Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
1983. március 31., csütörtök NÉPÚJSÁG Igazságosan egy kiállításról Gondolatok a pedagóguskórusok Vili. országos találkozójáról HHNGSZÓRÓ flz egészségügyről Sikerrel mutatott be egy új müvet is a Békés megyei Pedagógus női kar Fotó: Kovács Erzsébet A friss meszelés vakító fehérsége, az ódon falak komor méltósága még jobban hangsúlyozzák a kiállított tárgyak, kézimunkák nemes egyszerűségét. Már csak azért is dicséretes volt az ötlet, hogy helyet adnak Gyulán a Vár időszaki kiállító- termeiben az Alföld népművészetét reprezentáló kiállításnak. A tetszés nem maradt el, s az elmúlt pénteken — méltán — már a sorozat 9. kiállítását nyitotta meg Fu- taki Imréné, a Békés megyei Művelődési Központ igazgatója. A mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Ház, valamint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendezésében ezúttal Kiszely Jánosné népi iparművész hímzőnő és Ko- csor Imréné kosárfonó mester alkotásaival ismerkedhettek a látogatók. Az érdeklődés ezúttal sem maradt el. A megnyitóra olyan nagy számú közönség gyűlt össze, hogy többen kintről várták a bebocsátást, xazaz, az érdeklődők egy részének távozását .. . Érdemes volt várakozniuk, hiszen a népművészet kedvelőinek igazi esztétikai élményt nyújt a bemutatott anyag. Dilemmában van e sorok írója is. Melyik kiállító munkáinak méltatásával kezdje? Talán megyénk hímzőkultúrájának itt bemutatott ágát, a szűcshímzéseket méltassa előbb, melynek igazi remekműveit láthatjuk e kiállításon? Vagy beszéljen a színekről, melyek nemes egyszerűséggel adják vissza a 19. századból megyénkben meghonosodott szűcsmesterség ködmöneinek, subáinak díszítő motívumait? S nem vagyunk-e igazságtalanok, ha csak másodikként beszélünk a fonott bútorok szép íveléséi'ől? S lám, csak. most jutottunk odáig, hogy elmondjuk, a hámozott vesszőből — a hagyományokat újra teremtő fantáziával — fonott kosarak, tükrök, üvegtartók és tálcák bármelyike megállná a helyét mai otthonainkban. Miért is ne ezzel, a fonott tárgyak szépségének, az arányok harmóniájának méltatásával kezdenénk e kiállítás bemutatását? S igazságosak lennénk-e akkor, ha csupán egy-egy futót, térítőt, párnahuzatot, vagy éppen egy-egy hintaszéket, kosarat vagy virágtartót emelnénk ki szemlélődés közben. Hisz a másik, a nem említett is legalább olyan dicséretre méltó. Talán egy megoldás mégis van, ha a közös, a mindkét népművészeti ágra vonatkoztatható erényeket említjük egymás mellett. Azt, hogy az esztétikumot s a praktikumot egyaránt megtalálja bennük a ma embere .. . S ne feledjük, mindkettő a még fellelhető hagyományokból teremtette újjá, $zebbé, maivá, s nem utolsósorban egyénibbé az adott alkotást, legyen az hímzés vagy vesszőfonás ... S ha egymás mellé állítjuk a két alkotó munkáit, még egy közös vonást feltétlen meg kell említenünk. Az érzelmeket — a csodálatot, az elismerést — melyeket kivált belőlünk a látvány, amint az ízlésesen — s ezt is aláhúzhatjuk — berendezett kiállításon végighaladunk. Nagy Ágnes Március 26-án egész napon át hangos volt a Szabó Pál téri általános iskola aulája a pedagógusok VIII. országos találkozóján részt vevők éneklésétől. Tizenkét hazai kóruson kívül itt volt a Breznói női kar és a Pécsi nevelők házának rézfúvósötöse. Bemutatásra került Szokolay Sándor, Kossuth- díjas zeneszerző erre az alkalomra komponált műve, az öreg tanítóm üzenete. Sajnos, a zeneszerző egészségi okokból nem tudott eljönni elvezényelni művét. Távollétében Rigó Éva, a szolnoki Kodály kórus karnagya vezényelt. A mű igényes bariton szólóját Szabó András énekelte magával ragadóan, meggyőző erővel. Elsőként a fiatal berettyóújfalui Pedagógus kórus énekelt jól megválasztott műveket, nagyon szép hangszínnel. Valami hamvas köny- nyedség, légiesség jellemezte éneklésüket. Karnagyuk, Szilágyi Péter jó úton jár a kórushangzást illetően. Két karnagya is volt az ezt követő hajdúnánási Pedagógus kórusnak. Lám, „a két dudás” egy kórussal milyen nagy mennyiségű művet tudott megszólaltatni. Csak reneszánsz mester négy volt benne! Kövecs Imre és Sebestyén Miklós széles ívű építkezését a kórus értette, érezte, és vissza is adta. A ceglédi Pedagógus kórus hangzásvilága az utóbbi 2 évben egységesebb lett, s alkalmas arra, hogy a „csak 3” műből álló műsort szépen megoldják. Karnagyuk, Holló Gyula bátran mert Bruckner Locus iste motettájával és még Schumann Spanyol szvitjével is foglalkozni. Ennek sikerében nagy szerep jutott az igényes zongorakíséretnek, amelyet dr. Kiss Mihályné maradéktalanul oldott meg. Meglepetésként hatott a 15 tagú férfikar Füzesabonyból, ÁFÉSZ Tinódi kamarakórus címen. Karmester nélkül énekeltek Liszt-, Kodály-, Bárdos-, Karai- és Kátai-műveket. Szünet után ö^fiatal hangszeres művész mutatkozott be: a Pécsi nevelők háza fúvósötöse. Intonációjuk abszolút tisztasága, a virtuóz ritmus és a precíz, összeszokott játék biztosította igényes műsoruk közönségsikerét. A Csongrádi pedagógus szakszervezet együttese először női karának hajlékony, játékos előadói képességét bizonyította Kocsis Istvánné vezényletével, majd Kovács Attila keze alatt a vegyes kar bizonyult hatásosnak Bárdos Lajos: Dana-dana című kompozíciójával. Breznói vendégeink is felléptek. Szépen kidolgozott művek, egységes hangszín jellemezte éneklésüket. Kedves volt Kodály Zoltán: Zöld erdőben kezdetű művének szlovák fordításban való precíz éneklése. A délelőttöt az egri Pedagógus kórus műsora zárta. Tar Lőrinc és együttese a karirodalom remekeit nyújtották Kodály, Stravinszkij és Bartók egy- egy művével. Az ihletett zongorakíséretet Marik Erzsébet játéka nyújtotta. Az együttes az első pillanattól kezdve a hivatásos kórusok atmoszféráját keltette. Ezután Kövecs Imre vezényelte a közös éneklést, a Bartók Békés megyei népdalgyűjtéséből összeállított népdalcsokrot. Délután 5 órakor folytatódott a műsor a hevesi Pedagógus kórussal. Ferenc Sándor vezényletével ritkaságszámba menő csemege is akadt műsorukban, Schumann kürttel és fuvolával kísért Csónakon című műve. De otthonosan mozogtak a hazai szerzők új hangvételű műveiben is (Farkas Ferenc, Petrovics Emil). A Békés megyei Pedagógus női kar nemcsak gondosan felépített műsorával hatott, hanem a művek kidolgozottságával is. Fényes, meleg hangzás volt jellemző a műsort bevezető Liszt-műre — Vidáman játszva űzzük a bút — melynek igényes zongoraszólamát Bartus Károlyné teljes odaadással, a kórussal összeforrottan játszotta. Az igényes Bartók és Kodály mellett még hazai bemutató is elhangzott Karai : Töredékek a muzsikáról című műve, melynek kényes zongorakíséretét maga a szerző játszotta. Üjdonság volt még Karai: Kórus Kodály emlékére című műve, amelyben a 2. számú énekzenei tagozatú általános iskola gyermekkórusa is bekapcsolódott, s mintha egy kórusoratórium záró képe lett volna. Valósággal lenyűgöző hatású volt. Karvezető: dr. Sárhelyi Jenőné. Zengő, egészséges hangvételű vegyes kart hallottunk ezután: az encsi járási Pedagógus kórust Sotkó József vezetésével. Szép hangú szólistájuk emelte a kórushangzás fényét a jól választott és beérett műsorukban. Kissné Zsíros Ágnes a kunszentmártoni Pedagógus kórussal kamarahangzást nyújtott, amely illett Lully Táncdalához és Sugár—Romhányi: Három madrigáljához. Szokolay Miniatűr kantátájához Rigó Éva, a szolnokiak karnagya nyújtott precíz zongorakíséretet. Beugrásáért itt is köszönet illeti. A mátészalkai Pedagógus kórus színes műsora áttekintést adott az együttes jó adottságairól. Zengő, egészséges hangvétel jellemezte a kórust. Csányi Ottónak ebből kell majd az egységes hangzást kicsiszolnia. A szolnoki Kodály kórus valóban Kodály-műveket énekelt. Bu- day Péter a Liszt Ferenchez című művet vezényelte, s a nagyméretű kórusfreskó csodálatosan szétterült a teremben kezei alatt. A Székely keserves és a Norvég lányok megszólaltatása Rigó Évának jutott, aki a kórus lírai oldalát mutatta be meggyőző erővél. Végezetül Szokolay Sándor: Cantate Dominó kezdetű motet-’ tája hangzott el. Ezután került sor valamennyi résztvevő kórus közreműködésével Karai: Kodály szavai és Kodály: A magyarokhoz című kánonjának eléneklésére Karai József, Erkel- és SZOT-díjas zeneszerző vezényletével. A terem légköre felforrósodott, a közös élmény nyújtotta öröm összekötötte a sokfelől érkezett énekest. Felemelő érzést nyújtó, feledhetetlen. kórusest volt, amely még sokáig nem ül el a hallgatóságban és az énekesekben. Dr. Sárhelyi Jenő Magyarországon két dologhoz értenek — csalhatatlannak tűnő biztonsággal — az emberek: az oktatáshoz és az egészségügyhöz. E két szakterületben pedig az a közös — s az előbbi félig tréfás, félig epés megjegyzésnek is ez lehet a hátterében—, hogy mindenkit érint. Nos, a Magyar Rádió belpolitikai rovatának 140. sajtó- konferenciája hétfőn este az egészségügyi alapellátásról szólt, és - éppen ezért rendkívül izgalmas vállalkozásnak tűnt. S egy kicsit lehetetlennek is, holott igen bölcsen és óvatosan „csak” az alapellátás megvitatására vállalkoztak. Holakovszky István szerkesztő vezetése és Juhász Judit riporter közreműködése mellett az egészségügy irányítóinak a témához jól értő újságírók és sok-sok levélíró, telefonáló kérdésére kellett megválaszolniuk. Ha futotta volna az időből. Pedig kétségtelen, hogy a szerkesztő igyekezett minden, az alapellátással kapcsolatos fontos és időszerű kérdés elhangzására lehetőséget nyújtani. De a válaszadók bizony nehéz helyzetben voltak. Mert egy-két mondatban aligha fejthették ki érdemben álláspontjukat. így óhatatlanul, az egyórás műsort követően, komoly hiányérzettel állt fel a hallgatóság készüléke mellől. Annál is inkább, mert e témában — az arra illetékesek részvételével — csak ritkán nyílik lehetősége párbeszédre az állampolgároknak. Pedig szükség lenne arra, amit a műsorban csak periférikusán említettek, hogy egészségügyi kulturáltságunkról, az egészségügyi intézményekhez, orvosokhoz, ápolókhoz fűződő kapcsolatainkról gyümölcsöző beszélgetést folytassunk. A magyar egészségügyi alapellátás sokat fejlődött. Ezt szerencsére nemcsak a műsorból tudhattuk meg. De a területenként fellelhető aránytalanságok, az orvosetikai problémák, a képzés gondjai gyakran elhalványítják ezeket az eredményeket. Ezért volt jó — a részletekbe veszés veszélyét kikerülve — általános képet adni a hazai helyzetről. S ez nemcsak a válaszadó szakemberek, de a szerkesztés érdeme is. A műsor legnagyobb erénye tehát az, hogy fel merte vállalni a gondok, hibák közvetítését úgy, hogy mellette az igazi értékek sem vesztek el. Az arány tehát jó volt, csak az idő kevés. B. Sajti Emese Részlet a kiállításból Fotó: Veress Erzsi Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Fúvószene táncritmusban. 8.43: Telemann: Pimpinone. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: A Tenkes kapitánya. 10.43: Nótacsokor. 11.28: Jogi arcképcsarnok. 11.43: Ezüstpénz. 12.45: Fekete Gyula: Április, május, június. 12.55: Előadja a szerző. 13.21: Sorsfordító pillanatok. 13.51: Operaáriák. 14,17: Mért szép a feldolgozás? 15.05: A Kölni Rádió szimfonikus zenekara két Liszt-rapszódiát játszik. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Fjodor Saljapin zenekari dalfelvételeiből. 16.19: Délutáni Rádiószínház. A cirkusz. 17.05: Segítség a bajban . . . 17.30: Szigeti József felvételei. 19.15: Rendezte: Cserés Miklós dr. Szentivánéji álom. 21.24: Gulyás László: Kisbojtár — szvit. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.30: Németalföldi madrigálok. 22.50: Nemzetközi bank Kelen- földön. 23.10: Késő esti kamaramuzsika. 0.10: Mozsár Imre nótafelvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene Máltáról. 8.14: Trojan: Alkonyat. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 13.D0: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13,20: Éneklő Ifjúság. 13.30: Soproni József: öt kis négykezes zongoradarab. 14.oo': Válogatott perceink. 16.00: Idősebbek hullámhosszán. 17.00: Szeged—Pécs futóverseny. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A mérleg nyelve. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Újdonságainkból. 23.20: Jolantha. III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Fiatal muzsikusokkal Lipcsében. 11.29: Zenekari muzsika. 12.30: Romantikus operákból. 13.45: Nagy mesterek kamaraze- zenéjéből. 15.05: Zenés játékokból. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Énekeljenek a népek.” 16.56: Popzene sztereóban. 19.05: Barokk kamarazene. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 20.55: Dzsesszfelvételeinkből. 21.40: A windsori víg nők. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor. Tavasz a határban. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv. (Középhaladóknak.) (ism.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elemzés. (Alsó tagozatnak.) (ism.) 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 10.15: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Középiskolásoknak.) (ism., f.-f.) 11.20: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 12.00: Világnézet, (ism., f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Rajz- és műalkotás-elemzés. (Alsó tagozatosoknak.) (ism.) 14.20: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.35: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 15.25: Qsztályfőnöki óra. (Közép- iskolásoknak.) (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Fekete háromszög. 17.05: Képújság, (f.-f.) 17.10: A Szovjet Televízió külpolitikai vitaműsora, (f.-f.) 17.40: Tévébörze, (f.-f.) 17.45: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 18.30: Telesport. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Mint oldott kéve. 21.00: Hírháttér. 21.50: Unokáink is látni fogják. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Ecranul Nostru — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.00: Hamlet. Közben: 20.40: Tv-híradó 2. 22.15: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Máltai képek. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Történelem. 20.50: Irodalmi összeállítás. 21.30: Pillanatképek. 22.00: Szertefoszlott álmok. Folytatásos film, 5. rész. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Csúszómászók és madarak. 17.00: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Egy nyár. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Jelenkori eredmények az orvostudományban. 18.45: Zenei adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. Színházi előadás. 21.10: Reklám. 21.15: Hivatása: műkedvelő. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. március 31-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Móricz-bérlet 19 órakor Mezőkovácsházán: PRÓBAKŐ MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Lány tengeri kagylóval, 6 órakor: A postás mindig kétszer csenget I., II. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Főúr, tűnés, 6 és 8 órakor: Vad fajzat. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Fekete tyúk, fél 8 órakor: Guernica. Gyulai Erkel: Szerencsés Dániel. Gyulai Petőfi: Bombanő. Orosházi Béke: Szuperexpressz. Orosházi Partizán: Egy zsaru bőréért. Szarvasi Táncsics: Panelkapcsolat.
