Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 8., kedd Sándor Judit: „Szeressétek a gyermekeimet!” Szabó Lőrinc, a költő apa A világirodalom legszebb verseit a szerelemről és az anyaságról írták. Természe­tesen férfiak, akik olykor bűntudattal, ám mindig hó­dolattal Írtak a másik nem szépségéről, az élettel meg­ajándékozó anyáról. Erkölcsi érzékünk elfogadta ezt, rend- jénvalónak találta. Némi vál­tozás éppen napjainkban fi­gyelhető meg. Senki se vitat­ja a nők szépségét, az anyák áldozatait, érdemeit, de mint hiányzó „családalkotó ele­met” egyre többet emlegetik az apát is. Olvastam tanul­mányt, amely beat-énekese­ink szoprán felé hajló hang­ját, cifrálkodását, feminin viselkedését is az apák és a férfi pedagógusok hiányára vezeti vissza. Nyilvánvaló, hogy ez a problémamegköze­lítés kissé komikus, de valós (nevelési és társadalmi) gon­dokat jelez. Az ember gyer­mekkorában azokat az élet­mintákat, modelleket követi, amelyeket a környezetében lát. A nevelésben nincs lég­üres tér. A hiányt (esetünk­ben az apák, férfi pedagógu­sok) pótszerekkel kompenzál­ja a serdülő lélek. Mindez elöljárónak talán elég is Sándor Judit igen ér­dekes könyvéről szólván. Nem tudok (magyarul) még egy műről, amely az apáról és az apaságról szólna. Ma­gam is meglepődök, amikor ezeket a sorokat leírom, olyan nyilvánvaló ez a hi­ány. Mit várjunk a fiúktól, a leendő apáktól, ha erre a feladatra nem készítjük fel őket? A kérdés jogosságát aligha lehet éppen ma vitat­ni, amikor az ifjúságnak szánt magazinok is csupán a szexről beszélnek, amikor a két nem viszonyáról van szó. Sokkal kevesebb, vagy sem­mi arról a felelősségről, amely mindkét szülőt egyfor­mán terheli. Nos, Sándor Ju­dit, a neves operaénekesnő nem valamiféle elméleti, pe­dagógiai könyvet akart írni. De igenis példaképet, mond­hatnék, egyfajta modellt raj­zolt Szabó Lőrinc, az apa alakjának felidézésével. Ép­pen arról a Szabó Lőrincről, akit irodalmi köztudatunk a „Mindenért semmi” férfiön­zése, a „Huszonhatodik év” szerelmi regénye alapján vél ismerni. S persze a gyakran szavalt Lóci versek alapján is, de ezekben meg a „ha­szontalan kis lurkóra”, a gé­zengúz kisfiúra rácsodálkozó felnőttet látják. Igen, de Sza­bó Lőrincnek két gyereke volt, s furcsa módon éppen a lánya „Kisklári” .nem sze­repel a verseiben. Mi lehet ennek az oka? — boncolgat­ja Sándor Judit. Korabeli do­kumentumokat: nyilatkozato­kat, visszaemlékezéseket, Gá- borjáni Szabó Klára gyerek­kori naplóit, s nem utolsó­sorban Szabó Lőrinc leveleit idézi. Bizonyítva és leírva azt a folyamatot, ahogyan a fia­talon (21 évesen) megháza­sodott költőben fokról fokra ébredt fel és tudatosodott az apaság érzése és felelőssége. A kettő ugyanis nem azonos és nem is egyszerre jelentke­zik. Az anya már a foganta­tás pillanatától szervesemért testi kapcsolatban van gyer­mekével, teste és élete részé­nek érzi. Az apák nem ezt érzik, élik át. Szabó Lőrinc is akkor „fedezi fel” a kislá­nyát, amikor az megszólal, értelme nyiladozni kezd. Et­től kezdve valóságos szelle­mi izgalmat jelent neki meg­figyelni és leírni a kicsi moz­dulatait, szavait, megnyilvá­nulásait. A szó szoros és jó értelmében „megtanulja”, mi is a gyerek, s haláláig tanul is tőle. Ez a nyitottság, őszin­teség és az átlagember szá­mára talán meghökkentő nyíltság jellemzi Szabó Lő- rincet a verseiben is, a gye­rekeihez fűződő kapcsolatá­ban is. Soha nem a tekinté­lyével akar hatni. Nemcsak érdekli a gyerekei vélemé­nye, de a legnagyobb tiszte­letben is tartja azokat. Még akkor is, ha nem ért velük egyet. Nem szégyenli. nem takargatja fogyatékosságait, esendőségét sem előlük. Ép­pen ezzel éri el, hogy a ki­csit koravén kislánya ra­jongva szereti, és társának tekinti. Tudja, hogy egy nagy ember, költő lánya, de az nem hat rá — éppen az előb­biek miatt — nyomasztóan. Sándor Judit, mint a csa­lád barátja, jól ismerte az apát, Gáborjáni Klárát is. Könyve nem lépi át a köte­lező diszkréció határait, még­is lényeges és fontos dolgo­kat tudunk meg Szabó Lő­rincről. Az apáról, de ez el­választhatatlan a költőtől. A kötetet a Móra Kiadó adta ki, de aligha csak a gyere­kek olvashatják haszonnal. Sőt, kívánatos lenne, hogy szüleik (apjuk) is vegyék kézbe! Horpácsi Sándor Orosz nyelvi verseny — szakközépiskolásoknak Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a napokban rendezték meg a szakközép­iskolai tanulók orosz nyelvi tanulmányi versenyét. A vetélkedőn a megye 8 isko­lájából érkezett diákok ad­tak számot nyelvtudásukról. Az egyéni verseny alapján a következő eredmények szü­lettek: első helyezést ért el Petykó Csilla, a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépis­kola tanulója, második lett Balázs Mária, a Békéscsabai Egészségügyi Szakközépis­kolából, a harmadik helyen pedig Polcz Ágnes, a Sarka- di Postaforgalmi Szakközép- iskola diákja végzett. Nagyszerű ötlet! A békéscsabai ifjúsági és úttörőház a Hétvégi szabad­iskola keretében igen tartal­mas hétvégi programokra in­vitálja a családokat. A hét­végi családi kirándulások el­ső állomása március 26-án megyei körút lesz. A részt­vevők megtekintik a békési tájházat és iskolamúzeumot, a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhelyet, Szeghalmon a helytörténeti közgyűjte­ményt, Gyomaendrődön a Kner Múzeumot, végezetül pedig Békéscsabán a Gabo­namúzeumot. A kirándulások következő időpontja április 10-e, va­sárnap. A programban részt vevők ez alkalommal Buda­pestre látogatnak el, ahol megtekintik a Magyar Nem­zeti Múzeumot, és kikapcso­lódásként szórakozhatnak a Vidám Parkban. Május 7-én, szombaton az ifjúsági ház autóbusza Egerbe és a vá­ros környékére viszi a csa­ládokat, ahol a helyi neve­zetességekkel ismerkedhet­nek meg. Május végén újra Budapest a cél, ahol az Or­szágos Hadtörténeti Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz szerepel a programban. Az igazi kikapcsolódást szolgáló kirándulások végezetül au­gusztus 20-án, szombaton, a budapesti alkotmány napi ünnepségen való részvétellel zárulnak. E nagyszerű program má­sik előnye, hogy igen mél­tányos áron vehetnek részt az érdeklődők. Sőt az, aki minden programra benevez, 20 százalékos árkedvezményt is kap. A kérdés már csak az: vajon elég lesz-e egy busz az igények kielégítésé­re? (b. s. e.) Közművelődés a dévaványai művelődési házban (Tudósítónktól) Az elmúlt évben rendsze­ressé váltak a kulturális rendezvények és rendezvény- sorozatok Dévaványán. Ki­emelkedő eredményeket ér­tek el a színházi előadások megszervezésében. Külön „Gyermekbérlet”-et hoztak létre az alsó tagozatos isko­lásoknak, valamint óvodá­soknak. Ezen belül négy színházi és bábelőadás volt. Jellemző azok látogatottsá­gára: egy-egy alkalommal 2 előadást is kellett szervezni, hogy az igényt megfelelően kielégíthessék. Minden alka­lommal több száz kisgyerek ujjongása kíséri a színészek játékát. Rendszeres a felnőttek számára rendezett színházi előadás is. Sajnos, ez már nem olyan zsúfolt nézőtér előtt zajlik. Talán az üzemi közönségszervezői hálózat megszervezésével — amit most próbálnak kialakítani — hatékonyabbá lehet tenni. Jól működő szakköri tevé­kenység tapasztalható az in­tézményben. Rendszeres a foglalkozás az iskoláskorúak között a báb-, citera-, batik-, sakk- és az elmúlt évben alakult színjátszókörben. A nyugdíjasklub hetente há­rom alkalommal tart sza­badidős foglalkozást. A népdalbarátok köre, a cite- razenekar és a díszítőművé­szeti kör is hallat néha ma­gáról. A művelődési ház idei ter­vei között szerepel a sárréti napok megrendezésében a bábostalálkozó megszervezé­se, a helyi amatőr művészek patronálása, a FIN és a nyá­ri rendezvénysorozat lebo­nyolítása, valamint a szabad­téri színpad használhatóvá tétele. Szalay Sándor Pódium Színház ’83 Az őszi sorozatot követően újabb három előadással je­lentkezik a békéscsabai Ku- lich Gyula Ifjúsági és Üttö- rőház Pódium Színház-soro­zata. Az első előadás már­cius 13-án, este fél 9 órai kezdettel lesz, amelyben a Látta-e már Budapestet éj­jel? című revűműsor szóra­koztatja a sorozat kedvelőit. Az összeállítás a Maxim, a Savoy és Moulin Rouge mű­sorából ad ízelítőt. Emellett természetesen több neves énekes, táncos is fellép. A sorozat második előadá­sán a Hököm Színpad Hu- bay Miklós: A zsenik isko­lája és Karinthy Ferenc: Gőz című darabjának be­mutatójára kerül sor, Ka­rinthy Márton rendezésében. A szereplők: Harsányi Gá­bor és Andorai Péter. A költészet napjának me­gyei eseményeként mutatják be a Pódium Színház kere­tében a Kései sirató című emlékestet. A műsor előtt Bata Imre, az Élet és Iro­dalom főszerkesztője, iroda­lomtörténész mond beve­zetőt. A kétrészes műsorban fellép Pécsi Ildikó érdemes művész és Madaras József érdemes művész. Kép a kétegyházi könyvtárból Fotó: Gál Edit KÉPERNYŐ Egy kis szociológia Nem tudom pontosan, mi­re értette a többes számot a Kezdők című tévéfilm szer­zője, Zimre Péter, arra-e, hogy kezdő öngyilkos került egy kezdő bíró elé? Lehet. Mindenesetre az egyik ga­rázdaság vádjával állt a bí­róság előtt, mert látványo­san, a pesti utcán akarta magát elégetni kilátástalan helyzete miatt, a másik első perét folytatta le, lelkiisme­rete szerint ugyan, de főnö­ke többszöri rosszallása mel­lett. Hiszen az ügy világos, az illető botrányosan visel­kedett, minek akkor a tár­sadalmi háttér keresése? A két fiatal férfi vergődése, ha nem is azonos súlyú, többet megért volna az 50 percnél, s a tárgyalási keretnél kü­lönb, nem ennyire leegysze­rűsített formát. De így volt, s épp ebből adódott, hogy már-már az elején valami furcsa ütötte meg az ember fülét, s tartott egészen vé­gig. A megszólítás. A vádlottat Bence István­nak hívták, s foglalkozása szippantóautó-vezető volt. Ezen a néven — az ügyvéd­jét kivéve — az egész tár­gyaláson kétszer említették. Amikor a nevét kérdezte a bíró, és amikor az ítéletet kihirdette. Egyébként per Bence volt, neki is, az ügyésznek is. Pedig, ha jó akaratú, rendes embert lát­tunk valaha, ez az ifjú bíró az volt. Teljesen felfogta a vádlott nagy baját, sőt, megalázottságát is, amelyből bőven kijutott a gőgös-pén- zes-zöldséges apóstól, aki mi­att végül ide került. A ta­núknak végig volt teljes ne­vük, időnként ön lett belő­lük, egyikük — az após — még Ür is volt, holott ezt rajta kívül csak a szakértő pszichológus érdemelte ki. Ám Bence csak Bence maradt. A szerző maradt el a kor­tól, vagy a kor saját magá­tól, eldönteni személyes bí­rósági tapasztalat híján, le­hetetlen. Egy rég hallott tör­ténet viszont felötlik. Egy szakmunkás mesélte üdülés közben, valami tapintatlan­ság apropóján. Pozsonyi születésű, ott is élt sokáig. Egyszer az ottani múzeum­ban az egyik kép előtt egy asszony karolt belé, hasonló alkatú férjével tévesztette össze hátulról. A férj ha­mar előkerült, s a kölcsönös bemutatkozás és zavar után gyorsan kiderült, hogy ő a főposta igazgatója, a másik meg a híres péküzem kétke­zi dolgozója. Ezek után tett az igazgató javaslatot né­hány pohár sörre a közel­ben. Ahol le is ültek, be­szélgettek, majd elbúcsúztak. Nem máma: a harmincas években történt. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: „Aranyláz” a biológiában. 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 9.44: Bölcsődal. 10.05: MR 10—14. 10.35: A székesfehérvári honvéd­helyőrség fúvószenekara játszik. 10.47: Lemezmúzeum. 11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. Bob herceg. 14.32: Julian Bream Dowland- műveket játszik lanton. 14.4Ö: Élő világirodalom. 15.05: Lukács Pál mélyhegedűn játszik, Rados Ferenc zon­gorázik. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Régi híres énekesek mű­sorából. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. 17.30: Kozák Gábor József: Mu­zsika gordonkára és népi zenekarra. 19.15: Gondolat. 20.00: Bruno Walter vezényli a bécsi és a New York-i fil­harmonikus zenekart. 21.00: Lélek és test. 21.30: Operaáriák. 22.30: Ferencsik János Kodály- kórusokat vezényel. 22.50: Akitől tanultam. 23.00: Kamarazene. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8.05: Harangozó Teréz énekel. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Balázs Árpád: Tizennégy könnyű zongoradarab. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Sanzonműsor négy tétel­ben. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini — tonik. 18.47: Nóták. 19.25: A középkori matematika története. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye. 21.00: Gramofonalbum. 21.30: A fuvolaművész igazgató. 22.00: Népdalkörök pódiuma. 22.25: Magyar operaénekesek operettfelvételeiből. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Kodály vonósnégyes fel­vételeiből. 10.42: Dzsesszarchívum. 11.40: Zenekari muzsika. 13.07: Kórusok, hangszerszólók. 14.00: Fiatalok stúdiója. 14.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 15.00: Szereted az operát? 15.30: Bruckner: II. szimfónia. 16.30: Teljesítmények nyomában. 17.00: A Pikk Dáma. 18.00: A Poptarisznya dalaiból. 19.05: Jogtanács. 19.35: Bach: I. brandenburgi ver­seny. 20.00: Kincseket hoztál. 20.31: Manón Lescaut. 21.21: Maurizio Pollini zongorá­zik. 22.15: A progresszív beat híres lemezei. 22.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dalida énekel. Közben: Nőnapi csokor. Benkő Imre jegyzete. 17.20: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.35: Gyermekciterások városi lakótelepen. A legfiatalabb szolnoki zenekart mutat­juk be. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Világslágerek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Neoton együttes új da­laiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Alt. isk. 4. oszt.) 8.25: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.10: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 5—8. oszt.) 9.25: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 10.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 11.00: Aki mer, az nyer! Vetél­kedő 5. osztályosoknak, (f.-f.) 11.30: Képújság, (f.-f.) 13.40: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) (ism.) 14.20: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.30: Történelem, (ism.) 15.05: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.15: Napköziseknek. Élő mú­zeum. 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Hatvanon túl. A szegedi körzeti stúdió műsora, (f.-f.) 16.15: Nyugalmunk érdekében, (f.-f.) 16.40: Képújság, (f.-f.) 16.45: Sakk-matt. (f.-f.) 17.10: Zenés körkép. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: „Ünnepnapon hétközna­pokról.” (f.-f.) 18.15: Traktorista lányok, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. ' 20.00: Az Onedin család. 20.55: Stúdió ’83. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gólyavári esték. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: A sors iróniája. Francia film. 22.20: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.35: Fiatalok klubja. 17.20: Ezer szakma. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A modern nő. Dokumen­tumfilm. 20.35: Nőnapi összeállítás. 21.15: Tv-színház: Júliusban nem virágzik. Tv-játék. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Zágráb. 17.00: Tv-napló. 17.10: Latin-Amerika. 17.40: Hírek. 17.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről? 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Tv-napló. 19.00: A technika az erő és a gyengeség között. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: A megmentett sebesült — visszaemlékezés. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. SZÍNHÁZ 1983. március 8-án, kedden 19 órakor Orosházán: CYRANO MOZI Békési Bástya: Akit Bulldózer­nek hívtak. Békéscsabai Sza­badság : de. 10 és este 6 és 8 órakor: Hófehérke és a hét tör­pe, 4 órakor: Két pont között a legrövidebb a görbe. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Klabus a világ­űrben, fél 8-kor: A szelíd vad­nyugat. Gyulai Erkel: A vidéki lány. Gyulai Petőfi: A 34-es gyors. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Rocky, fél 8-kor: Ezüstnyereg. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A csontok útja, 8 órakor: A lator.

Next

/
Oldalképek
Tartalom