Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

1983. március 4., péntek NÉPÚJSÁG Népművelőink terveiből Füstös emlékek Vasűttörténeti gyűjtemény — születőben A hatalmas füstgomoly jóllakottat! terpeszti gömbölyűdet hasát a szürkéskék égen. A mozdony nagyokat szusszan, még pi­hen egyet, nemsoká indul, messze a végtelen síneken, hogy hová, azt csak a gaz­dák tudják, de ők még nem érkeztek meg. így hát a moz­dony árván pöfékel az ónos szitálásban, fekete testén ott csillog még az éjszakai dér, s a lerakodott korom keveréke. Az induló vasutasok ottho­naiban az asszonyok már ko­ra hajnalban talpon vannak. Jól meg kell tömni a szolgá­lati táskát elemózsiával, hisz ki tudja, hány napig lesz oda az ember ... Lebbencsleves, kis paszuly, hagyma, szalon­na. kenyér . .. Minden, ami kell, elfér a szolgálati táska gyomrában. S ha kifogyna? Az ember akkor sem marad éhen, hisz egy jó vasutasfele­ség megtalálja a módját, ho­gyan küldje párja után a ha­zai meleg kosztot egy arra induló járattal. A mozdony megdermedt kerekei lassan mozgásba len­dülnek. Hirtelen meglódul a füstölgő masina, indul a vo­nat. Az egyenruha, s a — becenevén — bab- vagy szil­vamérő sapka, hol hideg, hol meleg az úton. Dél felé jár. — Komám! Dobd be a va­sakat! — szól a mozdonyve­zető a fűtőnek. Az alátétle­mezek hamar felizzanak, kez­dődhet az ebédmelegítés ... * * * Az egykori mozdony roha­nása egyre lomhábbá válik, ahogy a két idős ember él­ménybeszámolója a mához közelít. Aztán a fekete moz­dony füstje lassan eloszlik az emlékek között, s az egyko­ri favorit, a „Magyar Királyi Államvasutak” legújabb „Hungária” jellegű 327 soro­zatú gyorsvonatmozdonya is már csak képen, a muzeális tárgyak között búslakodik egykori fénykorán, irigyked­ve tán a mai villanyvasutak- ra ... Perczel Ferenc, a békés­csabai vonalfőnökség nyugdí­jas vezetője és Richweisz Fe­renc nyugdíjas vonatvezető jól ismerik az egykori vas­utaséletet. Most, hogy egy vasúttörténeti kiállítás anya­gának gyűjtéséhez fogtak, újra és újra átélik fiatalsá­gukat — A biciklilámpával volt valami baj — mosolyodik el Perczel Ferenc de a rend­őr meglátta az igazolványom­ban, hogy 40 éve a vasútnál vagyok, s erre csak annyit mondott: menjek isten híré­vel, s hozzam rendbe a lám­pát. Mi már ilyen vasútsze- retők voltunk. A feleségem apja, a sógor, meg a sógor apja mind vasutas. Most, hogy gyűjtögettünk, egy 1918-as almanachban az édesapám nevére is ráakad­tam. Nézze csak! Már fel is üti a sárguló la­pokat, s mutatja „Vágsellye Állomás Felvigyázó jelölt...” Richweisz Jánosnak — Fe­ri bácsi édesapjának nevét az 1932-ben kibocsátott moz­donyvezetők almanachjában találjuk meg. — Tudja, sokan ereklye­ként őrzik ezeket a könyve­ket, irományokat, hiszen hoz­zátartozóik, s a maguk éle­tének kisebb-nagyobb részét őrzik ezek a muzeális dara­bok — veszi át a szót Rich- weisz Ferenc, aki pályamun­kásként kezdte a vasútnál, majd fékezőbői vonatvezető­vé küzdötte fel magát, on­nan ment nyugdíjba 37 év után. Nézegetjük a most még halomra rakott emlékeket. Perczel Ferenc egy 1953-as felügyeleti könyvet emel ki a papírhalmazból. — Ez még nem is az iga­zi — mondja —, Békésről már talán útban van az a 100 éves ellenőrzési könyv, amit még régebben találtam ott, egész véletlenül. .. Sok mindent szeretnénk még megszerezni, Szucharda Gyu­lával és Túri Sándorral, akik most éppen nem lehetnek itt, de valójában négyen vállal­koztunk a gyűjtemény létre­hozására. A vasúttörténeti kiállítás gondolata decemberben pat­tant ki, s azóta munkálkodik a négy lelkes ember e gyűj­temény megszületésén. Az összegyűlt anyagot rendsze­rezik, a tárgyak gazdáinak nevét pontosan vezetik — hogy visszajuttassák, ha itt az ideje —, s kutatnak fá­radhatatlanul. Üj és új emlé­kek után. — Még jó is, hogy ír erről a gyűjteményről — mondja Richweisz Ferenc a szolgála­ti táskával bíbelődve —, így legalább többen megtudják, ha van ilyen emlékük, mi szívesen vesszük a segítséget. Itt, a békéscsabai Vasutas Művelődési Házban mindig van, aki átvegye. Szeretnénk egy személyzeti táskát, fá­ból ... Ez a bőr Dajka János mozdonyvezetőé volt. De hogy amolyan kinek lehet? Emlékszem, abból kosztol­tunk, s ülni is volt mire... Lassan elfogy a látnivaló; az ütött-kopott Royal írógép egykedvűen nézi, amint ösz- szepakolunk. A kiállításig — előreláthatóan április 4-ig — még van ideje pihengetni. Nagy Ágnes Szarvason, a Tessedik Múze­umban a régi értékek meg­mentése érdekében a múze­um dolgozói nagy türelem­mel kaparták le a mészréte- get erről az értékes falfest­ményről, mely a lépcsőház falán látható Fotó: Gál Edit A legegyszerűbb kérdé­sekre a legnehezebb vála­szolni. Különösen az, ha gyerek teszi fel. A felnőtt még csak-csak elviseli a tu­dálékosságot, a mellébeszé­lést, a gyerek azonban vagy makacsul tovább kérdez, vagy unottan elfordul. Tud­ja ezt Végvári Lajos pro­fesszor is, s anélkül, hogy leguggolna, gügyögne a gye­rekhez, valójában igen bo­nyolult kérdésekre keresi meg — kis olvasóival kö­zösen — a válaszokat. Kez­di azzal, hogy megelőzi a gyerekeket, s ő maga kér­dez. Nem csupán pedagógiai fogás ez ... Ismerve vizuális kultú­ránk és nevelésünk állapo­tát, nagyon is indokoltnak tűnik, hogy az alapoknál kezdje a szerző a művészet mibenlétének magyaráza­tát. Szó sincs ebben a könyvben esztétikai vagy filozófiai fejtegetésekről. A felnőtt olvasónak esetleg még „beugorhat” néhány esztétikai fogalom, a gye­rek azonban még (ebben is) ártatlan. Még nem ismeri a hasznosság elvét (szép, az, ami hasznos), de Kantét sem, amely szerint „szép az, ami érdek nélkül tetszik”. Éppen ezért Végvári Lajos abból építkezik, ami min­den (látó)' embernek meg­adatott: az élményből. Az­az látni tanít, amikor a maga feltette kérdésre vála­szol. Ám, aki azt hiszi, hogy Megyénk népművelői kö­zül egy és negyedszázat fog össze a Magyar Népművelők Egyesületének Békés megyei területi szervezete. Az el­múlt év tavaszán alakult he­lyi szervezet vezetősége a de­cemberben megtartott orszá­gos konferencia határozatait, megállapításait is figyelembe véve dolgozta ki az idei munka- és rendezvénytervét. A „tapogatódzások éve” után vonzó és különlegesen széles skálájú, gazdag tervet szeretnének megvalósítani a megyénkben MNE-tagok. Márciusban Dombegyházán, májusban Gyulán, október­ben pedig Szeghalmon lesz­nek tapasztalatcserével egy­bekötött szakmai napok; a napirendeken a közművelő­dés legégetőbb, vitás kérdé­seivel. Május 27-én országos művelődéstörténeti konferen­ciának ad otthont Békéscsa­ba, amelynek egyik rendező­je a területK szervezet lesz, a megyei tanács tudományos koordinációs szakbizottságá­val közösen. A népművelők az év második felében — az ez könnyebb dolog, mint a „Kodály-módszerrel” halla­ni tanítani a nebulókat, az még soha nem próbált meg­magyarázni semmit a gyere­keknek. Mert mindenki néz, bámul a világba, de nem mindenki lát is! Igen, ezt is tanulni és tanítani kell, ami nem azonos a ce­ruzával, • vízfestékkel való maszatolással, ahogyan az sajnos, sok iskolában tör­ténik ... Végvári Lajos nemcsak ta­pintatos, de bölcs is, amikor az irodalmat (Arany Jánost, Petőfit, Weöres Sándort, Kisfaludy Sándort stb.) hív­ja „segítségül”. Miközben tudatosítja kis olvasóival, hogy a magyar nyelv (és költészet) képekben fogal­maz, azaz a természettől vett hasonlatokkal, meta­forákkal stb. tesz szemléle­tessé benső, érzelmi, máskor logikai folyamatokat, ezen­közben ráébreszti az olvasót a művészet lényegére. Arra, hogy az — ábrázolván a vi­lágot — tudatosan szelektál (élményt, részleteket, motí­vumokat), megszerkeszti mondandóját, azaz figye­lembe veszi a térről, szí­nekről, azok hangulati érté­keiről szerzett ismereteinket. Nem könnyű és nem egysze­rű folyamat ez, amelyben minden ember (gyerek) vé­gigjárja a törzsfejlődés, őseink ismeretszerzésének útját. ízelítőt kapunk a kis könyvből (noha nem ez volt igények szerint — társalgási nyelvtanfolyamokat is szer­veznek, amely szintén a to­vábbképzést szolgálja. Hason­ló célzattal szervezik meg a megyei népművelői jogta­nácsadó szolgálatot is. A pihenést, a kikapcsoló­dást szolgáló, s a legtöbb esetben a nagyközönségnek is programot nyújtó rendez­vények sorában az első idén, a kétegyházi művelődési ház vendéglátásában megrende­zésre kerülő negyedik juliá- ris és az első népművelői megyei Ki mit tud ?-vetélke- dés. Szeptemberben, második alkalommal ismét Békéscsa­bán tartják meg a megye- bálát. Megyénk három, tu­risztikai jelentőségű telepü­lésén üdülési-pihenési lehe­tőségeket .is ajánlanak az MNE-tagoknak. A területi szervezet me­gyei vezetősége több ajánlást is szeretne'kidolgozni a nép­művelők * erkölcsi-anyagi megbecsülésének emelésére, javítására. (N. L.) az elsődleges célja), hogyan fejlődött a művészet az egyiptomi domborművek­től Pia Picassoig, a térlátás, és perspektivikus ábrázolás­tól a mai formabontásig. Nagy erénye még a könyv­nek, hogy végig aktív köz­reműködésre szólítja fel olvasóit: szerezzenek ma­guknak is tápasztalatokat, élményeket, illetve ellen­őrizzék, igazolják azokat. Végvári Lajos felelevenít egy ma már elfogadni lát­szott stílust: megszólítja az olvasót, mint tette azt pél­dául Benedek Elek apó a századelőn. Szükség is van erre a bensőséges hangvétel­re, mert ki vannak rá éhez­ve a gyerekek is. Már készül a könyv foly­tatása, amely a stílusokat mutatja be. Kívánatos len­ne, ha a szerző — ebben a stílusbaft — írna a modern művészetekről is, s a há­rom könyvet Benedek Mar­cell Irodalmi hármasköny­véhez hasonlóan vehetnék kézbe a gyerekek. A művé­szet ugyanis nemcsak amo­lyan „ráadás” az életünk­ben, a vizuális kultúra léte vagy nem léte meghatároz­hatja környezetünket, vi­lágnézetünket is. Mindegyi­ken van mit javítani, s ezt már a gyrmekkorban kell elkezdeni, megalapozni. (Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1982.) Horpácsi Sándor Richweisz Ferenc a szolgálati táskával Perczel Ferenc 40 évig szolgált a vasútnál Fotó: Fazekas László Egy könyv — nem csak gyerekeknek Végvári Lajos: Tudod-e, mi a művészet? Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Kubai barlangokban. 8.37: Két szerenád. 9.33: Kicsi kocsi. 10.05: Az omnibusztól a metró­ig­10.35: Fazekas Mihály versei. 10.40: Dzsesszarchívum. 11.00: Gondolat. 11.45: Fúvószene. 12.45: Hétvégi panorámi. 14.02: A XVIII. század a felvilá­gosodás kora. 14.52: Hófehérke és a hét törpe. 15.05: Révkalauz. 15.35: Külföldről érkezett. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Honthy Hanna énekel. 17.05: Muszorgszkij—Horowitz: Egy kiállítás képei. 17.35: Híres piacok. 18.00: Hernádi Judit énekel. 19.15: A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége főtitkárának bemutatása. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 23.30: Operaáriák. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Felejtsd el Európát. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 15.45: Rod Stewart felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Embermesék. 21.35: Ritmus! 22.05: Nóták. 22.30: Igen is, nem is. 23.20: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.30: Operaáriák. 10.00: Corelli: 12 szonáta. 11.50: Liszt-művek. 13.17: Hindemith: Cardiallac. 14.54: Rádiószínház. 15.55: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 16.55: Muzsikáról versben, prózá­ban. 17.25: Dzsesszfelvételeinkből. 18.09: Goethe és a muzsika. 19.05: A kamarazene kedvelői­nek. 20.14: Hotel Aranyszivárvány. 20.50: Régi magyar dalok és táncok. 21.15: Opera-művészlemezek. 22.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 23.03: Keserű pirulák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: Meddig nyújtózkodhat egy tanácsi kisvállalat? Ripor­ter: Tamási László. 17.50: Szolnok megyéből indul­tak. Szabó Gyula énekel sanzonokat. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Ált. isk. 7. oszt.) 8.25: Oroszul beszélünk. 8.35: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 9.25: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.20: Deltácska. (f.-f.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.00: Képújság, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) 14.05: Rajz- és műalkotás-elem­zés. (ism.) 14.25: Magyar irodalom, (ism.) 14.55: Orosz nyelv, (ism,, f.-f.) 15.05: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.25: Történelem, (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Felelet, (ism., f.-f.) 17.20: Vendégeink voltak. 17.40: Képújság, (f.-f.) 17.45: öt perc meteorológia. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Keresztkérdés. 18.30: Egy ősi mesterség. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Petrocelli. 20.45: ötletmeccs. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Mai svájci filmművészet. Hogyan csináljunk sváj­cit? II. MŰSOR 20.00: Steps quintat. 20.30: A táblaképek restaurálása. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: A Budapesten túli ország, (f.-f.) 21.50: Reklám, (f.-f.) 21.55: A gépek kora. 22.25: James Lost Londonban. 23.55: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 14.05: Románia—Chile Davis Ku­pa teniszmérkőzés. 15.30: Német nyelvű adás. 17.00: Davis Kupa mérkőzés. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Költészet. 20.35: Művészek a stúdióban. 20.50: Világhíradó. 21.10: Égi sárkány. Játékfilm. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: A legszebb klasszikus mí­toszok. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Angol nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Kulturális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosí­tás. 18.45: Zenei adás. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zenei magazin. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: A mi 1000 arcunk. 21.50: Reklám. 21.55: Vörös kalászok. SZÍNHÁZ \ 1983. március 4-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ 10. sz. általános iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: SZERELMEM, SZÍNHÁZ Bérletszünet 1983. március 5-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Tervező vállalat ea. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Klabus a világűrben, 6 és 8-kor: Akit Bulldózernek hívtak. Békéscsa­bai Szabadság: Noé bárkái. Be­mutató Klubmozi: 3-kor: Ger­minal. Békéscsabai Terv: Pa­nelkapcsolat. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Éjszakai boszorkányok, fél 8-kor: Jelenetek a bábuk életéből. Gyulai Petőfi: 3-kor: Két pont között a legrövidebb görbe, 5 és 7-kor: A pilóta fe­lesége. Orosházi Béke: 5-kor: Sértés, 7-kor: Szerelem Mont­realban. Orosházi Partizán: fél 4-kor: A hét szeplő, fél 6 és fél 8-kor: Ezüstnyereg. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Tündér Lala, 8-kor: A lator.

Next

/
Oldalképek
Tartalom