Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1983. ÁPRILIS 20., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Jasszer Arafat Budapestre érkezett A tavalyi gazdálkodást értékelte a TESZÖV elnöksége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden délután a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A delegáció tagjai: Ahmed Dajani, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, Hani el Hasszán, a PFSZ Központi Tanácsának, a Fa- tah Központi Bizottságának tagja, Abu Ala, a PFSZ gazdasági vezetője, Ahmed Abdul Rahman, a PFSZ egyesített tájékoztatási osztályának vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Karvalics László, Nagy Gábor, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének vezetője. Az érkezést követően Várkonyi Péter és Jasszer Arafat vezetésével a magyar és a palesztin tárgyaló csoport megkezdte munkáját. A tárgyalásokat követően Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Jasszer Arafatot és a kíséretében levő személyiségeket. Jelen volt Várkonyi Péter és Garai Róbert. Szívélyes, baráti szellemű eszmecserére került sor a magyar—palesztin kapcsolatok kérdéseiről. Losonc zi Pál megerősítette a közel-keleti helyzet átfogó megoldására, a palesztin probléma igazságos rendezésére vonatkozó magyar álláspontot. Losonczi Pál vacsorát adott Jasszer Arafat és kísérete tiszteletére. A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége április 19-én, kedden délelőtt ülésezett Kondoroson. Elsőként Győrfi Károly titkár értékelte a tagszövetkezetek, a szövetkezeti közös vállalatok és a szövetség elmúlt évi tevékenységét. A tavalyi gazdálkodás, az előrelátó munkaszervezés jó hatásai a tsz-ek eredményén, a megtermelt értékeken, a tagok juttatásain, és a szociális fejlesztésekben mutatkoztak meg. Dávid János, az ellenőrzési iroda vezetője terjesztette elő a következő napirend során beszámolóját az 1982-es ellenőrzésekről. Az ellenőrzési program összeállításánál figyelembe vették azt, hogy igen eltérő természeti és közgazdasági adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodnak megyénkben. A vizsgálatok tapasztalatainak összegzéseként megállapították, hogy törekedni kell a takarékosabb költséggazdálkodásra, és a fizikai, valamint a vezető dolgozók körében az anyagi érdekeltség érvényesítésére. Az ellenőrzések hatékonyságát javítani, az üzemi belső információs rendszert fejleszteni szükséges. Ez utóbbi nélkülözhetetlen a megalapozottabb döntések születéséhez. Az elfekvő készletek felülvizsgálatát, értékesítését, az ésszerű selejtezéseket szükséges szorgalmazni. Az ellenőrzési iroda képző, továbbképző tevékenységéről is beszámolt az előadó, majd kérte az elnökséget, hogy továbbra is segítse az iroda működését. Ezek után ismertette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és közös vállalatok 1983. évi általános, átfogó belső ellenőrzési munkáinak programját. A TESZÖV elnöksége a beszámolókat jóváhagyta és a küldöttgyűlés elé terjeszti. B. Zs. Tudományos eredmények és gyakorlat Tanácskozás a melioráciárál Egy lépést sem tehet a mai mezőgazdasági gyakorlat a tudomány eredményei nélkül — mondta Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium mezőgazdasági üzemi vízgazdálkodási és talajtani bizottsága szervezett a szakemberek és á tudományos kutatók részére. Békés megye ad otthont a tanácskozásnak, mert a megye talajtani adottságai révén rászorul a meliorációra. A kétnapos szakmai program bevezető előadásában dr. Kovács Imre, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgatója az országos meliorációs helyzetről, tervekről, feladatokról szólva kiemelte — azt a megyénkben is vallott elvet —, hogy a melioráció akkor jár eredményekkel, ha komplex. Ugyanekkor ezt jó, hatékony gazdálkodásnak Több ezren látogatták meg a békéscsabai MÁV-kultúr- otthonban megrendezett újítási kiállítást és börzét, amely ma zárja kapuit. A Békés megyében fellelhető szellemi tőke eredményeként születtek azok az újítások és találmányok, amelyeknek alkotói közül 220-an neveztek a börzére és kiállításra. Az alkotások közül 170 került katalógusba, s ezekkell követnie a gyorsabb megtérülés, hatékonyabb üzemelés érdekében. Ezt a gondolatot folytatta Murányi Miklós a megyei meliorációkról szóló előadásában: vizsgálni kellene a meliorált területek hasznosításának célszerűségét, hatékonyságát, ökológiai és népességmegtartó szempontból, mindezek mellett lényegi kérdés a belterületek vízrendezése, és megoldásra vár a meliorációs berendezések rekonstrukciójának szabályozása, a feszültségek feloldása. A? Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer tíz éve kérte fel az MTA Talajtani Kutató Intézetét arra: vizsgálják a föld agyagásványait, és ezzel összefüggően a meliorációt. Erről tartott dr. Stefanovits Pál akadémikus előadást. Felhívta a figyelmet ennek jelentőségére, hiszen a talaj agyagásványi összetétele megszabja annak szerkezetét: duzzad vagy tömörödik. Másként reagálnak az egyes agyagásványi tartalmú talajtípusok a béből 130-at mutattak be a kiállításon. Az itt kiállított műszaki és egyéb alkotások 30 százaléka már több üzemben, intézményben alkalmazott, hasznosított, s a börze eredményességét igazolja az is, hogy komoly érdeklődés mutatkozott az Alkotó Ifjúság Egyesülés és különböző vállalatok részéről is. A tárlat és börze rendezői felmérték, hogy a hasznosított újítások egyéves gazjuttatott tápanyag-összetételre, bevitelére is. Jelentős ennek a felismerésnek, tudományos eredménynek a haszna, hiszen a szikes, sa- vanyodó, vagy más jellegű talajok eltérő módon befolyásolhatják a gazdálkodást. A három vitaindító előadás után a szakemberek és a kutatók a mezőberényi Aranykalász és a békési Egyetértés Termelőszövetkezetbe látogattak el, ahol a meliorációs munkákat tekintették meg. Ma, április 20-án Szarvason, az Öntözési Kutató Intézetben folytatódik a program a referátumokkal és vitával. A szakmai előadások között szó lesz: a Békés megyei talajok nedvességforgalmának szabályozásáról, az üzemi és nagytérségi meliorációk közötti összefüggésekről, a talajnedvesség szabályozásáról, valamint az agrogeológiai kutatások és a meliorációhoz felhasználható földtani nyersanyagokról. Délután az ÖKI és a Szarvasi Állami Tangazdaság helyszíni fakultatív bemutatókat tart. — számadó — dasági eredménye: 21 millió forint. Kiderült a szervezők számára az is, hogy az üzemek jó része még mindig nem igazán honorálja a szellemi tőkét. Alkalmas volt ez a bemutatkozás arra is, hogy a szellemi tőke atyjai megismerkedhessenek az újítás jogszabályaival, azok változásaival és a szellemi termékek értékesítésének lehetőségeivel. — sz. j. — Együttműködési megállapodás a MTE-val Békés megye Tanácsának vezetői 1973 márciusában kötöttek együttműködési megállapodást a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával. A szocialista együttműködési szerződés felújítására került sor tegnap, április 19- én Békéscsabán. Az egyetemet a jogi kar dékánja, dr. Veres József tanszékvezető egyetemi tanár és dr. An- talffy György egyetemi tanár képviselte, míg Békés megye részéről Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Kertész Márton vb-titkár és Richweisz Ferenc, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője írták alá a megállapodást. A 10 éves kölcsönös kapcsolat lényege többek között, hogy minél több képzett szakember találjon megfelelő munkalehetőséget megyénkben a jogtudományi kar elvégzése után. A megyei tanács tanulmányi ösztöndíj szerződést köt a hallgatókkal, segítséget nyújt nyári gyakorlataikhoz és szakdolgozatuk elkészítéséhez. Fontos a kiadványok és publikációk cseréje, a kihelyezett egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezése a megye továbbtanulni kívánó fiataljainak. Állandó a kapcsolat a jogi karon tanuló Békés megyeiekkel, az egyetemen például Békés megyei napokat is rendeznek. Az egyetem oktatói szakmai útmutatást, témát és konzultációs lehetőséget biztosítanak a megyei tanács Alkotó Ifjúság munkaközösségének kutatásaihoz. Mindkét fél számára hasznos az együttműködés, hiszen az elmélet és gyakorlat összehangolásával a tanácsi munka korszerűsítését segítik elő. B. Zs. Ma zár az újítási kiállítás és börze A körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetben — két dolgozójuk szolgálati szabadalmaként — megkezdték a META- SEPT fertőtlenítő- és tisztítószer gyártását. Az új készítményt főleg egészségügyi intézményekben használhatják eredményesen, ugyanis a mosható felületeket egyszerre tisztítja és fertőtleníti. Az illatosított szer különböző kiszerelésekben a közeljövőben már az üzletekbe kerül, az idén mintegy 80 tonnát gyártanak belőle Fotó: Szekeres András Közgyűlés a Magyar Nemzeti Bankban A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Megjelent Kállai Lajos pénzügyminiszterhelyettes, jelen voltak az államnak, mint a részvények tulajdonosának képviselői, a bank igazgatóságának és elnökségének tagjai, a szám- vizsgálók és a bank vezető munkatársai. Az 1982. december 31-i mérleget, az 1982. évi eredménykimutatást, és az elmúlt üzletévről szóló jelentést Tímár Mátyás, a bank elnöke terjesztette be. A számadások visz- szatükrözik a nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére, az egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseket. A mérleg aktívái közül az arany-, a valuta- és a devizakészletek, továbbá a látra szóló követelések együttes állománya 1982. december 31-én 26,2 milliárd forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A közép- és hosszú lejáratú kihelyezések állománya az év folyamán 9,6 milliárd forinttal nőtt, kisebb mértékben, mint az előző esztendőben. Ezen belül a vállalatoknak és a szövetkezeteknek nyújtott ilyen hitelek állománya — jelezve a felhalmozás (beruházás, tartós készletnövekmény) mérséklésére irányuló szigorúbb hitelezést — 3,8 milliárd forinttal csökkent. A rövid lejáratú kihelyezések 23,7 milliárd forinttal, ebből a vállalati hitelek 10,4 milliárd forinttal, az előző évinél kisebb mértékben emelkedtek. A passzívák közül a részvénytőke változatlanul hat- milliárd forint, a tartalék- alap pedig — mivel azt a tavalyi közgyűlés az 1981. évi nyereségből felemelte — 1 milliárd forinttal nőtt. A betétek és egyéb kötelezettségek állománya összességében 24 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalomban levő bankjegyek és érmék állománya december 31-én 87,3 milliárd forint volt, hatmilliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A bank 1982. évi nyeresége 7,5 milliárd forint; há- rommilliárd forinttal kevesebb az előző évinél, mivel a bank által fizetett kamatok nagyobb mértékben nőttek a kapott kamatoknál. A külföldi adósságállomány terhei ugyanis jobban nőttek a belföldi hitelkamatláb összesen négyszázalékos emeléséből származó többletbevételnél. A hitelpolitika a korábbinál szigorúbb hitelfeltételeket írt elő. A beruházási hitelek túlnyomó része a központilag kiemelt célokat (export- kapacitások bővítése, hulladék- és másodlagos nyersanyag-hasznosítás, energiaracionalizálás, idegenforga- lam fejlesztése, fogyasztási szolgáltatás javítása) szolgálta. A legtöbb hitelt a gép- és a vegyipar, valamint a mezőgazdaság vette igénybe. A forgóeszköz-hitelezésen keresztül a bank az ésszerűbb készletgazdálkodásra, a nem rubel-elszámolású kintlevőségek gyors behajtására ösztönözte a vállalatokat. Az év első felében tapasztalt túlzott felhalmozási törekvések és értékesítési nehézségek szükségessé tették, hogy a bank rövidítse a hitellejáratokat, kizárja a hitelezésből a termeléssel és értékesítéssel nem indokolható készleteket, a lejárt kintlevőségeket. Népgazdaságunk deviza- helyzetére kedvezően hatott a tervezettnél jobb külkereskedelmi egyenleg. Ugyanakkor jelentős terheket okozott a magas, csak az év vége felé lassan mérséklődő kamatláb. A külföldi hitelek felvétele nehezebb volt, mint korábban. A bank 1982. augusztusában 260 millió dollár, hároméves lejáratú hitelt vett fel az amerikai Ma- nufactures Hanover Trust által vezetett konzorciumtól. A Nemzetközi Valuta Alap ügyvezetősége által 600 millió dollár összegben jóváhagyott két hitel egy részének igénybevétele is megtörtént. A számvizsgálók nyilatkozata szerint a bank könyvvitele, év végi mérlege és éves eredménykimutatása pontosan és helyesen tükrözi az aktívákat, a passzívákat, valamint az eredményt, és mindenben megfelel a törvényes előírásoknak. A közgyűlés a mérleget, az eredménykimutatást és az üzletévi jelentést egyhangúlag jóváhagyta.
