Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

1983. március 12., szombat A dolgozó ember érdekében a szocialista országok szakszervezeteinek kézfogása Ha arról olvasunk, hogy összeültek a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjainak vezetői, az át­lagember felfigyel, hiszen megszokta, hogy ott olyan állásfoglalások születnek, amelyek mindenki számára fontosak. Ugyanilyen ki­emelt érdeklődés kíséri a KGST különböző szintű ta­nácskozásait is. Viszont alig- alig hallunk a baráti orszá­gok együttműködésének sok más területéről, köztük pél­dául a szakszervezetek mind gyümölcsözőbb kapcsolatai­ról, pedig a dolgozó emberek életében — gondoljunk pél­dául a közkedvelt csereüdü­lésre! — ezek is előnyösen éreztetik a hatásukat. Az együttműködés a szo­cialista brigádoktól kezdje a vezető szakszervezeti fóru­mokig minden szintre kiter­jed, a formái rendkívül gaz­dagok és változatosak. 0 tárgyalásoktól a csereüdülésig Régi, több évtizedes ha­gyománynak számít már pél­dául a szakszervezeti vezető fórumok kölcsönös tapaszta­latcseréje. Ennek méreteire jellemző, hogy 1982-ben 395 szakszervezeti delegációt fo­gadtak a Szovjetunióban a testvéri országokból s 310 szovjet szakszervezeti kül­döttség tett viszontlátogatást. Ennek keretében találkoztak például a SZOT, illetve a VCSZPSZ, vagyis a Szovjet SZOT vezetői Moszkvában., Az ilyen két-, vagy több­oldalú tanácskozásokon fon­tos elvi és gyakorlati kérdé­seket vitatnak meg. Olyano­kat például, mit lehetne, kel­lene tenni azért, hogy job­ban érvényesüljön a dolgozó ember alkotó kedve, miképp lehetne fokozni a munkások szakmai és általános művelt­ségét, milyen módon kellene ösztönzőbbé tenni a bérezést, hogyan fejlesszék a szociál­politikát, tegyék hatékonyab­bá a munkavédelmet, mit te­hetnek a szakszervezetek a dolgozók lakáshelyzetének ja­vításáért, a szabad idő kul­turáltabb eltöltéséért- és így tovább. A viták során sok jó tapasztalat a felszínre ke­rül, s arra törekszenek, hogy ezgket közkinccsé tegyék és — a „Tanuljunk egymástól” jelszó jegyében — a többi országban is hasznosítsák. Hasonló jellegű és célzatú találkozókra kerül sor az élet sok más területén is. Rendszeressé vált például, hogy munkásbrigádok láto­gatnak „háztűznézőbe” egy­máshoz, műszaki szakembe­rek vitatnak meg egy-egy időszerű szakmai témát. Egy­mástól messze lakó — de kö­zös témán munkálkodó — újítók, feltalálók cserélik ki a nézeteiket; szakszervezeti művészeti együttesek adnak vendégműsort. Együttműköd­nek a szakszervezeti könyv­kiadók, illetve lapok szer­kesztőségei, magyar szak- szervezeti aktivisták tanul­nak a VCSZPSZ moszkvai és leningrádi nemzetközi tan­folyamain. Szakszervezeti nemzetközi sporttalálkozókat szerveznek, s mind nagyobb tömegeket mozgat meg «az egyre népszerűbbé váló kül­földi csereüdültetési akció. . j 1300 szovjet gyár testvérüzemei Az élet forrása persze a munka, ezért az együttműkö­désben is erre helyezik a hangsúlyt. Az életközelség azt kívánja, hogy a vállala­tok, munkabrigádok, illetve különböző munkaközösségek közvetlen, alkotó kapcsolat­ban legyenek egymással. Hogy vannak is, annak il­lusztrálására csak néhány adat. Napjainkban több mint 1300 szovjet gyárnak — vagy inkább vállalatnak, kombi­nátnak — vannak testvér­üzemei a szocialista orszá­gokban. Rendszeresen talál­koznak és szakmai megbe­széléseket tartanak például Moszkva és Budapest több gépipari üzemének dolgozói, Donyeck és Osztrava bányá­szai, Odessza és Várna ki­kötőmunkásai, Ivanovó és Drezda textilipari üzemeinek szövői, mérnökei és így to­vább. Aki már járt Záhonyban, illetve Csopon, s tudja, hogy milyen óriási árutömeget mozgatnak meg ott évente, az érzékelni és értékelni tud­ja, mennyire fontos és nél­külözhetetlen, hogy időnként összeülnek és jobban össze­hangolják a munkát a két határállomás vasutasai. Ha­sonlóan hasznos kapcsolatok alakultak ki a hajózásban, a légiforgalomban és az élet sok más területén is. Az internacionalista össze­fogás egyik legszebb példája volt az a nemzetközi munka­verseny, amely a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájá­nak kezdeményezésére bon­takozott ki 1977-ben a baráti országokban, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­neplésére. A verseny, á „Tanuljunk egymástól!”-jelszó gyakorlati megvalósítása rubelben és forintban mérhető haszonnal jár a testvérországok számá­ra. Az ukrajnai Lvovpromszt- roj tröszt egyik brigádja pél­dául egy olyan — fajanszlap­pal történő — burkolási tech­nológiát sajátított el Magyar- országon, amely — miután ez később az egész trösztnél közkinccsé vált — lehetővé tette, hogy egy év alatt több mint hat tonna cementet ta­karíthatott meg a tröszt min­den brigádja. Magától érte­tődik, a Csepeli Gépgyár bri­gádjai is sok jó ötlettel, gon­dolattal lettek gazdagabbak, amikor a Moszkvai Csiszoló- gépgyárba látogattak, mint ahogy a donyecki szén­medence meg a Borsod me­gyei Szénbányák bányászai sem tértek haza „üres kéz­zel”, amikor kölcsönösen megtekintették egymás föld alatti munkahelyeit. fl szakosodás új formái Nemrég fejeződött be Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusa, amelyen a ma­gyar és más testvéri orszá­gok szakszervezeti küldött­ségei is részt vettek, felszó­laltak, s részletesen foglal­koztak azzal, miképp lehetne még gazdagabbá, gyümölcsö­zőbbé tenni a kapcsolatokat. Bár az -elképzelések, a ter­vek részletes kifejtésére nincs mód, befejezőként hadd utaljunk csak arra, hogy „nemcsak” a testvérországok gazdasági együttműködésé­ben van szakosodás, hanem — a mozgalmi munka sajá­tosságait figyelembe véve — még a szakszervezeti munká­ban is. Már korábban meg­állapodás született például arról, hogy a szovjet szak- szervezetek mindenekelőtt a termelést segítő tevékenység átfogó és részkérdéseiben, a bolgárok a szervezési tömeg­munka, a magyarok a lakás­kérdés, a lengyelek a neve­lő és kulturális tevékenység, a csehs .lovákok pedig a tár­sadalombiztosítás időszerű és megoldandó feladatainak ta­nulmányozásában mélyedtek el különösen, s gondoskodtak arról, hogy — a többi szocia­lista ország szakszervezetei­nek tapasztalatát is összegez­ve — a jövőben még hatéko­nyabbá, színvonalasabbá vál­jék e területeken a szakszer­vezetek munkája. Az egész szocialista kö­zösség, a dolgozó emberek millióinak előnyére és hasz­nára. N. Jugov Latin-Dmerika kilátásai 1982—1986-ra! A latin-amerikai országok gazdasági fejlődé­se a következő négy évben messze elmarad a korábbi fél évtized eredményeitől. A térség gazdasági fejlődés listáját vezető Paraguayban is csökken a gazdasági növekedés. Az eddigi növekedési ütem általában kétszámjegyű volt, még az elkövetkező négy évre csak évi 4—7 százalékos növekedés várható. Argentína, Bra­zília, Mexikó és Uruguay belföldi összterméke (GDP) az előrejelzés szerint évi 1-2 százalék­kal csökken. A térség államai a kereskedelmi mérlegüket valószínű, hogy a korábbinál nagyobb aktívum­mal zárják, ami azonban kevés országban ele­gendő arra, hogy ellensúlyozza a fizetési mér­leg hiányt. A latin-amerikai kormányok fő gondja az inf­láció lassítása, megfékezése. A szakértők véle­ménye szerint nagyon magas infláció várható Argentínában, Brazíliában, Mexikóban és Costa Ricában. Az országok többségében széles körű árellenőrzés bevezetésére lehet számítani. Az energiakilátások a térség olajimportőreinek kedveznek. Az olajexportőr országokra — Ecua­dor, Peru és Venezuela — nehéz idők várnak, most kell majd hozzáfogniuk a kiigazító in­tézkedésekhez. A szakértők véleménye szerint a térség or­szágaiban tovább nő a munkanélküliség. Tudományos innen „Maximális gondatlanság” Kártérítés a ha Iái sugárért? *0t Egy 1951-es nevadai robbantás szemlélői (Fotó Der Spiegel — KS> Az évszázad jogi esetének minősítette az amerikai saj­tó. Pedig a közvetlenül érintetteknek sokkal inkább életük, környezetük sorstra­gédiája, amelyet az esetle­ges majd 2,5 milliárdos kár­térítés sem tehet meg nem történtté. De hol van még a kártérítés? . Az ' „atomper” még csak tavaly ősszel kez­dődött Utah állam fővárosá­ban, Salt Lake Cityben. Hogy meddfg tarthat, azt megjósolni sem lehet. Mi­ként azt sem, hogy mennyi áldozatot szed még az a 12 éven át folytatott kísérletso­rozat, amelyet az Egyesült Államok kormánya végezte­tett az ötvenes években az atombombákkal. A kezdet 1951, a színhely az Utah és Arizona államok határán fekvő sivatag. 1962- ig több mint 100 nukleáris bombát robbantottak itt fel a föld felszínén. Az első kí­sérleteknél nem csak a kiren­delt katonák voltak jelen: a „rendező” Atomenergia Bi­zottság valósággal toborozta a nézőközönséget a környé­ken lakó településeken. „Gyertek, nézzétek, hogyan csinálják a történelmet” — volt a jelszó. Úgy 25 ezer gyanútlan polgár nézte meg — vagy élte át a közelben — a nukleáris kísérleteket, s majd 200 ezer katona volt jelen a 11 év alatt a rob­bantásoknál. Azóta kétsé­get kizáróan megállapítot­ták az orvosok, hogy közü­lük megdöbbentően sokan betegedtek meg rákban. A kornyék lakossága szintén kénytelen naponta szembe­nézni a tragédiával: rák, leukémia, torzszülött cse­csemők, korai halálesetek sora sújtja a vidéket. 195T májusában például egy új bombát próbáltak ki. Ez nem lövellte az égbe a szokásos gombát: felhője szétterült, és rátelepedett St. George fa­lura. Utóbb kiderült, hogy egy szakértő a korábbi rob­bantásoknál ötször nagyobb radioaktív koncentrációt mért a levegőben: pontos adatot nem mondhatott, mert Geiger-számlálójának ská­lája csak 300 milliröntgenig terjedt. 1954-ben egy rob­bantás idején a közelben forgatott egy filmes stáb. A 150 emberből 91-en beteged­tek meg rákban, 46-an meg is haltak. Az amerikai szövetségi ál­lamot most majd 1200 pol­gár pereli 2,4 milliárdos kár­térítésre, mert „hanyagul maximális gondatlansággal” járt el a kísérleteknél. De ennél nyilvánvalóan többről van szó. Az dől el a bírósá­gon, hogy vajon joga volt-e (van-e) az államnak a nem­zeti biztonságra hivatkozva, sorozatos kísérletekkel ár­tatlan' polgárok tömegének egészségét tudatosan veszé­lyeztetni ? Ugyanis az azóta napvi­lágra került titkos doku­mentumokból kiderült, hogy a szakemberek nagyjából tisztában voljak a nukleáris robbantások lehetséges kö­vetkezményeivel. A lakossá­got mégis azzal nyugtatták, hogy a kísérletek „abszolút veszélytelenek”, s ezt mond­ták a kirendelt katonáknak is. Egy kongresszusi vizs­gálóbizottság két éve joggal állapította meg, hogy a szö­vetségi kormány semmit nem tett az emberek védel­mében. „A második világhá­ború — Hirosima, Nagaszaki — óta amerikai atomfegy­vereknek csak amerikaiak estek áldozatul” — írta ke­serű iróniával az egyik lap. A. K. Pillanatkép — Madagaszkárról Madagaszkár földünk egyik legnagyobb szigete, területe 587 041 négyzetkilométer, na­gyobb, mint azé a Francia- országé, amelynek 1960-ig gyarmata volt, amikor kiki­áltották a független Malgas Köztársaságot. Röviden VÍZBEN OLDÖDÓ SÖRÉT Kanadában a sörétszemek mindén évben a kacsák ezrei- nek a pusztulását okozzák. Nem ' mintha ilyen sokat lelőnének közülük, hanem azért, mert a kacsák megmérgezik magukat a sörétszemekkel. Lövések révén mintegy 600 tonna sörét kerül évenként a vízi madarak élet­terébe. A madarak, különösen azok a fajok, amelyek a vizek fenekén és iszapjában kutatnak táplálék után, a magvakkal és a homokszemcsékkel együtt a sörétszemeket is megeszik. A rágógyomorba kerülnek, ahol fi­nom porrá őrlődnek, feloldód­nak, és a vérkeringésbe jutnák. Feltételezik, hogy egyetlen sö­rétszem halálos ólomadagot tar­talmazhat. A kanadai Nemzeti Kutatótanács keresi a módszert, hogyan lehetne megszüntetni ezt a veszélyt. Olyan söréttel kísér­leteznek, amelyben vízben ol­dódó kötőanyag tartja össze az ólomport. Száraz állapotban szi­Fejlődő mezőgazdasági or­szág. Sokféle természeti kin­cse van: csillám, szén, arany, nikkel, tantál, titán, kvarc­kristály, de bányászata még­sem jelentős. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaság­ban dolgozik. Érdekesség lárd és vadászásra alkalmas, vízbe vagy iszapba hullva azon­ban szétesik, és finoman elosz- lik. BÉKAMÉREG Dél-Amerikában, Kolumbia ős­erdeiben őshonos egy két-három centiméter hosszú és alig egy- grammos kis béka (Phyllobates latinasus), amely rendkívül erős mérge miatt közvetlen életve­szélyt jelent emberre, állatra egyaránt. A béka bőréből nyert váladék kémiai vizsgálata kimu­tatta, hogy három, egymáshoz szerkezetileg hasonló vegyü lét­ből áll. Ezeket batrachotoxin A. B és C-nek nevezték el. A víz­ben és az acetonban jól oldódó méreganyagról később az is ki­derült, hogy kémiai szerkezete alapján a sztereidok közé tar­tozik. A légzőizmokat bénító, fulla- dásos halált okozó batrachoto- xint ma a legerősebb nem fe­hérje természetű méregnek tart­ják. Az indiánok nyílmérgénél, a kurárénál is erősebb: ötven- szer hatékonyabb a kobra neu- rotoxinjánál, ötszázszor a ten­még, hogy Madagaszkár va­lóságos gyógynövény-paradi­csom, ám e téren sincsenek kiaknázva lehetőségei. Mada­gaszkárhoz számos sziget és korallzátony is tartozik. így érthető, hogy a lakosság egy része a tengerből él, bele­értve a gyöngyhalászokat is. A trópusi éghajlatú ország lakosainak 98 százaléka mal­gas; Indonéziából és Afriká­ból betelepült, népek keve­réke. A fennmaradó 2 szá­zalék pedig: francia, indiai, kínai és arab. Az írástudatlanság mérté­ke még mindig magas, mint­egy 61 százalékos, pedig ál­lami és egyházi iskolák egy­aránt működnek. 1976 óta ötéves tankötelezettség érvé­nyes, de a kevés tanterem miatt a gyerekeknek nem egészen a fele jár csak isko­lába. Orvosi ellátottsága a fejlődő országokhoz viszo­nyítva közepes; 10 770 la­kosra jut egy orvos. Képün­kön a főváros, Tananarive egyik elemi iskolája látható. (KS) geri uborkák mérgénél, és ezer­szer erősebb, mint a nátrium- cianid. Kristályos formában akár tizenöt évig is eltartható anél­kül, hogy bomlásától tartani kellene. Egy milligramm előál­lításához körülbelül 80 békára van szükség. REUMA Román kutatók megvizsgálták néhány reumás betegség csalá­don belüli halmozódását. Meg­állapították, hogy a heveny reu­más izületi gyulladásban vagy idült reumás csigolyabetegségek­ben szenvedő betegek család­jaiban a betegségek előfordulá­si aránya 3,7, Illetve 3,06 száza­lék (Az idült ízületi gyulladás aránya 0,57, illetve 0,11 száza­lék.) Az idült izületi gyulladás négyszer olyan gyakran fordul elő ugyanazon családon belül, mint általában. Minden arra utal, hogy a reumás betegségek­ben is szerepe van az öröklő­désnek. Az öröklődő tényezők­nek azonban valójában aláren­delt szerepük van a környezeti hatások — elsősorban a kedve­zőtlen lakásviszonyok — mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom