Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

1983. március 31., csütörtök

O

Közlemény a Békés megyei Pártbizottság üléséről

I.

Jelentés a Politikai Bizottság 1979. márcins 27-i — az agitációs monka fejlesztéséről szóié határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól, különös tekintettel a gazdaságpolitikai agitációra

1. AZ AGITÁCIÓ HELYZETE

A megyében a párt agitációs munkája betöltötte feladatát, eszközeivel hozzájárult a párt' politikájának végrehajtásához, a megyei politikai döntések megvalósításához. Ráirányította az emberek figyelmét a leglényegesebb összefüggésekre, igyekezett választ adni a felvetődő kérdésekre és mozgósítani a feladatok megoldására; hatására a szocializmus építése során elért eredményeket a megye lakossága elismeri, a bevált politika folytatását igényli.

Az agitáció változatlanul marxista—leninista elkötelezettséggel, konkrét tényekre alapozva, az emberek tapasztalataira építve járult hozzá a szocialista tudatformáláshoz, a lakosság szemléleti és cselekvési egységének folyamatos erősítéséhez.

Pártunk külpolitikai állás- foglalása alapján magyaráztuk a nemzetközi események összefüggéseit, megkülönböztetett figyelmet fordítva a béke, a haladás erői által elért eredmények hiteles ábrázolására. Sikerült megértetni, hogy a nemzetközi küzdőtéren akkor tudunk eredményesen helytállni, ha a szocializmus építésében teljesítjük a magunk elé tűzött célokat. Eredményesen foglalkoztunk az ellenünk irányuló burzsoá propaganda esetleges hatásaival, az újra felerősödő nacionalista propaganda semlegesítésével.

Fokozott figyelmet fordítottunk a belpolitikai agitációra, ezen belül kiemelten kezeltük a gazdaságpolitikai agitációt. A közvélemény érdeklődése egyre erőteljesebb a gazdasági, a gazdaságpolitikai kérdések iránt. Élénk figyelem kíséri a gazdasági fellendülés kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseket, azok eredményeit, a feltételek és lehetőségek változásait, a változások dinamikáját.

Természetesen a gazdaság- politikai agitáció nem a gazdaság helyett, hanem azzal együtt, egymást kölcsönösen segítve érheti el, hogy a változásra érett feladatok az adott helyen és adott körülmények között a lehető leggyorsabban valósuljanak meg.

A szocialista építőmunka új jelenségei kikényszerítették az agitáció intenzív fejlesztését, új minőséget, ami a bizalmat erősítő politizálással a párt politikájának őszinte bemutatásával realizálódik.

Eredményesen mozgósítottuk a párttagságot, a kommunista aktivistákkal a lakosságot a XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet és a KB 1980. decemberi ülésének határozataival összhangban kijelölt gazdasági feladatok végrehajtására. Párbeszédet folytattunk a lakossággal a VI. ötéves terv kidolgozását befolyásoló tényezőkről és a feladatok megvalósításáról:

— reálisan mutattuk be a felszabadulás óta eltelt évtizedekben megvalósított társadalmi, gazdasági programok eredményeit, jelenlegi gazdasági helyzetünk történeti hátterét;

— megértettük", hogy szembe tudunk nézni a kor kihívásaival, van gazdaságpolitikai programunk ilyen komoly helyzetben is;

— népszerűsítette agitáci- ónk azokat a jó kezdeményezéseket, amelyek a népgazdasági egyensúly megteremtését segítették elő.

Kiemelten foglalkozott agi- tációnk a mezőgazdasággal, amelynek alapját a titkárság 1980. október 20-án, a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának továbbfejlesztéséről szóló határozatában megjelölt feladatok képezték.

összességében a gazdaság- politikai agitációs tevékenység segített abban, hogy a megye dolgozói az 1982-es évi ipari és mezőgazdasági termelés tervezett szintjét teljesítve eredményesen oldották meg a kijelölt feladatokat.

2. AZ AGITÁCIÓ

IRÁNYÍTÁSA

A vezető testületek az átfogó feladatok meghatározása során megjelölték az agitáció tartalmi-módszertani irányait, több segítséget kaptak az alapszervezeti vezetőségek. Az alapszervezetek jól éltek az agitáció állandó elemeivel és eredményesen kapcsolták ezekhez a változó elemeket. Mindezek következtében pozitív irányban változott a pártbizottságok és pártvezetőségek agitációs munkájának önállósága. Rendszeresen elemezték az agitáció során észlelt különféle véleményeket, amit minősítés után az információkban jeleztek, és a helyi kérdésekre reagáltak. A párt központi szerveinek, megyei testületéinek határozatai, állásfoglalásai alapján — a helyi sajátosságok figyelem- bevételével — a taggyűléseken, pártcsoport-értekezlete- ken, vezetőségi üléseken alakították ki a helyi agitációs tennivalókat és jelölték meg a párttagok személyes feladatait.

Az agitáció a korábbi időszakhoz hasonló szerkezetben valósult meg, a fő kereteket a pártfórumok és rendezvények adták. Kiemelkedő szerep jutott a politikai vitaköröknek és a pártnapoknak. Egyre nagyobb jelentősége lett a szóbeli, egyéni agitációnak.

A meglevő agitációs formák nagy mértékben felerősítették a konzultációs jelleget, ami növelte az agitáció hatékonyságát. A gazdaságpolitikai agitáció előadói gárdája felkészült, hozzáértő politikusokból, az igényeknek megfelelő számban áll rendelkezésre.

Az agitáció eszközei számszerűségben, értékben tovább gazdagodtak, módszerei változatosabbak, az igényeknek egyre megfelelőbbek. Fejlődött a szemléltető agitáció, de a gyakorlat bizonyítja, hogy a szóbeli agitáció hosszú távon az agitáció fő eszköze marad. Ezt jól egészíti ki az írásos formák rendszere.

3. AZ AGITÁCIÓ

TOVÁBBI FELADATAI

Az agitációnak — tartalmát tekintve — továbbra is feladata, hogy marxista—leninista, internacionalista elkötelezettséggel, a változó környezet konkrét tényeire alapozva, arra gyorsan és érzékenyen reagálva járuljon hozzá a társadalom előtt álló feladatok megértéséhez, a feladatok végrehatjására történő mozgósításhoz.

Az agitáció során naponta kell szót váltani az emberekkel a világ és hazánk dolgairól. A világ ma ontja a magyarázatra váró új jelenségeket, a szocialista építőmunka új jelenségei az agitáció új minőségét kényszerítik ki, ami gyors válaszokat, magas fokú politikai érzékenységet, és őszinteséggel elért, bizalmat erősítő politizálást jelent, amely erősíti a nemzeti egyetértést és a nemzeti egységet. A gazdaságpolitikai agitáció továbbfejlesztése érdekében mindenekelőtt stílusváltásra van szükség. El kell érni, hogy az emberek ne csak a problémákat vegyék észre, hanem az eredményeket is, és ennek összefüggésében ítéljék meg a dolgokat. Meggyőződéssé kell tenni, hogy . meg tudjuk védeni eredményeinket, és senki ne elégedjen meg a maga területén azzal, amit elért, hanem próbáljon toyább lépni, igyekezzen az eddigi erdményeket továbbfejleszteni.

A pártszervezetek feladata a kedvező politikai feltételek

1. A MEZŐGAZDASÁG

ÉS ÉLELMISZERIPAR

FEJLŐDÉSE.

Alapvető célkitűzésünk — a mezőgazdaság és élelmiszeripar összehangolt fejlesztése — terén eredményes munka folyt. A fő törekvések — az egyre nehezedő külső és belső hatások ellenére — teljesültek. A határozat jó alapot adott a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipari pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájához. Az elért eredmények megfelelőek, jelentős hányaduk az üzemi tartalékok feltárásából született. A végrehajtás eddigi tapasztalatai igazolják, hogy a megye termelési adottságainak intenzívebb kihasználásával, szervezési formák korszerűsítésével magas színvonalú eredmények érhetők el. A megye gazdaságának 60 százalékát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar képezi. Az ország élelmiszer-termelésének 8-9 százaléka származik megyénkből. A megye megőrizte magas részarányát a népgazdaság és az export igényeinek kielégítésében. Az eredményekhez jelentős mértékben hozzájárult a párt-, állami és társadalmi szervek segítőkész munkája.

Minden korábbi időszaknál nagyobb hangsúlyt kapott a hatékonyság, a minőség, a jövedelmezőség és a takarékosság. A tartalékok intenzív kihasználása, az import ésszerűbb felhasználása, végeredményben az eredményes gazdálkodás került előtérbe.

A termelés növekedése együtt jár a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásával. Csökkent az ágazatban dolgozók átlagéletkora, javult a szakmai összetétel.

Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a termelőerők és szervezeti formák korszerűsödése, fejlődése. Egyesültek a tsz-szövet- ségek, és új integrációs szervezetként megalakult a Dél- Békés megyei Tsz-ek Gazdálkodási Társulása, önállóvá váltak a cukorgyárak, a baromfiipari vállalatok, a konzervgyár és az AGRO- KER. Létrejött a Mezőhegye- si Állami Gazdaság és a cukorgyár egyesülésével a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát.

Nagy erőfeszítéseket tettünk a mezőgazdaság alapvető, de korlátozottan rendelkezésre álló termelőeszközének: a termőföldnek a védelmére, termőképességének javítására. 1982 végéig közel 44 ezer hektáron történt komplex melioráció. Az üzemek közötti földcserék —

megteremtése. Számolni kell azzal, hogy a külgazdasági feltételekhez való igazodás nemcsak előnnyel, hanem kockázattal, olykor konfliktushelyzetek létrejöttével jár, ezért a gazdasági intézkedéseket politikai eszközökkel is eredményesebben kell támogatni.

A gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb feladatai:

— a dialektikus és a történelmi materialista szemlélet erősítésével mutassa be a világgazdaság, benne a szocialista gazdaság összefüggéseit, tetteinket, eredményeinket;

— mozgósítson a VI. ötéves terv feladatainak időarányos megvalósítására nyílt, őszinte párbeszéddel;

— mutassa be, hogy a vártnál rosszabb külgazdasági feltételek mellett a népgazdaság 1982-ben is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusának határozataival összhangban fejlődött, és

jelentős erőfeszítések ellenére is — csak mérsékelt eredménnyel jártak.

A növénytermesztés szerkezete lényegében nem változott, de üzemenként rugalmasan igazodott a természeti, közgazdasági feltételekhez. Meghatározó jelentőségű továbbra is a búza- és a kukoricatermelés, amely a szántóterület 60 százalékát foglalja el. E növények előirányzott vetésterülete, különösen a kukoricáé — elsősorban a belvíz miatt — nem teljesült. A fejlett gépi technika, okszerű műtrágyázás, a korszerűbb fajtahasználat, a javuló agrotechnika, a jobb üzem- és munkaszervezés kedvező hatással volt a hozamok alakulására. Így sikerült elérni a tervezett meny- nyiséget.

A cukorrépa és a szója vetésterülete a tervezettet meghaladó mértékben nőtt, a cukortartalom is javult. Rizstermesztésben az utóbbi három év szép eredményeket hozott.

A szálastakarmány-ter- mesztésben némi hozamnövekedés és egyben területcsökkenés következett be. A tervezett fejlődést nem sikerült elérni. Gyepgazdálkodásunk színvonala is csak lassan emelkedik. A megye nagyüzemi zöldségterülete évről évre csökken. Különösen nagy a visszaesés zöldborsóból és paradicsomból. A vetőmagtermesztés minőségileg javult, de az utóbbi időben jelentős értékesítési gondok támadtak.

Az állattenyésztés mennyiségi növekedése mellett jelentős fejlődés következett be a minőségi mutatókban. Különösen a fajlagos tejhozam és a fajlagos abrakfelhasználás terén van javulás (ez utóbbi mutató évek óta legjobb az országban).

A sertéstenyésztés évről évre nő, és a tervezettet meghaladja. Megszűnt a termelés ciklikussága.

A szarvasmarha-, ezen belül a tehénlétszám növekedése alatta marad a tervezettnek, elsősorban a háztáji csökkenés miatt. A tejhozam viszont tehenenként 4600 liter fölé emelkedett. A baromfitenyésztésben nagy feszültséget jelent a hullámzó piac, amelyet nagyüzemeink csak nehezen tudnak követni.

Tovább bővültek az élelmiszer-termelés anyagi, műszaki- feltételei. A megvalósult és a folyamatban levő beruházások összetétele a népgazdaság és a megye igényeivel összhangban vannak. Az elkövetkező időszak beruházásainál döntő részben amortizációra és a nyereséghogy az 1983-as év népgazdasági tervének fő céljait és előirányzatait még nagyobb összefogással, pontosabb és odaadóbb munkával valósíthatják meg;

— szorgalmazni kell az egyensúly javításához nélkülözhetetlen export fokozását, amely egyben a jobb minőséget, a termelés hatékonyságának növelését, a tartalékok jobb hasznosítását is jelenti;

— segítsük elő, hogy azok a vállalatok, szövetkezetek fejlődjenek, amelyek* a változó feltételekhez rugalmasan alkalmazkodnak és nyereségesen gazdálkodnak;

— az életszínvonal alakulását a jövőben jobban a végzett munka teljesítményéhez kell kötni;

— fokozott figyelmet kell fordítani az áruellátására, és szolgáltatásra, amelynek viszont feltétele az árualap és a vásárlóerő egyensúlya;

— járuljon hozzá az agitáági fejlesztési alapra lehet számítani. Ezért is fontos a hatékonyság további növelése.

Az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya alacsonyabb az országos átlagnál. A bővülés területenként, szektoronként és tevékenységenként differenciáltan valósult meg. Meghatározó a kereskedelmi, kismértékű az ipari tevékenység aránya. Különösen a rosszabb körülmények között dolgozó üzemek vannak elmaradva, részben az eszközhiány, részben az ipari üzemektől való nagy távolság miatt.

A háztáji és kisegítő gazdaságok tervszerűen fejlődtek. A kölcsönös érdekeltség alapján egyre jobban kiteljesedik a nagyüzemek integráló tevékenysége.

A mezőgazdasági termelésben a legnagyobb feszültséget — az ár- és belvíz- probléma mellett — a mezőgazdasági üzemek indokolatlan differenciálódása

okozta. Az üzemek egy része a változásokat nem tudta kellő rugalmassággal követni, így a termelés színvonalában elmaradt a lehetőségektől.

Az irányító és érdekkéo- viseleti szervek közreműködésével emelkedett a vezetés színvonala. A gazdálkodás feltételeinek nehezedése a vezetőktől további rugalmasságot, előrelátást, alkotó kezdeményezést kívánt. Ehhez a politikai, társadalmi légkör kedvező feltételeket biztosított. Ennek is tulajdonítható, hogy gyarapodott megyénkben a szakemberlétszám.*

A szocialista iparban foglalkoztatottak több mint egyötöde az élelmiszeriparban dolgozik. A megyei ipar állóeszközeinek egyharmada is itt van. A megye élelmiszeriparának dinamikus fejlődése tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős része feldolgozott formában exportra kerülhessen. A termelés jelenlegi szerkezete hosszú távra alapvetően megfelelő mind a belföldi ellátást, mind az export árualapok bővítését illetően.

Az ágazat beruházási tevékenysége megfelel a határozat követelményeinek. Továbbra sem megoldott még a gabonatermelés és -tárolás összhangjának biztosítása. Szükségessé válik a Békéscsabai Konzervgyár rekonstrukciója.

A vállalatok egy részének önállóvá válása és a helyi adottságok jobb kihasználása várhatóan elősegíti a hatékonyabb gazdálkodást.

ció a vezetői presztízs erősítésével az irányítás és a vezetés színvonalának javításához;

— az építőiparban a megyei beruházások megvalósítása érdekében fokozni kell a szervezettséget javítani a költséggazdálkodást és a munkafegyelmet;

— a mezőgazdaságban folytatni kell a gabona- és a húsprogram végrehajtását, a termelés területén a meny- nyiség növelése mellett mindent meg kell tenni a ráfordítások csökkentéséért;

— a tartalmában és szervezettségében sokszínűvé vált szocialista munkaver- seny-mozgalom továbbfejlesztését úgy kell segíteni, hogy az megtalálja helyét az új követelményekhez való alkalmazkodása során;

— a gazdasági feladatokat megjelölő minden testületi anyaghoz készüljön konkrét gazdaságpolitikai feladatmeghatározás is.

2. A VÉGREHAJTÁS

TAPASZTALATAINAK

ÖSSZEGZÉSE,

FELADATOK

A Központi Bizottság határozatának végrehajtása megyénkben eredményes volt. Áz elmúlt három évben a mezőgazdasági nagyüzemek termelési értéke 43 százalékkal, eredménye 46 százalékkal, az élelmiszeripar termelési értéke 52 százalékkal, eredménye 169 százalékkal növekedett. Az ágazat továbbra is megtartotta, esetenként növelte a népgazdaság egészében betöltött szerepét. A megye termelési adottságainak intenzívebb kihasználásával magas színvonalú, hatékony élelmiszer- termelés alakítható ki. A mennyiség növelésére való törekvés azonban sok esetben a megyében is háttérbe szorította az ágazat hatékonyságát.

A gazdasági program végrehajtása érdekében munkánk középpontjába a következőket kell állítani:

— a szellemi és anyagi erőforrások ésszerű felhasználásával a hatékonyság további növelése;

— a nyersanyagtermelés, a tárolás* a feldolgozás és az értékesítés arányos, komplex fejlesztése;

— a szakosítás, a koncentráció és az együttműködés előnyeinek fokozottabb kihasználása, az új szervezeti formák alkalmazása;

— a gabona-, a húságazat kiemelt fejlesztése, az élelmiszeripari rekonstrukció folytatása;

— a mezőgazdasági nagyüzemek indokolatlan differenciálódásának csökkentése;

— az alaptevékenységen kívüli tevékenység további fejlesztése;

— az exportképes termények mennyiségének és minőségének növelése;

— az anyag- és energiafelhasználás csökkentése;

— a teljesítményhez kötött differenciált bérezés körének kiszélesítése;

— megkülönböztetett figyelmet fordítani az emberi tényezőkre, a vezetői munkára, a fegyelmezett alkotó tevékenységre.

A két pártbizottsági ülés között a végrehajtó bizottság által végzett munkáról történő beszámolót követően a megyei pártbizottság Mihalik György ezredest, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét megyei pártbizottsági tag. nak kooptálta.

MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA

II.

Jelentés a Központi Bizottság 1978. március 15-i — a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetével és fejlesztésének feladataival foglalkozó határozata megyei végrehajtásáról