik. Aki kíváncsi rá, hogyan lehet kis pénzből nagyot alkotni, az nyugodtan elmehet Sza­badkígyósra tapasztalatcseré­re. Pékképzés a (aluszélen ják meg a fiatal pékjelöltek a szakma gyakorlati fogásait. Az iskola egyébként nemcsak Békés megye részére képez pékeket, végzett tanulói sok helyütt sütik az országban az ízletes kenyeret. Ha Békéscsabáról közelít­jük meg Szabadkígyóst, ha-« mar felfedezhetjük a mező­gazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző iskola mo­dern tanműhelyét. Itf'tanul­Vizet kap Szabadkígyós A szépen fejlődő község legnagyobb gondja mindmáig az egészséges, könnyen hoz­záférhető ivóvíz hiánya. Hosszú ideig ásott és fúrt kutakból nyerték a vizet, de már nem sokáig lesz erre szükség. Rövidesen ugyanis vezetékes vizet kap a falu. A terv végrehajtásának el­ső ütemeként közkifolyókat szereltek fel a főutcán. így némi séta árán már hozzá lehet jutni az ivóvízhez. Per­sze, ez még nem az igazi, jó világ akkor lesz, ha a lakásT bán lehet kinyitni a vízcsa­pot. Ehhez sem kell már sok idő. Elkészültek a községi vízmű tervei. Eszerint tíz és fél millió forintba kerül Sza­badkígyós vízellátásának megoldása. Nagyon nagy pénz ez, de lehet csökkente­ni. Mégpedig úgy, hogy a lakosság a már megszokott módon nagyarányú társa.- dalmi munkát vállal. Ennek jelei máris mutatkoznak. Sok helyütt ássák az árkokat, fektetik a csöveket. A háza­kat már előkészítették a víz­bekötésre, az újabbak pedig magától értetődő módon ele­ve fürdőszobával épülnek. Igaz, egyelőre még saját kút­ról kell megoldani az üze­meltetést, de a munkák üte­me azt ígéri, hogy rövidesen megoldódik a központi víz­ellátás. Ez a község egyre fiatalabb lesz... A legutóbbi népszámlálá­son Szabadkígyós lakóinak száma elérte a 2700-at. 10 százalékkal többen laknak te­hát napjainkban a község­ben, mint a ’70-es években. A falvak zömében lassan csökken a népesség, elöreg­szik a lakosság. A fiatalok, ha tehetik, városokba köl­töznek. Szabadkígyós azon­ban azon ritka kivételek egyike, ahol a tendencia for­dított. A fiatalok itt marad­nak, sőt jó néhányan Békés­csabáról is Szabadkígyósra költöznek! Mi lehet ennek a magya­rázata? Talán az, hogy Bé­késcsaba autóbusszal 15 percre van. Az autóbuszjá­ratok az igényekhez igazod­nak és az a mintegy 700 ember, aki a megyeszék­helyre jár be dolgozni, na­ponta átlagosan csak fél órát buszozik, oda-vissza. A he­lyi — az újkígyósival egye­sült — termelőszövetkezet segíti a háztáji gazdálkodást. Nemcsak a szövetkezet tag­jainak, hanem minden gaz­dálkodni vágyónak biztosít­ja erejéhez mérten — a tá­mogatást. A lakosság zöme a háztáji gazdálkodásból így mellékjövedelmet tud bizto­sítani magának. Elkezdődött a vízvezetékek fektetése is. Az alapvető élel­miszerek helyben beszerez­hetők, de a mostani élelmi­szerbolt kicsi, ezért a boltot egv kis ABC-áruházzá akar­ják kibővíteni. A miértre a fentiek természetesen nem adhatnak teljes, kimerítő vá­laszt. Az sem mellékes, hogy az itteniek úgy érzik, a köz­ségnek biztos jövője van, Újkígyós és Szabadkígyós közigazgatási összevonásával csak nyertek a szabadkígyó­siak is. Kényelmesek, világosak az új tantermek Az oldalt írták: Lónyai László és Lovász Sándor, fényképezte: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom