Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

1983. március 31., csütörtök NÉPÚJSÁG Igazságosan egy kiállításról Gondolatok a pedagóguskórusok Vili. országos találkozójáról HHNGSZÓRÓ flz egészségügyről Sikerrel mutatott be egy új müvet is a Békés megyei Pe­dagógus női kar Fotó: Kovács Erzsébet A friss meszelés vakító fe­hérsége, az ódon falak komor méltósága még jobban hang­súlyozzák a kiállított tár­gyak, kézimunkák nemes egyszerűségét. Már csak azért is dicséretes volt az öt­let, hogy helyet adnak Gyu­lán a Vár időszaki kiállító- termeiben az Alföld népmű­vészetét reprezentáló kiállí­tásnak. A tetszés nem ma­radt el, s az elmúlt pénteken — méltán — már a sorozat 9. kiállítását nyitotta meg Fu- taki Imréné, a Békés megyei Művelődési Központ igazga­tója. A mezőberényi Petőfi Sán­dor Művelődési Ház, vala­mint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendezésében ezút­tal Kiszely Jánosné népi iparművész hímzőnő és Ko- csor Imréné kosárfonó mes­ter alkotásaival ismerked­hettek a látogatók. Az ér­deklődés ezúttal sem maradt el. A megnyitóra olyan nagy számú közönség gyűlt össze, hogy többen kintről várták a bebocsátást, xazaz, az ér­deklődők egy részének távo­zását .. . Érdemes volt vára­kozniuk, hiszen a népművé­szet kedvelőinek igazi eszté­tikai élményt nyújt a bemu­tatott anyag. Dilemmában van e sorok írója is. Melyik kiállító mun­káinak méltatásával kezdje? Talán megyénk hímzőkultú­rájának itt bemutatott ágát, a szűcshímzéseket méltassa előbb, melynek igazi remek­műveit láthatjuk e kiállítá­son? Vagy beszéljen a szí­nekről, melyek nemes egy­szerűséggel adják vissza a 19. századból megyénkben meghonosodott szűcsmester­ség ködmöneinek, subáinak díszítő motívumait? S nem vagyunk-e igazság­talanok, ha csak második­ként beszélünk a fonott bú­torok szép íveléséi'ől? S lám, csak. most jutottunk odáig, hogy elmondjuk, a hámozott vesszőből — a hagyományo­kat újra teremtő fantáziával — fonott kosarak, tükrök, üvegtartók és tálcák bárme­lyike megállná a helyét mai otthonainkban. Miért is ne ezzel, a fonott tárgyak szép­ségének, az arányok harmó­niájának méltatásával kezde­nénk e kiállítás bemutatá­sát? S igazságosak lennénk-e ak­kor, ha csupán egy-egy fu­tót, térítőt, párnahuzatot, vagy éppen egy-egy hinta­széket, kosarat vagy virág­tartót emelnénk ki szemlé­lődés közben. Hisz a másik, a nem említett is legalább olyan dicséretre méltó. Talán egy megoldás még­is van, ha a közös, a mind­két népművészeti ágra vo­natkoztatható erényeket em­lítjük egymás mellett. Azt, hogy az esztétikumot s a praktikumot egyaránt meg­találja bennük a ma embe­re .. . S ne feledjük, mind­kettő a még fellelhető ha­gyományokból teremtette új­já, $zebbé, maivá, s nem utolsósorban egyénibbé az adott alkotást, legyen az hímzés vagy vesszőfonás ... S ha egymás mellé állítjuk a két alkotó munkáit, még egy közös vonást feltétlen meg kell említenünk. Az érzel­meket — a csodálatot, az el­ismerést — melyeket kivált belőlünk a látvány, amint az ízlésesen — s ezt is aláhúz­hatjuk — berendezett kiál­lításon végighaladunk. Nagy Ágnes Március 26-án egész na­pon át hangos volt a Szabó Pál téri általános iskola au­lája a pedagógusok VIII. or­szágos találkozóján részt ve­vők éneklésétől. Tizenkét ha­zai kóruson kívül itt volt a Breznói női kar és a Pécsi nevelők házának rézfúvós­ötöse. Bemutatásra került Szokolay Sándor, Kossuth- díjas zeneszerző erre az al­kalomra komponált műve, az öreg tanítóm üzenete. Saj­nos, a zeneszerző egészségi okokból nem tudott eljönni elvezényelni művét. Távol­létében Rigó Éva, a szolnoki Kodály kórus karnagya ve­zényelt. A mű igényes bari­ton szólóját Szabó András énekelte magával ragadóan, meggyőző erővel. Elsőként a fiatal berettyó­újfalui Pedagógus kórus éne­kelt jól megválasztott műve­ket, nagyon szép hangszín­nel. Valami hamvas köny- nyedség, légiesség jellemezte éneklésüket. Karnagyuk, Szi­lágyi Péter jó úton jár a kó­rushangzást illetően. Két karnagya is volt az ezt követő hajdúnánási Pe­dagógus kórusnak. Lám, „a két dudás” egy kórussal mi­lyen nagy mennyiségű mű­vet tudott megszólaltatni. Csak reneszánsz mester négy volt benne! Kövecs Imre és Sebestyén Miklós széles ívű építkezését a kórus értette, érezte, és vissza is adta. A ceglédi Pedagógus kórus hangzásvilága az utóbbi 2 évben egységesebb lett, s al­kalmas arra, hogy a „csak 3” műből álló műsort szépen megoldják. Karnagyuk, Holló Gyula bátran mert Bruck­ner Locus iste motettájával és még Schumann Spanyol szvitjével is foglalkozni. En­nek sikerében nagy szerep jutott az igényes zongorakí­séretnek, amelyet dr. Kiss Mihályné maradéktalanul ol­dott meg. Meglepetésként ha­tott a 15 tagú férfikar Fü­zesabonyból, ÁFÉSZ Tinódi kamarakórus címen. Kar­mester nélkül énekeltek Liszt-, Kodály-, Bárdos-, Ka­rai- és Kátai-műveket. Szünet után ö^fiatal hang­szeres művész mutatkozott be: a Pécsi nevelők háza fú­vósötöse. Intonációjuk ab­szolút tisztasága, a virtuóz ritmus és a precíz, összeszo­kott játék biztosította igé­nyes műsoruk közönségsike­rét. A Csongrádi pedagógus szakszervezet együttese elő­ször női karának hajlékony, játékos előadói képességét bizonyította Kocsis Istvánné vezényletével, majd Kovács Attila keze alatt a vegyes kar bizonyult hatásosnak Bárdos Lajos: Dana-dana cí­mű kompozíciójával. Breznói vendégeink is fel­léptek. Szépen kidolgozott művek, egységes hangszín jellemezte éneklésüket. Ked­ves volt Kodály Zoltán: Zöld erdőben kezdetű művének szlovák fordításban való pre­cíz éneklése. A délelőttöt az egri Pedagógus kórus műso­ra zárta. Tar Lőrinc és együttese a karirodalom re­mekeit nyújtották Kodály, Stravinszkij és Bartók egy- egy művével. Az ihletett zon­gorakíséretet Marik Erzsébet játéka nyújtotta. Az együt­tes az első pillanattól kezd­ve a hivatásos kórusok at­moszféráját keltette. Ezután Kövecs Imre vezényelte a közös éneklést, a Bartók Bé­kés megyei népdalgyűjtésé­ből összeállított népdalcsok­rot. Délután 5 órakor folytató­dott a műsor a hevesi Pe­dagógus kórussal. Ferenc Sándor vezényletével ritka­ságszámba menő csemege is akadt műsorukban, Schu­mann kürttel és fuvolával kísért Csónakon című műve. De otthonosan mozogtak a hazai szerzők új hangvételű műveiben is (Farkas Ferenc, Petrovics Emil). A Békés megyei Pedagó­gus női kar nemcsak gon­dosan felépített műsorával hatott, hanem a művek ki­dolgozottságával is. Fényes, meleg hangzás volt jellemző a műsort bevezető Liszt-mű­re — Vidáman játszva űz­zük a bút — melynek igé­nyes zongoraszólamát Bartus Károlyné teljes odaadással, a kórussal összeforrottan ját­szotta. Az igényes Bartók és Kodály mellett még hazai bemutató is elhangzott Ka­rai : Töredékek a muzsikáról című műve, melynek kényes zongorakíséretét maga a szerző játszotta. Üjdonság volt még Karai: Kórus Ko­dály emlékére című műve, amelyben a 2. számú ének­zenei tagozatú általános is­kola gyermekkórusa is be­kapcsolódott, s mintha egy kórusoratórium záró képe lett volna. Valósággal lenyű­göző hatású volt. Karvezető: dr. Sárhelyi Jenőné. Zengő, egészséges hangvé­telű vegyes kart hallottunk ezután: az encsi járási Pe­dagógus kórust Sotkó József vezetésével. Szép hangú szó­listájuk emelte a kórushang­zás fényét a jól választott és beérett műsorukban. Kissné Zsíros Ágnes a kunszent­mártoni Pedagógus kórussal kamarahangzást nyújtott, amely illett Lully Táncdalá­hoz és Sugár—Romhányi: Három madrigáljához. Szo­kolay Miniatűr kantátájához Rigó Éva, a szolnokiak kar­nagya nyújtott precíz zongo­rakíséretet. Beugrásáért itt is köszönet illeti. A mátészalkai Pedagógus kórus színes műsora átte­kintést adott az együttes jó adottságairól. Zengő, egész­séges hangvétel jellemezte a kórust. Csányi Ottónak eb­ből kell majd az egységes hangzást kicsiszolnia. A szol­noki Kodály kórus valóban Kodály-műveket énekelt. Bu- day Péter a Liszt Ferenchez című művet vezényelte, s a nagyméretű kórusfreskó cso­dálatosan szétterült a terem­ben kezei alatt. A Székely keserves és a Norvég lányok megszólalta­tása Rigó Évának jutott, aki a kórus lírai oldalát mutatta be meggyőző erővél. Vége­zetül Szokolay Sándor: Can­tate Dominó kezdetű motet-’ tája hangzott el. Ezután ke­rült sor valamennyi részt­vevő kórus közreműködésé­vel Karai: Kodály szavai és Kodály: A magyarokhoz cí­mű kánonjának eléneklésére Karai József, Erkel- és SZOT-díjas zeneszerző ve­zényletével. A terem légkö­re felforrósodott, a közös él­mény nyújtotta öröm össze­kötötte a sokfelől érkezett énekest. Felemelő érzést nyújtó, feledhetetlen. kórus­est volt, amely még sokáig nem ül el a hallgatóságban és az énekesekben. Dr. Sárhelyi Jenő Magyarországon két dolog­hoz értenek — csalhatatlan­nak tűnő biztonsággal — az emberek: az oktatáshoz és az egészségügyhöz. E két szakterületben pedig az a közös — s az előbbi félig tréfás, félig epés megjegy­zésnek is ez lehet a hátteré­ben—, hogy mindenkit érint. Nos, a Magyar Rádió belpo­litikai rovatának 140. sajtó- konferenciája hétfőn este az egészségügyi alapellátás­ról szólt, és - éppen ezért rendkívül izgalmas vállalko­zásnak tűnt. S egy kicsit le­hetetlennek is, holott igen bölcsen és óvatosan „csak” az alapellátás megvitatásá­ra vállalkoztak. Holakovszky István szer­kesztő vezetése és Juhász Judit riporter közreműködé­se mellett az egészségügy irányítóinak a témához jól értő újságírók és sok-sok le­vélíró, telefonáló kérdésére kellett megválaszolniuk. Ha futotta volna az időből. Pe­dig kétségtelen, hogy a szer­kesztő igyekezett minden, az alapellátással kapcsolatos fontos és időszerű kérdés el­hangzására lehetőséget nyúj­tani. De a válaszadók bizony nehéz helyzetben voltak. Mert egy-két mondatban aligha fejthették ki érdem­ben álláspontjukat. így óha­tatlanul, az egyórás műsort követően, komoly hiányér­zettel állt fel a hallgatóság készüléke mellől. Annál is inkább, mert e témában — az arra illetékesek részvé­telével — csak ritkán nyílik lehetősége párbeszédre az állampolgároknak. Pedig szükség lenne arra, amit a műsorban csak perifériku­sán említettek, hogy egész­ségügyi kulturáltságunkról, az egészségügyi intézmények­hez, orvosokhoz, ápolókhoz fűződő kapcsolatainkról gyü­mölcsöző beszélgetést foly­tassunk. A magyar egészségügyi alapellátás sokat fejlődött. Ezt szerencsére nemcsak a műsorból tudhattuk meg. De a területenként fellelhető aránytalanságok, az orvos­etikai problémák, a képzés gondjai gyakran elhalványít­ják ezeket az eredményeket. Ezért volt jó — a részletek­be veszés veszélyét kikerül­ve — általános képet adni a hazai helyzetről. S ez nem­csak a válaszadó szakembe­rek, de a szerkesztés érde­me is. A műsor legnagyobb erénye tehát az, hogy fel merte vállalni a gondok, hi­bák közvetítését úgy, hogy mellette az igazi értékek sem vesztek el. Az arány tehát jó volt, csak az idő kevés. B. Sajti Emese Részlet a kiállításból Fotó: Veress Erzsi Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Fúvószene táncritmusban. 8.43: Telemann: Pimpinone. 9.44: Brummadzag, a zenebo­hóc. 10.05: A Tenkes kapitánya. 10.43: Nótacsokor. 11.28: Jogi arcképcsarnok. 11.43: Ezüstpénz. 12.45: Fekete Gyula: Április, má­jus, június. 12.55: Előadja a szerző. 13.21: Sorsfordító pillanatok. 13.51: Operaáriák. 14,17: Mért szép a feldolgozás? 15.05: A Kölni Rádió szimfonikus zenekara két Liszt-rapszó­diát játszik. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Fjodor Saljapin zenekari dalfelvételeiből. 16.19: Délutáni Rádiószínház. A cirkusz. 17.05: Segítség a bajban . . . 17.30: Szigeti József felvételei. 19.15: Rendezte: Cserés Miklós dr. Szentivánéji álom. 21.24: Gulyás László: Kisbojtár — szvit. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.30: Németalföldi madrigálok. 22.50: Nemzetközi bank Kelen- földön. 23.10: Késő esti kamaramuzsika. 0.10: Mozsár Imre nótafelvéte­leiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene Máltáról. 8.14: Trojan: Alkonyat. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 13.D0: Kapcsoljuk a pécsi kör­zeti stúdiót. 13,20: Éneklő Ifjúság. 13.30: Soproni József: öt kis négykezes zongoradarab. 14.oo': Válogatott perceink. 16.00: Idősebbek hullámhosszán. 17.00: Szeged—Pécs futóverseny. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A mérleg nyelve. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Újdonságainkból. 23.20: Jolantha. III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Fiatal muzsikusokkal Lip­csében. 11.29: Zenekari muzsika. 12.30: Romantikus operákból. 13.45: Nagy mesterek kamaraze- zenéjéből. 15.05: Zenés játékokból. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Énekeljenek a népek.” 16.56: Popzene sztereóban. 19.05: Barokk kamarazene. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. Kb. 20.55: Dzsesszfelvételeinkből. 21.40: A windsori víg nők. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális ma­gazinműsor. Tavasz a ha­tárban. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv. (Középhaladóknak.) (ism.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 9.25: Rajz- és műalkotás-elem­zés. (Alsó tagozatnak.) (ism.) 10.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 10.15: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Kö­zépiskolásoknak.) (ism., f.-f.) 11.20: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 12.00: Világnézet, (ism., f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Rajz- és műal­kotás-elemzés. (Alsó tago­zatosoknak.) (ism.) 14.20: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.35: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 15.25: Qsztályfőnöki óra. (Közép- iskolásoknak.) (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Fekete háromszög. 17.05: Képújság, (f.-f.) 17.10: A Szovjet Televízió kül­politikai vitaműsora, (f.-f.) 17.40: Tévébörze, (f.-f.) 17.45: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 18.30: Telesport. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Mint oldott kéve. 21.00: Hírháttér. 21.50: Unokáink is látni fogják. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Ecranul Nostru — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.00: Hamlet. Közben: 20.40: Tv-híradó 2. 22.15: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Máltai képek. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Történelem. 20.50: Irodalmi összeállítás. 21.30: Pillanatképek. 22.00: Szertefoszlott álmok. Foly­tatásos film, 5. rész. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Csúszómászók és madarak. 17.00: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Egy nyár. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Jelenkori eredmények az orvostudományban. 18.45: Zenei adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest. Színházi elő­adás. 21.10: Reklám. 21.15: Hivatása: műkedvelő. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. március 31-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Móricz-bérlet 19 órakor Mezőkovácsházán: PRÓBAKŐ MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Lány tengeri kagylóval, 6 órakor: A postás mindig kétszer csenget I., II. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Főúr, tűnés, 6 és 8 órakor: Vad fajzat. Bé­késcsabai Terv: fél 6 órakor: Fekete tyúk, fél 8 órakor: Gu­ernica. Gyulai Erkel: Szerencsés Dániel. Gyulai Petőfi: Bomba­nő. Orosházi Béke: Szuperex­pressz. Orosházi Partizán: Egy zsaru bőréért. Szarvasi Táncsics: Panelkapcsolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom