Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

1983 március 30., szerda / elnöke sikeres volt a Télapó-akci­ónk. A művelődési ház szer­vezésében több, mint 300 óvodás korú gyermeket ke­restek meg családjuk köré­ben a télapók. S ha már a gyerekeknél tartunk: a filmszínház, a könyvtár és a művelődési ház egész év­ben gondoskodik szabad szombati programokról. Hol játékra invitálják őket, hol gyulai fürdésre, máskor meg egy mágori kirándulásra. És akkor még az úszástanfo- - lyamról nem is beszéltem, melynek keretében nyáron több mint 40 gyerek járt be Gyulára 10 napon át, a mű­velődési ház szervezésében. — Ismerve a művelődési ház nehéz körülményeit, ho­gyan próbálnak mégis nyit­ni a nagyközönség felé? — Elsőként feltétlen meg kell említenem, hogy a múlt évben kezdtük el az idős, rokkant lakossághoz eljut­tatni a könyveket. E kezde­ményezésünk igazi tarta­lommal, úgy érzem, az idén telik meg. Mivel ilyen rosz- szak a tárgyi feltételeink, megpróbálunk más területre is kimenni. E célt szolgálják majd az étteremmel közös rendezvények, melyek most, még csak kezdeti stádium­ban vannak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a községben a vendéglátás tár­gyi feltételeit tekintve is ne­héz helyzetben vagyunk ... — A munkahelyi művelő­désről még nem esett szó. — E téren már kedvezőt­lenebb a helyzet, mint álta­lában a község közművelő­désében. Igaz, a MÁV-nál van egy ifjúsági ház ... De általában művelődési bizott­ságok nincsenek, függetlení­tett közművelődési embert nem foglalkoztatnak. Több­ször, több helyen hangoztat­tuk már, több segítséget várnak a művelődési intéz­mények a munkahelyektől. Ugyanakkor, s erről nyíltan, őszintén kell beszélni, miért lenne kedve az embereknek az egész napos munka, s az otthoni, ház körüli teendők ellátása után, fáradtan el­menni egy-egy rendezvény­Komáromi Gábor re, egy ilyen művelődési ház­ba? Mert lássuk be, a kör­nyezet korántsem kulturált, hívogató. — Akkor mégis mi a teen­dő? — Lemondanunk semmi­képpen nem lehet a lakos­ság művelődési, szórakozási lehetőségeinek megteremté­séről. A cél az, hogy min­denkinek szóljanak az elő­adások. Olyan művészeket kell lehívnunk, akik nevük­kel, s “Színvonalas műsoruk­kal hasznos szórakozást nyújtanak. ^ — Nemrég új könyvesbolt nyílt a községben ... — Igen, az elmúlt évben társadalmi összefogással alakítottuk ki a Művelt Nép könyvesboltot. Hogy érdemes volt, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az el­múlt évi tervet túlteljesítet­ték. Emellett sikerült a bi­zományosi hálózatot is ki­építeni. S hadd említsem meg községünk nevezetessé­gét — hisz idetartozik — a mágori régészeti kiállítást. Mindezt egybevetve, úgy "hiszem, nincs mit szégyen­keznünk. Nagy Ágnes Válaszol: a vésztői tanács Az új könyvesbolt Fotó: Gál Edit Ahány ház, annyi szokás, így van ez a települések közművelődésében is, hi­szen az egyedi sajátosságo­kat, az anyagi feltételeket, s az adott község . történetét nem lehet figyelmen kívül hagyni. De valóban jó-e, kell-e, hogy minden más, minden különböző legyen a közművelődési munkában? Valóban nincs olyan közös tényező, falu és város, vagy falu és falu között, melyre alapozva, tapasztalatokat cserélve, a jó példát átvéve nagyobb lépésekkel halad­hatnánk a közművelődés te­rületén is? A vésztői példa mutatja, hogy van. Erről beszélget­tünk Komáromi Gáborral, a vésztői tanács elnökével. — Hogyan kísérik figye­lemmel a közművelődésben dolgozók munkáját? — Már második éve, hogy a közművelődési dolgozó­kat, a művelődési ház társa­dalmi vezetőségének elnökét, valamint az iskola képviselő­jét az új év kezdetén ösz- szehívjuk; elbeszélgetünk ve­lük. Elemezzük az égységes közművelődési munkaterv­ben foglaltak végrehajtását, megbeszéljük az eredménye­ket, a feladatokat, s a gon­dokat. — A közös munka ered­ményeiről, az új klubokról, a rendezvényekről szóljon néhány szót! — A fejlődés, úgy érzem, jelentős. Hogy csak az el­múlt év újdonságairól be­széljek: a könyvtárban sike­rült megszervezni a kisma­mák klubját. A gyerekekre óvónők, gondozónők vigyáz­nak, míg a mamák előadáso­kat hallgatnak. Ugyancsak Szépen magyarul - szépen emberül Tengeri vagy kukorica? Nemrégiben a rádió egyik riportere valamelyik mező- gazdasági műsorban egy haj­dúböszörményi tsz-taggal be­szélgetett a háztáji sertéshiz­lalásról. Természetesen szóba került a tengeri vagy más szóval a kukorica is. A meg­kérdezett tsz-tag, aki egyéb­ként sok jószágot tart, elő­ször a kukorica szót használ­ta, majd azonnal hozzátette: „vagyis tengeri”, és a ké­sőbbiekben inkább ez utóbbi formával élt. Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon melyik válto­zat a helyes, a tengeri vagy a kukorica: illetőleg hogy vajon a riportalany miért nevezte ezt a fontos ter­ményt először kukoricának, aztán miért beszélt inkább tengeriről. Először is tudnunk kell, hogy a szavak eredetét vizs­gáló Történeti—etimológiai szótár szerint a kukorica úgynevezett vándorszó, meg­található az ausztriai né­metben, a bolgárban, a szérb-horvátban stb., nyel­vünkbe valószínűleg ez utóbbiból került át a XVII. század második felében. A tengeri változat magyar fejlemény, a tengeri búza jelzős szerkezetből rövidült le, illetőleg önállósult, szin­tén a XVII. század vége felé. Az utóbbi elnevezés arra utal, hogy a tengerentúlról került Európába, illetőleg hozzánk. Valóban Kolum­busz Kristóf és emberei hoz­ták át Közép-Amerikából, s nálunk főként a XVI—XVII. században a török hódoltság alatt terjedt el (innen az er­délyi török búza elnevezés). Egyébként az említett szó­tár azt is megjegyzi a ten­geri névváltozatról: „Az északkeleti nyelvjárásterület­nek a Tiszától keletre eső részein élő szó.”' Másodszor, azt is tudnunk kell, hogy az egységes ma­gyar irodalmi nyelv e ter­mény neveként mind a ku­korica, mind a tengeri vál­tozatot befogadta, amit az is jelez, hogy Értelmező Szótá­runkban egyik szó mellett sincs ott, hogy „népi” vagy „táji” használatú. De azért valahogy hivatalosabbá mégis a kukorica változat lett. Ezt többek kö^ptt az mutatja, hogy például az Üj Magyar Lexikon a kukorica név után írja le a tudniva­lókat, a tengeri szóalaknál csupán visszautal a kukori-' cára. De ahogy említettem, a Ti­szától keletre levő vidéke­ken a tengeri forma a ter­mészetes (Arany János is mindig így élt vele). Helyes tehát mind a kuko­rica, mind a tengeri szóalak. És az is érthető, hogy Haj­dúböszörményben természe­tesebb, élőbb a tengeri vál­tozat. Dr. Szathmári István Munkahelyi művelődés A Világunk című témakörben benevezetteknek ^ közöljük az Élet és Tudomány március havi számaiban megjelent, ajánlott cikkek felsorolását, tanulmányozását. — 9. szám: Miért halandóbb a férfi, mint a nő? (268—270. o.) — 10. szám: A hőmérő skálái (308. o.) — 11. szám: Az egészséges táplálkozásról (340. o.) — 12. szám: Galilei Firenzében (360—363. o.) Az ajánlott témák feldolgozását segítő feladatlapokat a bene­vezett brigádok a helyi művelődési házban,* központban, illetve Békéscsabán a Megyei Művelődési Központban kaphatják meg. A helyes megfejtéseket beküldő brigádok, egyének között havonta egy-egy féléves előfizetést sorsol ki a hetilap szerkesztősége. A Művészet témakörében a színházat választott szocialista brigádok tájékoztatására közli a Békés megyei Jókai Színház, hogy az „Ember és környezete” programfüzetben harmadiknak meghirdetett színházi bemutató címe megváltozott. A Tudós professzor, Hatvani című darab új címe a következő: Professzor az alvilágban; szerzőhármasa pe­dig Makkai Emil, Baranyi Fe­renc és Behár György. Az új című darab műfaja: daljáték két részben. A megtekintésre aján­lott zenés műfaj bemutatója má­jus 6-án lesz; az évad végéig több táj előadást is tart ebből a színház megyénk más-más te­lepülésein. Szerkeszti: Nemesi László Tantestületi Czabán Samu-díj Több éve Békés megye je­les pedagógusa, Czabán Sa­mu emlékére alapított díjat a Békés megyei Tanács. A nevelők és nevelőkollektívák részére — a kimagasló okta­tó-nevelő munka elismerésé­re — adományozott díjat minden évben két egyénnek és egy közösségnek adják át. A díj odaítélésének törté­netében először fordult elő, hogy egy iskola egész tan­testületét tüntették ki Cza- bán-díjjal. Ez a megtisztelte­tés érte a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola tanári karát évtizedes ki­emelkedő munkájukért. Az iskolát a városi képvi­selő testület 1926. május 17-i közgyűlésének döntése nyo­mán alapították. A Községi Felsőkereskedelmiből köz- gazdasági gimnáziummá, technikummá, majd szakkö­zépiskolává vált az évtizedek során. A meg-megváltozott név egyben társadalmi, gaz­dasági igényt fejezett ki. A kor igényét fejezi ki az is, hogy két éve számítástechni­kai ismereteket is tanítanak az intézményben. De beszéljünk csak azokról az évekről, amit a Czabán Samu-díj odaítélésekor ala­pul vettek a bírálók. Erről az időről Pillér Sándor igazgató így beszél: — Jó közösség, egymásra figyelő, humánus magatar­tást tanúsító tanári kollektí­va alakult ki. Emberséget árasztanak a tanárok, s a nagyfokú figyelem kamato­zik. A gyerekekkel való kap­csolat az egyik forrása an­nak, hogy jól dolgozhatunk egvütt. A kitüntetési javaslatban szerepel: „kimagasló a szak- középiskolák között a Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola tanító-nevelő munkája.” Bi­zonyítja ezt, hogy a szak­irányban továbbtanulásra je­lentkezők 80 százalékát, a nem szakmai területre pályá­zók közel 70 százalékát ve­szik fel a felsőoktatási intéz­ményekbe. Változatos itt az élet: nem hanyagolják el a sportot, az irodalmat, a zenét sem. Színes, érdekes és tar­talmas a KISZ-esek tevékeny­sége: a közelmúltban nyer­ték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlót. S az egyik legújabb hír: a középiskolai énekkarok versenyében aranyplakettet kaptak aköz- gések. — A kitüntetési javaslat­ban arról is olvastam, hogy a nevelő-oktató munkájuk­ban elért eredmények viták árán születtek meg. — A tanítás során a leg­újabb tudományos eredmé­nyeket, a jó gyakorlatot igyekszünk munkánkban meghonosítani — mondja az igazgató. — Szeretnénk a ré­gi kollégáktól megszokott lel­kesedést, kezdeményezőkész­séget átpalántálni a nemrég érkezett fiatal pedagógusok­ba. A kollégák véleményét fogalmazom meg, amikor azt mondom, hogy kevesebb az ambíció a most végzett ok­tatókban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem végzik el jól a munkájukat, csak kevesebb ötlettel, új módszerrel állnak elő. Elhatároztuk, hogy a ta­nulókat úgy készítjük fel: ne legyen bukás. Ma már a 600 dicséret mellett évente alig 60 intőt kell kiosztani. Ter­mészetesen, konfliktusok itt is vannak, de a párt, a KISZ és a szakszervezet nagy mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy ezek érdemben oldód­janak meg, mielőtt még el­mérgesednének. Megkérdezzük Vizsnyiczai Jánosné véleményét is, aki pár év óta tagja ennek a ta­nári karnak. — Higgyék el, erősíti a ten- niakacást, ha tudjuk, hogy a vezetők és a kollektíva véle­ménye milyen a munkánk­ról. Ebben az iskolában hagyják dolgozni, alkotni a tanárokat, elismerik a jól végzett munkát, de a hibák felett se siklanak el. — számadó — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Barokk kamarazene. 10.05: A Tenkes kapitánya, örsi Ferenc regénye. 10.40: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.55: Sass Sylvia és Gáti István operettfelvételeiből. 11.30: Haydn: D-dúr (Londoni) szimfónia. No. 104. 12.45: Életünk, ahogy éljük . . . 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: András Béla népdalfeldol­gozásaiból. 15.28: MR 10—14. 16.04: Kritikusok fóruma. 16.14: Kóruspódium. 16.37: Híres tenoristák Stolz ope­rett- és filmdalaiból éne­kelnek. 17.05: Távlatok a magyar mező- gazdaságban. 17.30: Pátria. 18.00: A Lipcsei Rádió fúvósze­nekara játszik. 19.15: Hangtárlat. 20.25: örökzöld dallamok. 21.23: Vera Franceschi Cimarosa- szonátákat zongorázik. 21.29: Vásároljon magyar árut! 22.30: Boross Jolán nótákat éne­kel. 22.45: Fordított árrobbanás az olajpiacon. 23.00: Francia madrigálok. 23.17: Adolf Busch kamarazene- kara játszik. 0.10: Malek Miklós táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ • 8.05: Népi hangszeres muzsika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 14.35: Slágermúzeum. 15.10: Fiataloknak! 16.00: Technika. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Zenei Tükör. 19.50: Adam Ant felvételeiből. 20.35: NemzedÉKEK. 21.25: Nosztalgiahullám. 22.03: Elmer Bernstein zenés já­tékaiból. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Szovjet művészek opera- felvételeiből. 9.42: Kamarazene. 11.05: A Dunánál. 11.25: Japán dzsesszfelvételekből. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Zongoraművek. 14.02: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.22: Rómeó és Júlia. 15.06: A barlangkutató. 15.26: Szimfonikus zene. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: Durkó Zsolt műveiből. 17.46: Operaest. 19.05: Olasz madrigálok. 19.20: Külföldi tudósoké a szó. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Kb. 21.50: Itzhak Perlman Paganini- caprice-okat hegedül. 22.10: Minden versek titkai. 22.41: Hanglemezgyűjtőknek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Könnyűzene 3/4 ütemben. 17.15: Kérem a munkakönyvem. Riporter: Váczi Szabó Márta. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazin. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 8.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 9.40: Fizikai kísérletek, (ism.) 9.50: Stop! (ism.) 10.00: Delta, (ism:) 10.25: A Hamr család, (f.-f.) 11.30: Cleo Laine műsora, (ism.) 12.25: Képújság, (f.-f.) 13.40: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism.) 14.05: Környezetismeret, (ism.) 14.40: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 15.15: Pedagógus-továbbképzés, (f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Mecklenburgi nyár. (f.-f.) 16.25: A párizsi Notre Dame. 17.00: Reklám, (f.-f.) 17.05: Fekete háromszög. 18.10: Képújság, (f.-f.) 18.15: Női század, (f.-f.) 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. . 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: A hét műtárgya. 20.55: A magánóra. Francia film. 22.15: Tv-híradó 3. \ II. MŰSOR ' 20.01: Szabó Pál: Isten ihalmai. (ism., f.-f.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Barangolás a Kapos és a Koppány völgyében. 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.50: Korunk iskolája. 17.20: Zenei kaleidoszkóp. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Híres előadóművészek. 20.45: Nyugat-Európa 1983. 21.00: Tragikus vakáció. Román film. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.55: Videooldalak. 16.05: Hírek. 16.10: Arabella. 16.40: Kosárlabda. 17.00: Tv-napló. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.05: Komoly zene. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem. SZÍNHÁZ 1983. március 30-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Arany J.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR „C” bérlet 1983. március 31-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Móricz-bérlet MOZI Békési Bástya: Alma. Békés­csabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8 órakor: Bombanő, 4 óra­kor: Hannibál tanár úr. Békés­csabai Terv: léi 6 órakor: A nők városa I-, H. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A sziget lovasai, fél 8 órakor: Szemben a világ­gal. Gyulai Petőfi: Ez volt a dzsessz. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Malájl tigris, fél 6 és fél 8 órakor: A Birodalom visz- szavág. Orosházi Béke: Szuper- expressz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom