Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 31,, csütörtök Kereskedelem és ipartelepítés TEB-ülés Békéscsabán Március 30-án, szerdán délelőtt tartotta ülését Bé­késcsabán a megyei tanács termelési és ellátási bizottsá­ga. Elsőként az Univerzál Kereskedelmi Vállalat mun­kájáról számolt be Cs. Szabó Imre igazgató. Elmondotta többek között, hogy a válla­lat tavaly 2 milliárd 531 mil­lió forint forgalmat ért el, amely 4,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Hang­súlyozta: ezek az eredmé­nyek nagy erőfeszítéseket követeltek, hiszen csökkent a ruházat iránti kereslet, ve­gyes iparcikkek közül a vas-, műszaki áru, a papír-író­szer, illetve a játékok és a sportszerek eladását sikerült növelni. Ez természetesen nem ment magától. Az áruellátást és a választék bővítését szolgálták a 90 napos előmegrendelések, az éves szállítási szerződé­sek megkötése. Az elmúlt esztendőben 14,4 százalékkal több árut szereztek be köz­vetlenül az iparvállalatoktól és szövetkezetektől, amely 225 millió forintnak felel meg. A külkereskedelmi vál­lalatok közreműködésével 22 millió forint értékű olyan importárut vettek, amelyek­ből a nagykereskedelem nem tudott folyamatosan szállíta­ni. Romániával öt éve kötöt­tek megállapodást áruházi választékcserére, ugyanilyen tárgyalások folynak Cseh­szlovákiával és Jugoszláviá­val is. A vállalat 1982. júliusában megkapta a nagykereskedel­mi jogot, fél év alatt 22 mii­Tartalékos tisztek Bensőséges ünnepséget ren­dezett a magyar néphadsereg Békés megyei hadkiegészíté­si és területvédelmi parancs­noksága és pártvezetősége. A március 30-án, délután megtartott békéscsabai ösz- szejövetelen tartalékos tisz­tek kaptak magasabb rend­fokozatot hazánk felszabadu­lásának 38. évfordulója al­kalmából. Az eseményen Ju­hász András alezredes, me­gyei parancsnok köszöntötte a megyei pártbizottság, a me­lió forint ilyen forgalmat bonyolított le. Békéscsabán, az északi ipartelepen meg­nyitották a Ferróglóbus és a Metalloglóbus vasárutelepet. Azt tervezik, hogy a közületi VILLÉRT-üzletet is ide he­lyezik át és 1985-ig közös boltot hoznak létre a Mun­karuházati Vállalattal, illetve a MÜÁRT-tal. A bizottság ezután megvi­tatta a Csepel Autógyár 4. számú szeghalmi gyárának gazdálkodását elemző jelen­tést. A kérdésekre dr. Várnai Tibor vezérigazgató-helyettes és Fülöp Sándor, a 4. számú gyár főmérnöke válaszolt. Ezekből megtudhattuk, hogy az 1976-ban alakult gyár ma már 1300 embernek ad mun­kát és a járás legnagyobb ipari üzeme lett. Vonzáskör­zete meglehetősen nagy, a környék 17 településéről jár­nak ide dolgozni. Az üzem minden évben teljesítette ter­melési és gazdálkodási fel­adatait. Ennek alapvető fel­tétele volt a két évig tartó, 210 millió forintos beruházás Szeghalmon. Felépült az 5400 négyzetméteres gyártó- csarnok, a szociális létesít­mények. A festöde azonban — pénz hiányában — csak később valósulhat meg. Végül megállapították: a gyár Sárrétre való telepítése helyes döntésnek bizonyult. A megfelelő színvonalú veze­tőgárda kialakítását viszont gátolja a Békés megyére jel­lemző műszaki és közgazda- sági szakemberek hiánya. S. S. előléptetése gyei tanács, a társfegyveres testületek képviselőit, a meg­jelent tartalékos tiszteket. Az előléptetési parancs sze­rint azok a tartalékos tisztek kaptak magasabb rendfoko­zatot, akik évekig élen jár­tak, eredményesen dolgoztak a honvédelmi nevelés színvo­nalának emeléséért, a harc- készültség fokozásáért, a po­litikai munka erősítéséért és sok fiatalt irányítottak ka­tonai pályára. GYORSLISTA az 1983. március 29-én megtar­tott március havi lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 11. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft). B Lada 1300 S típ. személygépkocsira utal­vány. C Polski Fiat 126 P típ. személygépkocsira utalvány. D Videoton Hi-Fi-torony I. (39 900 Ft). E Videoton Hi-Fi-torony II. (37 900 Ft). F szerencseutalvány (30 000 Ft). G iparcikkíitalvány (25 000 Ft). H otthon lakberen­dezési utalvány (25 000 Ft). I ze­nesarok-utalvány (20 000 Ft). J televízió (10 000 Ft). K vásárlási utalvány (10 000 Ft). L vásárlási utalvány (9000 Ft). M vásárlási utalvány (7000 Ft). N vásárlási utalvány (5000 Ft). O vásárlási utalvány (4000 Ft). P vásárlási utalvány (3000 Ft). R vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 254 808 H 261 591 F 268 374 K 281 940 M 288 723 I 295 506 N 302 289 N 315 855 O 322 638 K 329 421 P 336 204 I 342 987 M 349 770 P 356 553 R 370 119 O 376 902 N 397 251 J 404 034 K 417 600 R 424 383 R 437 949 J 444 732 G 451 515 M 458 298 F 465 081 J 478 647 F 485 430 H 492 213 505 rh L 498 996 H M 512 562 N 519 345 L 526 128 D 532 911 O 539 694 K 546 477 K 566 826 H 573 609 G 580 392 K 593 958 L 600 741 O 607 524 P 614 307 P 621 090 P 627 873 P 634 656 H 641 439 J 648 222 N 675 354 L 682 137 P 688 920 P 695 703 R 702 486 P 709 269 R 716 052 O 729 618 R 736 401 P 743 184 N 749 967 J 756 750 K 763 533 O 777 099 H 783 882 P 790 665 R 797 448 P 804 231 F 811 014 M 817 797 R 824 580 R 831 363 R 838 146 R 844 929 G 851 712 H 858 495 G 865 278 K 872 061 K 878 844 M 899 193 O 912 759 J 919 542 H 933 108 M 953 457 I 960 240 J 967 023 K 973 806 L 997 372 O NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 658 240 L 665 023 O 678 589 O 692 155 L 698 238 F 888 862 F ÖTVENÖT­MILLIÓ 660 266 F 667 049 N 673 832 P 680 615 N NYOLCVAN­MILLIÓ 153 679 F 160 462 1 I 167 245 F 180 811 N 187 594 N 194 377 O 214 726 F 235 075 P 262 207 F 268 990 P 289 339 F 296 122 L 302 905 F 350 386 J 357 169 N 370 735 R NYOLCVANEGY­MILLIÓ 008 337 F 015 120 M 021 903 H 042 252 N 049 035 P 055 818 K 062 601 I 069 384 F 076 167 I 082 950 M 089 733 N 096 516 N 103 299 N 110 082 O 116 865 L 123 648 F 130 431 I 137 214 L 143 997 P 164 346 F 171 129 I 191 478 L 198 261 I 225 393 M 232 176 L 238 959 R 252 525 G 259 308 J 266 091 R 272 874 H 279 657 F 286 440 ' I 293 223 K 300 006 R 306 789 L 313 572 J 320 355 F 327 138 L 333 921 K 340 704 L 347 487 P 361 053 M 367 836 O 374 619 K 381 402 L 408 534 G 415 317 L 422 100 O 428 883 P 435 666 L 476 364 G 483 147 J 489 930 M 496 713 1 I 517 062 M 523 845 O 530 628 F 537 411 I 544 194 L 550 977 N 557 760 P 564 543 R 591 675 M 598 458 H A nyertes szelvényeket 1983. április 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Lehet egy kicsivel jobb? II pedagógusok kedvezően fogadták az ötnapos munkarendet (Folytatás az I. oldalról) ciálisan jelentkeznek: a ma­gas óraszám, s a nyári szak­mai gyakorlatok kitolódásá­val járó összetett nehézsé­gek. A szakmunkásképző intézetekben nemcsak a pe­dagógusok, de a tanulók és a szülők is örömmel fogad­ták az új munkarendet. A tapasztalat az, hogy a ta­nulók heti terhelése nem változott, viszont növeke­dett az öt oktatási napra eső napi megterhelés. Az iskolán kívüli nevelő­munkában a jelenleginél job­ban kellene a közművelődési programválasztékra támasz­kodni. A hétvégi programo­kat ugyanis semmiképpen sem vállalhatja magára az iskola. Hiszen — állapította meg a beszámoló —, növe­kedett a pedagógusok napi terhelése, a napi felkészülés az esti órákra korlátozódik, a dolgozatok javítása pedig a hétvégekre csúszik. Ezért kell biztosítani számukra a hétvégi szabad- és pihenőna­pot. A tanulók körében vég­zett felmérés pedig azt bi­zonyítja, hogy van mit ten­ni a családok szabad idő he­lyes eltöltésére nevelésében is. Meg kell vizsgálni az igazgatók és helyetteseik megterhelését, munkaidejé­nek jelentős meghosszabbo­dását. A beszámoló határozottan megállapítja, hogy az ötna­pos tanítási és munkahét olyan problémákat nem ho­zott felszínre, amelyek ki­zárólag ennek a munkarend­nek lennének tulajdonítha- tóak. Érthető tehát, hogy az ötnapos tanítási és munka­Hat témát tűzött napirend­re és vitatott meg tegnap, március 30-án délelőtt a MÉ­SZÖV elnöksége. Tanai Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke adott számot azokról az in­tézkedésekről, melyeket a legutóbbi elnökségi ülés óta a szövetség apparátusa és vezetői megoldottak. Ezután került sor dr. Ba­logh Mihály irodavezető elő­terjesztésében a MÉSZÖV el­lenőrzési apparátusának 1982. évi vizsgálatait összegző ta­pasztalatok megvitatására. A vita lezárásaként a szövetség elnöke hangsúlyozta: az el­lenőrzések mindig az idősze­rűséghez alkalmazkodjanak, s az iroda munkatársai vizs­gálataiknál tartsák elsődle­gesnek a törvényesség és a gazdálkodás alapvető köve­telményeinek betartását, to­vábbá az utóellenőrzések megtartását. Kiemelten is felhívta az iroda figyelmét némely lakásszövetkezetnél tapasztalható törvénytelen működés és felelőtlen pénz­kezelés felderítésére. Bagi Sándor MESZÖV-elnökhe- lyettes és Galambost László takarékszövetkezeti titkár­ságvezető előterjesztésében az ÁFÉSZ-ek és takarékszö­hét bevezetésével kapcsola­tos megyei tapasztalatok po­zitívak. A beszámolót követő igen tartalmas vitában a bentla­kásos intézmények gondjá­ról, a szabadságok kiadásá­nak nehézségeiről, s a tan­tervek felülvizsgálatának szükségességéről volt szó. B. Nagy Gyula, az MSZMP megyei bizottságának politi­kai munkatársa nagyra érté­kelve a beszámolót megálla­pította, hogy az ötnapos munkarend gondjait folya­matosan szükséges értékel­ni. Góczán Gézáné, a Peda­gógusok Szakszervezete KV munkatársa kiemelte, hogy az országosan készült beszá­molók közül a Békés megyei bizottságé előkelő helyet foglalt el. Helyes törekvés­nek minősítette azt, hogy a megyei bizottság kizárólag az adott témára összpontosí­tott, és nem általában az oktatás gondjait vitatta meg. Németh Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának csoportvezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy ez a fél esztendő végleges, és kategóriákba merevített vélemények meghozatalára nem elegendő. Rugalmasabb szemléletre hívta fel a peda­gógusokat, amely a megter­helést bizonyos mértékig csökkentené. A bizottság tagjai ezután dr. Szűcs Alajosné előter­jesztésében elfogadták az 1983. évi szakszervezeti ki­tüntetési keretet, s a kitün­tetettek személyére vonatko­zó javaslatot. A nagy akti­vitásról tanúskodó ülés be­jelentésekkel zárult. B. Sajti Emese vetkezetek múlt évi munká­ját tekintette át az elnökség. A legnagyobb érdeklődést, s a legnagyobb vitát az a beszámoló váltotta ki, amely Bagi Sándor előterjesztésé­ben az alacsony hatékonysá­gú ÁFÉSZ-ek helyzetét ele­mezte. Az elnökség tagjai közül többen is szót kértek és hangsúlyozták gondjaikat. A felszólalásokra Tanai Fe­renc MESZÖV-elnök vála­szolt. Mint mondotta, a je­lentésben hangsúlyozott meg­állapítások segítő szándékú- ak voltak. Az viszont elgon­dolkoztató — mondotta —, hogy a megye ÁFÉSZ-ei gaz­dálkodási eredményükkel jó­val az országos átlag alatt maradtak 1982-ben. Ezt követően a MÉSZÖV 1982. évi gazdálkodásáról adott számot a szövetség el­nöke. Orosz Sándor, az álta­lános szövetségi titkárság ve­zetője összegezte az év ele­jén megtartott szövetkezeti gyűlések tapasztalatait. Befe­jezésül az elnökség tudomá­sul vette a MÉSZÖV alap­szabályának és a kölcsönös fejlesztési alap szabályzatá­nak módosítását. — Balkus — M ár megint egy átszer­vezés! Ki nem só­hajt fel ilyetén, ami­kor hírét veszi valamely vál­lalat, intézmény átalakításá­nak, a megszokott hivatali utak átrendezésének? S ne tagadjuk, belül az a kis ör­dög csak nem hagyja nyu­godni az embert, s kikíván­kozik belőle a kérdés: va­jon érdemes, értelmes, szük­séges volt-e az átszervezés? Legutóbb a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazga­tási intézményeket szervez­ték át a megyékben, s bi­zony alapos munkát végez­tek, sok tábla lekerült az irodaházak faláról, és csupán egy új cégjelzést szögeztek fel helyettük: Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás. Érdemes volt? Az eddig öt, félig ha­tósági, félig pedig szolgálta­tási feladatokat ellátó szer­vezetből egy hatóság alakult, a többi azután szolgáltató egységként keresi a gazda­ságok, az állampolgárok ke­gyeit. Ezzel tiszta vizet ön­töttek a pohárba, a hatósági jogköröket elvonták a szol­gáltatóktól, s ráadásul még szakemberek is felszabadul­tak az irodai munkától a gyakorlati állategészség-vé- delem javára. Ez, úgy hisz- szük kielégítő válasz arra is, hogy vajon értelmes, szük­séges volt-e az intézkedés. A szakigazgatási intézmé­nyek szervezeti korszerűsíté­se nem az egyetlen példa ar­ra, hogy megpróbálunk iga­zodni a termelés, a gazdál­kodás feltételeiben, a társa­dalmi körülményekben be­következett változásokhoz. Az egészségügyben az elmúlt évek során az intézmények integrációjával lényegesen javítani lehetett az alapellá­tást, a minisztériumi irányí­tás továbbfejlesztése, meg­növelve a vállalati önállósá­got és kezdeményezőterepet, elmélyítette a főhatóságok elvi irányító szerepét, terve­zőmunkáját. Az élet nem áll meg, a fejlődéssel új szük­ségletek, igények keletkez­nek, ezek kielégítését szün­telenül napirenden kell tar­tani. És nemcsak növekvő anyagi áldozatokat, hanem az egyre ésszerűbb megoldások­hoz elvezető szervező mun­kát is vállalva. Napjainkban egyik jeles tartalékunk a célnak jobban megfelelő szervezeti keretek kialakítása. Nem vigaszul mondjuk ezt arra, hogy a pénznek szűkében állunk. De miért ne? Olyan gazdagok sohasem leszünk, hogy mun­kát, energiát pocsékolhas­sunk el a hatástalan mód­szerek miatt. Arról pedig nem is beszélve, a nem anya­gi természetű igények jobb kielégítése is megkívánja, hogy a társadalomban mű­ködő intézmények összehan- goltabban, célszerűbben vé­gezzék munkájukat. Ez pe­dig előírja, hogy ne röstell- kedjünk időnként megvizs­gálni az anyagi, szellemi erők elrendezését. Azt, va­jon szorosan illeszkednek-e egymásba a mechanizmusok fogaskerekei, és nem lehet­ne-e jobb módszerekkel, s takarékosabban persze, de több emberhez eljuttatni ja­vakat, kultúrát egyaránt? Nem lehetne-e jobban együtt­működni másokkal, esetleg a szomszéd településsel, vagy több várossal, faluval élel­münk, ivóvizünk, környeze­tünk, vagy éppen kulturális színvonalunk védelmében? De bizony, ilyen megoldá­sokra mindenütt mód van ma már, csak meg kellene ragadni a lehetőséget. Hangsúlyozzuk: kellene, mert úgy tűnik, ma még könnyebb elérni két ható­ság összevonását, mint mond­juk a falusi gyermek- és közétkeztetés olyannyira in­dokolt egységesítését, a falu­si iskolák és kulturális léte­sítmények munkájának jobb összehangolását, a kereske­delmi egységek arányosabb elosztását, szóval mindazt, ami által javítható lenne az emberek élete a legkisebb településeken is mindössze a merev szervezeti keretek le­bontásával, a nagyobb ösz- szefogással. Persze tudjuk, ha iskolának és kultúrház- nak közös igazgatóságot ala­kítanak ki, egy igazgató fe­lesleges lesz. E z sem riaszthat el a jobbító szándéktól, hi­szen a társadalom ér­dekében végrehajtott átszer­vezésnek igazából nem lehet­nek vesztesei. Ügy sem, hogy az egy helyütt feleslegessé vált szakemberekről minden módon és humánusan gon­doskodnak, és úgy sem, hogy az átszervezés előnyeit tár­sadalmilag az érintettek is élvezik. De húzzuk alá, ez csupán társadalmilag fontos, szükséges szervezeti intézke­désekre áll és nem a látszat­átszervezésekre. Az utóbbi­ból azonban mind kevesebb lesz, ha az új feltételek nyo­mon követését nem kam­pánynak, divatnak fogjuk fel, hanem természetes és mindennapos feladatnak. Ak­kor még örömmel is cseng­het a mondat: „Már megint egy átszervezés!” Komornik Ferenc Állattenyésztés ma, holnap Állattenyésztésünk jelenle­gi helyzetéről, jövőbeni fejlő­déséről tartottak szakmai ta­nácskozást tegnap, március 30-án Békéscsabán. Győrfi Károly, a megyei téesz-szövetség titkárának köszöntője után dr. Dohy Já­nos, az Állatorvos Tudomá­nyi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tartott elő­adást az európai szarvasmar­ha-, sertés- és juhtenyésztés várható fejlődéséről az ez­redfordulóig. Dr. Biró Ist­ván, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő In­tézet főigazgató-helyettese az állattenyésztés irányításának új rendszeréről és szerveze­téről számolt be. Az előadások és hozzászó­lások sok érdekes informáci­ót adtak a nagy számban megjelent résztvevőnek. m. sz. zs. MÉSZÖV Cselekvésre ösztönző megállapítások Tájékoztató az új lakbérek közléséről és a lakbérviták elbírálásáról Ma lejár az új lakbérek köz­lésének határideje. Az ezzel kapcsolatos legfőbb tudnivalók­ról az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium szakembe­rei az eddig megjelent, legin­kább közérdeklődésre számot- tartó jogszabályokat összefog­lalva tájékoztatták az MTI mun­katársát. Mivel előfordulhat, hogy va­lamely okból a bérbeadó már­cius 3l-ig nem közölte írásban az új lakbér összegét, az ille­tékesek kérik, hogy a bérlő ezt április 30-ig jelezze a bérbeadó­nak, annál is inkább, mert a különféle kedvezmények kérésé­hez szükséges az új lakbérköz­lési lap. Az új lakbérrel kap­csolatos észrevételeket a lakók a kézhezvételtől számított 15 na­pon belül megtehetik a bérbe­adónál. Abban az esetben, amikor va­laki alapos indok miatt (példá­ul kórházi gyógykezelés, kül­földi munkavállalás stb.) az adott határidőn belül nem tud­ja megtenni a lakbérközléssel kapcsolatos észrevételeit, azt még — késedelmét kellően in­dokolva — június 30-ig megte­heti; azonban ennek a határ­időnek az elmulasztása már jog­vesztéssel jár. A lakbérközléssel kapcsolatos mindenféle észrevételt a bérbe­adónál kell megtenni, aki azt 15 napon belül elbírálja, illetőleg ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, akkor azt a vita el­döntésére jogosult szervnek kül­di meg, saját álláspontjának is­mertetésével. A vitát eldöntő szerv határo­zatát fellebbezéssel nem lehet megtámadni, de ha a bérlő ezt a határozatot is sérelmesnek tartja, felülvizsgálatát kérheti ugyanattól, aki a határozatot hozta, s az elbírálására annak felettes államigazgatási szerve jogosult. Amennyiben a végle­ges lakbér megállapítására jú­nius 30-ig sem kerülne sor, ak­kor azt későbbi időpontban is megállapíthatják, a lakásbérlet általános szabályai alapján. Az Enyingi Állami Gazdaság Ágoston-pusztai tehenészeté­ben második éve foglalkoznak a szabad tartásos, ketreces borjúneveléssel. A borjakat háromhónapos korukban kü- lön-külön, a szabadban elkülönített ketrecekben helyezik el. Ezzel csökkentik a fertőzési lehetőséget, és edzettebbek lesz­nek az állatok (Fotó: MTI — Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom