Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3., csütörtök NÉPÚJSÁG Megyei vívóbajnokság — a papírforma jegyében A A Békés megyei Ví­vószövetség az el­múlt hét végén ren­dezte meg Békés­csabán a megyei felnőtt ví- vóbajnokságot, női, férfi tőr, kard és párbajtőr fegyver­nemekben. Pástra léptek Gyula, Orosháza és a Békés­csabai Előre Spartacus ver­senyzői. A verseny elsődle­ges célja volt: az egyesüle­tekben folyó szakmai mun­ka felmérése, a megyei baj­noki cím eldöntése, vala­mint a körzeti versenyekre való indulási jogosultság megszerzése. (A bajnokságok négy szinten kerülnek meg­rendezésre : megyei, körzeti, vidéki és országos bajnok­ság.) A megyei bajnokságon ál­talában a papírforma érvé­nyesült, női tőrben Egriné Gyarmati Edit bizonyult a legjobbnak — veretlenül nyert. Ugyanakkor szoros küzdelemben dőlt el a 3., 4. és 5. hely kérdése, ugyanis mind a három versenyzőnek négy győzelme volt, a sor­rendet csak az index döntöt­te el. Férfi tőrben Hajtman magas szintű vívással leis­kolázta ellenfeleit. Párbaj­tőrben csak újravívással dőlt el az első hely kérdése, Hajtman és Radnai között. Kardban az orosháziak dia­dalmaskodtak, az első két he­lyezés magas szintű vívás után alakult ki. Nem lehet dicséret nélkül hagyni Med- gyesi István teljesítményét, aki még csupán úttörő kor­osztályú — 13 esztendős —, s a döntőbe verekedte ma­gát. A verseny győztesei a TSH által felajánlott tiszte­letdíjat kapták, s az első nyolc helyezett jogot szerzett a március utolsó hét végé­jén, Szolnokon megrendezés­re kerülő körzeti bajnoksá­gon történő indulásra. Eredmények. Női tőr: 1. Egri- né Gyarmati Edit (Békéscsabai Előre Spartacus SC) 8 győze­lem, 2. Kazár Éva (BESSC) 6, 3. Bordás Andrea (BESSC) 5, 4. Bikfalvi Etelka (BESSC) 5, 5. Czirle Hedvig (BESSC) 5. 6. Im- refi Márta (BESSC) 4, 7. Tar­soly Piroska (Gyulai SE) 2, 8. Matus Eszter (GYSE) 1, 9. Leiszt Éva (GYSE) 0. Párbajtőr: l Hajtman János (BESSC) 5, 2. Radnai Reinhardt (GYSE) 5, 3. Galli Zsolt (BESSC) 4, 4. Fülöp Péter (BESSC) 3, 5. Moldván Illés (GYSE) 3. 6. Horváth László (GYSE) 1. 7. Borombos Attila (GYSE) 0. Férfi tőr: 1. Hajtman János (BESSC) 8. 2. Horváth László (GYSE) 7, 3. Radnai Reinhardt (GYSE) 6. 4. Galli Zsolt (BESSC) 4. 5 Ancsin László (BESSC) 4, 6. Bordás Róbert (BESSC) 4, 7. Moldován Illés (GYSE) 2, 8. Csetneki István (BESSC) 1. 9. Medgyesi István (BESSC) 0. Kard: 1. Dér Lajos (Orosházi MTK) 8, 2. Pusztai Lajos (OMTK) 7, 3. Ancsin László (BESSC) 5, 4. Bor Antal (OMTK) 5, 5. Hor­váth László (GYSE) 4, 6. Paál Tamás (OMTK) 4, 7 Zagyva Pé­ter (OMTK) 2, 8. Veres Attila (BESSC) 1, 9. Kugyella Örs (OMTK) 0. Nyitány a mezőn Atlétikai rangsor ’82 7 Az ifi- és felnőttlistát ■ folytatva az ugrószá­mokban elért eredmények is változatos képet mutatnak, de az átlagok nem sokat ja­vultak. Erdős Péter távol­ban utánpótlás-válogatott lett. Szigeti Attila pedig rúdugrásban dobogós volt az országos ifjúsági bajnok­ságon. További javulást csak úgy érhetnek el a verseny­zők, ha jelentősen növelik gyorsaságukat és ugróerejü­ket. (i. = ifjúsági.) Magas. 195: i. Kulcsár Fe­renc (Bcs. Előre). 193: Lege- za Péter (GYSE). 190: Lo­vász Zoltán (GYSE). 185: Ambrus János (GYSE), i. Szabó Mihály (OMTK), i. Zsombok János (Bcs. Előre), i. Domokos László (Bcs. Előre), i. Prókai Zoltán (Bcs. Előre), Erdős Péter (GYSE), i. Podani György (Bcs. Elő­re). Távol. 712: Erdős Péter (GYSE). 667: Martin János (Szalvai SE). 664: i. Bagi At­tila (GYSE). 651: i. Kiss Csaba (Gyoma). 645: Nyisz- tor Illés (Bcs. Előre). 638: i. Szigeti Attila (GYSE), i. Do­mokos László (Bcs. Előre). Hármas. 12,66: Martin János (Szalvai SE), 12,63: Nyisztor Illés (Bcs. Előre). 12,19: i. Podani György (Bcs. Előre). 12,10: i. Tóth Attila (Két- egyháza). 12,07: i. Dózsa Ist­ván (Bcs. Előre). 12,04: i. ‘Nagy Gábor (OMTK). Rúd­ugrás. 460: Ambrus János (GYSE). 430: i. Szigeti Atti­la (GYSE). 340: i. Sebestyén György (GYSE). 320: i. Krisztován Zsolt (GYSE). 310: i. Csordás István (GYSE). 300: i. Szigeti Ta­más (GYSE). A közelmúltban rendezte meg a békéscsabai városi atlétikai szövetség az 1983. évi városi mezei bajnoksá­got. Az idénynyitón kellemes időben, több mint 100 fia­tal igyekezett megmutatni: hogyan készült november óta. Kellemetlen mellékzöngé- je volt a versenynek a ser­dülő B kategóriás fiúk rajt­jánál történt eset. Ennek lett a következménye, hogy két atléta nem tudott a rajt pil­lanatában elindulni, s csak később eredt a mezőny után. Az eredményhirdetés után aztán a 3. helyezett Marik László társa, Szabó Zsolt nyakába akasztotta a 3. he­lyezettnek járó érmet. Sza­bó ugyanis két perccel ké­Labdarúgás Vasas—Galenika (jugoszláv) 3 —1 (3—0). Góllövők: Komjáti. Izsó, Balogh, ill. Sztojadinovics. * * * „A” válogatott keret—„U” vá­logatott keret 4—2 (4—1). Gól­lövők: Nyilasi (3), Hannich 1, ill Bognár (11-esből), Kurucz. „A” vál.: Katzirz (46. p. Zsibo- rás) — Csonka (46. p. Szántó), Kerekes A., Garaba, Tóth (62. p. ^arga) — Hannich, Nyilasi, Póczik (62. p. Hajszán) — Szen­sőbb rajtolt, és végül 4. lett — eredetileg .. . Eredmények. Fiúk. Gyermek (táv: kb. 1800 m): 1. Novák 6:47,0, 2. Orvos, 3. Szekerka (Bcs. MÁV). Leányok (táv: kb. 1000 m) : 1. Szabó 3:24,0, 2. Tom­ka, 3.v Sipiczki. Fiúk. Serdülő B (táv: kb. 3800 m): 1. Szilágyi 13:31,0. 2. Botyánszki (Bcs. MÁV), 3 Marik. Leány. Serdü­lő B (táv: kb. 1800 m) : 1. Lesz- kó, 2. Marosvölgyi, 3. Tomka. Fiúk. Serdülő A (táv: kb. 5500 m) ; 1. Alt 19:25,0, 2. Svecz, 3. Búzái. Leány. Serdülő A (táv: kb. 2700 m) : 1. Laurinyecz 11:03,0, 2. Rosza, 3. Hrabovszki. Férfiak. Ifjúsági (táv: kb. 7200 m) : 1. Lukács 24:48,0, 2. Mányik (Bcs. MÁV), 3 Benedek. Nők. Ifjú­sági (táv: kb. 2700 m) : 1. Ilyés 10:22,0, 2. Lőrincz, 3. Bökfi (Te­van A. Nyomdaipari Szk.). Fér­fiak. Felnőtt (táv: kb. 9000 m) : 1. Tóth 32:44,0, 2. Garai (Bcs. MÁV), 3. Papp. (A külön nem jelöltek a Bcs; Előre Sp. ver­senyzői.) tes. Törőcsik (60. p Burcsa). Pölöskei. „U” vál.: Disztl P. — Szaba­dos, Disztl L., Pecsics, Szabó A. — Gere, Kurucz, Bognár (46. p. Détári), Teodoru II. — Takács (46. p. Mészáros), Csehi. Az ,,A” válogatottból Garaba, Hannich, a gólerős Nyilasi és a második félidőben pályára lépő Hajszán játéka emelkedett az átlag fölé, az ,,U” válogatott legjobbjai: Szabó A., Gere és Kurucz voltak. * * * NDK olimpiai válogatott—Ma­gyar olimpiai válogatott 1—0 (0— 0). Góllövő: Trautman (84. p.). Felfüggesztve Korábban már lapunkban is hírt adtunk róla: a rend­őrség széles körű nyomozást folytat a sportfogadással összefüggő totócsalás alapos gyanúja miatt. Az MLSZ elnöksége február 16-án nyilatkozott az ügy­ben, eszerint a szövetség elnöksége minden segítséget megad a sportfogadással kapcsolatos visszaélések felderí­téséhez. A labdarúgás tisztaságának érdekében intézke­dett, illetve intézkedik, hogy a vizsgálat befejezéséig, il­letve a bírósági ítélet meghozataláig az alaposan gyanú­sítható labdarúgók, játékvezetők, edzők és sportvezetők sporttevékenységét felfüggesszék. Békés megyében — a megyei testnevelési és sporthi­vatal tájékoztatása szerint — eddig a következő labdarú­gók játékjogát függesztették fel: Nagyszénási TSZSK: Békési László, Brakszatórisz András, Frák János, Pajkó Sándor, Szűcs János, Tóth Pál, Zábrák Ferenc. Szarvasi FSSC: Bánáti Imre, Filyó Pál, Kajtár István (ő közben Mezőtúrra távozott), Magyar József (ő közben Szegedre került), Paulik János, Pocsai István. A tájékoztatás szerint a névsor nem teljes, a nyomo­zás tovább folyik. A dobószámokban Raj- niczer Lajos sérülése miatt nem tudta megismételni elő­ző évi kitűnő eredményeit. Az ifjúsági korú Nacsa Ist­ván diszkoszvetésben, és a csabai kalapácsvetők szerez­tek helyezéseket az OB-n. Még mindig kevés a jó test­alkatú, és a rendszeres edzé­seket vállaló fiú ahhoz, hogy a dobószámok átlagai ja­vuljanak. Súlylökés: 15,15: Rajniczer Lajos (Bcs. Előre). 12,92: An­nus Géza (GYSE). 12,12: Sol- ticz Kálmán (Bcs. Előre). 11.98: Szabó Zoltán (GYSE). 11,78: i. Balogh Géza (Bcs. Előre). 11,71: Ma'gyar László (Szalvai SE). Súlylökés (6 kg, csak ifjúsági). 14,13: Bod­zsár Mihály (OMTK). 13,94: Nácsa Imre (Bcs. Előre). 13.74: Korcsog László (OMTK). 13,58: Balogh Gé­za (Bcs. Előre). 13,28: Lopus- ni István (OMTK). 13,20: Krizsán Géza (Bcs. Előre). Diszkoszvetés. 40,54: Soltisz Kálmán (Bcs. Előre). 39,78: i. Nacsa István (GYSE). 39,76: Siti László (Bcs. Elő­re). 37,54: Szamkó Pál (Szál-' vai SE). 36,02: Szabó Zol-’ tán (GYSE). 34,60: i. Kri­zsán Géza (Bcs. Előre). Disz­kosz (1,5 kg, csak ifjúsági). 48,84: Nacsa István (GYSE). 43,40: Ladányi Sándor (Bcs. Előre). 40,28: Krizsán Géza (Bcs. Előre). 38,64: Hegyi István (Bcs. Előre). 38,10: Szigeti Tamás (GYSE), 36,82: Liker János (GYSE). Ge­relyhajítás. 50,80: Ambrus János (GYSE). 50,66: Gyu­bák József (Mezőhegyes). 47,92: i. Nácsa Imre (Bcs. Előre). 47,12: i. Nagy Gábor (OMTK). 46,98: i. Krizsán Géza (Bcs. Előre). 46,38: i. Urbán János (Bcs. Előre). Kalapács. 56,94: Siti László (Bcs. Előre). 49,02: Solticz Kálmán (Bcs. Előre). 46,16: i. Szánthó Vilmos (Bcs. Elő­re). 45,60: i. Hegyi István (Bcs. Előre). 35,94: i. Csiba Rudolf (Bcs. Előre). Kala­pács (6 kg, csak ifjúsági). 57,60: Szánthó Vilmos (Bcs. Előre). 55,52: Hegyi István (Bcs. Előre). 38,52: Csiba Ru­dolf (Bcs. Előre). Kovács István (Folytatjuk) „...Szép volt — Öcsi!” Azokban az években egy másik „Öcsi” nevétől volt hangos a magyar futballvi­lág. Orosházán, Békéscsabán, Szegeden és Komlón azonban nem Puskás Ferencnek szólt e bensőséges, már-már csa­ládias megszólítás. Egy vé- konydongájú, technikás (ma úgy mondanák: pengés) csa­tárt köszöntöttek a lelkes szurkolók, a legendás kor­szak legendás mérkőzésein. Cziráki Józsefnek hívják. * * * — Mezőtúron születtem, huszonhétben. Hároméves ko­romban Orosházára költöz­tünk, így mindig is oroshá­zinak vallottam magam. Bi­zonyára Hugó bátyám miatt ragadt rám az „Öcsi”. Az orosházi „Kiserdő” ... Ott kezdtem el focizni. Rongy­labda, néha egy elcsórt te­niszlabda jelentette a világot. Nehéz volt pótolni a „laszti­kat”. Otthon ijesztő gyorsa­sággal fogytak a flórharis­nyák, mi magunk tömtük ki őket, mikor mi jutott bele. Meggyőződésem,. hogy a grundfoci több volt, mint já­ték. Küzdeni, örülni, olykor szenvedni is megtanított bennünket, és főleg kondíci­ót adott. Nézze meg a mai lakótelepi gyerekeket! Még fejelni is alig van hely, nem­hogy focizni . .. 1943-ban lettem igazolt já­tékos. Akkoriban megszűnt az OTK és az OFC, utódja az Orosházi Levente Egyesület lett. A kerületi I. osztályban játszottunk az OMTK-val együtt. Az OLE megszűnt 1945-ben, átigazoltunk az OMTK-hoz. Még alig voltam 18 éves. Belső csatárként ját­szottam, és mindjárt bajnok- csapatban! 1945—46-ban meg­nyertük a bajnokságot. Jó kis csapatunk volt: Veres — Szabó. Fórján, Gulyás, Szen- di, Szimonidesz — Rosta II., Cziráki II., ez én voltam a bátyám miatt, Gojdár, Né- gyesi, Szabó ... A Szabó Kál­mán! Meg a Négyesi! Micso­da csatárok voltak! Ma is büszke vagyok arra a csapat­ra. Akik kevesebbet játszot­tak, mint Madarász, Kutasi, Györgyi, Soós és a bátyám, Cziráki I. — ugyanúgy él- tek-haltak az OMTK-ért, tar­talékként is. (Újraéli a régi meccseket. Fejből idézi az egykori csa­patösszeállításokat, eredmé­nyeket. Ülünk a sportzász­lókkal, plakátokkal teli Hun- gavis-klub egyik asztalánál, az érkezők ideköszönnek. Öcsi. A fiatalabbak öcsi bá­tyámnak szólítják. Minden­kinek jut pár közvetlen szó. Elegáns. A szó jobbik értel­mében. Csendes, meggyőző humoráért sokan kedvelik. Futballanekdotái egy szebb korszak mérkőzéseit, egyéni, ségeit idézik. Például a má­sik öcsit...) — Akkoriban én már Sze­geden fociztam. MNK-mecs- cset játszott az Orosházi Ki­nizsi a Bp. Honvéddal — Bu­dapesten. Valami oknál fog­va a Fradi-pálya adott ott­hont az összecsapásnak. A zöld-fehér szurkolók lelkes ovációval buzdították a „ki­csiket”. Hogy, hogy nem, az első percek elteltével a Hon­véd hálójában kötött ki a labda. A nézőtér tombolt. Az egyik orosházi játékos, ha felsrófolta magát, mindig sű­rű köpködést imitálva be­szélt — ez egyfajta idegessé- gi tünet volt nála. Szóval ez a játékos a vezető gól után lelkesen rohant hátra a „megfelelő” taktikai utasítás­sal : „Gyerekek .. .pü-pü ... most már csak . . .pü-pü ... ki kell őket háromszögelni!” Puskás közvetlen közelről hallgatta a hátvédeknek szánt tanácsadást. Feje — a nézőtérről is jól láthatóan — elszíneződött, majd éles, ri­kácsoló kiabálással elkezdte kommentálni a hallottakat: „Kit akartok ti kiháromszö- gezni? Miii? Azt a jó édes, szomorúszemű ...” És mond­ta megállás nélkül, felpapri- kázódva. A végeredmény? Bp. Honvéd—Orosháza 18—1 (!)... Ezen a képen Kispé- terrel csatázok, egy másik mérkőzésen. (Ez is a múlt? Hogy egy kiscsapat Európa egyik leg­jobb egyesülete ellen pályára lépve tudott hinni a győze­lem lehetőségében? Ez a történet attól igazán jó, hogy nemcsak mosolyra késztet...) * * * — Magasabb osztályba vágytam. Az NB I-be, ahol akkoriban a világ legjobb já­tékosai küzdöttek a pályán. Nem a pénz, nem a hírnév vonzott. Meg akartam pró­bálni mit tudok, mennyit érek. Egyszer közöttük ját­szani! Testközelből érezni a futballtörtén elmet! Mert az volt. 1948-ban Békéscsabára iga­zoltam, az NB Il-es BSZSE- hez. Az OMTK akkoriban nem dúskált a javakban. Ab­ból a „kártérítésből”, amit értem kapott, új -szerelést vá­sárolhattak, és kerítés épült a pálya köré. Augusztus 22- én mutatkoztam be új egye­sületemben barátságos mér­kőzésen a MATEOSZ NB I- es csapata ellen. Kliment, Szilasi, Perza (Perlaki), Wei­ner között játszhattam. Az ellenfél pedig Zakariás, Vi- rágh II., Madari... 3—2-re győztünk. Nagyon igyekez­tem. és a közönség szeretetét érezhettem. (Nézem a korabeli tudó­sítást: „ .. .A mezőny leg­jobbja Cziráki volt”.) — Két évadot játszottam Békéscsabán. Akkoriban nem volt munkaidő-kedvez­mény, pontpénz. Volt olyan, hogy a szurkolók gyűjtésé­ből kaptunk „prémiumot”. Mégis az élmezőnyben vol­tunk. Nagyon szerettük a focit. 1950-ben már számí­tásba vettek az utánpótlás­válogatott keretnél, és még ebben az évben néhányan bevonultunk katonai szol­gálatra — Szegedre. (A Viharsarok Népe 1950. június 14-i számában egy levelet találok Cziráki Jó­zsef és Palotai János alá­írásával. A címzett a csa­bai közönség. Keresetlen szavakkal, meleg hangú so­rokban köszönik meg a sze- retetet, a támogatást, ami­vel segítették őket a mér­kőzéseken. Elbúcsúznak eb­ben a levélben. Vajon akad-e hasonló példa ' mos­tanság a honi futball zeg­zugos berkeiben?) * * * — A Szegedi Honvédhoz kerültünk. Még abban az évben meg is nyertük az NB II bajnokságát, mire felocsúdtam, már az NB I- ben voltunk. 1951-ben, feb­ruárban, a Szegedi Vasutas pályán a Bp. Bástyát, a ké­sőbbi MTK-t kaptuk ellen­félnek. Lámpalázas voltam: hiszen ezek nagyágyúk, csu­pa A és B válogatott. 5—1- re kaptunk ki, mégsem vol­tam elkeseredve. Magam­ban azt hajtogattam: ez már az NB I! Amire olyan sokáig készülődtem. (A Népsport akkoriban is osztályozta a játékosokat. A szezon végén minden posz­ton ranglista készült. íme a balösszekötők eredménye: 1. Szusza 7,23, 2. Puskás 6,66, 3. Cziráki 5,61...! 1951-et írtunk.) — Az első szezonban meg­kapaszkodtunk, a második­ban sem adtuk a 8. helynél alább. Alakult a csapat fa­zonja. Palotai, Sipos, Med- nyánszky, Kovács, Baráth, Kotász, Bojtos, Cziráki, Csá­ki, Rábay (ma az OMTK ed­zője), Machos, Rózsavöl­gyi ... Jó középcsapat let­tünk. Már tudtunk harap­ni is. 1952-ben például az én gólommal vertük a Vasast 1—0-ra. Aztán a következő évben megszűnt a Szegedi Honvéd, a csapatot átvette a Haladás (a SZEAC előd­je). Még ezen a néven is „villogtunk” néha. Egyszer a Bp. Dózsa ellen 6—2-re nyertünk szerdán. Játszott Henni, Szusza, Deák is! Át­meneti derűnket aztán va­sárnap a Vörös Lobogó (MTK) 14 góllal kergette szét. Kiestünk . . . Sok csa­pattól kaptam ajánlatot, hív­tak ide is, oda is. Vasas, MTK, Győr, Tatabánya, Diósgyőr. Végül is marad­tam. Üjra bajnokságot nyer­tünk az NB II-ben, újra visszakerültünk az élvonal­ba. 1957-ben Komlóra tá­voztam — ’59-ig játszottam a bányászcsapatban, majd hazatértem Orosházára, ahol két évet játszottam még az NB III-ban. (Húsz évig aktívan fut­ballozott. Imádta a JÁTÉ­KOT. Utánpótlás és B válo­gatottság — egy nagy kor­szak cselekvő részeseként. Mesélik, hogy visszavonulá­sa után még a kispályás meccseken is elámítottá a közönséget, öregfiúk mér­kőzésen azonban még sosem látták játszani.) * * * — Kiváló edzőim voltak. Probst Elemér, Jenny, Pó­lyák, dr. Kalocsay, Kalmár, dr. Lakat Károly. Bodola ... Más-más egyéniség volt mindegyik, de mindnyájuk­kal jól kijöttem. Hittem, hogy én is lehetek jó edző. 18 évi edzősködés után másképp látom ezt a pá­lyát. A jó szándék ma már egyéni érdekek útvesztőiben kallódik el a mai magyar futball jó részében. Har­mincnyolc évet töltöttem a játékkal. Ma is hiányzik. Szurkoló vagyok, ha meg­kezdődik a szezon, ott leszek a lelátón, buzdítom az OMTK-t. Persze, a régi meccsek is - beugranak, és néha azt veszem észre, hogy akaratlanul lövésre lendül a lábam ... (Az edzősködésnél han­got vált. Kicsit elhalkul, nem akar kellemetlen dol­gokat feszegetni. Csak akkor élénkül fel, amikor a gyere­kekről esik szó.) — Velük még szívesen foglalkoznék! Nekik még érdemes lenne egyet s mást átadni. Ha egyszer úgy adódna, újra megpróbálnám! (öcsi. Mosolyog. Talán már látja a csapatot. Az út­törő vagy serdülő csapatot, melynek majdani győzelmei­ért talán újra hallhatja: .......Szép volt — öcsi!”) V arga Zoltán BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az-MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.; 111. Munkácsy u. 4. sz.; 5061. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom