Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

Hazai tájakon Régi udvarház Tápiószelén Az alig karnyújtásnyira magunk mögött hagyott múltnak is viszonylag kevés tárgyi emlékét őrizzük. A XIX. századbeli táblabíróvi­lágról például nagyrészt csak irodalmi és művészeti alko­tásai alapján tudunk. Élet­terének intim színhelyei, az egykori családi fészkek nyomtalanul eltűntek, s ma már nehezen rekonstruálha­tók hitelesen. Aki olvas­mányélményeit kiegészíten­dő saját tapasztalata alapján kíván képet alkotni az egy­kori falusi kisnemesi élet­módról, a kúriák világáról, Pest megyében, Tápiószelén megteheti. Cegléd és Nagy- káta között félúton felkeres­het egy régi udvarházat, amely múzeumként -fogadja a látogatót. Talán az egyet­len kisnemesi kúria, amely — egykori gazdái jóvoltából is — szinte érintetlenül át­vészelte a történelem viha­rát, és megőrzött berendezé­sével betekintést nyújt egy letűnt világ életébe. A falu egyik mellékutcá­jában, gondozott őspark pla­tánjainak védelmében áll a mindmáig épen maradt, jó arányú kúria, timpanonos, tornácos homlokzattal, két kis toronyszobával. A sze­rény méretű, nem hivalkodó épület a századelőn került a Blaskovich-fivérek tulajdo­nába. A két testvér, György és János olyan haladó szel­lemű család ^ sarja volt, amelyben a földnél, jószág­nál többre becsülték a tudo­mányt, az értékes relikviá­kat, a képző- és iparművé­szeti alkotásokat. Nagyap­juk, Blaskovich Gyula 1848- ban Pyrker egri érsek elár­verezett hagyatékából szár­mazó festményekkel és met­szetekkel alapította meg a gyűjteményt, továbbá meg­váltotta rokonaitól a családi régiségeket. Fia kétszáz da­rabból álló pipagyűjtemény- nyel, Barabás Miklós, Réti István képeivel gyarapította az anyagot. Az 1912-ben Tá- piószelére költözött testvérek elszegényedve is megőrizték, rendszerezték, sőt fegyver- gyűjteménnyel, vadak tró­feáival, tengeri kagylókkal, csigákkal, ritka ásványokkal, festményekkel, szobrokkal tovább bővítették. Múzeumi enteriőr Együtt láthatók a régi kú­riák nélkülözhetetlen beren­dezési tárgyai; a pipatórium, amelynek egyik becses da­rabját állítólag Nagy Péter cár faragta, és adományozta sikeres diplomáciai közremű­ködéséért az egyik ősnek. A fegyverállványon számos fi­gyelemre méltó harci eszköz függ: a II. Rákóczi Ferenc­nek tulajdonított pisztolypár és díszkard; az a török handzsár, amelyet a török szultán ajándékozott Vak Bottyánnak. Finom mívű puskák, népi faragásé lőpor­szaruk, tölténytáskák egészí­tik ki a rekvizitumokat. A kétezer kötetes könyv­tár a szépirodalmi művek mellett történelmi munkák egész sorát őrzi, annak bi­zonyságául, hogy a Blasko- vich-testvérek élénk érdek­lődést mutattak a táj régé­szeti emlékei iránt. A kör­nyéken sejtették Attila hun király székhelyét, és kezde­ményezésükre kezdett ása­tást a Magyar Nemzeti Mú­zeum. Tápiószentmártonban lelték meg 1923-ban azt a IV. századból származó szkíta aranyszarvast, amely egy fő­ember pajzsát díszítette, és feltehetőleg uralkodói jelkép volt. Eredetijét a Nemzeti Múzeumban, galvanomásola- tát az urvarház egyik vitrin­jében őrzik. Az üvegtáblák mögött antik francia és bé­csi porcelánok, ezüst úti ét­készletek, díszmagyarhoz tar­tozó ötvösremekek, melyek közül két erdélyi mellboglár néhány éve a montreali vi­lágkiállításon keltett csodála­tot. Dísztálak, értékes plasz­tikák, képek tanúskodnak a jó ízlésről, a szerzeményezők hozzáértéséről. Az egyik teremben címe­res, díszes lószerszámok lát­hatók. Legendás lóversenyek emlékét idézik a díjak. Ott a tápiószentmártoni híres mé­nesből származó Kincsem képe, szobra, amelyről köte­teket írtak. Ezen a helyen őrzik egyik legjelesebb sike­rének emlékét, az angliai te­nyésztők négyezer méteres goodwoodi futamának fődí­ját. A testvérpár nemcsak új­ságcikkekkel és előadásokkal vállalt részt a korabeli is­meretterjesztésből. A két vi­lágháború között a hét bizo­nyos napjain a falusi gyere­keket fogadták. Ilyenkor ki­húzták az irdatlan nagy ebédlőasztalt, előkerültek a régi társasjátékok, ifjúsági lapok, mesekönyvek. Sakkoz­tak, szórakoztak, felolvasást tartottak, színdarabot tanul­tak be, meguzsonnáztatták őket. A Blaskovich-gyűjtemény huszonegy darabja először 1896-ban, a millenáris kiállí­tás alkalmával került a nyil­vánosság elé. A fivérek 1940- ben nyitották meg kúriáju­kat az érdeklődők előtt. A gyűjteményt mindig is köz­célra szánták. 1952-ben aján­lották fel az államnak. Blas­kovich János 1967-ben bekö­vetkezett haláláig szíves szó­val mutogatta, magyarázta az évszázados gyűjtőmunkával létrehozott kiállítást. A halá­lát követő esztendőben vet­te fel a kúriabeli gyűjtemény a Blaskovich Múzeum nevet, és kisugárzó hatása jóval túl­nőtt a környéken. Évente 8-9 ezer látogató keresi fel. Idő­szaki kiállítótermében álta­lában kéthavonként váltakoz­nak a kortárs festők, szobrá­szok, keramikusok tárlatai. Tamási Tamás A tápiószelei kúria------------------------------------------IgNilUMM Ka landorok, aranyitjak és más ingyenélők O Az utolsó magyar nábob Nem sokkal a háború után flanellruhás férfi és angol­kosztümös hölgy szállt be Budaörsön — akkor még onnan indultak a légi jára­tok — a Prágába induló re­pülőgépbe. Szabályos útle­véllel indultak el Budapest­ről. Az egyik útlevél Steve Szemere sansalvadori ál­lampolgár, a másik az ameri­kai hölgy nevére szólt. Két bőrönd volt egész . poggyá­szuk; az egyikben női ru­hák, a másikban három fér­fiöltöny és fehérnemű volt, no meg egy — díszmagyar. Ez volt minden, amellyel Szemere István — de gene- re Huba —, az egykori mér­hetetlen Szemere-vagyon örököse elhagyta Magyaror­szágot. Tizenhét éves korában tel­jesen váratlanul szakadt rá a nagy örökség, amelyet a földbirtokos Szemere Miklós, a józsefvárosi idők „magá­nos gavallérja”, és Krúdy szerint a „játék nagy tehet­ségű költője” hagyott rá. Hatalmas birtokok és telkek, bérházak, aranyak és éksze­rek jelentették Európa egyik legnagyobb vagyonát. Amikor a végrendeletet kibontották, Szemere Ist­ván egy svájci intézetben nevelkedett. Ott tudta meg, hogy a vagyon tetemes ré­szét ő örökölte. Szemere Ist­ván azonnal repülőgépet bé­relt hitelbe, és Budapestre jött. Az elhunyt Szemere Miklós jogtanácsosa, és va­gyonának kezelője könnyez­ve ölelte keblére a fiatalem­bert. Nem is engedte el a házától, amíg az bele nem szeretett az ügyvéd szép, fiatal lányába. A furfangos jogász mindent elkövetett, hogy az óriási vagyon ne csússzék ki kezei közül. Ad­dig mesterkedett, amíg Sze­mere István feleségül nem vette lányát, pedig mind­ketten úgyszólván még gye­rekek voltak. A kierőszakolt házasság azonban nem bizonyult sze­rencsésnek, noha a fiatal- asszonynak hamarosan kis­lánya született. A gyermek nem tudta lekötni a nyug­talan vérű Szemere Istvánt, akit — talán mondani sem kell — az arisztokrácia és az aranyifjúság egyszeriben kegyeibe fogadott. Éjszaká­ról éjszakára barátaival ti- vornyázott, dobálta a pénzt. Tél végén a bogyós gyü­mölcsöseinkben még elvé­gezhetjük az elmaradt me­chanikai védekezéseket. Kü­lönösen a ribiszke- és kösz­métebokrokat érdemes át­vizsgálni. Az áttelelő kali­forniai pajzstetű és a liszt­harmat komoly veszélyt je­lenthet tavasszal. A pajzstet­ves vesszőket tőből távolít­suk el, s vágjuk le a liszt­harmatos részeket is. A mál­násban a didimellás vessző­foltosság okozhat, gondot. Ha szüret után a letermett, il­letve fertőzött vesszőket nem távolítottuk el, ( most még pótolhajtuk mulasztásunkat. Ugyancsak vágjuk le a mál­navesszőkön előforduló, a karcsú díszbogár lárvája .és a gubacsszúnyog által oko­zott megvastagodásokat. A ribiszke gubacsatkával szem­ben most érdemes a megelő­ző védekezési eljárásokat befejezni. Az elgubacsoso- dott rügyekkel rakodott vesszőket vágjuk le és éges­sük el. Az atkák ugyanis ezekben telelnek át, s ta­vasszal az újra fejlődő haj­tások rügyeit továbbfertőzik. Emellett a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezé­sekről sem- feledkezzünk meg. A ribiszkét például Rengeteget ivott, főleg tö­mény szeszt, s részegen tá­madtak azután azok a hó­bortjai, amelyekről hetekig beszéltek a pesti, úgyneve­zett jó társaságokban. Egy ízben határ menti csehszlovák község vendég­lőjében mulatott bátyjával. Még javában húzta a ci­gány, amikor két szlovák csendőr lépett be, és figyel­meztette őket, hogy nyilvá­nos helyén tilos az ilyen­fajta mulatozás. — Magánhelyen lehet? — kérdezte Szemere István. — Ahhoz semmi közünk — válaszolták a csendőrök. — Hát akkor megveszem a kocsmát — jelentette ki Szemere István, és öt perc múlva már a valódi ár há­romszorosáért ugyan, de az övé volt a vendéglő. A ven­dégeket kitessékelték, majd folytatták a mulatozást reg­gelig. Mielőtt azonban eltá­voztak, Szemere felgyújtotta a kocsmát. Annak idején az egyik is­mert pesti színésznőnek ud­varolt. A délelőtti próbán berúgtak, és pénzük elfo­gyott. — Nem baj — adta ki a jelszót, akadozó nyelvvel Szemere — megyünk a bankba a pénzért, de cigány­nyal ... Előkerítették a háború előtti évek leghíresebb ci­gányprímását és bandáját, és elindult- a taxikaraván a bankhoz. A pénztárteremben Szemere felállította a cigá­nyokat, és a legnagyobb dé­li forgalom idején a cigá­nyok 'rázendítettek. A bank vezérigazgatója és igazgató­ja kezét tördelve kérlelte Szemerét, hogy hagyassa abba a zenélést, de az ittas Szemere kitartott ötlete mel­lett, amíg pénzét fel nem vette. Ilyen, és hasonló botrá­nyokkal tette ismertté nevét Szemere István, akinek köl­tekezései lassan minden képzeletet felülmúltak. Ügy­szólván havonta törte ösz- sze egy-egy vendéglő vagy lokál berendezését, amely­nek árát azután szó nélkül kifizette. Közben feleségétől elköltözött, és még kevésbé fékezte léha életét. Uszálya sodródókból, az éjszakai rügypattanás előtt, illetve rügypattanáskor kell perme­tezni 1,5—2 százalékos No- vendával vagy 5 százalékos Bárium-poliszulfiddal. Gyü­mölcsfaolaj is használható, de csak háromévenként egy­szer. A permetszerek ered­ményesen pusztítják a kali­forniai pajzstetűt. A Novenda és Bárium-poliszulfid emel­lett a lisztharmatfertőzést is csökkenti, sőt, a levéltetvek tojásait is gyéríti. A 3 szá­zalékos Ágról használata azért javasolt, mert az at­kák, levéltetvek és pajzstet­vek ellen egyaránt hatásos szer. A köszmétét hasonlóan védhetjük meg rügypatta- náskór, mint a ribiszkét. Ugyancsak az 1,5—2 százalé­kos Novenda és Bárium- poliszulfid jöhet elsősorban számításba, de az Ágról is javasolt permetszer, 3 szá­zalékos töménységben. A málnát is rügypatta­náskor kell megelőző véde­kezésben részesíteni. A réz­tartalmú szerek a vesszőfol­tosság ellen nyújtanak vé­delmet. Ezért 1 százalékos bordói lével vagy 0,5 száza­lékos Rézoxiklorid 50 WP- vel permetezzünk. Ügyeljünk azonban az időpont pontos élet kalandoraiból, és félvi­lági nők seregéből állott. A háború alatt bevonult légvédelmi tüzérnek. Az ütegállásba, ahol szolgált, naponta kocsiszámra hozat­ta az élelmiszert, hordószám­ra a bort. A háború alatt ismerkedett meg egy szép, elvált pesti asszonnyal, hó­napokig együtt jártak. Sze­mere vagyonokat költött a nőre. Végül az asszony rá­beszélte, hogy vagyonának egy részét juttassa külföld­re. Vállalkozott is rá, hogy kicsempészi az országból. Szemere gyanútlanul adta át ékszereit, rúdszámra az ara­nyakat, és zacskószámra a Napóleon-érméket. A vállal­kozó szellemű nő ki is csem­pészte az országból a több milliós értékeket, de aztán többé nem jelentkezett. Hogy mi történt vele és a milliókkal, nem sikerült megtudni. Szemere István közvetlen az ostrom előtt ismerkedett meg egy Amerikában szüle­tett, magyar származású asszonnyal. A csinos és okos nő legfőbb vonzereje az volt, hogy szemrehányás nélkül tűrte Szemere mula­tozásait, sőt együtt ivott vele. Az ostrom után Leány­falun béreltek villát, és úgy éltek tovább, mintha mi sem történt volna. A Nem­zeti Kaszinó romépületében ütötte fel tanyáját akkoriban a Nemzeti Kiskávézó, Sze­mere itt találkozott az el­múlt rezsim lecsúszott nagy­ságaival. De pénze ekkor már nem volt. Aztán egy nap külföldről egy sansal­vadori útlevelet kapott. Csak nehezen emlékezett vissza arra, hogy az ostrom alatt, egy részeg éjszakán valaki felajánlotta neki: akar-e sansalvadori állam­polgár lenni. Szemere vala­mit dadogott, majd szó nél­kül kifizette érte az össze­get, amit az illető kért. Az­tán el is feledkezett az egészről. Hogy kivándorolhasson, három szobányi bútorát, és több tucatnyi festményét há­romezer forintért elkótyave­tyélte, és néhány ezer forin­tot úgy szerzett, hogy a Pestlőrincen levő ötven hold- nyi házhelyei közül eladta, ami még megmaradt. Clip­per jegyet szerelmének báty­ja küldött Amerikából. Így végződött az utolsó magyar nábob hazai regénye. (Vége) Bállá Ödön betartására, mert ha rügy­pattanáskor elmulasztottuk a •permetezést, később már az említett szereket nem hasz­nálhatjuk. Rügypattanás után ugyanis a Miltox Spe­cial 0,3—0,5 százalékos per- metlé ajánlott. A szamóca védelmére is gondoljunk kora tavasszal. Amint a tőlevelek megjelen­nek, a bokrosodás megkez­dődik, el kell kezdenünk a permetezéseket. Főként a szamócaatka és a sodrómo­lyok elleni megelőző perme- tezéskre van szükség ebben az időszakban. Érdemes azonban a növényvédő szer­hez levélfoltosságot okozó gombabetegség elleni per- metszert is keverni. Ezért a Dithane M—45 0,2 százalé­kos oldatát keverjük az at­kaölő Pol-Akaritox 0,2 szá­zalékos oldatához, s együt­tesen permetezzük a tövek­re. Ha az ültetvényben sza­mócaatka nem veszélyeztet, akkor elegendő a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatának és az Orthophaltan 0,2 százalé­kos oldatának keverékével történő permetezés. Az elő­írt mennyiségben Wuxál le­véltrágyát is keverhetünk a permetlébe, mert ezzel kü­lön idő és fáradtság nélkül meggyorsíthatjuk kedvenc gyümölcsösünk kora tavaszi fejlődését. R. F. Bogyósok ébresztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom