Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPtJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 31. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Ülést tartott a Békés megyei Pártbizottság Az MSZMP Békés megyei bizottsága 1983. március 29-én ülést tartott Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével. Az ülésen jelen volt Rubik László és Vörös István, a KB munkatársai. A megyei pártbizottság megtárgyalta: O Jelentés a Politikai Bizottság 1979. március 27-i — az agitációs munka fejlesztéséről szóló — határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól, különös tekintettel a gazdaságpolitikai agitációra Nagy Jenő megyei titkár. O Jelentés a Központi Bizottság 1978. március 15-i — a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetével és fejlesztésének feladataival foglalkozó — határozata megyei végrehajtásáról Csatári Béla megyei titkár, o Beszámoló a végrehajtó bizottság két pártbizottsági ülés közötti munkájáról Szabó Miklós megyei titkár előterjesztésében. Egyéb kérdések. A napirend előtt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára kégyelettel emlékezett meg Dumitrás Mihály pártbizottsági tag, valamint Csepregi Pál nyugalmazott megyei tanácselnök-helyettes haláláról. Mindkettőjük emlékének a pártbizottság néma felállással adózott. (A közleményt a pártbizottsági ülésről az 5. oldalon közöljük.) Napirenden az együttműködés Tegnap — Fejti György első titkár elnökletével — ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. A testület Juhász Andrásnak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről, az ifjúsági szövetség gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről szóló jelentést. Ezt követően Varga Lászlónak, az úttörőszövetség főtitkárának és Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében a testület áttekintette a Magyar Úttörők Szövetségének eddigi munkáját, értékelte az úttörő- és a KISZ-szervezetek együttműködését. A Központi Bizottság ifjúságunk támogatásáról biztosítja^ nicaraguai népet, és üdvözli azokat az ifjúsági kezdeményezéseket, amelyek a forradalmi Nicaragua politikai, erkölcsi és anyagi támogatását szolgálják. Tízéves a KBT Javultak a közlekedés feltételei, kevesebb a baleset Több, mint húsz esztendeje annak, hogy a közúti közlekedés biztonságának szolgálatában megalakultak a balesetelhárítási tanácsok. Ez a szervezet annak idején „önvédelmi szervezet” volt, társadalmi összefogással kívánt gátat szabni a motorizációs ártalmaknak. A közlekedés fejlődésével egyre inkább kiemelkedő feladatává vált az emberek szemléleti formálása, a közlekedési morál javítása, a baleset-megelőzési munkának a modern közlekedéshez való igazítása. Ez az összetett feladat már meghaladta a közlekedési balesetelhárítási tanács szervezeti lehetőségeit, s 1973-ban megalakult az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, majd a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. E gondolatokkal nyitotta meg az MKBT plenáris ülését tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán Vándor Pál, a testület társelnöke. Köszöntötte a jelenlevőket, többek között az elnökségben helyet foglaló dr. Szigeti Gábort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Perbák Jenő rendőr alezredest, az OKBT képviselőjét és Mihalik György rendőr ezredest, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét. Az írásos -.anyaghoz dr. Sajti Imre, a megyei KBT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést; áttekintést adott a testület munkájáról, megemlékezve egy évtizedes tevékenységéről. Az előadó hangsúlyozta: az MKBT figyelme ma az óvodástól a nyugdíjas korúig minden közlekedőre, a járművek vezetőire, a gyalogosokra, egyaránt kiterjed. Koordinálja a megyében folyó egész közúti baleset-megelőzési tevékenységet, munkája szervező, irányító, oktató és egyben nevelő. Rendszeresen értékeli a megye közlekedés- biztonságának helyzetét, ennek megfelelően rövidebb, hosszabb távú célokat tűz ki megvalósítására. Akciókat szervez és bonyolít le, gondoskodik a propaganda- munkához szükséges kiadr ványok készítéséről, s azok ' terjesztéséről. Munkájának évek óta a meggyőzés és a nevelés az alapja. Az elmúlt évi baleseti sta- ' tisztika a korábbi esztendőhöz viszonyítva kedvezőbb. A társadalmi testület szak- bizottságai megvalósították kitűzött céljaikat. A szervezet széles társadalmi rétegek összefogásával biztosítja a különböző rendezvények sikerét. Az egyes mozgalmak, versenyek, akciók nagy tömegeket mozgósítanak. A KBT szervezete minden járásban, városban kiépített, tevékenyen dolgozik, a tartalmasabb és színvonalasabb munka további fejlesztéséért viszont van mit tenni. A rendőröknek túl sokszor kell intézkedniük a közlekedés szabályainak megszegőivel szemben. Még nem alakult ki a közlekedőkben a forgalom- irányító jelzőlámpák, a fénysorompók tisztelete. Az elmúlt esztendőkben nagymértékben változtak a közlekedés feltételei. A jobb forgalomszervezés, a gépjárművek jobb műszaki állapota, az utak minőségének javulása, az elkészült kerékpárutak mind a közlekedő ember biztonságát szolgálják. Az elnöki beszámolót követően Bódi Ferenc rendőr százados, az MKBT tavalyi és idei költségvetését terjesztette elő. A beszámoló feletti vitában kilencen szólaltak fel, mondták el véleményüket. A hozzászólók hangsúlyozták a továbbképzés fontosságát. Szóltak a kivilágítatlan kerékpárosokról, s egyben felvetették: esős, sáros időben a felszerelt kerékpárdinamók használhatatlanok. A szabálysértőkről elhangzott: 1982-ben 3908 szabálysértő ellen érkezett feljelentés, közülük 1383-at ittasság, gyorshajtás, engedély nélküli járművezetés miatt vontak felelősségre. Mások az utakon történő sárfelhordásról beszéltek, ugyanakkor sürgették az üzemi, községi KBT-k létrehozását, szorgalmazták a kerékpárutak további építését. Dr. Sajti Imre vitazárójában összegezte a hozzászólásokat, majd a tanácskozó testület a beszámolót elfogadta. Ezt követően személyi kérdések kerültek napirendre. Dr. Perbák Jenő bejelentette, hogy április 1-től a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke Mihalik György rendőr ezredes, megyei főkapitány. Az MKBT elnökhelyettese dr. Fekete Mihály rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője. Az MKBT társelnöke pedig dr. Sajti Imre nyugalmazott rendőr ezredes. Végezetül jutalmak átadására került sor. Az OKBT díszplakettjét hárman vehették át, a KPM Kiváló Munkáért kitüntetését egy személynek nyújtották át. A KBT alakulása óta végzett tevékenységük elismeréseként 22-en kaptak emléktárgyat. Az MKBT díszplakettjét 4 személynek és 5 kollektívának nyújtották át. Oklevél elismerésében 3-an, jutalomban pedig 37-en részesültek. — szekeres — Nemzetközi szeminárium Nemzetközi fejlődési szeminárium kezdődött szerdán Gárdonyban a Béke-világta- nács és az Országos Béketanács rendezésében. A fegyverkezés és a gazdasági fejlődés kérdéseivel foglalkozó háromnapos tanácskozáson húsz ország békemozgalmának küldöttei, továbbá a Szakszervezeti Világszövetség, az Afro-ázsiai népek szolidaritási bizottsága, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselői vesznek részt. A szemináriumot Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg. A mezőhegyesi általános iskolások tavasszal és ősszel, minden évben megtisztítják az iskola melletti parkot a száraz lombtól és a hulladékoktól. Képünkön: az ötödikesek munka közben a tavaszi nagytakarításon Fotó: Veress Erzsi fl pedagógusok kedvezően fogadták az ötnapos munkarendet Tegnap délelőtt, dr. Szűcs Alajosné elnökletével tartotta meg kibővített ülését Békéscsabán, az SZMT-szék- házban a Pedagógusok Szak- szervezete Békés megyei bizottsága. A résztvevők első napirendi pontként igen fontos kérdést vitattak meg: mégpedig az ötnapos tanítási és munkahét bevezetésének megyei tapasztalatait. A Bori Györgyné köznevelési felelős által összeállított beszámoló széles vizsgálódási területet fogott át, s fegyelmezett, áttekinthető szerkesztésével kitűnő vitaanyagul szolgált a testület számára. A napirendi pont előadója, Bori Györgyné szóbeli kiegészítésében ismertette — a megye egyes területein észlelt — a speciális gondokat, valamint megindokolta, a beszámoló miért nem tért ki a szakfelügyelet problémáira. (Ezt ugyanis egy későbbi bizottsági ülés során, önálló napirendi pontként tárgyalják.) A beszámoló megállapította: az ötnapos munkarendre történő áttérést megkönnyítette, hogy rendelkezésre álltak azok a tapasztalatok, melyeket a kipróbáló iskolák munkájának figyelemmel kísérésével gyűjthet- tek, s melyeket az intézményi bizottságok segítségével az intézményvezetők megkaptak. A kedvező fogadtatást növelte az óvónők szabadságának oly régen várt, és sürgetett rendezése, a pedagógusok óraszámának csökkentése, az óradíjak emelkedése. A bizottság felmérést készített a mezőkovácsházi járás és Békéscsaba város általános iskoláinak 7., 8. osztályos tanulói körében, amely felmérés megközelítően 1400 tanuló véleményét tükrözi az ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatban. A beszámoló közzéteszi e felmérés továbbgondolásra érdemes tapasztalatait is. Az ötnapos tanítási és munkahét oktató-nevelő munkára gyakorolt hatását vizsgálva a beszámoló megállapította, hogy az óvodai nevelési program öt munkanap alatt teljesíthető. A pedagógusok és dajkák heti szabad- és pihenőnapja minden óvodában biztosított. Ugyanakkor az adott településeken a jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a nyári szabadságolásra érvényes rendelkezéseket megvalósítsák. Az óvodákban jelentkező gondok elsősorban a dajkák és gondozónők meghosszabbított napi munkaidejéből adódnak. A beszámoló felhívja a figyelmet arra is, hogy az eltelt időszak kevés ahhoz, hogy felelősséggel vonjanak le következtetéseket az általános iskolai tantervi követelmények teljesítésének mértékéről. De megállapítják, hogy a követelmények teljesítése a tanár és diák részéről gondosabb és tervszerűbb felkészülést, feszítettebb munkatempót igényel. Hangsúlyozza azt is a beszámoló, hogy hosszú távon nem tartható az ötnapos tanítási hétből adódó feladatok végrehajtásának, végrehajtatásának és a tantervi követelményeknek az összhangja. Újra jelezték azt a komoly gondot, ami a szakosított tantervű, a nemzetiségi tannyelvű, valamint a nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák óratervében jelentkezik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gimnáziumokban csökkent a követelmények teljesítésének színvonala. Megnövekedett a terhelés a tanórán és a tanórán kívül is, a tanítási napok pedig zsúfoltakká váltak. A gyengébb képességűek nem bírják az iramot — főleg a fakultációt —, lemaradnak, s nő a bukott tanulók száma. A hétfői napokon a diákok felkészületlensége minden intézménytípusban jellemzővé * vált. A szakközépiskolákban az általános gondok mellett spe(Folytatás a 3. oldalon) flz állami gazdaságok tevékenységét értékelték A Békéscsabai Állami Gazdaság adott helyet a megyében tevékenykedő hét állami gazdaság elmúlt évi tevékenységét értékelő munkaértekezletnek. Közülük a Mezőhegyesi 1 Mezőgazdasági Komb nát, a békéscsabai és a szeghalmi gazdaságok már korábban számot adtak munkájukról, így ez alkalommal a szarvasi, az orosházi, a körösi és a hidasháti állami gazdaságok vezetői számoltak be az Állami Gazdaságok Országos Központjának és a megyei pártbizottság képviselői előtt. Az értékelésben és elemzésben részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazdaságok Országos Központjának helyettes vezérigazgatója és Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője. — Az állami gazdaságok — az országban levő 122 — összességében nem növelték eredményüket, Békésben rekordhozamokat adott a rizs, a kukorica, a hibrid kukorica, a zöldborsó és a cukorrépa — foglalta össze dr. Mentényi Miklós a gazdálkodás jellemzőit. Kiemelkedően gazdálkodott — a most értékelt gazdaságok közül — a szarvasi és az orosházi. A Szarvasi Állami Tangazdaság az egyik legdinamikusabban, leghatékonyabban fejlődő gazdaság Békés megyében, igen eredményes még az orosháziak és a Békéscsabai Állami Gazdaság tevékenysége. Az évértékelés egyben szakmai tapasztalatcsere is volt, a gazdaságvezetők beszámoltak az idei esztendő eddigi benyomásairól. A körösi és a hidasháti állami gazdaságok munkáját pedig a problémák és a lehetőségek figyelembevételével elemezték közösen a munkaértekezlet résztvevői. A Hidasháti Állami Gazdaság nem nyújtotta az elmúlt évben a tőle várt eredményességet, a Körösi Állami Gazdaság rossz gazdálkodási módszerek következtében nem tudott megbirkózni a termelés gondjaival. A gazdaságokban ez az év az időjárásnak köszönhetően igen biztató. A közgazdasági szabályozók és a gazdasági helyzet figyelembevételével azonban szerényebben terveznek nyereséget, de jobban építenek az önelszámoló ágazatok tevékenységére, és a szoros költségelszámolás eredményjavító tényére. —számadó—
