Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23., szerda iZHaUlT‘Tcl Müemlékmustra Békéscsabán Nyelvvizsga-előkészítők pedagógusoknak Megszépül a régi városközpont Megannyiszor elmondjuk és leírjuk: az Alföld — né­hány ősibb települését leszá­mítva — igen szegény mű­emlékekben. S ami van, amelyeket ránk hagytak a századok, azoknak őrzése, gondozása az egyik legele­mibb kötelességünk. A me­gyeszékhely tanácsa nem kis áldozatokat vállalva igyek­szik a sokszor forintmillió­kat felemésztő helyreállítá­sokra. A város régi központja a Kossuth tér—István király tér tengelyében van. (A jel­zős megkülönböztetés azért lényeges, mivel az újabb ter­vekben már szerepel az új városközpont felépítése.) Itt, ezen a környéken található Békéscsaba védett épületei­nek legnagyobb és legjelen­tősebb része. A Rózsa Fe­renc téri épületegyüttes pe­dig külön védettséget élvez. A régi városközpont házait a közelmúltban kezdték el fel- úütani. Az északi irányba tartó munkálatsor most eh­hez a műemlékegyütteshez érkezett. A jelenről, a ter­vekről Bugár-Mészáros Ká­rollyal, az Országos Műem­léki Felügyelőség területi instruktorával, Katsányi Pál­lal, a városi tanács műszaki osztályának főelőadójával és Táborszky Lászlóval, az evangélikus egyház espere­sével beszélgettünk. Az öt évvel ezelőtti béké­si földrengés jelentős kárt okozott hazánk legnagyobb evangélikus templomában is. Az 1807 és 1824 között épült, klasszicista-copf stílusú, mél­tán nemzetközi hírű és je­lentőségű hatalmas épület úgymond széttöredezett azok­ban az órákban, napokban. A sajátságos feladatot je­lentő. visszatekintve bizton állíthatóan értékmentő hely­reállítást, a helyi egyházi vezetés vállalta magára, mi­után- vállalkozó nem akadt. Az országosan is viszonylag ritkán esedékes munkát te­hát az egyház az illetékes állami szervek egyetértésével és támogatásával, házilagos A nagytemplom felújítása októberre készül el (balról). Egy, a most megmentett értékek közül: a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának városképi jelentőségű székháza mel­lett újra áll az Alföldön oly ritka, szép kovácsoltvas kerítés és kapu (jobbról) kivitelezésben, saját alkal­mazottaival végzi. 1980 februárjában fogtak hozzá a felújításhoz. Csupán néhány adat, amely jól szem­lélteti annak nagyságát. A két és féltől három egész héttized méter vastagságig szélesedő falat 129 helyen kellett átfúrni. Tizenkét va­gon fát használtak fel, fő­ként az állványozáshoz. A teljes épületszerkezet-meg­erősítéshez — amolyan vas­beton abroncsokat és tartó­íveket építettek be a kar­zatszintekbe — több mint fél-fél ezer köbméter betont, vasanyagot használtak fel. A világítás felújítására a 2 kilométeres védőcsőrendszer­be 11 kilométernyi villamos vezetéket fűztek, amely a rej­tett szerelésű 186 világítótes­tet látja el árammal. A kül­ső festéshez speciális, „léleg­ző” Stollogen műanyag fes­téket, 47 mázsát, használtak fel. A készültségi fok ma 70— 80 százalékos. A múzeumi és műemléki hónapra, október­re elkészülő felújításban töb­bek között még az 1822-ben készült, Dunaiszky Lőrinc al­kotta oltár, a 120 éves, jelen­tős ipari műemléket képvi­selő toronyóra, az 1901-ben épített orgona kisebb restau­rálása van még hátra. Az Országos Filharmónia a felújítás után újra folytatja a templomi hangversenyeket. Egy-egy orgona-, szimfonikus vagy éppen oratóriumkoncer­tet három és fél ezren hall­gathatnak meg. A kivitelezésen dolgozók a nagytemplom helyreállításá­nak befejezése után remél­hetően nem szélednek szét. Még ebben az évben sor ke­rül a múlt század első felé­ben épült, szintén védett paplakok felújítására is. A Rózsa Ferenc téri, volt kö­zületi papírboltban — amely szintén egyházi tulajdon — kap helyet a nagyközönség számára is részben nyitottá tett egyházi szaklevéltár, amelynek anyaga nagyon be­cses kultúrtörténeti értéket képvisel. A Hunyadi tér sar­kán álló magtárat is helyre­állítják: az első az épület falszigetelése lesz. A tervek szerint itt kap majd helyet a városi képtár. A Gyulai úti Omaszta-kúria belső helyreállítását a homlok­zati követi. A kerületi pártház, klubhelyiség és a Munkácsy Múzeum kiállítótermei kapnak benne helyet Fotó: Gál Edit Az Országos Műemléki Felügyelőség a közeljövőben az építőkre alapozva szeret­né megalakítani a délkelet- magvarországi építésvezető­ségét. A nyíregyházi, egri, visegrádi, székesfehérvári és pécsi után hívják életre a szegedit és a békéscsabait. A csabai evangélikus nagy- temolom helyreállítása eddig 11 és fél millió forintba ke­rült, amely összegből az Ál­lami Biztosító 7, az OMF és a városi tanács fél-fél milliót fedezett. A helyreállítók remélik, hogy a még esedé­kes több milliós kiadást a műemléket becsülő és szerető emberek áldozatkész segítsé­gével fedezni tudják. Nemesi László A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei Szervezete már sok éve gondoskodik az óvodás, illetve iskolás korú gyer­mekek nyelvoktatásáról. A megyében mintegy 30 óvodai angol, német és orosz nyel­vű tanfolyam kezdődött. Ál­talános iskolákban e három nyelv mellett az eszperantót is választhatják a gyerekek. Mindezek mellett, ha igény van rá, szakmunkásoknak is indul nyelvtanfolyam, s fog­lalkozásokat tartanak a kö­zépiskolába készülőknek, akik második idegen nyel­vet szeretnének tanulni. A cél — mint a TIT megyei szervezeténél elmondták —, mindaddig gondoskodni a gyerekek nyelvoktatásáról, amíg az állami oktatás át nem veszi e feladatot. Ám hogy megfelelő fel­készültségű szakemberek folytassák a gyermekek nyelvoktatását, ezért óvó­nőknek és tanároknak Bé­késcsabán és Gyulán már kezdtek német nyelvű álla­mi nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot. Júniusban mintegy 35-en bizonyítják, nem hiába jártak el a kon­zultációs jellegű foglalkozá­sokra. Tervezik, hogy ősszel e két város mellett Békésen, Orosházán és Szarvason is indítanak ehhez hasonló an­gol, orosz és német nyelvű képzést, a szakoktató-tanfo­lyamok és az óvodai gya­korlatok vezetésére. A je­lentkezési feltétel csupán annyi, hogy az óvónő, illet­ve tanítónő érettségizett le­gyen az adott nyelvből. Akik mégsem tanulták még a választott nyelvet, két­éves kurzusra kell hogy je­lentkezzenek. A heti 2—4 órás foglalkozásokon az első évben a nyelvvel ismerked­nek, a másodikban pedig már a vizsgaelőkészítés a cél. A TIT gondoskodik korszerű nyelvkönyvekről, útmutatókat ad a nyelvvizs­gához. Jelentkezni, érdek­lődni a békéscsabai és a gyulai TIT-szervezetnél le­het. N. Á. HAJÓK A D' <NÁr és Orosházán — Egyszer már jártam itt a múzeumban, akkor a bri­gáddal. Most otthon vagyok, gyesen. Láttuk a plakátot, hogy a Közlekedési Múzeum kiállításának egy része itt van. No, gondoltam, ma úgy sincs tanítás, elhozom Tíme­át, hadd nézen körül — néz Bárány József né gyermeké­re. A bájos, copfos kislány ámulva nézi az élethű ma­ketteket. Kistestvére, a két­éves Erika is legszíveseb­ben az üveghez nyomná or­rocskáját, vagy kézbe ven­né a játékszernek vjélt ha­jókat. Soká nézelődnek, az­tán Tímea leszögezi; neki az a hajó tetszik, amire az van írva „Széchenyi”. (C-vel mondja, ahogy a betűk sor­ra jönnek. Nem baj, elsős még. Ez is szép teljesít­mény.) Az orosházi Szántó Ko­vács Múzeum vezetője, Hévvizi Sándor a „Hajók a Dunán” című kiállítás ren­dezésének, megnyitásának körülményeiről beszél. — Nem tudok róla, hogy ehhez hasonló jellegű kiál­lítás lett volna itt, Oroshá­zán. Inkább csak képzőmű­vészeti, néprajzi jellegű lát­nivalókról gondoskodtunk, holott minél sokoldalúbbak vagyunk, annál több embert tudunk múzeumlátogatásra bírni. Itt a példa — mutat maga köré —. ezt a kiállí­tást naponta átlagban 150 gyerek megnézi. Ezért meg­érte mindenképpen. A Budapesti Közlekedési Múzeum jó partnernek bi­zonyult, hiszen a rendezés előtt még a múzeum főigaz­gató-helyettese, Hüttl Pál is leutazott, talán, hogy meg­tekintse, méltó helyre ke­rül-e az anyag. A március 4-én megrendezett megnyi­tón itt volt dr. Szentpéteri Erzsébet főmuzeológus és dr. Bíró József, a múzeum osztályvezetője is. — Jólesett, hogy odafi­gyelnek, minden rendben megy-e. A berendezés is gyorsan ment, kár, hogy csak ennyi helyünk van, anyag lett volna több is. A bemutatót végignézve mégsem érezzük hiányát semminek. Cseppnyi föld­rajzi alapismeret: „A Duna Európa második legnagyobb folyama. A nyugat-német­országi Fekete-erdő hegy­ségben ered, és 2860 kilo­métert megtéve, nyolc or­szág érintésével ömlik a Fekete-tengerbe”... — ol­vassuk, s már indulunk is „hajókázva” az évtizedek, évszázadok között. Látjuk a római hajókat az Al-Dunán, aztán az egykori képet 1664-ből, mikor a du­nai hajóhad vonult fel a törökök ellen ... De láthat­juk itt a „Carolime”-t, az 1820-ban elkészült első gőz­hajót, a XVIII. századi Ba­ját. mely a gabonakereske­delem központjává nőtte ki magát, s mely a XIX. szá­zad elején már gőzhajó­állomást mondhatott ma­gáénak. Aztán haladunk tovább, az idővel, a Dunai Gőzhajózási Társaság első gőzősét, és az általa felépí­tett hajógyárat látjuk, mely Közép-Európa legnagyobbi­ka volt. .. De nem csak képek, fel­iratok, tárgyi emlékek is helyet kaptak a kiállításon. Van itt emelődorong és a hajóvontatáshoz emberhám — „a szegénység gyakran a nőket is embertelen mun­kára kényszerítette” — kor­mánykerék és evezőlapát... S aki nem tudná, mi is az a piszka, az ezt is megtudhat­ja. (Az ereszkedő hajózás­nál alkalmazott, sodrást csökkentő eszköz.) Sőt, még láthatja is. S lehet ámulni a korhű, dunai felvételeken, mintha nem is a mi Dunánk lenne... Ám az igazi sláger azért mégis a makettek sokasága. Legyen az az Óbudai Hajó­gyárban épült első gőzhajó, XVI. századi magyar na­szád, vagy gabonaszállító du­nai „bőgős-hajó”, mind tet­szést arat... Lassan beevezünk a má­ba, s ismét a múzeum lép­csőjénél találjuk magunkat. Ám mielőtt elindulunk le­felé, még felütjük a ven­dégkönyv lapjait. Lám, tet­szésünkkel nem vagyunk egyedül. Jó, hogy láthattuk a kiállítást! Nagy Ágnes A makettek Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 9.08: Operaáriák. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Lemezmúzeum. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Kritikusok fóruma. 13.40: Dzsesszmelódiák. 14.29: Képek és jelképek. Műve­lődéstörténet gyerekeknek. Júdás. 15.05: A KISZ Központi Művész együttes rajkózenekara. 15.28: Kupaktanács. 16.02: Kóruspódium. 16.19: Könyvpremier. 17.05: Nem az igazi, de . . . 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat. 17.47: Simándy József operettfel­vételeiből. 19.15: Gondolat. 20.00: Operarészletek. 20.50: Nótaest. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.30: Két szimfónia. 23.20: Walter Gieseking három Bach-partitát zongorázik. 0.10: Pásztor László—Jakab György és Hatvani Emese táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Éva. Részletek Lehár ope­rettjéből. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Alföldi népdalkörök éne­kelnek. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Rímek és ritmusok. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 15.23: Rigó Jancsi. 16.30: A Diákkönyvtár hangsza­lagon melléklete. Szophok- lész. 17.00: Veszélyben. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Kerekes Tóth Erzsébet népdalfelvételeiből. 19.00: Francia sanzonslágerek. 19.25: Ortutay-Lovas Gyula ri­portja Portugáliáról. 19.45: A Manfred Mann’s Earth Band felvételeiből. 20.35: Válasz. 21.27: örökzöld dallamok. 22.30: Félóra népzene. 23.20: Késő esti könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Mahler: II. szimfónia. 11.05: Ernani. 12.01: Bemutatjuk új felvételein­ket. 13.07: Vitézek és hősök. 14.29: Zenekari muzsika. 15.45: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók. 16.10: Magyar zeneszerzők. 16.53: öt földrész zenéje. 17.00: Óriások vállán. 17.30: Zenekari operarészletek. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Iskolarádió. 19.35: Ruha István hegedűestje. Kb. 21.30: Szólítlak, hattyú. Kb. 21.55: Vangelis összes lemeze. Kb. 22.39: Operaáriák. 23.00: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ze­nés ifjúsági magazin. Szer­kesztő : Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv. (Kezdőknek.) (ism.) 8.20: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 8.40: Francia nyelv, (ism.) 9.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (ism.) 9.30: Fizikai kísérletek, (ism.) 9.40: Stop! Közlekedj okosan! 9.50: Delta. Tudományos hír­adó. (ism.) 10.15: A Hamr család, (f.-f.) 11.15: Nincs kettő három nélkül. Spanyol zenés film. (ism.) 12.15: Képújság, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Stop! (ism.) 13.55: Technika, (ism.) 14.15: Fizikai kísérletek, (ism.) 14.25: Magyar irodalom, (ism.) 14.55: Pedagógus-továbbképzés, (f.-f.) 15.25: Kamera, (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Üvegfalú. Finn rövidfilm. 16.25: Képújság, (f.-f.) 16.30: Maci Laci. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.00: Bulgária—Magyarország. Olimpiai selejtező labdarú­gó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: A hét műtárgya. 20.45: Berenice levágatja a ha­ját. Amerikai film. 21.25: Zene, zene, zene. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Célpont. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Tudósklub ’83. (f.-f.) 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.20: Diákoknak. 17.00: Tavaszi dallamok. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Politikai fórum. 20.40: Híres előadóművészek. 21.00: Régimódi spanyolok. Spa­nyol játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.55: Videooldalak. 16.05: Hírek. 16.10: Arabella. 16.40: Kosárlabda. 17.00: Tv-napló. 17.20: Reklám. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.00: Reklám. 21.05: Zenei események. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mozgóképek — adás a filmről. 21.00: Hírek. 21.05: Holnap — kulturális adás. SZÍNHÁZ 1983. március 23-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: FOLKLÓR *83 Bérletszünet 19 órakor Szentesen: CYRANO 1983. március 24-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Katona-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Szerencsés Dániel, 8 órakor: Je­lenetek a bábuk életéből. Bé­késcsabai Szabadság: de. 9 óra­kor: Megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari filmbemutató, du. 4 órakor: Hattyúk tava. 6 és 8 órakor: Ezüstnyereg. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: Két pont között a legrövidebb görbe, fél 8 órakor: Az elnök elrablása. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: És megint dühbe jövünk.... fél 8 órakor: Szexis hétvége. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A bátyám öccse minden pénzt megér, 7 órakor: Filmklub. Orosházi Par­tizán: fél 4 órakor: Klabus a világűrben, fél 6 és fél 8 óra­kor: Bulldogok és cseresznyék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom